Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-07-20 / 52. szám
XHL évfolyam. luisM, U40 Jiiliai 20. (Szombat) 52. adu. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HKIVNUftNT fifrnUlW MmiFT.FNft SKIJI.XTlftMVPrttrrnr.i*«-rip<»tr.ATMTlA» Szerkesztőséi; és ki adóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszátn: 85 Előfizetési dIf: Egész évre _12 pengő j| Félévre.._____6 pengő Pe lelŐs szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető | közlemények a szerkesztőséghez kUldendOk. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1‘60 pengd. — A hirdetés e; 60 mUllméti egy o széles hasábon míltlmétersoronként 10 fillér. ÁllástkeresOknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1. A közösség szolgálata i A Felsőház ismét bizonyságot tett arról, hogy tökéletesen megérti az idők szavát és szociális kötelességérzés tekintetében semmivel sem marad az országgyűlés képviselőháza mögött. Magas színvonalú, a tárgy fontosságához méltó felszólalások után egyhangúlag szavazta meg a kormány népvédelmi javaslatát, amely uj fejezetet jelent a nemzeti szociálpolitika terén. Aki a jelennek szinte villámgyorsan pergő világpolitikai eseményeit figyelemmel kiséri, látó szemmel szemlélheti azt a súlyos igazságot, amelyre Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter is utalt a népvédelmi törvényjavaslat tárgyalása során elmondott felsőházi beszédében és amely igazság valóságos memento minden élni és boldogulni kívánó kulturnemzet számára, tárgyilagosan megfogalmazva pedig abban a tételben domborodik ki, hogy lejtőre jut minden nemzet, amely nem tudja megérteni a kor szavát és nem tudja a gyakorlatba átültetni annak követelményeit. Hogy a magyar nemzet megérti a kor szavát, azt a képviselőház is, a felsőház is bebizonyította a népvédelmi törvényjavaslatnak nemcsak elfogadásával, hanem az annak tárgyalásakor elhangzott felszólalásokkal. Arra vonatkozóan pedig, hogy miképpen kell a gyakorlatba átültetni ennek követelményeit, a belügyminiszter felsőházi beszéde adja meg a lakonikus feleletet: meg kell teremteni az uj magyar embertípust. Érdekes és jellemző, hogy a belügyminiszter ugyanakkor beszél az uj magyar embertípusról, amikor a miniszterelnök magyar viszonylatban eddig általánosnak nem nevezhető erényt sürget: a fegyelmet. Az uj magyar embertípusnak ugyanis éppen a fegyelem kell, hogy egyik legjellemzőbb tulajdonsága legyen, mert — amint a belügyminiszter mondotta — a magánérdeket félretéve, a köz érdekét kell szolgálnia. A jövő magyar életben ugyanis az ember, rnitit a társadalom tagja, csak akkor lesz értékes, ha munkájával a közösséget szolgálni tudja. Rá kell eszmélnünk arra az igazságra, Hogy mindannyian a nemzeti Sorsközösség nem csekély terhével születtünk, hogy a magyar élettel szentben felállított etikai folyószámlánkon a Mkővetelw rovatot meghaladó »tartozik" rovatunk is van, hogy a közösség és elesett ember* társaink szolgálata nem karitativ jótékonyság többé, hanem éppen olyan kötelezettség, mint az adózás. Uj magyar metódusokra van szfikség&ak, amelyek nem kópiái a külföldieknek, de annál hatékonyabbak, annál áldásosabbak. Meg kell gyorsítanunk a magyar szociálpolitika ütemét, mert ha a nemzet fenn akar maradni, akkor a nemzeti erőket szélesebb alapokra kell fektetni és a nemzet erőkifejtésének fokozását lehetővé kell tenni. A nemzeti sorsközősség testvérekké kell hogy tegyen bennünket, nem nézhetünk többé egymásre sem felülről lefelé, sem alulról felfelé. Egy síkon állunk: a magyar élet sikján. A belügyminiszternek ezek a súlyos megállapításai eléggé világosan rajzolják meg azt az uj magyar embertípust, amelyet ki kell termelni, illetve amilyenné kell a magyar állam minden polgárának fokozatosan átalakulnia. Ez az uj embertípus, mint a nemzeti közösség egyik tényezője, csak akkor méltó az állampolgárságra, ha tisztában van azzal, hogy az állampolgári jogokat állampolgári kötelességek teljesítésével lehet csak birtokolni. Az uj empertipusnak át kell hidalnia a tőke és munka, gazdag és nincstelen közt ma még tátongó, de — hála Istennek — egyre szükülö szakadékokat és tudatában kell lennie annak a szociális igazságnak, hogy nem táplálkozhatik az egyik polgár pecsenyével akkor, amikor a másik- nak kenyere sincs. Népszaporodás, a népsűrűség fokozása az egyik legnagyobb nemzeti és szociális feladat. Ennek legelső feltétele pedig a kenyér biztosítása mindenki számára, aki dolgozni tud és akar. Mert minden nemzet ereje egyenlő