Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-08-14 / 59. szám
nil. Mam. 59. atm. Ma! lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" ______________ tataira, 1940 nnsBHlm 14. (Szerda) TO LNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre_ 12 pengő || Félévre ______6 pengő reie ioa szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. niraeiesek árait A legkisebb hirdetés dija l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 mllllméti széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint nyllftér soronként 60 fillérbe kerti I. Magyarország gazdasági feladatai A soproni nyári egyetem bevezető előadását gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter tartotta. A legidőszerűbb és országunk szempontjából a legfontosabb kérdésről: országunk mezőgazdasági helyzetéről és jövő kilátásairól beszélt. — Uj Európa küszöbén állunk — mondotta a miniszter — és ebben az uj Európában Magyarországnak ki kell használnia gazdasági előnyeit. Országunk termelésének súlypontja mezőgazdasági terményeink területén fekszik és ezeknek értékesítése a legfőbb gondja kormányzatunknak. — A világháború előtt nem okozott különösebb gondot mezőgazdasági termésfeleslegünk elhelyezése, de ez a helyzet alaposan megváltozott a békekötés után. A különböző szerencsétlen békék a győzők és legyőzőitek táborába osztották Európa népeit és ezt az osztályozást nemcsak katonai értelemben, hanem gazdasági téren is érvényesítették. A legyőzött országokat nemcsak elemi védekezési eszközeiktől: a hadseregeiktől fosztották meg, de egyben arra is törekedtek, hogy olyan súlyos gazdasági helyzetbe hozzák őket, hogy lehetőleg minél hosszabb időbe teljék a háboruütőtte sebek gyógyulása. A huszas évek Európájában a gazdasági elszigeteltség állapota uralkodott, amely sokszor a szomszédos országok érdekei ellenére is kinai fallal zárta el őket egymástól. — Ez az állapot akkor kezdett enyhülni, amikora tengelyhatalmak katonai, politikai és gazdasági súlya érvényesülni kezdett a nyugati demokráciákkal szemben. Már a mostani háború előtt is a gazdasági szükséglet kényszere áttört sok olyan elvet, amelyeket csak a gyűlölködés hozott létre s a gazdasági élet újból meginduló vérkeringése élénkebbé tette az árucsereforgalmat még azok között az államok között is, amelyek világnézetileg, vagy az első világháború eseményei következtében szembenállóik egymással. — A tengelyhatalmak győzelme után uj lehetőségek előtt áll a magyar gazdasági élet. Magyarország területe a Felvidék és a Kárpátalja visszatérésével megnagyobbodott s most minden reményünk megvan arra, hogy Erdély felé is érvényesülni fognak jogos követeléseink. Mindenképpen egy egészségesebb gazdasági egyensulyu állam foglalja el a trianoni Magyarország helyét, amelyben sok olyan nyersanyag ismét rendelkezésünkre fog állni, amelyekért évtizedeken át drága pénzt kellett a külföldnek fizetnünk, vagy amelyekről megszerezhetetlen- ségük miatt sokszor le kellett mondanunk. Mindenképpen helyes tehát, hogy a magyar mezőgazdasági termelés és értékesítés legfőbb irányitója, a főldmivelésügyi miniszter soproni beszédében foglalkozott az uj lehetőségekkel és feladatokkal. Az uj feladatok elé került magyar mező- gazdaság termelési hozamát mező- gazdasági hitelek nyújtásával óhajtja Amióta Németország megkezdte és nagy sikerrel be is fejezte a német fajtestvéreknek az egyes államok területéről való visszatelepítését az anyaországba, mindegyre több szó esik a világ minden részébe elszármazott magyarság hozzátartozóinak az anyaországba leendő visszatelepítéséről. És valóban úgy áll a helyzet, hogy ha egy hatalmas nagy birodalom a saját impériuma alá akarja bevonni a faj- tájabeli lakosságot, azért, hogy még több legyen az ottani egynemzeti- ségü tőrzslakosság száma, akkor nekünk, kislétszámu magyaroknak meg sokkal inkább indokolt, hogy egybetoborozzunk lehetőleg minden mozdítható magyart,, aki ezidő szerint még külföldön, idegen államok fennhatósága alatt él szerte a nagy világban. Nekünk igazán nincs sok felesleges emberünk, akiket könnyen nélkülözni tudnánk, sőt nagyon is szükségünk van az erőnyerésre, a magyarságnak ősi elemekkel való szaporítására, hogy megerősödhessen ez a