Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-06-19 / 43. szám

1940 junius 19. TOLNAMEGYEI ÜJSlfl alkalmazkodó közlekedési eszközö­ket minden város határánál a vám­szedés miatt feltartóztatták. Egészen bizonyok hogy a vidéki vámsorom­pók leépítése a belső magyar autó­forgalomra kedvező hatással lesz. Budapesten egyelőre megmarad­_2 nak a kövezetvámok, — mégpedig azért, mivel ezeknek a vámoknak eltörlése az ország fővárosának háztartásában olyan nagy kiesést, hiányt jelentene, amelynek pótlásá­ról ezidőszerint nem lehetne gon­doskodni. gezte el szakszerű munkával. Az egészségügyi osztag több helyen | feltételezett, különböző sérülések- ' hez vonult ki. Munkája elismerést érdemek A jelző-, riasztó és rendőr­osztag szintén, náluk a már meg­szokott módon, szépen oldották meg feladataikat. Az egész gyakorlat Hantos Fe­renc m. kir. rendőrtanácsos és Török István hiv. tűzoltóparancsnok, légoltalmi előadó vezetésével a leg­nagyobb rendben folyt le. Meg kell emlékezni John Sándor gázosztag parancsnok, Balogh Ti­bor m. kir. rendörfelügyelő, dr Kelemen József egészségügyi osztag­parancsnok, dr Patacsi József jelző-, riasztóoszfag parancsnok és dr Módos Antal munkásosztag helyettes parancsnokokról, akik a részükre kiadott feladatokat elsőrendű, fá­radságot nem ismerő munkásság­gal látták el. És hogy teljes legyen a beszá­moló, megemlítjük, hogy az oszta- gosok közül csak 9 fő nem vonult be ; a vizsgálat ellenük megindult, remélve, hogy távolmaradásuk iga­zolást nyer. ‘TíibeU c. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! — A kormányzó születésnap­jának szekszárdi ünnepe. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kor­mányzó születésnapját Szekszárdon is ünnepélyes keretek közt ünne­pelték meg. Junius 17-én, a szüle­tésnap előestéjén a helyőrség zenés takarodóval járta be a város fő­útvonalait, 18-án, kedden réggel pedig zenés ébresztő volt. Délelőtt a római katolikus, a református, evangélikus és izraelita templomok­ban hálaadó ünnepi istentisztelet volt. Délben a helyőrség tisztikara ünnepi ebédet rendezett, amelyen résztvett vitéz Madi Kovács Imre fő­ispán is a hatóságok vezetőivel együtt. — A pécsi székesegyház fel­szentelésének évfordulója. Az újjá épített pécsi bazilika e hó 16-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 49-ik évfordulóját. A 9 órai ünnepi szentmisét dr Hanuy Ferenc püspöki helynök végezte, mig délután 6 óra­kor az ünnepi szentbeszédet szek­szárdi földink, Sebestyén Károly pápai kamarás, pécs-gyárvárosi plé­bános tartotta. — Búcsú vacsora. A szekszárdi Polgári Olvasókör nyári helyiségé­ben szombat este bensőségesen ked­ves búcsúvacsorát rendeztek a Szek- szárdról Nyíregyházára költöző Mi- kecz Endre szekszárdi nyug. városi főszámvevő tiszteletére. A búcsú­vacsorán ott voltak a város minden társadalmi rétegének a képviselői és a harmincnégy évi szekszárdi tartózkodás után hazájába, Szabolcs vármegyébe visszatérő MUcecz En­1 drére az első felköszöntőt Horváth Ignác köri elnök, mint házigazda mondotta, majd vitéz Vendel István polgármester gyönyörű beszédben méltatta a város búcsúzó főtiszt­viselőjének egyéni és hivatalnoki kiválóságát, lelki értékeit. Mikecz Endre meghatottan válaszolt az üd­vözlésekre és beszédében nemcsak az élőkről, hanem elhunyt városi tisztviselőtársairól kegyelettel ismeg­emlékezett. — Kitüntetés. A Kormányzó Ur Őfőméltósága Zoltán Ferencnek, a Miskolci Takarékpénztár vezérigaz­gatójának a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a m. kir. kor­mányfőtanácsosi címet adta. Ennek a kitüntetésnek a híre azért érde­kelheti lapunk olvasóközönségét, mert Zoltán banktisztviselői pályáját a „Szekszárdi Takarékpénztárinál kezdette és a század első évtizedé­ben kedvelt tagja volt a szekszárdi aranyifjuságnak. — Kinevezés. A m. kir. ipar­ügyi miniszter az ipari anyaggaz­dálkodás bőripari szakbizottságába rendes tagul kinevezte vitéz Gáthi Gyulát, a bonyhádi Pétermann és Glazer cipőgyár rt. igazgatóját. — Nyugdíjazás. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Bayer Wanda dombóvári állami tanítónőt — saját kérésére — nyugalomba helyezte. — Eljegyzés. Lőrincz Erzébet és Somogyi Lajos jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — A vármegyei jegyzőegylet közgyűlése. F. hó 12-én tartotta Németh Árpád dombóvári főjegyző elnök'lésével évi rendes közgyűlését a Tolnamegyei Jegyzőegyesület a vármegyeháza kistermében. A vár­megye tekintélyes számú jegyzői karából aránylag kevesen jelentek meg, mert sokakat akadályozott a a községi jegyzők közismerten nagy­fokú elfoglaltsága, valamint a fegy­vergyakorlatokra való behívás. A közgyűlésen megjelentek vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, Schultheisz Rezső vármegyei főjegyző, akik fel is szólaltak és közölték a megjelentekkel, hogy az illetékes kormánykörök is a leg­teljesebb mértékben méltányolják az ország j&gyzőtársadalmának a lecsökkentett létszám mellett is első­rendű munkateljesítményét és hogy minden remény megvan e mostani tarthatatlan állapotok megszünteté­sére, mert a kormány komolyan foglalkozik azzal, hogy a mostani zavaros idők elmúltával intézménye­sen rendezze a közigazgatási ügy­vitelt. Lernyey Ákos iregszemcsei főjegyző ismertette ezt követően a Tolnamegyei Jegyzőegyesületnek a közigazgatás egyszerűsítésére vo­natkozó javaslatát, amelyet tárgya­lás végett felküldtek az Országos Jegyzőegyesületnek. Ez a folyó hó 16-án tartott közgyűlésen elfogadta a Tolnamegyei Jegyzők értékes elaboratumát. A közgyűlés végén sor került a tisztujitásra és az egye­sület újból Németh Árpád dom­bóvári főjegyzőt ültette az elnöki székbe. A miniszterelnök a nőmet győzelemről Gróf Teleki Pál miniszterelnök a képviselőház hétfői ülésén tomboló lelkesedés közepette beszédet mon­dott Páris, Versailles, Trianon bu­kásáról. Ezt megelőzően azonban Tasnády Nagy András házelnök bejelentette a Háznak, hogy Páris- nak a német hadsereg által történt elfoglalása alkalmából, mint a ma­gyar képviselőház elnöke, üdvözlő táviratot küldött a német birodalmi gyűlés elnökének. A bejelentést követő tapsorkán elcsitultával be­szélt gróf Teleki Pál: Utolsó ülésünk óta — kezdte be­szédét a miniszterelnök —• a győ­zelmes német hadsereg átvonult Párison. Német őrségek állanak a versaillesi palota előtt, ahol a néme­teknek és a hozzátartozó trianoni pavilion táján, amelyben nekünk, magyaroknak kellett egyformán válogatottan megalázó körülmények között (Úgy vanl Úgy van !) ben­sőnkben soha, egyetlen részükben el nem fogadott, kegyetlenül kigon­dolt és embertelenül követelt kény- szerbékékéket aláírni. Vesszen Trianon! — Zúgott a Ház. A németeknek ez dicsőség és elégtétel — folytatta a miniszter- elnök — nekünk, magyaroknak szimbolikus jelentőségű öröm és erős hitünk igazolása, hogy az, ami besúgók hazugságaiból és vak gyűlöletéből fakadt, magában hordja a megsemmisülés csiráját és az igazságnak van feltámadása. (Úgy vanl Úgy vanl) , Visszaemlékezem a magyar nem­zet Apponyi Albert vezette delegá­ciójának megaláztatására, de visz- szaemlékezem erős hitére, igazsá­gunkban és jövőnkben. Amikor akkor is jobbkezemmel, Csáky Ist­ván gróf úrral (Hosszantartó éljen­zés és taps) igazságunkat bizo­nyító, de Európa érdekét is okosan I szolgálni törekvő főjegyzékünket és j annak harminckét mellékletét a | Quai d’Orsayra küldöttem, akkor | tudtam és tudtuk mindannyian, hogy mindezt számba sem fogják venni akkor. De tudtam, meg vol­tam győződve róla, hogy valami­kor még gondolni fognak erre a pillanatra, talán keserűen, talán megbánással. Halíom újra Apponyi Albert sza­vának kondulását, lelkiismereteket ébreszteni próbáló érvelését. Tudta ő is, tudtuk mi is, akik körülültük, hogy kivül-belül süketeknek beszél. De tudtuk, hogy egyszer Apponyi Albert szava fog még a fülekbe csendülni. És ma tisztelt Ház, Versailles és Trianon és a páriskörnyéki békék Európája nincs többé. (Zúgó éljen­zés és taps a Ház minden oldalán.) Versailles csarnoka előtt a húsz éve megbélyegzettnek őrsége áll, de áll őrsége a világháború isme­retlen francia katonájának — és a francia nemzet legnagyobb fiának, Napóleonnak sírjánál is. A versail­lesi megtorlás nincs többé. Húsz évig élt csak a konokul rögzített megnemértés. Hiábavaló minden érv, minden meggyőzés, minden pró­bálkozás, minden panasz, minden keserűség és elnyomatás látása és feltárása, — úgyhogy a megnem- értésnek egy cinikus tényét még nemrég is kellett, hogy tapasztaljam. A magyar nemzet országgyűlése — az országnak ebben a termé­ben, amelynek falai még mindig visszhangzanak Apponyi Albert szavaitól és amely teremben erről a helyről voltam kénytelen húsz esztendő előtt síró magyar férfiak­nak a békediktátumot elébe tárni, — azt hiszem, a magyar ország- gyűlés ebben a teremben nem me­het el ez esemény mellett úgy, hogy ne ünnepeljen s a német őrségeket és legfőbb hadurukat ne üdvözölje ünnepélyesen. Percekig tartó éljenzés és zugó taps kisérte a miniszterelnök ünnepi beszédét. Lésoltalmi részletsyakorlatok Szekszárdon A IV. honvéd hadtest légvédelmi parancsnoka, vitéz Kárpáthy Zoltán ezredes a város területére a H. M. rendelet alapján légoltalmi részlet- gyakorlatokat rendelt el az oszta- gosok részére, a lakosság kizárá­sával. A gyakorlat f. hó 15-én 18 óra­kor vette kezdetét, amikor is 10 kerékpáros rendőr a behivó-jegyek- kel kiindult. A gyakorlat elrende­lésétől számítva 1 óra 57 perc alatt az összes segédosztagok a készült- I ségi fokukat elérték, ami elsőrendű [ teljesitmény volt. A segédosztagok I a riadóhelyeik elfoglalása után az akkor kiadott részletgyakorlatok végrehajtását kezdték meg. A tüz- oltóosztag a Széchenyi-u. 1 sz. ház feltételezett tetőtüzét oltotta. Az osz­tag 14 fő 3 szerrel vonult ki és a jelzéstől számított 5 perc alatt a feltételezett tüzet 3 sugárral támadta meg. A gyakorlatot kifogástalanul oldották meg. — A helyreállító és munkásosztag a Hunyadi útra, fel­tételezett csatorna beszakadáshoz és vízvezeték szakadáshoz vonult ki 9 perc alatt és teljes tudásról tettek tanúságot >— A gázosztag a Bezerédj-u. torkolatánál feltételezett elgázositott terület fertőtlenítését vé-

Next

/
Thumbnails
Contents