Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-05-08 / 33. szám
1940 május 8. TOLNAMEGYEI DJSÄG Sebeinek gyógyításárakerestetet maga török borbélyt, melly Borbéllyal! megh edgyezet Kilencz tallérokba és Sebeiből gyógyulgatván a maga Urával a Szexárdi Békkel Sarczot tett, úgymint százhuszonhárom tallérokban. Amelly Sarcznak Veszprémbül való megh ho- zásáiglan való Kezest kereset vala. Kezest nem talála. És az Attyának könyörgött, Édes Atyám, úgy szólván, légy Kezes érettem két hétig, miglen Veszprémbül a Sarczot megh hozom. Az Attya pediglen Rab Fiának szavára ezt felelte: Fiam el hadtál te engemet, nem akarnám velem edgyütt megh maradót három Fiaimmal és Feleségemmel Rabbá tennél. Azon Attya szavára az Rab Fia azt felelte, Édes Atyám ne félly hogy én a Kezességben hadgyalak, azt fogadta igy szólván: az Isten a jó Isten ne légyen az én érettem lett Kezességben benne hadiak, és ezen erős Esküvésen az Attya megh keseredvén fellyül említett vélle edgyütt megh maradott Fiaival úgymint Seres Jánossal, S. Györgyei és Istvánnal és a maga Feleségével edgyütt Kezes lett Seres András nevű Rabb Fiáért, és fel menvén Veszprémbe a maga Sarczáért, hogy két hétre a megh nevezett Sarczot úgymint százhuszonhárom tallérokat felyül megh említett Tőrök Borbéllyéval edgyütt kilencz tallérokat is megh hozza két hétre. De nem hogy két hétre jöt volna megh, háromra sem jöt, s az Attyát mint Kezest a Szexárdi Bék a rabnak érte megszorittya, elmúlt a terminus mintsem a Sarcz. Az Attya felmenvén Veszprémben mint Kezes Rabb Fia után, kérdi Rab Fia Feleségitül. Hol vagyon az én Fiam ? Erre azt felelte a Rabnak Felesége, elment a Hajdúkkal, fegyvert kötött. Az Attya mint Kezes ezen el fakadót Sírva, Jajj most veszem észrg, hogy velem edgyütt mégh megmaradót fejül említett három Fiaimmal és Feleségemmel Rab vagyok Mert a Rab Fiam már látom, -Hiti hagyottá lett, mert engemet a Kezességben benne hagyott. Jajj mit| felellyek és mivel Michéli Mihálynak üzenek** Ha*volt valaha beszéd, mélyről jövő, értékes, igaz, a Te Anyád szava az volt Barátom------Én nem esmérem, de megáldom. Megáldom Őt, mert — ki Feletted mindég is féltőn őrködött és vágyta^ölelésed, — mégis arra kért, hogy ezt az ősrögöt, e vérrel termékenyített drága televényt, — a melyen élsz — ne úgy kedveld, mint Őt, de ezerszer lobban - — Barátom, hát a gondba’ robotban emlékezz s szeresd hazádat! Tudom s Te is tudod, hogy az Ég két anyát ad mindeneknek s ha majd elveszted Amazt s gyásza lesz fiúi szivednek s körültekintesz tétován s nézed a halmot, mely Fölé borul — a másikat, melyben gyökeret vertél, — mely egykor Téged is bétakar — a Földet, mely egével, fénylő ékeivel, ezer bajával, síró felhőivel — isteni mű és — magyar, eszmélj akkor a szóra, intelemre s légy lelkes papja, hirdetője elnémulásig, a Benned testté lett Igének----------• MIKLÓSI M. ÖDÖN. *) A legutóbbi képviselőválasztások alkalmával itt tartott őszinte hangú beszédében mint németajkú mondotta a versben vastag betűvel szedett szavakat. (Szerk.) Hiti hagyott Attyok Fián Serös Andráson megh Fiain is és Fiainak Fiján is. Amelly dolognak jtudóy Látói voltunk és vagyunk mégh most is akkorbéli Gsküttek. Azért valaholatt ez Levelünket el olvassák vagy el olvastattyák mindennémü helységekben helyt és Hitelt neki adván, hogy ezek igy voltak és igy vadnak még mostan is, Mellynek biztonságára adgyuk ezen kézi írásunkat, Mellyet meg is bizonyltunk Falunk Petséttyével, Alább megh irt akkorbéli Esküttek, Nevezet szerént: í •' P Ágoston András Berekaly György P. H. Péterffi István Nagy István Detsi István írásnak F6 Bírája Osbárt Mihály Eőtsény Ao. 1714 Die 3. February“ Jegyzet: Az eredeti kéziratot öcsény irattárában találtam számos más, megyei levéltárba kívánkozó okmánnyal egyfllt. A szép, piros viaszpecséten sarló, ekevas, szólófOrt és egy hal látható, körirata; ŐCSENI FALV PÖTCETI 1697. Dr Csalog József. biztassam magamat az ő Ura előtt, a Szexszárdi Bék előtt ? Veszprémbül megh fordulván s Eőtsényi Helységünkben haza jővén azt feleli felyül megnevezet három Fiainak és Feleségének, Jajj Rabok vagyunk, mert a Rab fiam magát hiti hagyottá tette s fegyvertr kötött, és másod napon az Szexárdi Békhez az Rab Fiának Urához ki ment, És azt kérdi a Kezestül a Rabnak Attyátul, megh hoztae é a Sarczot. Azt mondván, nem hoztam Nagyságos Bék, Hát hol vagyon a te Fiad ? És > azt felelte a Kezes ; a Rabnak Attya; Beteg, de mihelt gyógyulhat mindgyárástmegh hozza. Nem merte szegény mondani, hogy I hiti hagyottá lett. Azért pediglen a I Békh arra semmit sem vigyázván, TUéelí A Cukorsüveg tetején ekkor hirtelen meglebbent egy piros-fehér- zöld szárnyú madár, a magyar zászló. A csúcsra fölérkező turisták bontották ki és tűzték fel a legfelsőbb oromra. A három szín a napsugárral ölelkezve, szinte lobogva hirdette a magyarság elpusztíthatatlan élniakarását. Nemsokára annyira kiszélesedett a völgy, hogy már nem láttuk a sziklafalakat. Helyettük fenyőerdők, zöld- hajú, vén, lusta kéjencek, nyújtózkodtak a napsugárban. — Tobzódó, forró színei voltak az előttem fekvő tájnak, mint egy Szinnyei-Merse képnek. A levegő, maga is ragyogott a kék ég alatt. A patak is keskenyebb volt itt és a hangja szelidebbre fáradt. Egy fával megrakott szekér állt benne. Az izzadt, csillogós’zőrü lovak mohón itták a hűsítő vizet. Meleg volt. Pedig ez szokatlan jelenség itt a Felvidéken és most mégis a dőzsölő napfény, meg a sok, hirtelen rámtört szépség jobban kifárasztott, mint a hosszú ut Pár lépés után megpillantottuk a hegyoldalban a menedékház vidám, piros tetejét. Megbújt a fenyők között, mint egy játszó gyerek. Köze lebb érve elsőnek a faragott fenyőfakeresztet láttuk meg a kis ház előtt. Hatalmas csokor volt rákötve kék harangvirágból és fenyőágból. Az erdő egyszerű, de megkapóan szép imádsága. Rövid időt tölthettünk csak ezen a ! gyönyörű helyen, ahol i mindenütt csend és béke vett körül. Csak néha- I néha kiáltott az erdő mélyén egy madár és egy egy fenyőtoboz halkan neszezve bukfencezett le az ágak között. Nehéz szívvel indultunk hazafelé. Már ismertük az utat, az erdők hangját és a levegő izét, mégis: uj volt minden. A természet a legcsodálatosabb és legrejtélyesebb asszony, soha nem lehet teljesen kiismerni és soha nem lehet megunni. Mos tbu* csuztunk a Szádelői völgytől, minden egyes fától, virágtól,#'sziklától, melyet idejövet megcsodáltunk és most már régi barátokként láttunk viszont. A Cukorsüveg csúcsán ott bontogatta szárnyát a magyar zászló, mintha búcsút intene. A tisztavizü kis patak itt megint hangos és vidám volt, nem ia törődött vele, hogy mi könnyes szemmel válunk meg tőle. Az országúton ott várt a hűséges kék kocsi. Beszálltunk és. indultunk tovább Kassa felé. Sokáig nem szólt egyikünk sem. A lelkűnkben még ott élt a gyönyörű táj képe és az elválás megindultsága elnémított. Nagysokára óvatosan kivettem a zsebemből valamit és halkan mondtam : >A Szádelői völgyből már csak az emlék maradt nekünk és még valami. . .« A tenyeremen ott feküdt egy kicsi, aranybarna fenyőtoboz. fogja azért mint Rabott erős fogságban vetette. Az fogságban In- stált és könyörögh Eőtsényi egész Helységnek, legyenek Kezesek eő érette miglen minden Jószágát fele áron elvesztegetheti. És azért mi Eőtsényi egész Helységbéliek Kezesek lettünk érette, a hiti hagyott Rabnak Attyáért. Hat ökrét 30 Talléron, fele áron eladta; akkori hét karáka (?) borát 40 Tallérokon eladta. Tizenegy Makkon hízott Ser- téssét huszonhét talléron eladta. Egy Aszszonytul kért tizenkét tallért. Másik Aszszonytul kért Négy Tallért. Egy szőlőnek való gyepött adott el két talléron. Búzáját mérő számra fele áron/ Miglen a megh nevezet Sarczot Borbélynak fizetésivel edgyütt helyre állította. Tészen in Summa százharminczkét Tallért. Hogy mind ezekrül eleget tett jutott nagy Szegénységre és szükségre vélle megh maradott három Fiaival és Feleségével. A megh nevezett Fiai a szükségben az Attyoknak azt mondották: Menny el és Édes Atyánk a mi Hiti hagyott Atyánk Fia után, keresd fel őtet, ne hadgyon éhei megh halni bennünket s adgya megh pénzünket. Erre az Atya elment Hiti hagyott Fiának megh keresésére. Azon uttyban a Tolvajj Ráczok megh ölték és Attyok halála is Seres András nevű Hiti hagyott Attyokfia miatt lőtt. Attyok halála után pe- digh a felyül említett Attyafiainak Seres Jánosnak, Seres Györgynek és Serős Istvánnak tsak egy pénzt is mind ez ideigh nem adott. Azért valaholat akarják mind egy pénzigh rajta meg vehessék a megh nevezett Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi — A ptispökszentelés évfordulója. Folyó hó 6-án volt tizennegyedik évfordulója \ Virág Ferenc pécsi megyés főpásztor püspökké szentelésének. Ez alkalommal szekszárdi hívei, akik köréből fényes méltóságába elhivatott, nagy hálával emlékeztek vissza úgy itteni működésére, mint másfél évtizedes áldásos munkájára és az Isten áldó segítségét kérték további életére. — Adomány az árvízkárosultak részére. Dr Sztanó Sándor, a szekszárdi Horthy Mihlós vármegyei közkórház ideg- és elmeosztályának közszeretetben állott melegszívű nyug. főorvosa Sopronból, ahová nyugdíjazása után költözött, hazafiast testvéries lokálpatriótizmus meleg érzésével ötven pengőt küldött lapunk utján a tolnamegyei árvíz- károsultak megsegítésére. — Kinevezés. Virág Ferenc pécsi rk, megyéspüspök Kosztolányi István simontornyai rk. iskolai tanítót a simontornyai rk. esperesi kerület iskolalátogatójává nevezte ki. — Pécsegyházmegyei Róm. Kát. Tanitóegyesfilet f. évi rendes közgyűlését 1940. évi junius hó 4-én Pécsen a belvárosi kath. kör dísztermében tartja meg. TELEFON: 143 Szerdán, májas 8. Csütörtökön, májas 9. oiiáaMOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: V*7 és ll%9 órakor, vasár- és Ünnepnap : 3, 5, 7 és 9 órakor Szainapnrtl szerelem Főszereplők: Jean Gabin, Charles Vanel és Vivlane Romance Ufa világhirailó
