Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-07-31 / 55. szám

nil. Miim. Maiid, IND Julias 31. (Szerda) 55. atn. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG mamaÉNT KfcTSZFK MBniKT.Ffflft ngresaTforr ura jmrai fet t Aits at\ at jii Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árait | A legkisebb hirdetés dl|a l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 mlUlmétsr széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér. Előfizetési dll» I . P -------- ■ Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. . .. ‘ , I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lop szellemi részét IlletőIA hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a Egész évre — 12 pengő || Félévre_ — — o pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nylltter soronként 60 fillérbe kerü 1. Lazulnak Erdély bilincsel Az egész világ feszült figyelemmel kisérte gróf Teleki Pál miniszter- elnöknek és gróf Csáky István külügyminiszternek Hitler német Vezér és kancellárnál tett látogatá­sát, mely alkalommal a Vezér Ciano gróf olasz és Ribbentrop német külügyminiszter társaságában fo­gadta őket. Ezen a kihallgatáson megtárgyalták úgy a magyar jövő, mint a Közép- és Délkeleteurópa nagy problémáit. A látogatást köve­tően Németország felszólította Ro­mániát, hogy Magyarországgal és Bulgáriával való viszonyát rendezze. E felszóllitás következményeképpen a román miniszterelnök és külügy­miniszter meghallgatást kértek Ber­linben és ott javaslatot tettek a magyar és bolgár viszony rendezé­séről. Elmentek a román minisz­terek Rómába is, ahol szintén elő­terjesztették javaslataikat. A német Vezér ezután megtisz­telő külsőségek között fogadta Bulgária miniszterelnökét és kül­ügyminiszterét, akik éppoly kedvező benyomásokkal tértek vissza hazá­jukba, mint gróf Teleki és gróf Csáky. Őket is biztosította Hitler arról, hogy a tengelyhatalmakat az az őszinte óhaj hatja át, hogy Eu­rópa ezen és minden részén olyan feltételeket teremtsenek meg, ame­lyek alkalmasak lesznek egy hosszú békeperiódus megalapozására. A magyar közvélemény örömmel és nyugodtan veheti tudomásul, hogy a tengelyhatalmak megbecsülik azt a barátot, aki őszintén, jóban-rosz- ban kitart mellettük. Bár a tárgyalások érdemi rész­leteiről semmi sem szivárgott még ki, az egész világsajtó egyetért abban, hogy Németország és Itália a legnagyobb megértéssel viseltetik az Erdély elszakitásával megcsufolt magyar igazság kielégítésével szem­ben. Leszögezik ezzel kapcsolatban a külföldi lapok azt is, hogy Ma­gyarország a román államférfiak negyed- vagy félmegoldást ajánló javaslatait nem fogadhatná el. Ezek szerint az erdélyi probléma ked­vező alakulása felé a legnagyobb bizalommal tekinthetünk, ahnál is inkább, mert mint az egész világsajtó egyértelműen jelenti, Németország Olaszországgal egyetértésben teljes súllyal síkra szállt a páriskömyéki békediktátumok józan revíziója mel­lett és mert Románia is belátta, hogy hozzá kell járulnia a húsz évvel ezelőtt teremtett igazságtalanságok kiküszöböléséhez. Ez elől Románia nem is zárkózott el. Románia veze­tői Münchenben és Rómában a Führ er tői és Mussolinitól személye­sen hallották, hogy Romániának a megértés politikáját kell folytatni, hogy azokat a józan meggondolás nélkül létesített állapotokat, amelye­ket a nyugati hatalmak 1919-ben teremtettek, felszámolja, illetve meg­nyugtató módon korigálja. Hogy a Münchenben, Salzburg­ban és Rómában megvitatott kérdé­sek gyakorlati megoldására mikor kerül a sor, ebben a pillanatban nem lehet megmondani. Biztos azon­ban az, hogy húszéves kálváriajárás | után napról-napra jobban lazulnak I az Erdélyre rakott rabbilincsek. I He Mossunk is ne toliDínssnnk! Villamosaink, vasutikocsijaink, ká­véházaink, hivatalaink, sőt magán­lakásaink meghitt társalgói is tele vannak összedugott fejű érdeklő­dőkkel és úgynevezett jól értesül- tekkel, kik jövendő sorsunk fordu­lását találgatják. Így mondom; talál­gatják, mert senki bizonyosat nem tudhat. Azok pedig, akik a súlyos felelősséggel járó államtitkok bir­tokosai, nem beszélnek, mert a do­log érdekében nem beszélhetnek. Érthető a kiváncsiak jószándéka és reménykedő szivük felcsigázott érdeklődése, mert hiszen húsz ne­héz esztendő lidércnyomása van tűnőiéiben ezekben a türelmet igénylő, várakozásteli napokban. És mégis : ne kérdezősködjünk, ne ta­nácskozzunk, ne találgassunk és ne jósolgassunk. Ne tanácskozzunk, mert aggódó sziveink reménykedését meglophatja és kizsarolhatja az álnok haszon­lesés. Ne kérdezősködjünk, mert megtévesztésnek, esetleg megtéve­désnek válhatunk áldozataivá. Ne is találgassunk és ne is jósolgas­sunk, mert ebből is beláthatatlan hátrányok származhatnak. Gondoljunk csak azokra a nagy államférfiakra, akik átérezve és megértve nemzetünkben rejlő érté­keket, baráti önzetlenséggel állnak oldalunkon, igaz ügyünk mellett. Gondoljunk a nagy küzdelem vál­ságos napjait élő nagy nemzetekre, amelyek most teszik fel győzelmeik fényes sorozatára a diadal koroná­ját és ezekben a sorsdöntő napok- ben teljes megértéssel és bizalom­mal vannak irántunk. Ugyan hogyan érintené őket az elhatározások komoly óráiban, ha innen is, onnan is is kiszüremked- nék egy-egy kitalált és felelőtlenül fecsegők által terjesztett álhir? Elképzelhető az is, hogy a sok | találgatás és tévedés között valaki vállalkozás sikerének alapja és te” levénye: a titoktartás. Azt pedig szórakoztató fecsegés­sel elérnünk nem lehet. Ne feled­jük el, hogy sohasem tudhatjuk azt, kire bízzuk titkainkat 1 Felületesen ostobára-e, vagy gonosztevőre. — Csak az okos hallgatásnak van te­hát helyei A nagy szándékok végrehajtásá­nak sikerét csak ezzel szolgálhat­juk. Különösképpen háború idején, amikor ellenségeink hírszerző szol­gálatának ugyancsak nyitva a füle. Tanuljunk meg hát hallgatni, ha ezerszer kikivánkozik is belőlünk a reménykedő boldogság, tanuljunk meg elnémulni, amikor az idegek pattanásig feszülnek, mert ezzel nemcsak értékesebb honpolgárokká válunk, hanem népi fegyelmezett­ségünket — igy sikereinket is — öregbíthetjük. j Ne feledjük a régi igét: „Hall­gatni arany!“ Az uj termésértékesltésf rendelet A Budapesti Közlöny vasárnapi számában megjelent a kormány rendelete, mely a búza, a rozs, a kétszeres és a zab forgalomba hozatalát szabályozza. A 78 hl snlyn haza ára 23 pengő métermázsánként, hl sulyeltérés esetén az eddigi tőzs­dei szokások az irányadók. Az árak a múlt évi árskálának megfelelően emelkednek és nyugati határállomá­son, Budapest dunai állomásokra, Szolnok és attól délre fekvő tiszai állomásokra 15 tonnás vasúti ko­csikban, illetve uszályba berakva értendők. A haza minimális ára azonban bármelyik feladó állomáson a rögzített árnál 1'50 P-vel ala­csonyabb nem lehet. A rendelet a minőségi búza felté­teleit is részletesen szabályozza. A minőségi felár 50 fillér méter­mázsánként. A 71 bl snlyn szokványizerü rozs átvételi ára 19 pengő per mm. Egyéb feltételek, mint a búzánál. A 41 hl snlyn szokványsáéra zab • ára budapesti paritásban 20‘70 pengőben nyert megállapítást V mm-ként. A zab egyéb állomási ára buda­pesti paritásból kiindulólag állapít­ható meg, azonban a zab minimá­lis ára a budapesti árnál 1*50 P-vel alacsonyabb nem lehet. A zab természetéből kifolyóan, az árskála szeptember hónaptól - kezdődően a Jövő évi március hóig bezáróan 2 pengőben álla­píttatott meg, ami azt Jelenti, hogy a zab alapára, 1941. már­ciusig 2 pengővel emelkedik. — — Egyéb feltételek a rozshoz hasonlóak. A kétszeres ára, annak a búza és rozs tartalmától függően a ke­verésben lévő búza és rozs érték­aránya szerint állapítandó meg. Fenti terményeket továbbeladás céljaira csak a Fntnra rt. és annak bizományosai, valamint azok a kereskedők vásárolhat- ják, akiket a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter, a föld- 1 mivelésngyi miniszterrel egyet­értve, arra feljogosít. A búzát, rozsot és Ikétszerest őr­lési és hántolási célra kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó mal­mok, amennyiben arra az iparügyi minisztertől engedélyt kapnak, szín? tén vásárolhatnak. A készletgazdál­Egyes szám ára 12 fillér fején találja a szeget anélkül, hogy a megoldásról valaha is tájékozód­hatott volna. Milyen érzéseket vált­hatna ki a bizalmat előlegezőkből ez a szerencsétlen véletlen? Nem­csak hűséges sáfárokat szégyeni- tene meg igaztalanul, hanem koc- káztaná nagy ügyünk sikerét is! Elvégre is tisztában kell lenni mindannyiunknak, hogy minden

Next

/
Thumbnails
Contents