sokak szerint már amúgy is kihalás felé tartó néptörzs, amelynek hivatást jelölt ki a Gondviselés a Duna medencéjében. Nagy szükség lenne tehát megteremteni ebben az országban azokat a lehetőségeket, amelyek mellett a ma még künnélő véreink javarésze, amennyiben maga is akarja, hazatelepülhessen az anyaországba. a miniszter fokozni s egyben előnyben részesíteni azokat a termelési ágakat, amelyek hozadéka iránt a külföldön és a belföldön is a legnagyobb kereslet mutatkozik. Agrár- termelvényeink eddig is közkedveltségnek örvendettek Európában és most arra kell törekednünk, hogy ezt a közkedveltséget még fokozzuk. Ez az oka annak, hogy biztos és állandó piacokat nyerjünk. A magyar kormányzat természetesen egész erejével, anyagi és erkölcsi támogatásával siet a magyar gazda segítségére, hiszen a magyar gazdatársadalom munkája az állam szempontjából is rendkívül fontos. Sokat tehetnek ezen a téren a megfelelően képzett közgazdák, akiknek kiképzésére nagy gondot kell I fordítanunk. Hangsúlyozzuk, hogy nem lakosságcserére gondolunk, hanem kifejezetten a külországokba elszármazott magyaroknak a visszatelepítésére 1 Ebből a szempontból fontos tehát mindenekelőtt pontosan tudni a künnélő magyarok hozzávetőleges tekintélyes számát, amely a következő : Az Északamerikai Egyesült Államokban van mintegy 500.000 magyar lélek, Kanadában 60.000, Argentínában 15.000, — Braziliában 50.000, Amerika többi részeiben 20.000, Ázsiában 4000, Afrikában szintén 4000, óromániában mintegy 160.000, — Franciaországban 30.000, Belgiumban 10.000, Oroszországban körülbelül ugyancsak 10.000, ószerbiában (Jugoszláviának abban a részében, amelyik sohasem tartozott Magyarországhoz) 6000, Németországban 9000, Európa többi részeiben 10—15 ezer, vagyis a visszatelepítés kiindulási alapja mintegy 900.000 ember, azaz csaknem egy millió lélek. Micsoda erőszaporulat lenne a mi kis, de közelebbről is meggyara- podást remélő országunknak, ha ennek a most említett millió magyarnak legalább csak a felét visz- sza lehetne telepíteni az elhagyott, de őhozzájuk mindig hű és tőlük is hűséget váró ó-hazábal Adja Isten, hogy mielőbb megvalósítható legyen ez a minden magyart egyesitő gondolat t Gróf Teleki Pál Angliáról A brit világbirodalom áll ma a háborús világpolitika homlokterében. Szinte időszerűvé vált reánézve, az ő nagy fiának: Shakespeare-nek az a hamleti szállóigéje: „lenni, vagy nem lenni". Igen, a tengerek ura, a világkereskedelem ura, 137 millió négyzetmértföldön lakó 475 millió ember ura, a dicsőséges német fegyverek diadalai után Hamlettel töpreng a tengerek ura: lenni, vágy nem lenni. Nagyon számbaveendő és figyelemreméltó tehát, miként vélekedett a mi jelenlegi miniszterelnökünk, — aki egyébiránt a trianoni békedelegációban, mint külügyminiszter vett részt, — 1922-ben, tehát röviddel a jogtalan, méltatlan, igazságtalan és embertelen trianoni békekötés után. Ezeket Írja: „A két fronton küzdő hatalmakat a századok folyamán szárazföldi háborúk elvonják, gyöngítik s eközben Anglia viharedzett hajósnépével megszerzi a vezetést. Kipótolja azt is, hogy Hollandiával együtt lemaradt a nagy koloniális osztozkodáskor. összetöri a spanyol armadát, mely kereskedelmi, vallási és politikai szabadságát veszélyezteti, mint később letöri Trafalgár- nál Napoleon ambiciózus hajóhadát. Teljesen urává lesz a tengernek s evvel a legnagyobb gyarmathatalom, ura az óceáni utak minden fontos kulcspozíciójának". Ezután leirja, hogy Anglia mikor tette gyarmatokká az óriási területeket az öt világrészben. De menten megállapítja, hogy egészen a legutolsó félszázadig Anglia sokszorta nagyobb súlyt vetett a világ legfőbb termelő területeihez vezető útvonalakra és kapukra, mint magukra a területek birtokára. Az illusztris iró aztán ezt a kö- ketkeztetést vonja le: „Az anyaország a birodalom nélkül rettenetes halállal múlna ki". A magas szintájról, éles szemekkel, széles látókörrel látó államférfi és tudós még jól megalapozott jő- vendőmondásba is bocsátkozott, — hiszen súlyos tartalmú közleményét e szavakkal zárja be: „Más világbirodalmak erkölcsi alapja rendült meg, az angolnak csak régi szerkezete nem állhat Külföldön élő magyarok visszatelepítése Egyes szám ára 20 fillér
