Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-06-08 / 40. szám

XXIL ÉilolDtnn. MttnM. 1940 Imim 8, (Szomiwt) 40. Bán. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG tif.i ÉHKÉNT tÉBZffi MBOJF.I KNÖ iHUMirfaiT poirrnrti fttTiMináiMi m Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dIJ: Pjdaz évre _ 12 pengő || Félévre_____6 pengő Pele lős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. 1 Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét llletó közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések órai: 1A legkisebb hirdetés dija 1‘80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronként 10 flllér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. 1 A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1. A dolgozd ezrek érdekében Az egész nemzeti közvélemény őszinte megnyugvására szolgálhat­nak azok a szavak, amelyek a je­lenlegi európai háborúval és annak kilátásaival kapcsolatban gróf Teleki Pál miniszterelnök részéről elhang­zottak : „Nincsen okunk az izga­lomra, a szénánk rendben van“, mondotta a kormányelnők s minden magyar ember meg lehet győződve arról, hogy ezek a felelős helyről elhangzott kijelentések a legőszin­tébb valóságot fedik fel a nemzeti közvélemény előtt. Magyarország­nak semmi oka sincs arra, hogy a most folyó nagy európai háború­ban aggódjék a maga jövője miatt. A magyar külpolitika eddig is cél­tudatosan haladt a maga egyenes irányában és mindenkor kitartott a baráti Németország és Olaszország mellett. A mostani háború folya­mán értékes támogatást nyújtottunk német és olasz barátainknak a dunai és balkáni országok békéjének meg­őrzésében, — mert önfegyelmet és nyugalmat tanúsítottunk a legválsá­gosabbnak látszó pillanatokban is. Egészen természetes, hogy Magyar- országnak ez az öntudatos és hig­gadt magatartása kellő értékelésre talált a tengelyhatalmaknál. Bizonyára nagy örömmel veszi tudomásul a magyar közvélemény a miniszterelnöknek azt a kijelen­tését is, hogy a németek nagy és meglepő győzelmei valószínűvé te­szik az európai háborúnak várako­záson felüli rövid időn belül való befejezését. Nem kell tehát tarta­nunk a háborúnak hosszú, évekre való elhúzódásától, ami a kis nem­zetekre, elsősorban Magyarországra nézve — gazdasági szempontból nagyon súlyos megpróbáltatásokat jelentett volna. Számíthatunk tehát arra, —fmint a miniszterelnök mon­dotta, — hogy nemsokára reánk virrad a polgári munkának áldásos korszaka. Számíthatunk arra, hogy hadseregünk kiépítése után a nem­zet jövedelmei rövidesen felszaba­dulnak s azokat a szociális és ter­melő munka szolgálatába állithajuk. Ennek a munkának is éppen olyan gyors ütemben kell előrehaladnia majd, amily váratlan gyorsasággal — hála a nemzet áldozatkészségé­nek — néhai Darányi Kálmán győri beszéde óta honvédelmünket kiépí­tettük. A munkának ezt a gyors és lágas ütemét kell átvinnünk a gaz­dasági és szociális alkotások, refor­mok területére is s meg kell kez­deni azt a békés munkát, amely majd bőségesebb termelést, a nem­zet gazdagodását fogja meghozni és elsősorban emelni fogja a ma­gyar nép, — a dolgozók ezreinek jólétét Egészen bizonyos, hogy ha en­nek a békés munkának lehetősége megnyílik, már pedig a miniszter­elnök kijelentései után remélhetjük, hogy belátható időn belül ez a kor­szak el fog következni, akkor a nemzet áldozatkészsége ugyanoly példás formában és mértékben fog megnyilvánulni, mint a most lefolyt hónapokban és években. Mert tu­datában kell lenni annak, hogy a helyes szociális politika, amely biz­tos megélhetést, emberi feltételeket biztosit minden dolgozó magyar ember számára: a legjobb, a leg­hatékonyabb nemzetvédelem. — A nemzeti szocialista rendszer is azért tudta oly csodálatosan magasra fel­fokozni a nyolcvanmilliós német nép átütő erejét és küzdőképessé­gét, mert nemcsak a német had­sereg fejlesztéséről gondoskodott, I Iskolai hatóságaink intézkedése értelmében ez év junius 8-án véget érnek az elemi iskolai előadások. A gyermekek is, a tantestület tagjai is megkezdik a jól megérdemelt pi­henőjüket, mely — úgy engedje a mindenható Isten — mind testük­nek, mind lelkűknek javára szol­gáljon. Az iskola kapui bezárulnak, a máskor oly hangos udvarra rá­borítja a csend a maga takaróját s az eresz alatt fészkelő fecskecsa­lád csicseregve kérdi, hogyan van az, hogy most nincs, aki kenyér- morzsát szórna az apróságoknak. Vakáció: idegen szó, de a világ minden nyelvén örömet jelent. A szülőknek is... ? I Igen, azoknak is, habár nekik vol­taképpen nincsen soha vakációjuk. Örömöt jelent nekik, mert a gyer­mek minden öröme a szülőké is egyúttal, öröm nekik, hogy kis ked­veseik most egész nap ott sürög- nek-forognak körülöttük, hogy kér­déseikkel szüntelen ostromolják őket, hogy szemmelláthatóan föl­virulnak a pihenés napjaiban és megerősítik a szülőknek az őjövő- jükbe vetett reménységét. De ennek a reménységnek valóra váltása az, amiben a szülőknek soha sincsen vakációjuk, pihenő­jük. A szülői szeretet gondja, fára­dozása, aggodalma, esetleg fáj­dalma sohasem szünetel. Sőt ren­desen halad az idővel, növekszik annak jártával. Itt is mily igazak a régi közmondások, tehát az is, ame­lyik azt mondja: kis gyermek kis gond, nagy gyermek nagy gond. S ez a gond már az elemi isko­lában sem jelentéktelen. Ott is megvan már a ruhának, a könyveknek, a tanszereknek nem csekély gondja. Ott is már áldoza­tot követel minden nap. Akkor is már kopogtat a nyílt kérdis: Ho­gyan fog a gyermekem tanulni, van-e tehetsége, lesz-e kitartása, megmarad-e egészsége, szerez-e olyan testi-lelki alapot, amelyre a jövőt föl lehet majd építeni? I Ha a szülő az ő gyermekére néz, de a rendelkezésre álló esztendő­ket a szociális és gazdasági kér­dések megoldására, — a dolgozó tömegek jogos igényeinek kielégí­tésére is okosan és eredményesen felhasználta. Ezért áll ma egyetlen acéltömbként a hatalmas német nép vezére mögött és tud a világ min­den táján fegyvereivel csodákat művelni. S ezért kell nekünk is a mostani háború lezajlása után — adja Isten, hogy mielőbb — a magunk portá­ján teljes erővel és lendülettel hozzá­fogni a még megoldásra váró szo­ciális és gazdasági feladatok el­végzéséhez. tekintete nem a jelent, hanem a jövőt nézi és látja. A jelené az öröm, a jövöé a gond. S ennek a gondnak a szemüvegén keresztül lát a szülő mindent: a jelen nehéz­ségeit, küzdelmeit, a nemzetet fe­nyegető válságot, a világ mostani véres viharzását, az ismeretlen ba­jokat A szülői szív mindezt a gyer­mekére vetíti és szorongva kéri a gondviselő Istent, mentse meg min­Az elmúlt esztendőben volt elég szőlővédelmi anyag az országban beszerzése nem is okozott gondot a gazdáknak. Az • idei évben egész más a helyzet, rendkívüli időket élünk! Megcsonkított hazánk réz­bányái idegen uralom alá kerültek, a rézgálic gyártáshoz szükséges rezet, eddig a szomszédos államok­tól szereztük be. A hadikészenlét­ben álló és háborút viselő államok­tól azonban ebben az évben