Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-08-22 / 60. szám

nil. Étfolwm. SzekszAtC 1940 ongnsztos zz. (QllMSk) SO. Hin. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG MKMLNJgÉWT KÉTSZER MEQJELEVft TTOFSZTfeNT prnrmr ai ^ tAmatut J«I LAP Szerkesztőség; és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d 1 Is Egész évre _ 12 pengő || Félévre-.____6 pengő Fe lelés szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkénl 10 fillér, _., . ... .... . ® i ÁllástkeresOknek 60 százalék kedvezmény. .Előtlzeléal dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I a hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez kUldendOk. I nyllttér soronként 60 fillérbe kéri 1. Kezd kiegyenesedni a kereszt Sz. István koronáján Szomorú, zavaros idők jártak ha* zánk fölött akkor is, mikor elfer­dült. A hagyomány szerint akkpr történt ez, mikor az Árpádház ki­halta után a bajorországi Ottó trón- követelő Cseh Venceltől átvette és egy fatokba rejtve Magyarországba hozta, de Fischamendnél elvesztette a Szent Koronát. Azóta mondhatat* lan sok csapás sulyosult reája, nem csoda, ha oly nehezen tud kiegye­nesedni ... De most, most mintha az ezred- évi szenvedést jelképező meghajlás­ból megint vissza akarna, vissza is kezdene térni eredeti, Szent István korabeli helyzetébe! Még nem tért vissza egészen. Sőt hisz nem is az az egyedüli baj, hogy a kereszt elhajolt és évszáza­dokon át igy is maradt. Ez már szinte a vérünkké vált. Az a baj, hogy amint saját korának legyik legnagyobb magyar .történetírója, Karácsonyi János megállapítja, egyes darabok ki is törtek belőle. A legnagyobb darabokat persze Trianon törte ki belőle; legszebb ékét, Erdélyt is az adta martalóc kézre. Szent István országalapitó bölcseségét és a magyar nép szí­vós, sőt hősies élet-akaratát azon­ban Trianon sem tudta megcáfolni vagy meghiúsítani. Amit ezer esz­tendő történelmi patinája bevont: azt az erőt, azt a bölcseséget, azt a dicsőséget húsz esztendő hazug jelszavai, nagyzási mániája és nyílt vagy leplezett erőszaka nem tudták kiirtani sem a nemzet öntudatából, sem a világtörténelem lapjairól. A nagy leszámolásnak el kellett jönnie. És mert a történelemnek szálait nem a véletlen kuszálja, hanem a végtelenül bölcs és mindenható is­teni gondviselés szövögeti: az sem véletlen, hogy ennek a nyílt seb* nek a gyógyulása, ennek az égető kérdésnek a megoldása szinte ősz* szeesik mostan Szent István király ünnepével Ezt maga á jó Isten megföllebezhetetlen végzése ren­dezte igy; s mi maradék magyarok az Iránta való hála érzésétől el­telve teljesen nyugodt lélekkel vár­juk az elkövetkezendő eseményeket, mert tudjuk, hogy részünkön Szent István igazsága. Kezd kiegyenesedni a kereszt Szent István koronáján ... Kezd a magyar lélek a régi bol* dog békeévek ünnepi hangulatával emlékezni az ő első szent királyé* ról. Kezdünk visszatérni ahhoz a lélekemelő érzéshez, hogy Szent István népe nem lehet igahordozó vazallusa a nála fiatalabb és ala­csonyabb kultúrájú szomszédainak. Kezd emelkedni erőnk és értékünk ! öntudata s azzal egy időben az a | * ban, meggyőződés is, hogy az a küz­delem, melyet most vívunk, minden áldozatot megér. A meghajolt ke­reszt tanulsága az áldozatkészség, a kitartás, a türelem. Ez az ézidei Szent Istvánnap igazi hangulata és világtörténelmi jelentősége. Dr Magyarász Ferenc O. Cist. MAGYAR EXPORT Az egyik nagy német hírszolgá­lati iroda általános érdeklődést keltő nyilatkozatot közölt a napok­ban, amelyet Teleki Mihály gróf földmivelé8ügyi miniszter tett berlini utazásának kapcsán arról, hogy Magyarország fejleszteni törekszik mezőgazdasági kivitelét a baráti országokban. A nyilatkozat méltán keltett a tengelyatalmak közönsége előtt komoly érdeklődést, mert hiszen a nyilatkozatban felsorolt tények azt a- hatalmas gazdasági erőt bizonyítják, amit a magyar mezőgazdaság jelent. A miniszter elsősorban is arra mutatott rá, hogy a gabonanemüek betakarítása közel áll már a befe­jezéshez az egész országban. Hogy ezt igy elmondhatjuk, az igen ko­moly, erős éq céltudatos munka eredménye, mert hiszen a jelenlegi rendkívüli viszonyok mellett az aratás munkálatainak zavartalan biztosítása meglehetősen súlyos fel­adat elé állította a magyar földmi- velésügyi kormányt. Az. első nehéz* séget az árvizek okozták s ezt egészítette ki a szükséges katonai