Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-07-31 / 55. szám
nil. Miim. Maiid, IND Julias 31. (Szerda) 55. atn. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG mamaÉNT KfcTSZFK MBniKT.Ffflft ngresaTforr ura jmrai fet t Aits at\ at jii Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árait | A legkisebb hirdetés dl|a l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 mlUlmétsr széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér. Előfizetési dll» I . P -------- ■ Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. . .. ‘ , I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lop szellemi részét IlletőIA hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a Egész évre — 12 pengő || Félévre_ — — o pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nylltter soronként 60 fillérbe kerü 1. Lazulnak Erdély bilincsel Az egész világ feszült figyelemmel kisérte gróf Teleki Pál miniszter- elnöknek és gróf Csáky István külügyminiszternek Hitler német Vezér és kancellárnál tett látogatását, mely alkalommal a Vezér Ciano gróf olasz és Ribbentrop német külügyminiszter társaságában fogadta őket. Ezen a kihallgatáson megtárgyalták úgy a magyar jövő, mint a Közép- és Délkeleteurópa nagy problémáit. A látogatást követően Németország felszólította Romániát, hogy Magyarországgal és Bulgáriával való viszonyát rendezze. E felszóllitás következményeképpen a román miniszterelnök és külügyminiszter meghallgatást kértek Berlinben és ott javaslatot tettek a magyar és bolgár viszony rendezéséről. Elmentek a román miniszterek Rómába is, ahol szintén előterjesztették javaslataikat. A német Vezér ezután megtisztelő külsőségek között fogadta Bulgária miniszterelnökét és külügyminiszterét, akik éppoly kedvező benyomásokkal tértek vissza hazájukba, mint gróf Teleki és gróf Csáky. Őket is biztosította Hitler arról, hogy a tengelyhatalmakat az az őszinte óhaj hatja át, hogy Európa ezen és minden részén olyan feltételeket teremtsenek meg, amelyek alkalmasak lesznek egy hosszú békeperiódus megalapozására. A magyar közvélemény örömmel és nyugodtan veheti tudomásul, hogy a tengelyhatalmak megbecsülik azt a barátot, aki őszintén, jóban-rosz- ban kitart mellettük. Bár a tárgyalások érdemi részleteiről semmi sem szivárgott még ki, az egész világsajtó egyetért abban, hogy Németország és Itália a legnagyobb megértéssel viseltetik az Erdély elszakitásával megcsufolt magyar igazság kielégítésével szemben. Leszögezik ezzel kapcsolatban a külföldi lapok azt is, hogy Magyarország a román államférfiak negyed- vagy félmegoldást ajánló javaslatait nem fogadhatná el. Ezek szerint az erdélyi probléma kedvező alakulása felé a legnagyobb bizalommal tekinthetünk, ahnál is inkább, mert mint az egész világsajtó egyértelműen jelenti, Németország Olaszországgal egyetértésben teljes súllyal síkra szállt a páriskömyéki békediktátumok józan revíziója mellett és mert Románia is belátta, hogy hozzá kell járulnia a húsz évvel ezelőtt teremtett igazságtalanságok kiküszöböléséhez. Ez elől Románia nem is zárkózott el. Románia vezetői Münchenben és Rómában a Führ er tői és Mussolinitól személyesen hallották, hogy Romániának a megértés politikáját kell folytatni, hogy azokat a józan meggondolás nélkül létesített állapotokat, amelyeket a nyugati hatalmak 1919-ben teremtettek, felszámolja, illetve megnyugtató módon korigálja. Hogy a Münchenben, Salzburgban és Rómában megvitatott kérdések gyakorlati megoldására mikor kerül a sor, ebben a pillanatban nem lehet megmondani. Biztos azonban az, hogy húszéves kálváriajárás | után napról-napra jobban lazulnak I az Erdélyre rakott rabbilincsek. I He Mossunk is ne toliDínssnnk! Villamosaink, vasutikocsijaink, kávéházaink, hivatalaink, sőt magánlakásaink meghitt társalgói is tele vannak összedugott fejű érdeklődőkkel és úgynevezett jól értesül- tekkel, kik jövendő sorsunk fordulását találgatják. Így mondom; találgatják, mert senki bizonyosat nem tudhat. Azok pedig, akik a súlyos felelősséggel járó államtitkok birtokosai, nem beszélnek, mert a dolog érdekében nem beszélhetnek. Érthető a kiváncsiak jószándéka és reménykedő szivük felcsigázott érdeklődése, mert hiszen húsz