Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-08-03 / 56. szám

1940 augusztus 3. 3 Exportra kész bízott sertéseket vesz és szillit Szuprics Jenő földbirtokos, állatértékesitö vállalata j Gerjen Telefon: Fadd 11« Központi iroda: DUNASZENT GYÖRGY Telefon: Táviratcím: Állatexport Dunaszentgyőrgy hász József, Köváry Gyula, Vértes Lajos, Pártos Gusztáv, Vdgóné Mar­git, Simon Marcsa és Frölich Ká­roly játsszák. Szenzációs alakításuk elismerést keltett Amerikában is, -ahol ennek a filmnek a révén is felfigyelt a közönség a magyar kul- j ármunkára. Csonka Magyarország nem ország, -Egész Magyarország — mennyország! Ünnep készül. Ki hogy vet, úgy aratl S ki vészmagot vetett, annak a nap alatt csak Vész teremhetett! És akik húsz évig könnyekkel áztatták a termő szent főidben az élő hit magvát: ímeg tudtak fogódzni egy szent Miatyánkban, az Istentől való örök Igazságban.., Ettől porrul köddé Jerikó kőfala, ettől hamvadoz el a bánat fellege, ettől révedezik a vétkek bűnhada s leszen szivárványos a magyarsors ege! .Hiszem, hogy végre megszűnik a kin és mind egy csöppig kiszárad a könny, á vértanuknak sápadt arcain élet piroslik, viruló öröm. Hiszem, hogy majd az uzi-fenyvesek elindítják a Nemere-szelét, hogy felrázzon, mint rontó fergeteg minden magyart e földön szerteszét. Hiszem, hogy Erdély bokréta leszen Isten kalapján: a magyar hazán Ás melgszivü kakastollasok -vigyáznak rá a havasok fokán. Mienk lesz minden, mi a mienk volt: város, falu, hegy-völgy, folyó, mező és nem lesz többet rabszolga magyar csak élni tudó és halni merő. Pozsonytól kezdve le Orsováig, — hol öreg Dunánk hazánkból kilép — körülvesznek a Kárpát ormai mint ahogy az volt nem is olyan rég, — egybeforrnak és hirdetik nekünk: hogy vérszerződést köttek őseink, s igy soha soha el nem veszhetünk! Á kereszt, amit nyögnek vállaink, — magyar sorskereszt, büszke szent teher,- Istenünk a lét omlós utjain a földre zúz és ismét fölemel. A hü Maros, a Kőrös, s a Szamos nem szállít vért és megölt könnyeket. Onnep ragyog a csúfos böjt után 1 8 hogy reszketnek az apró tetvesek.- * köpködők s a habzószájnak- a hulla-rabló fenegyerekek! Ünnep dereng — s ki vészmagot vetett-arra áldás nem is teremhetett! 4r vitéz Gereöffy Géza őrnagy. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1940. julius hó 25—31-ig. Hőmérséklet: maximum : 30'0 C° julius 26-án, minimum: 125 C° ju'ius 31-én. Csapadék; eső 5 6 mm julius 27-én, eső 0‘2 mm julius 28 áu, eső 0‘2 mm julius 30 án. összesen 6'0 mm Az idei júliusnak az átlagosnál hűvösebb jellegét mutatja az, hogy kánikulai meleg csak négy Ízben volt észlelhető, de a hő­mérő akkor sem emelkedett 32 C° fölé. A havi 21*2 C°-os át'ag a 16 évi 23'2 C°*os középnél 2 fokkal volt kevesebb. Csapadék a rendesnél bőségesebb volt. 12 esős napon 94'6 mm eső esett, ennek több mint felét a 16-iki 48 mm-es esőzés adta ki. Az 55*7 mm-es 16 évi átlaggal ősz- szehasonlitva mondhatjuk, hogy julius 38 9 mm csapadékfelesleggel zárult. — Az árvizkormánybiztos vár­megyénkben. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár, az árvízvédelmi ügyek kormánybiztosa a múlt hó végén ismét vármegyénkbe akart jönni, többszőr tervbevett útja azonban közbejött akadályok miatt mindig eltolódott. Bonczos államtitkár most arról értesítette vitéz Madi-Kovács Imre főispánt, hogy folyó hó 7-én délután Szekszárdra érkezik és két napot tölt vármegyénkben, ahol meglátogatja az összes árvizsujtotta községeket. Az államtitkár ezen uta- zásaork megteszi mindazokat a hely­színi intézkedéseket, amelyek szem­léje során halasztást nem tűrő módon szükségeseknek látszanak. Kőrútján kiséri a főispán, az alis­pán, az árvízvédelmi előadó és László Aladár ny. műszaki főtaná­csos. — Negyvenötezer pengő állam­segély Szekszárdnak. Szekszárd megyei város képviselőtestülete f. hó 6-án, kedden délelőtt 11 órakor közgyűlést tart vitéz Vendel István elnöklésével. A képviselőtestület tárgysorozatán számos fontos ügy szerepel. Ezek közül érdekesebbek : 15.000 P államsegély a szekszárdi városi tűzoltóság részére, 30.000 P államsegély Szekszárd városának, az 1939. évi zárszámadás kormány­hatósági jóváhagyása, továbbá az árvízkárosultak támogatása. — Miniszteri elismerés a sze­génygondozó nővéreknek. Szek­szárdon is a legnagyobb tisztelet övezi a Szegénygondozó Mária Nő­vérek munkáját, amellyel a megye- székhelynek talán legfontosabb szo­ciális és valóban igen nagy értékű kötelességteljesitését intézik. A Ma­gyar Egri Norma szerint működő szerzetesnők fáradságot nem ismerő áldozatosságukkal országszerte nagy megbecsülést szereztek úgy az in­tézménynek, mint maguknak és csak őrülünk, hogy fáradozásuk értékét magas helyről is kitüntető elisme­réssel honorálják. Vitéz Keresztes- Fischer Ferenc m. kir. belügyminisz­ter ugyanis az alábbi iratot intézte a Szegénygondozó Nővérek Rend- tartományának főnökségéhez: mVitéz nagybányái Horthy Miklósáé ófő­méltósága fővédnöksége alatt álló | Szegénygondozó Nővéreknek a Ma­gyar Egri Norna szerinti szegény- gondozás keretében több, mint tíz éven át kifejtett odaadó, áldozatkész, buzgó, önzetlen és eredményes tevé- kénységéért elismerésemet fejezem ki Keresztes-Fischer sk.u Hisszük, h3gy Szekszárd közönsége örömmel ve­szi tudomásul a magas hely való­ban illetékes kitüntető elismerését és a legmegértőbb szeretettel fogja támogatni a nővérek munkáját. — Elismerő okirat átadása. Az Országos Testnevelési Tanács dr Rappay Elek járási tiszti orvost és Magyarszéki Gyula ujdombóvári áll. tanítót, vezető főoktatót a levente oktatás terén tanúsított eredményes működésükért elismerő okirattal tün­tette ki. Az okiratokat Kenézy László járási főszolgabíró a főszolgabírói hivatalban folyó hó 28-án, vasárnap délelőtt adta át a kitüntetetteknek ünnepies keretek között Dombóvár és Ujdombóvár községek elöljárói, testnevelési szervei és a leventék kiküldöttei jelenlétében. A főszolga­bíró a díszes okiratokat szép be­széd kíséretében adta át és buzdító szavakat intézett a jelenvolt leven­tékhez is. — Kórházvizsgálat. Szongott Ed- vin alispán a múlt héten tartotta a szokásos időszaki hivatalvizsgálatot a szekszárdi Horthy Miklós közkór­házban a kórházi bizottság tagjai­nak, valamint a vármegyei szám­vevőségnek a segédkezésével. A bi­zottság a kórház ügyvitelét az egy hétig tartó hivatalvizsgálat eredmé­nyeképpen rendben találta. — Megnyalt* szekszárdi hajó­állomás. Előző számainkban meg­emlékeztünk már arról az örven­detes és Szekszárd gazdasági életét emelni hivatott eseményről, hogy a Magyar Folyam és Tenger- hajózási Részvénytársaság augusz­tus hó 1-én a szekszárdi Sióhidnál megnyitotta hajóállomását darab­árukra, teherárukra és uszályrako­mányokra. A megyeszékhely egész környékét érdekli