Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-06-22 / 44. szám
mi. éíhiwH. SieksHrtf, 1940 Jnnliu 22. (Szómból) 44. SZM. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG . HlfllUUKéMT tfrrOLZRIt MBfUFIJUft gEBESTTÉMT PÓT TTOT AI TlWRAnAIJ«T Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbonk épületében. Télefonszám. 85 Előfizetési dl): Egész évre — 12 pengő j| Félévre----------- 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap meg|elenik minden szerdón és szombaton. Hl>détés«k óról:' | A legkisebb hirdetés dl|s 150 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon tnílllméteraoronként 10 fillér. Álláatkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési dliak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzést, családi hír, valamint s közlemények a szerkesztőséghez küldendők, | nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1. Az államvédelmi törvényjavaslat A képviselőház már letárgyalta s rövidesen a felsőház elé kerül az úgynevezett államvédelmi törvény, mert az állam biztonsága érdekében a büntetőjog területén sürgős törvényalkotás utján is meg kell tenni minden ővóintézkedést, amelynek elmulasztása a magyar állam biztonságát, nemzetközi érdekét — vagy létét veszélyeztethetné. Magyar- országnak földrajzi helyzeténél fogva különös gonddal kell ügyelnie arra, hogy az ilyen bűncselekmények megtorlás nélkül ne maradjanak. Ha nézzük, hogy melyek azok a bűncselekmények, amelyeknek szigorúbb büntetését tartalmazza az államvédelmi törvényjavaslat, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek mind olyanok, amelyeknek elkövetői a mai időkben valójában rászolgálnak a legszigorúbb büntetések kiszabására is. Ilyen bűncselekmények a tiltott csapatgyüjtés, a fogolyszökte- tés, a közszükségleti cikkek készleteinek megsemmisítése vagy egyéb módon való használhatatlanná tétele, az árdrágítás, a határnak meg nem engedett módon való átlépése, idegen állam érdekében az ország területén elkövetett bűncselekmény, idegen állam katonai titkainak ki- kémlélésével való foglalkozás, a szárazföldi, vizi, vagy légi közlekedés biztonságát sértő cselekmények előkészítése és kormányengedély nélküli katonai szolgálatra való toborzás, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Oiyan korszakban élünk most, amikor az ország hatályosabb védelmére valóban szükség van s a törvényjavaslat ezt a célt szolgálja. Megváltozott a társadalmi felfogás az egyén és a társadalom, az egyén minden közösség egymás közti viszonyát illetően is. Ebben a változásban megnövekédett, kiemelkedett az állam jelentősége és szerepe.* Ennek a megnövekedett jelentőségű államfogalomnak fokozottabb védelme indokolt és szükséges..* De szükségessé tette a javaslat parlament elé hozását az a körülmény is, hogy évtizedek óta él a vágy a társadalomban arra, hogy azt a büntetőtörvénykönyvet, amelyet a liberális individualizmus korszakában léptettek nálunk életbe, megfelelővel pótoljuk s egész büntető törvénykönyvünket alkalmazzuk ahhoz a politikai és társadalmi átalakuláshoz, amelyben a nemzeti eszme, a magyar gondolat uralkodóvá és erősebbé lett. Már régóta hangzottak el panaszok, hogy a liberális időben hozott büntető törvény nem veszi eléggé figyelembe ezekét a nemzeti szempontokat, s büntetőjogunknak az úgynevezett kommerciális -életet favorizáló részei nem állanak harmóniában a magyar nemzeti gondolattal és nem9 zeti érdekekkel. A mai rendkívüli idők sajnos nem teszik lehetővé, hogy megvárjuk annak az uj büntető törvénykönyvnek teljes kódex formájában való tető alá hozását, viszont annál nagyobb szükség van arra, hogy amig ez időpont elérkezik, legalább a büntető törvénykönyvnek leginkább elavult s a mai időkben szinte teljesen tarthatatlanná vált intézkedéseit korrigáljuk, mint azt a fent említett államvédelmi törvényjavaslat is teszi. SZOCIÁLIS munka Irta: Pongrácz Lajos gyógyszerész, országgyűlési képviselő. A Magyar Élet Pártjának legutóbbi értekezletén, majd utána a Házban, dr vitéz Kereszies-Fischer Ferenc belügyminiszter ismertette uj törvényjavaslatát az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról. Mint mondotta, ennek az alapnak a létesítése az első lépés a szerves szociálpolitika kiépítése felé. A javaslat tehát gazdaságilag, kulturális és társadalmi tekintetben hóna alá kiván nyúlni a kisemberek tömegeinek és nagyvonalú szociálpolitikai intézkedéseivel évtizedes mulasztások hiányait akarja pótolni. Mielőtt a javaslat lényegét ismertetném, akaratlanul is és ismételten kell, hogy pár szóval párhuzamot vonjak a kormányzat közismert szociális munkássága, amelynek egyik láncszeme ez a javaslat is — és egy másik hírhedtté vált ^törvényjavaslat“ között, amelyet két nyilas képviselő hozott a nemzet nyilvánossága elé. íme: a kormányzat munkája, amely mélyreható szociális reformokat igy kiván keresztül vinni a kisemberek társadalmának felemelésére és ime: a két nyilas vezér javaslata, amely nem az elesettek szociális megsegítésére, de a nemzet szétzüllesztésére törekszik s amely iskolapéldája a hebehurgya- ságnak, a tökéletes politikai iskolázatlanságnak, amellyel közéleti fórumra még a falusi képviselőtestületekben sem állhat ki senki A belügyminiszter törvényjavaslatát komoly, mélyreható tanulmányok után készítették el s e szociális elgondolás valóban magán is viseli minden izében a i nemzet érdekeinek odaadó szolgálatát a magyarság megerősítését egy korrektebb társadalmi kiegyenlítődési folyamat elindítását. Nem lehet azt mondani, hogy a kormányzat nép- és családvédelmi javaslata válaszképpen született meg a nyilas képviselők példátlan eljárása felé, de mindenesetre méltó válasz annak az oldalnak^ mely egész politikai szereplését a kisemberek nyomorában való vdjkáldsra, a nincstelen tömegek szegénységének lelkiismeretlen, demagóg eszközökkel való per- traktálásdra épiti föl. Mióta a parlament a választások után összeült, még egyetlen komoly, megfontolt, a kis emberek érdekében megvitatásra érdemes javaslattal nem álltak elő, de annál inkább folyt a mesterkedés, hogy a Teleki kormány népi és szociális politikáját diszkreditálják az ország kis exisztenciái, a falu agrár proletárjai előtt. Most látjuk, hogy ez a törekvésük csúfos kudarcot vallott, mert minden tárgyilagos szemlélőnek el kell ismerni, hogy a kormányzat eddigi szociális iránya intézkedései óriási haladást jelentenek egy nj, kiegyensúlyozottabb, boldogabb magyar élet felé. Maga az a tény, hogy a kormány ezzel a javaslattal a mai nehéz időkben akkor lép az ország közönsége elé, mikor a nemzet hatalmas erőfeszítéseit óriási mértékben — éveken át — a honvédség korszerű fejlesztése vette igénybe és amikor az európai viszonyokból állandóan a gazdasági politikának sok komoly nehézséget kell áthi- | dalni, minden becsületes magyar I ember elismerésével kell hogy talál- I kozzék. Magát a javaslatot vizsgálva, — szembetűnő benne az elv, hogy szakit az eddigi karitativ segétye- zési rendszerrel és az inségakció eddigi módszerei helyébe intézményes, tehát törvényes megoldást hoz. Rém segélyezni akar tehát ea a > Javaslat és nem is átmeneti támogatást jelent, hanem a nemzet fejlődése szempontjából olyany- nylra fontos, önálló boldogulásra képes ezlsztencák megteremtését tőit ki célul. A kis emberek támogatására tehát ez a törvényjavaslat nem segélyt, hanem kölcsönt biztosit és a kiindulási pont az, hogy a támogatásban részesült, amint egyéni gazdasági helyzete engedi, a kapott kölcsönt fokozatosan visszatéríti. Az alap anyagi fedezetét úgy kívánja biztosítani a kormány, hogy az állami illetékekből befolyó bevételek 27 %-át a családvédelmi alap rendelkezésére bocsájtja. A folyó évben ez az összeg egyéb hozzájárulásokkal 28 millió pengd. lövő évre azonban már 41 millió és 1942-től kezdve évi 46 millió pengő. A javaslat szerint tehát a Család- védelmi Alap minimálisan ezt az anyagi fedezetet kapja, hogy feladatát be tudja tölteni. Ezenkívül az Alapot illeti az eddigi inségjáru- lékok helyébe lépő oszágos nép- és családvédelmi pótadóhozadék, ami' évente kb. 20 millió pengőt jelent. Ennek a pótadónak kulcsai azonosak az inségjárulék eddigi mértékével, tehát a társadalomra nézve tulajdonképpen nincs szó újabb megterhelésről, viszont az eddigi karitativ és inségakclós rendszerről a Családvédelmi Alap megteremtésével a kormányzat áttér a jobban megfelelő és hatékonyabb törvényes rendezésre. Fontos intézkedése a törvényjavaslatnak az is, hogy felhatalmazást ad a kormányzatnak arra, hogy azoktól, akik majd az Alap rendelkezéseit hivatva lesznek a belügyminiszter elgondolása szerint végrehajtani, az alkalmazás előfeltételeként annak igazolását lehessen előírni, hogy a pályázó meghatározott ideig szociális munkát is végzett. Hogy a szociális munkásságban az arra jelentkezőknek megkönnyítse a kormány az utat, a tudományegye- i temek mellett a minisztérium is | szervez szociális tanfolyamokat, hogy Egyes szám ára 12 fillér
