Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-07-24 / 53. szám
Ml!. ívltlgoD. SzetaM, 1946 Iliin 24. (Szerda) S3, szia Bin r.rtkftHT kfluwar MBOJFTKWfi gRHKXarftMY nrarmr At »g TirazrtAt MT TAP Szerkesztősét; és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszém: 85 Előfizetési dl): Egész évre — 12 pengő || Pélévre ______6 pengő Pé lelós szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerddn és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dlla I'M pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Álléstkeresdknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nytlttér soronként 60 fillérbe kerti 1. Ä magyar igazság két tételen alapszik. Az egyik az, hogy a békét, a nyugalmat, a termelő munka zavartalanságát akarjuk jtt a Dunavölgyében, a másik pedig az, hogy ennek a békének előfeltétele egy igazságos és állandó jellegű rendezés. Mert meg kell teremtem azokat a sziklaszilárd alapokat, amelyekre fel lehet építeni a béke épületét. — Ez volt a lényege annak a világszerte hatalmas érdeklődéssel fogadott beszámolónak, amelyet Csdky István gróf külügyminiszter az országgyűlés két házának külügyi bizottságaiban elmondott. Ez a külügyminiszteri beszámoló méltán sorakozik a magyar külpolitika eddigi állomásai mellé. Határozott volt, világos, félre nem érthető és józan. A magyar külügyminiszter expozéja határozottan kimondta, hogy Magyarország nem az omladozó régi, hanem a most született uj Európa oldalán áll és ragaszkodik nagy barátaihoz. Kifejezi azt a reményét, hogy békés szándékainkat senki sem fogja keresztezni, de ha ez megtörténik is, szembenézünk a békebontókkal, józan belátásra hivatkozik, amikor rámutat arra, hogy Magyarország nem akar gyógyíthatatlan sebeket osztogatni, hanem józan megegyezés utján megbízható barátokat, jiem pedig ellenfeleket kíván magának szerezni. De számolunk azzal is, hogy nehéz küzdelmek sorozata vár még ránk. Ezeket Magyarország minden téren megvívja, egyetértésben azokkal a baráti nagyhatalmakkal, amelyek már annyiszor segítették előre a magyar ügyet. Az expozé befejező részében a külügyminiszter a nemzet háláját fejezte ki a tengelyhatalmaknak és óva intett minden magyart attól, hogy felelőtlen és ellenséges érdekeket szolgáló propagandairatoknak, vagy híreknek hitelt adjon s ilymódon a tengelyhatalmak iránti hűségtől, ezzel együtt pedig a magyar haza érdekeitől eltántorodjék. A magyar külügyminiszter nyilatkozata jelentős eseménye a nemzeti diplomáciának* mert az első világa háború óta eltelt húsz esztendő szomorú magyar sorsának végét is jelenti. Európa népei az érdekek közösségén alapuló, nagyszabású békés építő munkára készülnek. Nagy barátaink olyan nemzetközi rendet igyekeznek megvalósítani! ^melyben kicsinyes hatalpii villon- » gások és a népek szociális érdekeivel nem törődő gazdasági hatalmasságok szeszélyei nem fenyegetik minduntalan az élet folytonosságát. Ebben az uj Európában Magyar- országnak előkelő szerepet szántak a tengelyhatalmak. — Amikor tehát Pénteken hangzott el Hitler Adolfnak, a német birodalom vezérének és kancellárjának hatalmas beszéde, melyet a világ közvéleménye feszült érdeklődéssel várt s ebben a megnyilatkozásban Hitler még egy utolsó békefelhivást intézett Nagybritaniá- hoz. A legegyenesebb nyíltsággal bejelentette, hogy nem lát semmi komoly okot, ami indokolhatná a háború továbbfolytatását. A józan értelemhez appellált s bár konkrét formában nem jelölte meg feltételeit, amelyek alapján megindulhatnának a tárgyalások, felhívásával mégis egy utolsó lehetőséget akart nyújtani Angliának a békés megoldásra, mielőtt á világtörténelem legvéresebb küzdelme üjra megindulna. Mikor ezeket a sorokat írom, még csak találgatások folynak az égész vonalon arról, hogy mi lesz az angol hivatalos válasz, vagy egyáltalán lesz-e felelet illetékes köröktől a németek vezérének felhívására? Az a hatalmas sajtóvisszhang, mely péntek este óta a világ minden részében, mint egy gigászi méretű zenekar kiséri a birodalmi gyűlésben elhangzott beszédet, azt engedi sejt- tetni, hogy nem sok remény van arra, hogy a csatorna mentén felállított messzehordó ágyuk és Németország példátlanul erős légihadereje helyett most mégis a zöldasztal következnék. Azokból az angol sajtóhangokból és a semleges megfigyelők londoni jelentéseiből majdnem bizonyosra vehető, hogy az angolok konokul hallgatni fognak, vagy ha választ .adnak hivatalos helyről, ez a válasz elutasító lesz. Hogy azután mi következik, azt könnyű kitalálni. A félelmetes német hadi gépezet, mely a világtörténelemben eddig