ez a tény, amely­nek megvalósulása révén az olcsóbb hajóforgalomba bekapcsolódhatik a Sárköztől Bonyhádig terjedő vidék is gyártmányaival, terményeivel és szükségleteivel. A hajóállomás a közúti hídnál, a kultúrmérnöki hi­vatal kotrótelepén van raktárral és hivatali épülettel együtt. A szállítá­sokra vonatkozóan bármikor kész­séggel felvilágosítást ad a MFTR, illetve a vele Együttműködő Hajó­zási Vállalatok ügynöksége. A szek­szárdi állomástőnök Zsurkay Sán­dor, a fadd—tolnai hajóállomás volt főnöke. — Felvétel a Stefánia Szövet­ség védőnői tanfolyamára. Az Or­szágos Stefánia Szövetség anya- és csecsemővédőnői tanfolyamot indít s a tanfolyamra jelentkezhetnek 18—30 év között lévő egészséges leányok vagy asszonyok, akik gim­náziumi vagy kereskedelmi iskolai érettségit tettek, illetve tanítónői vagy óvónői oklevelet szereztek. A kiképzés mintegy három évig tart Anyarozsot,! kőrisbogarat, mindenféle Syósynfivénytl magvakat, szárított borsaprOt, I borkövet állandóan legmagasabb I áron vásárol DrNIklós gyógynövénynagykereskedés I Budapest, V., Vilmos császár ut 6. és dijtalan. A tizhónapos elméleti kiképzés alatt a növendékek ingye­nes internátusi ellátásban részesül­nek, a mintegy két évig tartó gya­korlati kiképzés alatt pedig élelme­zést, vagy bizonyos összegű tanul­mányi segélyt kapnak. A végzett növendékeket a szövetség elhelyezi havi 110 pengős kezdőfizetéssel. Az intézmény államosítása most van folyamatban és a közeljövőben való- szinüleg megtörténik. — Helyettes tanítóul alkalma­zás. A nagydorogi községi iskola­szék Szigeti György oki. tanítót he­lyettesítő tanítóul választotta meg. — A szekszárdi tűzoltólakta­nya föld- kőműves stb. munkáira tartott julius 15-én versenytárgya­lást a város polgármestere. Ajánla­tott adtak be: föld-, kőműves-, be­tonmunkára : Horváth János 20.948 pengővel; ácsmunkára: Csötönyi Zoltán 6676, Scherer József 7000*53; bádogos és vízvezetéki munkára: Fusz Lajos 3311; üvegesmunkára: Hradek Lajos 673*60; asztalosmun­kára: Potyondy Lajos 3055; aszta­los-, lakatos-, mázoló-, üvegesmun­kára : Heidt Dömötör 7543; laka­tosmunkára : Zámbó János 3227; szobafestő* és mázolómunkára: Szi­lágyi Ferenc 1170, Frei Lőrinc 1075; kályhásmunkára: Zámbó János 948 pengővel. — A vagyonváltság búza árát a pénzügyminiszter a földművelés­ügyi miniszterrel egyetértőén 1940. évi augusztus havára métermázsán­ként 23 (huszonhárom) pengőben állapította meg. — Alapszabály jóváhagyás. A m. kir. belügyminiszter a Szedresi Katolikus Agrárifjusági Legény- egylet alapszabályait jóváhagyta. — Nem teszik át a levente­foglalkozást vasárnapra. Egyes gazdaérdekeltségek azt kérték, hogy a leventeoktatást ismét helyezzék vissza vasárnapra. A földmivelés- ügyi miniszter most értesítette az Országos Mezőgazdasági Kamarát, hogy a honvédelmi miniszter a kérelmet beható mérlegelés alá vette, de nem teljesíthette. A hon­védelmi miniszter azzal indokolja meg állásfoglalását, hogy a levente­képzésnek, leventeoktatásnak vasár­napról hétköznapra való áthelyezése főként az egyházak, az iskolák kérelmére történt, amelynél még egyéb szociális és családvédelmi szempontok is irányadók voltak. A mezőgazdasági munkával, vala­mint iskolai kötelezettséggel is ter­helt ifjúság részére biztosítani kel­lett egy szabadnapot. Fentiektől el- tekintve, a leventeképzés jelenlegi

Next

/
Thumbnails
Contents