nem sikerült a beszerzés. Kormányunk­nak sok tárgyalás után, nagy fele­lősséggel és áldozattal mégis sike­rült Amerikából a vörös rezet be­hozni. Hátás köszönet érte, hogy a szőlő fenntartására ezt a fontos, nélkülözhetetlen anyagot, ha nem is bőséges, de kát. holdanként 30 kg. mennyiségben lehetett már tavaszra biztosítani a gazdáknak. Ha száraz lesz a nyár, talán okos takarékossággal szűkösen elég lesz a mennyiség, de ha ned­ves, ködös, esős idők járnak, akkor többször kell permetezni és bizony anyag hiányában a termést a pero- nospóra elpusztíthatja. A Tolnavármegyei Hegyközség Tanácsa a gazdák érdekében igyek­szik segítségükre lenni. A Föld- mivelésügyi Minisztérium illetékes ügyosztályához megtette felterjesz­tését, hogy a rendeletben megálla­pított kát. holdankénti 30 kg. réz­gálic mennyiséget 16 kilogrammal emelje fel, hisz a bortermés vár­áén bajtól a gyermekeit. A szülők Tedeumja tehát nem­csak az elmúlt iskolaév sikereiért való hálaadás, hanem egyúttal imád­ság a zavartalan jövendőért. A szü­lők Tedeumja uj, elszánt, törhetet­len akarat a munkára, hogy a gyer­meknek meglegyen mindene, ami a legközelebbi jövőben tanulmá­nyai folytatásához, a távol jövőben pedig egy megelégedett életpályá­hoz szükséges. Ez a vakációt nem ismerő gond az, amit a gyermek sohasem tud meghálálni szüleinek. De az éppen a szülői szív csodá­latos berendezkedése, hogy ezt a hálát nem is várja, nem is követeli. Ha megkapja, örül neki, ha nem kapja meg, fáj neki, de a szülői szív ugyanaz marad. S ez nagy jótéteménye a gond­viselésnek. Mi lenne a világból a szülői szívnek eme túláradó szere- tete nélküli Mindnyájan hálát ad­hatunk, Tedeumot zenghetünk, hogy a szülők gondviselése megadta a lehetőségét annak, hogy tanulhat­tunk, hogy emberré lehettünk. A szülők pedig a mai napon azf köszönik ugyanannak a jó Isten­nek, hogy áldozatot hozhatnak gyer­mekeikért. Adja is a jó Isten, hogy gyermekeik egész élete folytonos Tedeuma legyen a szülőknek! megyénk szőlővidékének létkérdése, sok ezer embernek megélhetése, keresete, de nagy adóalanya is a bortermés. Reméljük, hogy a tanács kérelmét teljesitik, hisz a várme­gyénkben termelt kiváló jó bor rászolgál ilyen jogos támogatásra. A rézgálic adagolásával a leg­nagyobb takarékossággal kell min­den szőlősgazdának eljárni az idei évben. Az évtizedes tudományos és gyakorlati megfigyelések és tapasz­talatok megállapították, hogy hektó- literenkint 1 kgr. rézgálic oldata teljesen elegendő a perenospóra kártételének megelőzéséhez akkor, ha a közömbösítő anyag a mész, nem sok az oldatban. Tudnia kell a gazdának ugyanis, hogy a réz­gálic igen maró anyag és a kénsav hozzá adásával készül. — Ha igy magában permeteznénk rá a nö­vényre, annak leveleit leperzselné, de nem is tapadna hozzá. Azért kell olyan anyagot az oldatához adni, mint amilyen az oltott mész, vagy a kristályos szóda, hogy annak nemcsak a tapadását, hanem maró hatását is csökkentse és tompítsa. Ha azonban ezekből az anyagokból csak úgy találomra, szemmértékre • sokat adunk, a rézoldat a gombá­val szemben pusztító hatását annyira elveszti, hogy ilyen permetben a peronospóra zavartalanul él, fejlődik és szaporodik, a levélzetet tőnké teszi, tehát védelmet nem nyújt. A megfelelő mennyiség az egy­Egyec szám ára 12 fillér Szülők Tedeumja Irta: Dr Magyar Asz Ferenc 0. Cis. Hogyan takarékoskodtunk a rézgáilccal Irta: Hayt Ferenc ny. m. kir. szőlészeti és borászati felfigyelő.

Next

/
Thumbnails
Contents