páratlan győzelmeivel jogossá teszi a feltevést, hogy a szigetország elleni offenziva is hasonlóan fog végződni, mint az eddigi hadjáratok, teljesen készen áll s az indulásra, csak ? Führer vezényszavát várja* Ennek a szerény hozzászólásnak nemzeti céljainkért minden eszközzel hajlandók vagyunk harcolni, nemcsak a magyarság Önérdekeit keressük, hanem segédkezet nyújtunk az óvilág minden népének ahhoz, hogy felépítsék az emberségesebb Európát. keretében a birodalmi gyűlésen el hangzott beszéd magyar külpolitikai vonatkozásával, helyesebben arra gyakorolt hatásával óhajtok foglalkozni. Hitler Adolf történelmi beszéde más államot, mint Olaszországot, nem említett és nem érintette ezúttal az európai ujjárendezés kérdését, amelynek el kell következni a háború befejezése után. De mindannyian érezzük, hogy menynyire benne vagyunk mi is abban, ami ma Európában történik. Magyar- országnak a tengellyel szövetséges nem hadviselő álláspontja ebben az európai fegyveres összetűzésben közismert s ebből adódik, hogy mindaz, amit a tengelyhatalmak elhatároznak, igen szorosan érint minket is az őszinte, mély baráti kapcsolatok jogán. Ebből a magyar szemszögből kell tehát vizsgálat alá vennünk azokat a következményeket, amelyeket Hitler beszéde kiváltott, vagy ezután vált ki abból az ellenséges oldalból, mellyel Trianon óta mi is harcban állunk. Nem hiszem, hogy bármely magyar ember ne óhajtaná, hogy Hitler nagylelkű és mély felelősségérzettől áthatott beszédének a túlsó parton meglegyen a kívánt hatása. Hiszen a német nép vezérének a felhívása minden kitérés nélkül is szervesen érinti a magyar külpolitikát és annak célkitűzéseit és ezért is van, hogy a magyar közönség a szó szoros értelmében feszült figyelemmel várja a választ s ennek a lehetősége felől latolgat ^na mindenki e hazában. Mi is húsz esztendeje várunk választ egy szomszédos államtól, amely eladdig, hogy a szovjet egy császármetszéssel megtörte integritását, egyetlen haszonélvezője volt a versaillesi, a neully-i és trianoni kényszerbékének és nem vette s még pia sem veszi észre, hogy körülötte mi minden történt Európában. Most ugyan gyors ütemben áldoz a fregolipolitikának s lázas sietséggel mázolja át arculatát egész állami életének, de ez a nagy angliederung már túlontúl elkésett s merőben jobban ordít róla az őszin* teség hiánya, mintsem hinni lehetne benne. Legfőképpen pedig az a tengely tekint ezekre bizalmatlanul* mely felé a dörgölődés szól. A magyar külpolitika nyugodt, de határozott Vonalvezetése két évtizede várja, hogy odaát a Kárpátok gerincén túl, mi mellett határoznak. Felébred-e bennük a józan belátás a tarthatatlan állapotok felett s ennek nyomán hajlandók békés eszközökkel megteremteni a jószomszédság lehetőségét* vagy pedig, mint az angolok, talán a csodában hisznek és mindég süket a fülük a legelemibb igazságok befogadására. Azok a szavak, melyeket Hitler Adolf London felé intézett, ugyan* azokat a német kívánságokat fejezik ki, mintahogyan minden beszéd nélkül a magyar álláspontot is kifejezésre juttatja a magyar nép magatartása, ha az eddig józanul türelmes volt is. Ennek a türelemnek azonban határa van. A húszéves várakozási idő túlontúl kimerítette az önmegtartóztatás lehetőségét, mintsem azt időtlen időkig gyakorolni tudnánk... Kis időnk mindenesetre van még s aztán tőlük függ, hogy mi között választanak. A magyar közvélemény tehát fokozottan figyeli az európai helyzet alakulását és nyugodtan vár még egy egészen rövid ideig. —i Aminthogy a német haderőnek sem fontos, hogy melyik órában indul meg, ha Hitler szavai nem találják meg az értelmet, amelyhez intézve voltak, hanem az elvakultság ad választ, a szigetország jövője beteljesedik ... Németország választ vár: melyiket fogadják el, a jobbot mely békét akar és pontot akar tenni a háborúra, vagy azt a jobbot választják, amely a győztes német kardot szorongatja és lecsapni készül a brit oroszlánra. A magyar nemzet ugyanígy vár. — Húsz éves békés; minden kalandtól mentes külpolitikánk és magatartásunk megértését várjuk attól a néptől, amely nagyon jól tudja, mivel tartozik nekünk. Ahogy a londoni választ illetőleg még nem foszlottak szét az utolsó remények, ugyanígy merjük mi is hinni, hogy a magyar nemzeti aspfc rációk legjelentősebb tétele Erdély ügye békés megoldást nyer, A mamagyar nép minden esetre teljes felkészültségben áll s önmegtartóztató fegyelemben, de elszántan vár | a dolgok végkifejlődésére* «felé Egyes szám ára 12 fillér Mi is választ várunk.. Irta: Pongrócz Lajos gyógyszerész, országgyűlési képviselő.
