Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-05-29 / 37. szám

1940 május 29. 3 ÍOLNJHEöVH njSlfl gatásunkra, elvigyék egy nagyon szép célkitűzésű estének az emlé­két és azt a jól eső tudatot, hogy önfeláldozó segítségükkel sikerült fásult sziveket egy estén felrázni és egypár összegyűjtött fillérrel eny­| hiteni azt a borzalmas nemzeti sze- I rencsétlenséget, amelyet a vadul i száguldó vizek okoztak az amúgy I is bajok tengerében fuldokló ma- I gyárnak . .. ld. dr Orbán Márton. A tamási tárást legyzők a községi köz- í Igazgatás túlterheltsége ellen | Ismeretes, hogy Szongott Edvin alispán a legutóbbi megyegyűléshez intézett időszaki jelentésében a köz-' igazgatás tehermentesítését célzó intézkedéseket kért a kormánytól, mert ilyen rendelkezés hiányában a magyar közigazgatás összerop­panásától, az ügyvitel csődjétől le­het tartani. A tamási járás jegyző- egyesülete e hó 6-án tartott köz­gyűlésén foglalkozott e kérdéssel és elhatározta, hogy kétségbeejtő állapotában az alispán segítségét kéri. Kálnai Bélának, a jegyzőegye­sület elnökének ebben az ügyben az alispánhoz intézett felirata töb­bek közt az alábbiakat mondja: Méltóságod nagyon jól ismeri a községi közigazgatás helyzetét és ezen irodák vezetésére rendelt köz­ségi jegyzők sorsát, éppen ezért közgyűlésünk rendelkezéséből nyíl­tan fel kell tárnom azt, hogy ha a mostani állapot gyökeres orvoslást nem nyer, úgy a teljesen agyon­hajszolt jegyzői kar és a jegyzői irodák tisztviselői idegeikben ösz- szeomlanak — miként azt Méltó­ságod is megállapította — és talán a legnehezebb órákban nem fogják tudni teljesíteni kötelességüket ab­ban a mértékben, amiként azt a sorsdöntő nehéz időkben teljesíteni kellene. Járási jegyzőegyesületünk hosz- szu idő óta foglalkozik ezzel a kér­déssel és mi az orvoslást abban látnánk, ha a munka egyszerűsí­tése megtörténne, mivel a kisegítő munkaerők beállítása csak a lét­számot szaporítja, de eredményt alig jelent, mivel megfelelő munka­erőket kapni ma már alig lehet, a munka napról-napra özönével zú­dul ránk és így csak a munka egy­szerűsítése nyújtana tényleges segít­séget, miért is tisztelettel javasol­juk, hogy Méltóságod vármegyei ér­tekezlet tartását rendelje el, ahová egybehivatnának a járási főszolga- birák, az alispáni hivatal előadói, a járási jegyzőegyesület vezetői és megtárgyaltatnának Méltóságod ve­zetésével mindazon kérdések, ame­lyek azonnali egyszerűsítése keresz­tül vihető és azon kérdések is, amelyek kormányrendeletekkel egy­szerűbben megoldhatók volnának és ezekre nézve óhajtanánk kikérni Főispán ur támogatását, mert a köz- igazgatás évekkel ezelőtt beígért egyszerűsítése még ma sem követ­kezett el, pedig szerény megítélé­sünk szerint ez az egyetlen segít­ség és a gyökeres rendezésig Mél­tóságod támogatásával olyas ered­ményt remélünk elérni, amely al­kalmas arra, hogy a közigazgatás kátyúba ragadt szekere kiemeltes­sék és az hasznos, gördülékeny munkássággaal tudja szolgálni Ha* zánkat. Kérem Méltóságodat, kegyesked­jék elrendelni az egyszerűsítésre vonatkozó anyag egybegyűjtését és annak letárgyalása végett a vár­megyei értekezlet egybehivását el­határozni, mert hisszük, hogy sok olyan kérdést lehetne feltalálni, amikor sokkal kevesebb munkával, de talán tökéletesebb eredménnyel lehetne az ügyeket ’“ellátni és kor­mányrendelkezések alapján sok olyan munka csökkenne a leg­kisebb mértékre, amely ma a köz­ségi közigazgatásra súlyos munka- többletet jelent. Közli végül az alispánhoz jutta­tott felirat, hogy a jegyzőegyesület határozatát eljuttatták a Községi Jegyzők Országos Egyesületéhez, a Tolnavármegyei Jegyző Egyesület elnökéhez és a járási főszolgabíró­hoz is. Kulturestélyek Nagydorogon és Pincehelyen A Vas Gereben Irodalmi és Mű­vészeti Kör folyó hó 18-án Nagy­dorogon tartotta meg értékes és ta­nulságos kulturestélyét, melyet Hi­dasi János róm. kát. lelkész nyitott meg költői szárnyalás beszéddel, rámutatva Vas Gereben irodalmi munkásságára és írásainak szépsé­geire sértőkére. Dr Halmos Andor kedves előadásával mutatott rá a magyar népbén élő lelki kincsekre, egyúttal ismertette a világ minden részén szétszórtan élő magyarság életét. A tetszéssel fogadott előadás után Tuba János tanító szavalt el több költeményt nagy tetszést aratva. Dr Halmos két kedves és nagy. si­kert aratott novellájának meghall­gatása után Joó András ref. lelkész mondott köszönetét a közreműkö­dőknek. Pincehelyen a mindvégig magas színvonalú kulturestélyt a helyi da­lárda Hábel Gyula tanító, karnagy vezetése mellett a Magyar Hiszegy eléneklésével vezette be, majd vitéz Butka Ferenc áll. iskolai igazgató megnyitója után dr Mdrffy Oszkár tanügyi és kormányfőtanácsos, egye­temi m. tanár, a Magyar Külügyi Társaság tagja „A fascizmus kul­turális és szociális alkotásai“ címen tartott rendkívül értékes és állandó figyelemmel kisért tanulságos elő­adást a mai Olaszország életéről és ottani élményeiről. A kiváló tudós előadót lelkesen ünnepelte előadása végén a közönség, kinek a Vas Gereben Kör nevében dr Halmos Andor diszelnök mondott köszöne­tét. Nagy ünneplés közben lépett ezután Jung Sebestyén karnagy ve­zetése mellett az emelvényre a Be- lecskei Dalárda 60 énekese, akik gyönyörű népdalokból összeállított magyar dalcsokor szép hangszine- zésü művészi előadásával gyönyör­ködtették a közönséget, amely rá­adást is tapsolt ki. Majd dr Halmos Andor olvasta fel két kedves, tet­széssel fogadott s lelkes ünneplést, kiváltó novelláját. Szünet után — minthogy dr Vdrkonyi Nándor pécsi egyetemi m. tanár sajnálatos bal­eset folytán nem jelenhetett meg s így előadása más alkalomra ma­radt — ismét a Belecskai Dalárda jelent meg a pódiumon és győnyrü műsorszámait adta elő, mely után a közönség lelkesen ünnepelte a dalosokat s Jung Sebestyén kar­nagyot — Dr Koralewski Géza dom­bóvári orvos „Északi mozaikok“ címen tartotta meg az északi álla­mokban tett utazásairól beszámoló s az ottani népek életét és párat­lan^ becsületességét, munkásságát 8 kulturális és szociális viszonyait fel­táró rendkívül élvezetes és mind­végig nagy figyelemmel kísért elő­adását, melynek végeztével a kö­zönség a kitűnő előadót lelkesen ünnepelte. — Dr Lukovits István orvos, a Vas Gereben Kör tagja s az est főrendezője lépett ezután az emelvényre, kiemelve a kulturest szépségeit és jelentőségét, köszö­netét mondott az előadóknak nagy értékű előadásaiért sakét dalárdá­nak értékes közreműködésért, majd a Pincehelyi Dalárda énekelt el Hd- bel Gyula karnagy vezetése mellett a Himnuszt. TíUeli Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1940 május 16—22-ig. Hőmérséklet: maximum: 220 C° május 22-én, minimum: 5'6 C° május 16-án. Csapadék: eső 0'2 mm május 16-én, es6 17 mm május 17-én, eső 02' mm május 18>án, eső 9'9 mm május 19-én, eső 0'1 mm május 20-án. összesen 12'1 mm — Ezüstmise. Gábor Pál szek­szárdi kórházi lelkész, Szekszárd társadalmának és a helyi lelkész! karnak közszeretetben álló tagja e hó 30-án, csütörtökön reggel 9 óra­kor tartja ezüstmiséjét a vármegyei kőzkórház régi kápolnájában. — A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének hivata­los lapja Szongott Edvinröl. „A Vármegye“ című közigazgatási és egyesületi közlöny f. hó 20-i szá­mának vezércikkében Egy alispán címmel az alábbiakat írja: „Tisz­tesség adassék a néhai való jó Vas Gereben tollára méltó alispánnak, Szongott Edvinnek, Tolna vármegye első tisztviselőjének, aki nem elég­szik meg azzal, hogy tudomásul ve­gye és tétlenül szemlélje Országos Egyesületünk vezetőinek erőfeszí­téseit, hogy átadhassák mielőbb a vármegyei tisztviselők Otthonát ki­tűzött rendeltetésének, hanem ra­gyogó példát mutat az egymást tá­mogató összeműködésre. Álljon itt minden kiáltó szónál szebben be­szélő tény: Szongott Edvin alispán 6628 pengőt juttatott a saját maga teremtette jótékonysági alapból a Vármegyei Tisztviselők Árvaháza és Otthona javára." E bevezető sorok után ismerteti- a cikk az Árvaház és Otthon történetét, mostani va­gyoni állapotát, mely még 60.000 pengő terhet jelent, majd eképpen végződik: „A végcél megvalósulá­sának időpontját hozta közelebb Szongott Edvin alispán áldott meg­értése. Adja Isten, hogy gyönyörű példaadása visszhangra találjon." A vármegyei tisztviselők társadalma illetékes képviseletének ezt az el­ismerő megnyilatkozását mi is a legnagyobb örömmel hozzuk vár­megyénk közönségének tudomá­sára, mert abból a fényből, amely Szongott alispán ügyködéseiből a közigazgatási tisztviselők társadal­mára árad, sok sugárzik vissza Tolna vármegyére is, melynek kö­zönsége jogos büszkeséggel han­I goztatja azt a legmagasabb helyen SZÓ mint száz: ne gondelkozzon soká, mert az idő szalad! Közeledik az Állami sorgj&ték húzása, melynek főnyereménye 40.000 P. EzenkivUl még: 20.000 P 10.000 p 2X5.000 P 4 X 2.500 P 6X2.000 P és 22x1000 P és még számos kisebb .és na1 gyobb nyeremény, melyeket mind készpénzben”!izetnek ki Hulls: lantos 5 megállapított tényt, hogy várme­gyénk vezetője az ország első al­ispánja. — Kinevezés. A m. kir. belügy­miniszter dr Gyerkó János orvost Gerjen községhez községiforvossá kinevezte. Levente zászlószentelés Duna- kömlődön. A dunakömlődi levente zászlószentelés május 25-én volt. A zászlóanya tisztét Németh Árpádné őrnagyné vállalta el. Az ünnepi be­szédet Braun István apái, kormány­főtanácsos, paksi apátplebános tar­totta. — Huszonötéves papi találkozó. Folyó hó 21-én tartották Pécsett az 1915. évben felszentelt papok jubi- láris találkozójukat, melyen várme­gyénkből résztvettek: Gábor Pál szekszárdi kórházi lelkész, Tlborcz Benő kér. tanfelügyelő, szakályi plé­bános, más váfmegyéből: Auguszt István hetvehelyi, Bencze Ernő szi­getvári plébános, Mayerhof Péter kér. tanfelügyelő, szajki plébános, Perr Viktor pécsi emericanumi igaz­gató. Kimentették magukat: Kubesa Jenő harkanovci, Nyári József ba­konyái és Vizsy Pál bölcskei plébá­nosok. Az egybegyűltek reggel 9 órakor szentmisét hallgattak az Ir- galmasok templomában, majd tisz­telgő látogatást tettek a megyés fő­pásztornál és volt tanáraiknál. — Áthelyezések a pécsi egy­házmegyében. Virág Ferenc me­gyéspüspök Fehérváry József ujdom- bóvári lelkészt Koppányszántóra küldte adminisztrátornak. Helyére Békefi János berkesdi káplán ke­rült, Berkesdre pedig Angyal Dezső kővágószöllősi káplánt helyezte, ugyancsak kápláni minőségben. — Névváltoztatás. Mayer László királyi közalapítványi erdőtanácsos (Budapest) és Mayer Kálmán bank­cégvezető (Bátaszék) családi nevü­ket m. kir. belügyminiszteri enge­déllyel „Marti"-ra változtatták. — Kinevezések. Vitéz Madi Ko­vács Imre főispán Rieger Paula vár­megyei dijnokot kinevezte iroda­segédtisztté a XI. fiz. osztály 3. fo­kozatába, Szongott Edvin alispán Morvay Istvánnét várm. dijnokká, Zsiga Gyula gyönki főszolgabíró- sági II. o. altisztet I. osztályú vár­megyei altisztté, Hegedűs István köz­ponti járási hivatalszolgát pedig vár­megyei II. osztályú altisztté. — A Tolnamegyei Gazdasági | Egyeseiét közli, hogy kereskedelmi I osztályának vezetője, Eordögh Tibor { katonai szolgálatra bevonult. Távol­léte alatt az osztály ügyeit a Gazda­I sági Egyesület intézi.

Next

/
Thumbnails
Contents