Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-04-27 / 31. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1940 április 27. frOETKER S urÓPORe^ VANI LL1NCUKOR Sdrszentlőrincen három ház ősz- szedült, 9 pedig kisebb-nagyobb mérvben megrongálódott. A járás többi községei közfll Púlfa és Kötesd községekben volt még árviz, az okozott károk azonban épületekben jelentéktelenek, í tekintélyes kiterjedésű termőföldek viszont viz alá kerülték. Dunaföldvdri járás: Bölcskén a vizelöntés nyomán 11 háznál kisebb-nagyobb repedések jelentkeztek a falakban, a külterületen 3 ház és gazdasági épület omlott Össze és kb. 5000 kát. hold ter- mőterület került víz alá. Jelenleg kbl 2500 hold áll még viz alatt. Dunaföldvdron néhány ház kisebb- nagyobb mérvben megroíigálódbtt. Dunakömlődön a viz kb. 500 kát. hold területet Öntött el. A1 budapC8t—eszéki állami ut 122 km; szakaszánál az állami utat a nagy vizár átszakitotta és teljesen elmosta. A viz 48 órán át ömlött a dunaszentgyörgyi rétekre. * Kajdacson az u. n. Szigetet az ár teljesen elöntötte, 3 ház összedült és 800 kát. hold viz alá került:- Madocsa külterületén az árviz 40 házat, illetve tanyaépületet döntött romba, 35 házat és tanyát rongált meg és kb. 400 kát. hold területet Öntött el. Kb. 2000 kát. hold még ma is viz alatt- van. A Dunaköm- lőd—Madocsa közötti th. útszakaszon azárviz két szakadást okozott) melyek közül az egyik cca. 50 méter széles, míg a másik 8 méter széles. Az ut járhatatlan. ■Nagydörög községben a viz a község határából mintegy 800 kát. holdat öntött el, mely nagyrészben uradalmi terület. Pakson 25 ház teljesen összedült és kb. 60 ház kisebb-nagyobb mérvben megrongálódott. Szekszdrd megyei város határában is jelentős károkat okozott az árviz. Víz alá került a mező- gazdasági szakiskola és a Szászy- puszta, valamint 1300 kát. hold mezőgazdasági ingatlan. Megrongálta azonkívül az ár a budapest—eszéki állami utat és a Szekszárd—Sár- bogárd vasúti vonal töltését is. i A segítés. Jelenti ezután Szongott alispán, hogy a főispánnal állandó érintkezésben van az árvízi pusztulás során elsőrendű életszükségleteikben hiányt szenvedett és azokat önerejükből pótolni nem tudó károsultaknak a megsegítése érdekében és bizik abban, hogy a kormány és a vármegye lakossága megértő támogatása mellett rendelkezésre fognak állahi azok az összegek, amelyekkel á károsultak megfelelő támogatása biztosítható. A szociális közigazgatás A legrészletesebben beszámol ezután az alispán a vármegyei szociális közigazgatás intézményesítésének előzményeiről és teljes egészében közli a lapunkban már hetekkel ezelőtt ismertetett vármegyei szociális alap szervezetét és azt, hogy a vármegyei szociális alap i keretén belül öt év alatt összesen 1,500.000 pengő lesz szociálpolitikai célokra felhasználható. A szociális1 munkaterv összeállításánál — úgymond az alispán — három alapvető szempont vezetett: ” 1. a vármegye lakossága túlnyomó többségben a mezőgazdasággal foglalkozók köréből kerül ki, tehát a szociális tevékenységnek is elsősorban a mezőgazdasági lakosság helyzetének a megjavításával kell foglalkoznia, 2. lehetővé tegyem, hogy a gazda lába alól kicsúszó talaj olyanok kezébe jusson, akik minden szempontból érdemesek arra, hogy a föld művelői legyenek, 3. csak oly szociális problémák megoldását állítsam be a munkatervbe, amely problémák megváló- sitása érdekében a befektetett tőke évek folyamán visszatérül. Ettől az elvtől csak az esetben tértietek el, ha szociális ténykedésem során a támogatásban részesítetteket a köztámogatásra szorulók sorából kiemeltem s igy a közület egy hasznos, adófizető tagjává tettem.” A vármegyei közjóléti szövetkezet célkitűzésének, munkarendjének, adminisztrációjának részletes ismertetése után az alispán azt javasolja, hogy a törvényhatóság az ínség- járulékokból befolyó összegeket, vagyis a vármegyei szociális alap egész pénzkészletét évről* évre a szövetkezetnek; a munkatervben megjelölt szociális célok megvaló- sitása végett kamatmentesen adja kölcsön, mert a szövetkezet üzlet- I résztőkéjével a vármegye szociális munkatervét megvalósítani nem tudná. A szövetkezet a kölcsön biztosítására a törvényhatóság javára leköti összes ingó és ingatlan vagyonát^ valamint minden néven nevezendő követelését Egyéb ügyek Beszámol ezt követően az alispán a „Zöld Kereszt* tejakcióról, a vármegyében tartott főzőtanfolyamokról, a vármegyei és községi köz- igazgatásról, amellyel kapcsolatban rámutat arra a súlyos helyzetre, hogy a rendelkezésre álló személyzet a nap-nap után jelentkező sokoldalú és felelősségteljes teendőit ereje végső megfeszítésével sem bírja ellátni és ha ezen a téren sürgős, gyökeres és intézményes javítás nem történik, olyan károk bekövetkeztével kell számolnunk, mélynek kihatásai beláthatatlanok. Felemlíti a jelentés a községmegszüntetéseket és községegyesi- téseket, a vármegye villamosítását, számszerűen ismerteti a vármegye és a községek háztartásának .ada- tait, a vármegyei alapok vagyoni állagát, a közbiztonságot és közrendet, a testnevelést, a közegészség- ügyet, a mezőgazdaság állását, a tanügyet, az iskolánkivüli 'népművelést, a közúti igazgatást, a ' vármegyében folyó középitkezéseket, az állategészségügyet, végül elpa- rentálta dr Wajdits György bonyhádi gyógyszerész, Győrfly Zoltán kócsolai, vitéz Ugray György hő- gyészi, Béres Miklós ny. bölcskei főjegyző törvényhatósági bizottsági tagokat. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Elveszünk? I Elveszünk ?! Hova tovább mindig lobban Rádöbbenek, hogy valóban Elveszünk, elveszünk?! A rossz földön s a jó égben Selymes drága melegségben Melegszünk, melegszünk 1 Sir szélén van a fél lábunk S bicskát rántunk a belevágjuk: Ürömre ez öröm ? I Megverte a Jézus — Krisztus Bizony ez a magyar virtus,! A sok jött-ment röhögjön? Bolond nép, soha nem látott, Azt mondják, hogy »magyar átok«, S csücsülünk, tort ülünk. Falhoz kenjük poharunkat Kettévágjuk labancunkat És büszkén gyűlölünk. S hogyha kedvünk úgy vet lángot Kergetjük a délibábot Reggeltől napestig. Mohács, Sajó, Késmárk népe Vége, vége, vége, vége Világos sötétlik... Hova tovább mindig jobban Rádöbbenek, hogy valóban Elveszünk, elveszünk ? I ? Dr vitéz Gereőffy Géza őrnagy. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1940 április 18—24-ig. Hőmérséklet: maximum: 27 6 C° április 23-án, minimum 5 118 C° április 18-án. Csapadék nem volt, Lapunk következő száma a Jövő héten tartandó' megyegynlés, valamint áldozócsütörtök ünnepe miatt szerdán delben jelenik meg. — Értekezlet az árvízkárosultak megsegítésére. Vitéz Madi Kovács Imre főispán és Szongott Ed- vin alispán dr Bdtsmegyey Lajos tb. főszolgabíró, főispáni titkár kíséretében Budapestre utaztak és részt- vettek az árvízkárosultak megsegítésére a belügyminisztériumba ösz- szehivott értekezleten. — Orvosi hír. Dr Matzon Gábor OTB A főorvos visszaérkezett és rendelését a mai napon újból megkezdte. — Nyugalomba vonult a pécsi kir. főügyész. Dr Révy László pécsi kir. főügyész szolgálati idejének betöltése folytán nyugalomba vonult. A pécsi kir. ítélőtábla dr meszlényi Simon Rudolf kir. ítélőtáblái elnök elnökletével folyó hó 22-én tartott teljes ülésében vett búcsút a távozó kir. főügyésztől. Meleg szavakkal emlékezett meg hosszú szolgálata alatt kifejtett értékes munkásságáról s a jelenlevők lelkes ünneplése közepette kívánt hosszú, boldog életet a négy évtizedet meghaladó fáradságos működése után. Dr Révy László meghatva mondott köszönetét a személye iránt megnyilvánult meleg szeretetért. A teljes ülésen a szekszárdi kir. ügyészség képviseletében dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök és dr Szapdr Zoltán kir. ügyész vett részt — Térzene. A m. kir. 18. honvéd gyalogezred zenekara folyó hó 28-án, vasárnap 7*12—7,1 órakor térzenét ad a következő műsorral: 1. Gorierri: Várhalmi induló. 2. Doppler: Ilka nyitány. 3. Strauss: Tavaszi hangok, keringő. 4. