Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-06-26 / 45. szám

Í940 junius 26.

3

— Helyesbítés. A szekszárdi polg. fiúiskola évvégi értesítőjében a 29. oldalon a tanári testület kimutatásában Varsddi Andor polg. isk. helyettes tanárnak van feltüntetve, fiz téves, mivel a nevezett, mint ugyanezen értesítő 9. oldalán is Olvasható, a VKM 74.200/939. Sz. rendeletével 1940. jan. 1-vel polg. isk. rendes tanárrá lett kinevezve. A rajzkiállitást nem jun. 8—14-ig, mint a 25. oídálöh olvasható, hanem jun. 2—4-ig rendezték

— Óvónői továbbképző tanfolyam. A budapesti m. kir. állami kisdedóvónőképző intézetben július hó lO-töl 20-ig terjedő időben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel égyetértőleg kisdedóvónői pedagógiái továbbképző tanfolyamot rendez. A tanfolyamra olyan működő óvónők vétetnek fel, akik hasonló tavább- képző tanfolyamon még nem vettek részt, oklevelük nem újkeletű, de nincsenek szolgálati idejük utolsó éveiben sem. A tanfolyamra bennlakó és bejáró hallgatókat vesznek del. A vidéki hallgatók az állami Óvónőképző intézetben ingyen lakást kapnak (ágyneműt ki-ki vigyen magával), az élelmezésért napi 2 pengőt térítenek meg. A bejáró hallgatók napi 1 pengőért ebédet kapnak. Felvételért bélyegtelen kérvényben lehet folyamodni, a kérvényt az illetékes tiszti főorvossal kell aláíratni s tőle a tanfolyam tartamára szabadságot kell kérni. . A kérvényben pontosan jelezni kell a működés helyét, az óvoda jellegét (községi, állami, hitfelekezeti, társulati, magán, stb.) és az óvónő működési éveinek számát. A folyamodvány beadásának határideje Julius hő 6. napja. A kérvényt az áll. óvónőképző intézet igazgatóságához kell címezni és ugyanoda {Budapest, VII., Rózsák tere 7.) nyújtandó be. A felvételi értesítést a kérvényhez melléklendő válaszbélyeggel ellátott és címzett borítékban küldi meg az igazgatóság. — Ajánlatos, hogy vármegyénkből minél többen jelentkezzenek a tanfolyamra.

— Felvétel a győri továbbképző tanfolyamra. A tankerületi kir. főigazgató a győri áll. tanitónőképző- ben a folyó évi szünidőben tartandó tanítói továbbképző tanfolyamra fölvette Tóth Nándor bátaszéki körzeti iskolafelügyelőt, Dér István ésSzepes János tengelici állami, Gacsályi László és Fray Anna szekszárdi, Kerrt Sándor, Bálint Bulcsu, Tiederle Lajos és Weyer Margit paksi, Boda Keresztély kisdorogi, Bencze György iácánkert-kajmádpusztai, Illés Ferenc nagykónyi, Varga Emilia kocsolai, Dlusztus Imre bonyhádi s Magyar Lajos dombóvári tanítókat.

— A nyári csecsemőhalandóság elleni küzdelem fokozása érdekében különös súlyt helyez a belügyminisztérium egészségügyi Osztálya arra, hogy a községi és kör- Orvosók állandóan behatóan tájékozódjanak a csecsemők tápláláséTOLNAMEGYEI ÚJSÁG

nak mikéntjéről, azt a korszerű csecsemőtáplálás ismeretéinek megfelelően irányítsák, az anyákat á természetes táplálás jelentőségéről világosítsák fel és a csecsemő helyes táplálása tekintetében oktassák ki. Úgy tudjuk, hogy erről a tárgykörről az orvosok vármegyénk minden községében előadásokat is fognak tartani.

— Jogerős a sárpilisi méregkeverő Asszony tizenötévi fegyházbüntetése. Megemlékeztünk róla, hogy úgy a szekszárdi törvényszék, diittt a pécsi kir. ítélő tábla is tizenötévi fegyházra ítélte özvegy Szalai Józsefné szül. Tóth Julianna sárpilisi asszonyt, aki bé- léndek magból készült mákostésztával meg akarta ölni özv. Domokos Mihálynét. Az öreg Domokosné megbetegedett ugyan, de felépült. Viszont a mérgezés halálos áldozata lett Pfeifer János nevű fiúcska, aki Domokosnénál evett a tésztából. A Kúria most tárgyalta ezt az ügyet és a bejelentett semmiségi panaszokat elutasítva, a szekszárdi törvényszék ítéletét jogerőre emelte.

— Életunt asszony, özv. Törköly Lászlóné sz. Posewitz Etel Bonyhá- don felakasztotta magát, mire rátaláltak már nem volt benne élet. öngyikosságának oka életuntság.

— Betegsége elől a halálba menekült. Id. Miklós István tamási gazdálkodó súlyos rákbetegsége feletti elkeseredésében felakasztotta magát és meghalt.

— Dunába fulladt. A tolnai Holt Dunának vált halálos áldozatává Gyorsok Ferenc 32 éves tolnai lakos, aki fürdés közben görcsöt kapott, elmerült — és nem is jött többé a viz felszínére.

— Öngyilkossági kísérlet. Tóth Katalin simontornyai leány sósavat ivott. Súlyos állapotban szállították a szekszárdi kórházba.

— Egy fiatal asszony súlyos balesete. Takács Jánosné gyulaji asszony kezét, mikor a birkáit nyírta, úgy megrugta az egyik juh, hogy a nyíró olló belefuródott a nyakába. A súlyosan sérült asszonyt a szekszárdi kórházban ápolják.

— A zőldkeresztes cukorakció a nyáron is folytatódik és vármegyénkben julius 1-től szeptember 30-ig 300 terhes és szoptató nő, 800 három éven aluli gyermek 3300 kg cukrot kap. Ebből a mennyiségből elégítik ki a napközi otthonokban étkezésben részesülő és arra ráutalt 3 éven felüli gyermekek szükségletét is. A vármegye rendelkezésére bocsájtott ilyen célú cukorutalványokat a kővetkezőképpen osztották szét: Szekszátd részére 255 drb, dombóvári járásnak 600 drb, danaföldvári járásnak 855 drb, központi járásnak 450 drb, simontornyai járásnak 375 drb, tamási járásnak 495 drb, völgységi járásnak 270 drb. Ennek a felhasználásával Szekszárdion 25 terhes, illetve szoptató nő, 60 csecsemő, illetve 3 évesnél fiatalabb gyermek, dombóvári járásban 55 terhes, illetve szoptató nő, 145 csecsemő, illetve 3 évesnél fiatalabb gyermek* danaföldvári járásban 75 terhes, illetve szoptató nő, 100 csecsemő, illetve $ éveshéí fiatalabb gyérhiék, központi járásban 50 terhes, illetve szoptató nő,, 100 csecsemő, illetve 3 évesnél fiatalabb gyermek, simontornyai járásban 35 terhes, 21L szoptató nő, 90 csecsemő, iÚ. 3 évesnél fiatalabb gyermek, tamási járásban 35 terhes, ÍH. szoptató nő, 130 csecsemő, ill. 3 évesnél fiatalabb gyermek, völgységi járásban 25 terhes, ül. szoptató nő, 65 csecsemő, ill. 3 évesnél fiatalabb gyermek részesül hatf 1—1 kilogramm ingyen cukorban.

A vármegye mezőgazdasági helyzete

A Tolnavármegyei Mezőgazda- sági Bizottság legutóbb tartott gyűlésén lászlófalvi Eordögh Zoltán vm. m. kir. gazdasági felügyelő igen kimerítő ismertetést adott élő vármegyénk mezőgazdasági állásáról. Ebből az ismertetésből közöljük az alábbi adatokat :

Legelsősorban az időjárással foglalkozott az ismertetés, kiemelve, hogy az elmúlt tél éppen úgy, mint a tavasz, rendkívül szélsőséges volt Emberemlékezet óta olyan hosszú ideig nem volt 15—20 fokos hideg, mint az elmúlt év folyamán. Ez a rendkívüli hideg azután egyes vidékeken alapos pusztítást végzett a vetésekben. Különösen a kötött, jó hővezető képességű talajokon és a mélyfekvésü földekre vetett ősziek mentek tőnkre a tél folyamán részben kipállás, részben kifagyás következtében. A kifagyás okozta kár különösen az őszi lenben, őszi zabban, őszi repcében és őszi árpában volt rendkívül nagy. Beigazolódott, hogy sem az őszi len, sem az őszi zab még nincs annyira ki- nemesitve, hogy termésére biztosan lehetne számítani. Az egész vármegyére vonatkoztatva a kifagyás és kipállás okozta kár őszi lennél és őszi zabnál 90%, repcénél 70% őszi árpánál 40%, búzánál 10—15%. A kipállás is jelentősen közrejátszott a károsodások előidésénél, ami nem is csodálható, mert a tél vége felé az olvadást erős éjjeli hidegek váltották fel.

Az általános olvadás április elejével egy-két napi májusi meleg nap Után bekövetkezett és igy igen sok j mezőgazdasági terület viz alá került > A vízzel borított területeken minden vetés, ami a fagy következtében ki nem pusztult, a vízkár következtében ment tönkre. Sok vetés pótlása vált szükségessé és a fenti körülmények következtében a vetések pótlása nem történhetett meg, mert vagy nem lehetett kapni vetőmagot, vagy nagyon magas volt az ára, sőt sok csira képtelennek is bizonyult. A baj, mint ahogy szokott lenni, nem egyedül jött. így indult meg a vetőmagsegély kérések tömege, amelyeket sikerült igazságosan lebonyolítani.

Az árvizek elmúltával beállott pár napi szép időben a gazdák a vetések nagyobb részét elvégezték, — utána azonban ismét hideg, szeles időjárás következett és szakadatlanul esett egy hónapig. Az éltető napsugár és meleg, amely szükséges lett volna az agyonsanyargatott vetések félj avulásához, — elmaradt. Mindenféle gazdasági kultúrnövényünk fejlődésében visszamaradt,

ezenkívül az őszi gabonafélék nagyon ritkák is lettek. Á répát és kukoricát legtöbb helyen most kapálják először. Viszoiiylag jónak minősíthető a burgonya, borsó és bükköny, de a sok meleget kiváltó hüvelyesek nagyon gyengék. — A dohány kimondottan rossz. A kender és len is igen gyenge. Ügy-ahogy a herefélék és a rétek első kaszálása vigasztalta meg a gazdákat, mert ezek nagy tömeget adtak, bár szárításuk nem mindenütt sikerült kifogástalanul, jó eredményt már nem lehet várni ettől az évtől.

A kalászosok terméshozamára vonatkozó kilátások a legjózanabb becslések alapján csak egy gyenge közepes terméssel engednek számolni. Vannak azonban vidékek a vármegyében, ahol az idei év termése is jónak ígérkezik. Általában rosszak a gabonafélék a Szélnek kitett dombos fekvésű és a ködös, párás mély fekvésű kötött talajod, mig jók a hullámos lankás felületű vályog és kötőttebb homoktalajokon.

A vármegye több községében nagy károkat okozó jégverés legsúlyosabban érintette Györköny, Nagydorog és Kajdacs községeket. Az ősziekben 100, a szárbainduit tavasziakban 80, a fejletlen tavaszi vetésekben 15, a szőlőben 100, a gyümölcsösökben 80%-os kárt okozott.

Ha minden jól sikerül, — lehet számítani búzából és a tavasziakból (kalászosokból) közepes, vagy a közepest nagyon megközelítő termésre, a rozs azonban a közepesnél alóli termést fog feltétlenül adni vármegyénkben. Hogy melyik gazda részére milyen mértékben lesz eredményes, illetve jövedelmező a folyó gazdasági év, attól függ, hogy ki tudja jobban a viszonylag jő takarmánytevmést állati hasznosítás utján üzemének jövedelmezőségére forditapr. Most oda kell hatniok a gpzdaknak, hogy úgy a tejtermelésnél, mint a hizlalásnál — a szálas takarmányfélék — minél nagyobb mennyiségű, feletetésére helyezzék a súlyt, hogy abrakot takarítsanak meg. De célszerű az abraktakar- mányfélék felvásárlása is, mert később ezekben hiány lesz.

A gyümölcstermelést kegyetlenül sújtotta a téli hideg. A barackfák egyrésze elpusztult, a diófák ágai elfagytak, más gyümölcsfajtáknál a rügyek mentek tönkre. Ezért barackból, dióból alig lesz termés, de gyenge termés mutatkozik almából és körtéből is. Aránylag jobb termésre csak a meggynél és cse-