arányban növekedik a nincstelenség, kenyér- telenség, szóval a proletariátus megszüntetésével. Grassalkovich Antal hercegnek, Mária Terézia személynökének palotájára ezt a latin gúny verset írták föl egykoron: Congeries lapidum, multo congests laboré, Corruet, et raptas alter habebit opes. Tóth Béla fordításában; Kßhalmaz, vétkes rablással gyűjtve rakásra, összerogy és idegen birja rabolt javait. Nem föladatunk most azt kutatni, mennyi igazságból, vagy mennyi irigységből eredt ez az igazi „bők- vers“, de hogy a benne rejlő világ- történelmi igazságot a lehető legtalálóbban alkalmazhatjuk mindazokra az államokra és államférfiakra, akiknek közvetett vagy közvetlen műve volt a trianoni béke- parancs, akik abból sem történelmi, sem nemzetiségi, sem nyelvi, sem geopolitikai, legkevésbé pedig fegyveres jogon meg nem érdemlett és oly égbekiáltóan igazságtalan hasznot húztak: azt Románia fpéldája mutatja legjobban. A trianoni tükörterem zöld posztóval bevont boncoló asztalára fektetett Magyarországnak szétdarabolt testéből Románia hasította ki a legnagyobb darabot: 102 ezer négyzetkilométert és 1,704.851 magyar ajkú lelket. Százalékban a magyar föld 25*2 százalékát, a magyarság 26’9 százalékát 1 Hogy ez nem volt igazság, azt azok tudták legjobban, akik csinálták; s hogy ez az igazságtalanság nem maradhat annyiban, azt meg mi magyarok hittük, váltottuk és vártuk legjobban, fanatikus, de acélozott, türelmes és bölcs hittel, Kossuth Lajos lánglelkével, Széchenyi István munkás hazaszeretetével és Deák Ferenc türelmes mérsékletével. Vártunk s a gondviselő és igazságos Istenbe vetett hit vártájáról j szemléltük a történelem folyását. Láttuk, hogyan ragadja el ez a folyó a trianoni kártyavárakat. Láttuk, hogy azok az államférfiak, akik vak gyűlöletükben semmibe se vettek bennünket, sőt uton-utfélen ránk zúdították a rágalmaknak, a rosszakaratnak gyilkos gáztámadásait: mint válnak földönfutókká, mint látják összeomlani azt a munkájukat, amellyel, úgy vélték, nemcsak bevonulnak a történelembe, hanem Ők diktálják a jövő történelmét. Massaryk, Benes, Titulescu s mind az ő csatlósaik: hová let- lek, merre mentek: nem mintha kiváncsiak volnánk rá, de méltán kérdezhetjük. A vétkes rablással összegyűjtött kőhalmaz, ha még nem is omlott össze teljesen, de már recseg-ropog s a magyar nemzeti lobogó, melyet örökre el akartak temetni, máris kezd újra kiemelkedni abból a sírból, melybe temették. Az a sir magyar főid volt és maradt és magyar földbe nem lehet magyar érzést és élniakarást temetni, Mi magyarok pedig kezünkben a bibliával, szivünkben az Isten örök igazságába vetett hittel olvassuk a Makkabeusok könyvének szavait: „Sem a más földét el nem vettük, sem a másét nem bírjak, hanem atyáink örökségét, melyet a mi el- | lenségeink igazságtalanul bírtak egy j ideig. Mi pedig, most lévén ideje, j visszavesszük atyáink örökségét“. (I. 1 k. 15, 33-34.) Dr Magyarász Ferenc 0. Cist. Mit kell tudni a cséplési szén beszerzéséről ? Az árellenőrzés országos kormánybiztosának folyó évi 13.220. számú rendelete meghatározza, hogy kinek és milyen mértékben van joga a kedvezményes nyári áron forgalomba hozott szén beszerzésére. Az árnál kétféle szempont érvényesül. Azok a gazdák, akik a múltban is vásároltak már kedvezményes nyári áron szenet és az idén is ugyanattól a cégtől kivánják azt beszerezni, a tavalyi kedvezményes szénárra tarthatnak igényt. Akik a múltban nem vásároltak, vagy az idén mástól óhajtják a nyári szenet beszerezni, ezekre nézve a hasonló vevőcsoportba tartozó vásárlók részére felszámítható ár érvényes, amely métermázsánként legalább 20 fillérrel alacsonyabb a meglelelő forgalmi árnáL A rendelet általában mentesítette a szénbányákat a nyári szénárak alkalmazása alól és azt csupán a mezőgazdaságra és a cséplőgépek üzemanyagszükségletére korlátozta, itt azonban függetlenül attól, hogy ki és milyen mértékben vásárolt tavaly cséplés, vagy mezőgazdasági üzemben való felhasználás céljára kedvezményes áron nyári szenet. Minthogy pedig ilyen módon a vásárlóknak kedvezményes szénárra való igényjogosultságát, illetve a szükséglet mértékét a szénbányánál igazolni kell, az árelíenőrzés országos Kormánybiztosa elrendelte, hogy a községi elöljáróságoktól községi bizonyitvápyt kell kérni, minden kedvezményes áru nyári szenet vásárolni kivánó mezőgazdasági Üzemnek, vagy cséplőgép tulajdonosnak, még akkor ts, ha a múltban is vásárolt kedvezményes áron szenet. Egyes szám ára 12 fillér A történelem visszatér
