Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-01-27 / 7. szám
XXII. Min. SicköÄrt. 1940 Mr 27. (Szombat) J. szín. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési díj: Egész évre _ 12 pengő ; || Félévre____„ _ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija l’SO pengő. — A hirdetés egy 69 milliméter széles hasábon mlllimétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek EO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint m nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Pártoljuk a magyar művészetet A trianoni sorsban eltelt legutóbbi két évtized alatt már sokszor előfordult, hogy Kormányzó Urunk hitvese, a Főméltóságu Asz- szony kérő szóval fordult a nemzethez. Mindig olyankor szólalt meg Buda várának Nagyasszonya, ha valahol enyhíteni kellett a magyar gondokat, ha valahol segíteni kellett az ínségeseken, a szegényeken, a szükölkődőkőn, ha valahol, a magyar élet valamelyik -területén a gond és a nyomorúság ütötte fel tanyáját. Ilyenkor megszólalt az ország első asszonya és az ő meleg női szivének hangjai mindenkor meghallgatásra találtak. Most rsmét hallottuk a rádió hullámain keresztül vitéz nagybányai Horthy Miklósné szavait, aki ezúttal a magyar művészetre és magyar művészekre terelte a nemzeti közvélemény figyelmét. „Boldog és erős csak az a nemzet lehet, s csak az a nemzet adhat az emberiségnek uj értékeket, melynek minden rétegét áthatja az ő sajátos magas kultúrája. A nemzeti művelődésnek pedig a művészet a legbensőbb, legmagasabb- megnyilvánulása.* Ezek a gondolatok képezik Kormányzó Urunk hitvesének mostani rádiószózatában azt az alapot, amelyből kiindulva a nemzet minden rétegének segítségét, támogatását kéri a magyar művészet minden ágának pártolása érdekében. Mert a nehéz viszonyok igen nehéz helyzetbe juttatták a magyar művészetet és egyben azokat is, akik akár a zene, akár az irodalom, akár a képzőművészetek, tehát a festőművészet, vagy a szobrászat terén áldozatos lélekkel és szent elhivatottsággal igyekeznek a magyar lélek megnyilatkozásait valamilyen formába önteni. Méltán mutatott rá Magyarország Kormányzójánek hitvese, hogy a magyar művészet a múlt század második felében, amikor a nemzet előtt a kiegyezés után a fejlődés és a szabadabb élet lehetőségei megnyíltak, csodálatosan fellendült s ezerféle változatban páratlan kincsekkel ajándékozta meg nemcsak nemzetünket, de az egész emberiséget. Művészeink, festőink, szobrászaink, zenészeink és Íróink neve közismertté vált az egyész művelt világon, a magyar művészet alkotó ereje áttörte a szűk ország- és nyelvhatárokat és dicsőségében ragyogva hirdette szerte a világon, hogy ez a lélekszámára nézve oly kicsiny magyar nemzet lelkiekben egyik leggazdagabb népe a föld kerekségének és amint történelmének véres viszontagságai között kissé megpihenhetett és lélegzethez juthatott, az emberi agy és az emberi lélek legmagasábbrendü teljesitmé- I nyei között is minőségben elsőrendűt tudott teremteni. Ennek a magyar művészetnek a támogatása kétségtelenül elsőrendű kötelessége minden magyar embernek, aki átérzi és megérti azt, hogy a magyar kultúra és magasabb- rendü nemzeti értékeink fejlesztése egyben nemzeti létünk fennmaradásának egyik legfontosabb záloga. Ma már a művészetek pártolása és támogatása nem lehet a legvagyonosabb, azaz a társadalom csúcspontján álló kevésszámú elemek kiváltsága. Minden művelt magyar embernek megértéssel, szeretettel és áldozatkészséggel kell a magyar művészetek felé fordulnia, hogy a művészlelkek megnyilatkozása ne legyen a pusztába hangzó szó. Rádió-szózatában a Kormányzó hitvese bejelentette azt is, hogy február havában a városligeti Mű* Budapestnek, mint gyógyhelynek egészen különleges helyzetet biztosit a világfürdök között az a tény, hogy a téli és nyári időszakban egyformán adva vannak a kurázás lehetőségei. Amíg az ismert gyógyfürdők legnagyobb része üzemeit télen zárva tartja, addig a Székes- főváros gyógyfürdői a téli évadban is igen látogatottak. Budapest gyógyfürdőinek berendezése és technikai felkészültsége világviszonylatban is egészen egyedül álló és éppen ezért Budapestet nem lehet egyik világfürdővel sem összehasonlítani, mert úgy a gyógyvizek különfélesége, mint hőfokuk széles skálája és a thermális vizek hallatlan bősége olyan lehetőségeket nyújtanak a betegségek különböző csoportjainak gyógyítására, amit semmi más fürdőhelyen nem lehet ilyen arányokban megtalálni. A Székesfőváros a háború utáni évtizedben igen nagy arányokban fejlesztette üzemeit és nagy áldozat- készséggel építette ki a gyógyfürdőket. A Szent Gellért Gyógyfürdő és Gyógyszálló a legtökéletesebben berendezett fürdőpalota; hullámfürdőjével a nyári közönség igényeit van hivatva kielégíteni, mig nagyméretű zárt úszómedencéje, — a pezsgőfürdő, Budapest közönségének legkedvesebb téli szórakozása. A pezsgőfürdő mesterséges napfény és kvarclámpáival a természetes napfény illúzióját kelti és módot ad az uszósport kedvelőinek, hogy télidőben is ennek az egészséges sportnak örömeit élvezhessék. A Szent Margitsziget fedett uszó- csarnokában uszóversenyeket — és vizipóló versenyeket is rendeznek a thermális gyógyvízben és ezen kívül egy harmadik nagyméretű thermális úszómedence is rendelkezésére áll csarnokban uj képzőművészeti kiállítás nyílik meg sez alkalmat fog nyújtani a magyar közönségnek arra, hogy a nagy gonddal összeválogatott és magyar művészek által alkotott festményekből és szobrokból minél több magyar ember a maga otthonának díszítésére kiválogathassa azt, ami ízlésének és anyagi képességeinek a legjobban megfelel. Egészen bizonyos, hogy a világ- politikai válság és a mindennapi élet ezernyi gondjai ellenére a Kormányzó hitvesének szavai a magyar lelkekben megint megértésre fognak találni. A nemzet tudatára ébred annak, hogy a magyar élet elsőrendű gondjain felül magasabb- rendü kötelességei is vannak s ez a felismerés egy uj és erőteljes fejlődés útjait fogja a magyar művészek előtt megnyitni. a fürdőzőknek a Rudas gyógyfürdőben. Természetesen az üdülés és szórakozás céljait szolgáló nagy thermális zárt medencéken kívül a gyógyfürdőknek egész sora áll a kurázók rendelkezésére. A Széchenyi gyógyfürdő kénes forrásai, a Rudas gyógyfürdő rádiumos vizei a Szent Gellért gyógyfürdőnek thermális medencéi, a Szent Lukács gyógyfürdő iszaptava, a Császárfürdő forrásai a legváltozatosabb lehetőségeket biztosítják a kurázóknak. Mindezek a gyógyfürdők akként vannak felszerelve, hogy a kurázók a meghűlés veszélye nélkül is nyugodtan használhatják a gyógyfürdőket A külföldieknek is feltűnt, hogy a Szent Lukácsfürdő iszaptavában télen is szabad ég alatt fürödnek a betegek. Ugyanis a forró medencéből kiáramló vízgőz körülbelül 20 méter magasságban egyenletesen oszlik el és igy, a szervezetet ez az átmelegedett levegőoszlop tökéletesen védi a meghűléstől. A földmivelésügyi miniszternek legutóbbi képviselőházi beszéde alkalmával tett kijelentése megnyugtathat minden szőlősgazdát, hogy rézgálicban az idén hiány nem lesz. A szőlészeti és borászati ügyosztály . hónapok óta mindent elkövetett, hogy ezen fontos védekező anyag fennakadás nélkül szállítható legyen, — a réz külföldi behozatalával, részben hazai termelésből biztosíttatott, — a feldolgozó gyáraink teljes üzemben dolgoznak. Igen nagy feladat vár a rézgálic szükségletkielégitésben a hegyközBudapestnek ezt a különleges helyzetét a külföldiek már régen felismerték és az elmúlt esztendőkben a téli évadban is igen sok külföldi vendég látogatta a budapesti gyógyfürdőket. Budapest gyógyszállói olcsó pausálárakat vezettek be, hogy igy a vidéki magyar közönségnek is könnyen hozzáférhetővé tegyék á gyógyfürdőket és valóban á legszerényebb igényű betegek is olcsóig juthatnak hozzá a gyógyulás lehetőségeihez. Budapest világvárosi környezet^ ben kevés pénzért nagyon sokat nyújt. Budapestnek orvosi felkészültf sége is nagyszerű és a Pázmány Péter m. kir. Tudományegyetem orvosi fakultásával kapcsolatban á különböző klinikák és kutató intér zetek a betegségek minden fajtájának módot adnak a gyógyulásra, gyógyfürdők mellett a szanatóriumok berendezése is mintaszerű és az árak világvárosokhoz mérten valóban mérsékeltek. A Szent Lukácsfürdő és a Szent Gellértfürdő azonkívül — társas rheuma-osztályt is létesített, ahol egy-egy szobában hármasával, négyesével laknak és így az ellátás költségei csökkennek; igy még a legszerényebb igényű betegnek is olcsón hozzáférhetőek. Budapest azonkívül a szórakozásoknak és művészi élvezeteknek egész sorát nyújtja a vendégeknek. Tárlatok, kiállítások, — színházak, hangversenyek, sportesemények teszik változatossá a budapesti tartózkodást. A székesfőváros közönsége magyaros vendégszeretettel várja a vidéket, aminthogy a budapestiek nyáron az ország vidéki városait és üdülőhelyeit fogják üdülés és nyaralás céljából felkeresni. A székesfőváros és az ország lakossága így fogják egymást kölcsönösen megismerni, a kölcsönös megismerésből kölcsönös megbecsülés fakad és az egymásrautaltság közös érzése fog bennünket egy nagy lelki egységben összeforrasztani. ségekre. Közérdek fűződik ahhoz, hogy minden község és hegyközség a legnagyobb lelkiismeretességgel és lehetőleg mielőbb jelentse be a szőlősgazdák neveit, szőlőterületeik nagyságát kataszteri holdakban és négyszögölekben ä Tolnavármegyei Hegyközségi Tanácsnak, két példányban felsorolt és összegezett kimutatásban. Az erre vonatkozó miniszteri rendeletet a Hegyközségi Tanács már szétküldte a vármegyében lévő községek és hegyközségeknek. Reméljük, hogy hegyközségeink Téli fürdőkurák Budapesten Irta: Szviezsényi Zoltán, min. tanácsos, a Gyógyhelyi Bizottság igazgatója A rézgálic ellátásról Irta: Hayt Ferenc a Tolnavármegyei Hegyközségi Tanács ügyv. titkára. Egyes szám ára 12 fillér.