nehéz esztendő lidércnyomása van tűnőiéiben ezekben a türelmet igénylő, várakozásteli napokban. És mégis : ne kérdezősködjünk, ne tanácskozzunk, ne találgassunk és ne jósolgassunk. Ne tanácskozzunk, mert aggódó sziveink reménykedését meglophatja és kizsarolhatja az álnok haszonlesés. Ne kérdezősködjünk, mert megtévesztésnek, esetleg megtévedésnek válhatunk áldozataivá. Ne is találgassunk és ne is jósolgassunk, mert ebből is beláthatatlan hátrányok származhatnak. Gondoljunk csak azokra a nagy államférfiakra, akik átérezve és megértve nemzetünkben rejlő értékeket, baráti önzetlenséggel állnak oldalunkon, igaz ügyünk mellett. Gondoljunk a nagy küzdelem válságos napjait élő nagy nemzetekre, amelyek most teszik fel győzelmeik fényes sorozatára a diadal koronáját és ezekben a sorsdöntő napok- ben teljes megértéssel és bizalommal vannak irántunk. Ugyan hogyan érintené őket az elhatározások komoly óráiban, ha innen is, onnan is is kiszüremked- nék egy-egy kitalált és felelőtlenül fecsegők által terjesztett álhir? Elképzelhető az is, hogy a sok | találgatás és tévedés között valaki vállalkozás sikerének alapja és te” levénye: a titoktartás. Azt pedig szórakoztató fecsegéssel elérnünk nem lehet. Ne feledjük el, hogy sohasem tudhatjuk azt, kire bízzuk titkainkat 1 Felületesen ostobára-e, vagy gonosztevőre. — Csak az okos hallgatásnak van tehát helyei A nagy szándékok végrehajtásának sikerét csak ezzel szolgálhatjuk. Különösképpen háború idején, amikor ellenségeink hírszerző szolgálatának ugyancsak nyitva a füle. Tanuljunk meg hát hallgatni, ha ezerszer kikivánkozik is belőlünk a reménykedő boldogság, tanuljunk meg elnémulni, amikor az idegek pattanásig feszülnek, mert ezzel nemcsak értékesebb honpolgárokká válunk, hanem népi fegyelmezettségünket — igy sikereinket is — öregbíthetjük. j Ne feledjük a régi igét: „Hallgatni arany!“ Az uj termésértékesltésf rendelet A Budapesti Közlöny vasárnapi számában megjelent a kormány rendelete, mely a búza, a rozs, a kétszeres és a zab forgalomba hozatalát szabályozza. A 78 hl snlyn haza ára 23 pengő métermázsánként, hl sulyeltérés esetén az eddigi tőzsdei szokások az irányadók. Az árak a múlt évi árskálának megfelelően emelkednek és nyugati határállomáson, Budapest dunai állomásokra, Szolnok és attól délre fekvő tiszai állomásokra 15 tonnás vasúti kocsikban, illetve uszályba berakva értendők. A haza minimális ára azonban bármelyik feladó állomáson a rögzített árnál 1'50 P-vel alacsonyabb nem lehet. A rendelet a minőségi búza feltételeit is részletesen szabályozza. A minőségi felár 50 fillér métermázsánként. A 71 bl snlyn szokványizerü rozs átvételi ára 19 pengő per mm. Egyéb feltételek, mint a búzánál. A 41 hl snlyn szokványsáéra zab • ára budapesti paritásban 20‘70 pengőben nyert megállapítást V mm-ként. A zab egyéb állomási ára budapesti paritásból kiindulólag állapítható meg, azonban a zab minimális ára a budapesti árnál 1*50 P-vel alacsonyabb nem lehet. A zab természetéből kifolyóan, az árskála szeptember hónaptól - kezdődően a Jövő évi március hóig bezáróan 2 pengőben állapíttatott meg, ami azt Jelenti, hogy a zab alapára, 1941. márciusig 2 pengővel emelkedik. — — Egyéb feltételek a rozshoz hasonlóak. A kétszeres ára, annak a búza és rozs tartalmától függően a keverésben lévő búza és rozs értékaránya szerint állapítandó meg. Fenti terményeket továbbeladás céljaira csak a Fntnra rt. és annak bizományosai, valamint azok a kereskedők vásárolhat- ják, akiket a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter, a föld- 1 mivelésngyi miniszterrel egyetértve, arra feljogosít. A búzát, rozsot és Ikétszerest őrlési és hántolási célra kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó malmok, amennyiben arra az iparügyi minisztertől engedélyt kapnak, szín? tén vásárolhatnak. A készletgazdálEgyes szám ára 12 fillér fején találja a szeget anélkül, hogy a megoldásról valaha is tájékozódhatott volna. Milyen érzéseket válthatna ki a bizalmat előlegezőkből ez a szerencsétlen véletlen? Nemcsak hűséges sáfárokat szégyeni- tene meg igaztalanul, hanem koc- káztaná nagy ügyünk sikerét is! Elvégre is tisztában kell lenni mindannyiunknak, hogy minden