készenlét, ami ismét sok munkás­kezet vont el a falvak mindennapi életéből. Fokozta a bajt azután a majdnem nyár közepéig elnyúló rendellenes időjárás s mindezek okozták, hogy a magyar mező- gazdaságban érezhető volt a mun­káshiány. A nagy nemzetgazdasági célok hűséges szolgálata természetesen megtalálta a segítés módját s a magyar kormány részint a katonai szolgálatra bevonultak megfelelő számának szabadságolásával, részint a közérdekű munkaszolgálat arató osztagainak kirendelésével, végül pedig a kötelező honvédelmi munka igénybevételével lehetővé tette, hogy az aratás nagy munkája a kellő időben, a megfelelő módon végez­tessék el. Ám a magyar kormány, amint azt Teleki Mihály gróf nyilatkoza­tában nyugodt lelkiismerettell hir­dethette, nemcsak arról gondosko­dott, hogy mindenütt elegendő ember álljon rendelkezésre, de arra is volt gondja, hogy szociális téren is kielégítse a méltányos igényeket. A téli hónapok ellátása szempont­jából igen nagy jelentőségű az az intézkedés, amelynek folytán a különböző célokra behívott munká­sok kárpótlást kapjanak aratási bérveszteségeikért. A folyó gazda­sági év aratásijés betakaritási mun­kálatai tehát magyar földön nagy­jából bevégződtek s ma már a pontos termésbecslés alapján azt is tudjuk, hogy milyen terméssel számolhatunk. Az eredmény, saj­nos, nem egészen kielégítő, mert hisz búzánkból ezidén a tavalyinál kevesebb termett, mégis az előre­látás célszerű intézkedéseivel nem­csak a belső szükséglet teljes kielé­gítését biztosította a kormányzat, hanem megteremtette a komoly exportlehetőséget is. E tekintetben különös figyelemmel volt a kormány a baráti Németország és Olaszor­szág szükségleteire a gyengébb termés ellenére is igyekszünk tel­jes mértékben fenntartani régi kapcsolatainkat a lehető legnagyobb mértékben. — Hogy ezt elérhettük, annak bizonyos belső alapfeltételei voltak, mint például a kiőrlés ará­nyának szabályozása, gabonakész­letek kötelező bejelentése és az egységes liszttípusok bevezetése. A nemzeti közvélemény megértéssel, teljes fegyelmezettséggel fogadta a kormányintézkedéseket s exportunk központosítása, a belső korlátozás­sal egyetemben, a magyar gabona- nemű Németország és Olaszország felé irányuló útját megnyugtató módon biztosítja; Magyarország arra törekszik, — fejezte be érdekes nyilatkozatát Teleki Mihály gróf — hogy a jövő­ben kiviteli piacait fejlessze, első­sorban azokban az országokban, amelyek gazdasági válság idején is a barátság szellemében vették át mezőgazdasági termékeinket. — Meg vagyok győződve arról, hogy a számunkra annyira fontos német piac, Magyarországon szükségleteit mennyiségileg és minőségileg is | teljes mértékben lesz képes kielé- I giteni! Murgán katolikus templom épül A község neve országszerte is­merős, hisz a közelmúltban minisz­terelnököt adott néhai Gömbös Gyula személyében. Látni ezt a köz­séget azonban csak akkor lehet, ha leereszkedve az elzárt völgybe az első házhoz érünk. A lakosok kétharmada evangélikus, egyhar- mada katolikus. Utóbbiak mind sze­gény napszámosok és részes aratók. Templomuk ügye nem mai keletű. A falu végén lévő temetödombon állt kétszázéves kápolnájuk, alig fogadhatott magába 50 embert, té­len csaknem megközelíthetetlen volt. Ezért már régi óhaj az uj templom. Néhai Maranits Mihály zombaí plé­bános nagyobb alapot hagyott rá. Ez a világháború kitöréséig kama­tokkal 5661 koronára emelkedett. 1 Az infláció következtében ez is a I háború áldozata lett. A felértéke- I lésnél 1927-ben ebből a szép ösz­szegből, melyen a templomkát csak­nem fel lehetett volna építeni, 1 P 02 fillér maradt. Míg ez ismét szá­mottevő összeggé növekszik, várni nem lehetett. A hívők lelki szol­gálata sem tűrt halasztást. Murga katolikus hivei 1935-ben Tevelhez csatoltattak, ettől kezdve havonta egy vasárnapi miséjük van. Azóta a kívánság uj templom után csak élénkült. A murgai hívők meg­ajánlásából, miniszteri segélyből és egyéb adományokból ismét 5000 pengő volt együtt. Ismét háborús világ, ismét elvesszen a tekintélyes tőke ? Hozzáláttunk és a nyár fo­lyamán az iskola tágas udvarán 400 személynek megfelelő, románstilü templomka épül. Nagy az öröm és lelkesedés. Támogatásul megkaptuk a teveli Stockinger—Meisl-féle ura­sági kápolna anyagát. Az ebből ki­került 60 ezer téglát a murgai sze­Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents