Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-06-08 / 40. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG — Báró Apor Gizella a szek­szárdi ápolónőtanfolyam vizsgá­lja. A vármegyeház nagytermében szerdán délután zajlott le a Vörös Kérészt Egylet , helyi fiókja által rendezett házi betegápolónői tan­folyam záróvizsgája, mely alkalom­ból Szekszárdra érkezett báró Apor Gizella, a Magyar Vörös Kereszt Egylet országos főnökasszonya és ü elnökölt az aktusmi, ahol a hall­gatóknak számot kellett adni a Ránerné Mária Zöldkeresztés nővér által vezetett tanfolyamon szerzett tudásukról. — A vizsgán ott láttuk .a tanfolyam rendezőit: Szongott Edvinnét, vitéz Vendel Istvánnál, Jakab Lászlónéi, Szongott Edvin al­ispánt, dr Treet István kórházigaz­gató főorvost, dr Fördős Dezső m. kir. tisztifőorvost és idősb Szeghy Sándor gyógyszerészt. Hatos turnu­sokban hívták be vizsgára a tan­folyam hallgatókat, akik báró Apor Gizella kérdéseire midnyájan a leg- szabatosabb feleletekét adták, tánul- ságot téve a tanfolyamot vezető Ránerné Mária zöldkeresztes nővér szakavatott, lelkiismeretes munkájá­ról és a maguk szorgalmáról. Miélőtt bátó Apor Gizella kiosztotta válna a vizsgázók okleveleit, Őrömét fejezte ki, hogy a kis tanfolyam olyan jól sikerült és a résztvevők kiérdemel­ték a büszké jelvényt a vöröske­resztet, amely azt jelenti, hogy a saját életük keresztje mellett készek viselni mások keresztjét is. össze- a hasonlította ezt a rövid tanfolyámot a Németországban kötelezően előirt kétéves tartamú tanfolyammal és kérte a vizsgázókat, hogy amit tanultak, azt a szekszárdi kórház­ban időnként gyakorolják, majd arra is figyelmeztette a megjelente­ket, hogy a hosszabb tartamú és a netán bekövetkező háborús ápoló­női tanfolyamra már most töme­gesen jelentkezzenek, mert ezzel hazafias kötelességet teljesítenek. Megköszönte Ránerné Zőldkeresztes egészségügyi védőnőnek áldozatos előadói munkáját, valamint dr Treer István kórházigazgató főorvosnak és vitéz Vendel István polgármester­nek a tanfolyam sikerét előmozdító jóindulatú támogatását. Báró Apor Gizella szép és nem közönséges szónoki képességekre valló beszéde után a vizsga véget ért. — Érettségi Szekszárdon. A szekszárdi Garay János gimnáziumi érettségi vizsgálatait Madocsai Pál tanügyi tanácsos, főigazgatói szak­előadó vezette. A folyó hó 3—7-ig tartó vizsgálatok eredménye a kö­vetkező: a 36 érettségiző közül ki­tüntetéssel érett 4, jelesen 4, jól 15, érett 8, egy tárgyból javító vizsgá­latot tesz 5. — A szekszárdi Róm. Kát. Ol­vasókör folyó hó 2-ára össze­hívott rendkívüli közgyűlése, hatá­rozatképtelenség miatt nem volt megtartható. Ennélfogva az, folyó hó 16-án délután 4 órai kezdettel í— az előzőleg jelzett tárgysorozat­tal, vagyis tagdijfelemelés és az azzal kapcsolatos határozatok mel­lett — fog megtartatni, a tagok meg­jelent számára való tekintet nélkül. — A vasnap szekszárdi ered­ménye. Szekszárdon a f. hó 3—6-ig kitűzött vasnap fémgyűjtési akciója során az első két napon a Szek- szárd Szálló udvarában, a további napokon pedig az úgynevezett vá­rosi magazinban vették át a be- szolgáltatóktól a kormány által meg­állapított árakon, Szekszárdon ed­dig beszolgáltattak 3 waggon fé­met. A fémhulladékok beszolgál­tatása ezzel nem szűnt meg, mert a folyton tartó érdeklődésre való •tekintettel kirendeltség maradt Szek­1940 junius 8. szárdon az anyagok átvételére és megvásárlására. A vasnapi átvevő közegek ellen bizonyos panaszok érkeztek hozzánk, mert bár a kor­mány intézkedése folytán lapunkban is megjelent a háziasszonyokhoz szóló hivatalos hirdetmény, hogy a konzerv- és egyéb dobozokat is szolgáltassák be, azokat a központi kiküldöttek nem voltak hajlandók átvenni, illetve az átvételt elismerni. — A dombóvári espereskerfllet papsága junius 2-án tartotta szoká­sos tavaszi tanácskozását Nakon. Bárd Ferenc naki plébános szent­miséje után Magyar Béla tb. pápai kamarás esperes nyitotta meg az értekezletet. Bevezetőjében rámuta­tott a mostani világégésből keletke­zett papi kötelességekre. Különösen az imádság erejét hangsúlyozta ki. A szokásos koronái tételt Redling János kurdi káplán olvasta fel, majd pedig Bárd Ferenc plébános tartott előadást az utolsó vacsorától a mai liturgiáig címmel. — Eétablakos különboláratu utcai szoba fürdőszoba használattal kiadó. Rákóczi-ot 14. — Kirendelés. A vállás- és köz- oktatásügyi miniszter özv. Kovácsáé Mészáros Mária oki. tanítónőt a dunafőldvári mezőgazdasági nép­iskolához rendelte szolgálattételre. — Bezárt iskolák. Vármegyénk alispánja a bogyiszlói ref. iskolát, az őcsényi róm. kát. iskola I. és II. osztályát akanyarónak járványszerú fellépése miatt 10 napra bezáratta. — A bonyhádi rk. espereskerü­let tanítói köre f. hó 5-én tartotta tavaszi közgyűlését a Kát. Kör nagy­termében. A pápai himnusz után Blandl György esperes-tanfelügyelő, egyházi elnök mondott nagyhatású megnyitó beszédet. Az előző jegyző­könyv hitelesítése után Utas Emilia szálkái tanítónő tartott jegyzőkönyvi köszönettel jutalmazott előadást a női kézimunka tanításáról. Az elnöki jelentések és az indítványok során aktuális tanügyi kérdéseket tárgyal­tak. A pénztári jelentés után Blandl György esperes gyönyörű beszéd­ben búcsúzott a Kör nevében a közszeretetben és köztiszteletben álló dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelőtől. Ezután Dlusztus Imre bonyhádi tanító könnyekig megható, frappáns beszédben mon­dott hálás köszönetét annak a munkafelügyelőnek, akinek kezében sohasem volt ostor, sem kancsuka, hanem aki a megértő, segítő és melegen- érző atyai szivét nyújtotta ebben a megyében a nemzet napszámosainak, a tanítóknak, Dr Halmos meghatot- tan mondott köszönetét a nem várt meleg búcsúszavakért. A közgyű­lést követő banketten Bauer József szentszéki tanács, bonyhádi plébá­nos a kerület papsága nevében mondott kedves Istenhozzádot a lelkészek barátjának, a távozó tan- felügyelőnek. Schlenker Mihály igaz­gató, a nyugdíjas tanítók nevében tartott sok kedves epizóddal fűsze­rezett szép pohárköszöntőt, majd dr Halmos elérzékenyült beszédben köszönte meg az ovációkat. — Alapszabály jóváhagyás. A m. kir. belügyminiszter a Bátai Ka­tolikus Agrárifjusági Legényegylet alapszabályait jóváhagyta. .............. — Pénteken, szombaton, vasár1- I nap a magyar klasszikus operett- irodalom egyik legkiválóbb remeke, a Gül Bába kerül színre a szek­szárdi „ Világ“ moziban. A regényes, zenés fümvigjáték gyönyörű, mű­vészi környezetben pereg le és mindazok, akik valaha kis szín­padokon látták ezt az 1620. évben játszódó darabot, gyönyörűséggel fogják hallgatni a nagyszerű zene­kar által kisért csodás és ismerős énekszámokat és felevenedik előttük a török megszállás alatt volt Budá­nak a valóságig hű képe, Gül Babá­nak, a rózsák mohamedán szent­jének a hajléka. Dr Matolay Géza irta át filmre a század első tizedé­nek ezt a nagy sikereket elért Ope­rettjét és Nádasdy Kálmánnak, a m. kir. Operaház főrendezőjének a zsenialitása biztosította, hogy a film rendezése minden kritikát kiálthas­son. A zene a maga teljes egészé­ben nem a régi, mert Huszka Jenő mellett Fényes Szabolcs is irt bele kiváló slágerszámokat. A darab főszereplői: Szeleczky Zita, Szalay Karola, Jávor Pál, Makláry Zoltán, Rátkay Márton, Bihary Nándor, Kőmives Sándor és Kelemen Lajos valamennyien művészi képességeik javát nyújtják és alkalmat adnak a közönségnek arra, hogy erre a gyönyörű filmre soká visszamlé- kezzék. — A gyümölcstermelők köz­gyűlése. Szekszárdon junius l én tartotta közgyűlését a Tolnavárme­gyei Gyümölcstermelők Egyesülete vitéz Vendel István elnöklésével. Az egyesület uj gyümölcstermelési in­tézőjévé választotta Hargitai Sándor oki. kertész, szakiskolai előadót. A tárgysorozat pontjai után a megyei gyümölcstermelés és értékesítés megszervezése váltott ki nagy ér­deklődést. A közgyűlés a kérdés megoldására tervezetet dolgoztat ki és a megvalósításhoz a vármegye közönségének jóindulatú megérté­sét és támogatását kéri. Gyümölcs­termesztési kérdésekben készsége­sen nyújt szaktanácsot és ad fel­világosítást az egyesület iutézője levélileg bármikor, mig'személyesen minden hétfőn délelőtt 8—13 és 15—18 órai hivatalos órákon a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesü­let vármegyeházi iroda helyiségé­ben. — Kir. járásbíróságok törvény­kezési átcsatolása. A m. kir. mi­nisztérium a bajai és bácsalmási kir. járásbíróságokat a szekszárdi kir. törvényszéktől a bajai kir. tör­vényszékhez csatolta át. — Hogyan védjük meg szivünk épségét? A dolgozó ember szá­mára különösen ertékés és fontos Hasenfeld professzor most megjelent kis műve, mely a szív épsége, egész­sége és munkabírásának megőrzése körüli tudnivalókat közli az érdek­lődő nagyközönséggel. Célja, hogy a jelenlegi, az idegek és a szív munkáját különösen igénybevevő vi­szonyok között a megelőzés érté­kes tudnivalóit feltárja és a szív- betegségek különböző formáit vi­lágos és élvezetes, egyszerű stilus- ban ismertesse. Tanácsai valóban ban megszívlelendők és elsőrendű fontosságúak, mert tárgyuk az élet motorja, az ép és beteg szív, mér lyet megvédeni vagy gyógyítani élet­fontosságú kérdés és kötelesség. A kis mű, mely a betegeket még ide­jekorán orvoshoz utasítja, meg­jelent Novák Rudolf és Társa tudo­mányos könyvkiadóvállalat kiadá­sában (Budapest, VIII., Baross-utca 21.). Ára csak 1 pengő. — Nyugdíjazás. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Mester József tamási rk. iskolai igazgatót — saját kérésére — nyugalomba helyezte. — Az árvíz Által megróÜgAlt megyei hidak helyreállítása. A tavaszi óriáííl méretű ámz áltál megrongált várftiégyél tildák helyre­állítása 227.000 pengőbe fog kerülni. Erre a munkára a vármegye 5 év alatt visszafizetendő 227.000 pengő államkölcsönt kapott és ezáltal lehe­tővé válik, (hogy a vármegye az 1940. évi útépítési programjának nagyobb részét elvégezhesse, mert ez az államkölcsön kedvezően befo­lyásolja a vármegye útépítési költség­előirányzatát . — Tüzeset Szekszárdon. Pén­tek reggel fél 8 órakor ismeretlen körülmények között kigyulladt Varga István Remete-utca 40. szám alatt 16 m2 alapterületű szalmával fedett fészere. Török István tűzoltó­parancsnok hét tűzoltóval azonnal a helyszínre robogott és úgyszól­ván pillanatok alatt üzembe helyeivé a motorfecskendőt, a tüzet lokali- ták, ami által megakadályozták a tűz továbbterjedését. A vizsgálat megindult. A kár 200 pengő. — Nézze meg a „Gül Baba“ előadását a szekszárdi méziban. — A vadállomány 50—90 szá­zaléka elpusztult A szokatlan téli időjárás vadállományunkban igen nagy károkat okozott és a nagy hidegtől és éhségtől legyöngült őzek, nyulak, fácánok és foglyok részben a ragadozók, részben lelki- ismeretlen emberek zsákmányaivá lettek. Ez a körülmény arra indh* tóttá az Alsódutíáhtuli Mezőgazda- sági kamarát, hogy vadállományunk érdekében, mely a téli időjárás kö­vetkeztében nagy mértékben el­pusztult, javaslatot tegyen az Or­szágos Mezőgazdasági Kamarához vadállományunk védelmére. Vad­állományunkban az idei tél folya­mán őzeknél 50, nyulaknál 50, fá­cánnál 50, fogolynál pedig 90 szá­zalékos pusztulások állapithatólc meg, ezért a beérkezett jelentések alapján vadvédelmi szempontból a Kamara részéről azt a javaslatot tették, hogy őzsutára és gidárá, fo­golyra és fácántyukra egy év tar­tamára teljes vadászati tilalom ren­deltessék el. javasolták továbbá, rendeltessék el a vadtenyésztőknek és vadászbérlőknek a duvadak szi­gorú irtása, úgyszintén a ragado­zóké és ennek keresztülvitele ható­ságilag ellenőriztessék..Az orvvadá­szokra vonatkozó rendelkezések szi- gorittassanak meg és az orwadá- szoktól elkobzott vadászfegyverek megsemmisítendők, hogy azok ár­verések utján vissza ne kerülhesse­nek illetéktelenek kezébe. Lőszert Hadlémlékmüvek, orszúszűszlók. templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hutschenbaclier Ödön és Ha ( Mutschenbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára SzekszArd, Horthy Miklós-ut 14—16-18. szám Fiók sjrkőraktárak: Tolna és Kakasd ______ . . 5

Next

/
Thumbnails
Contents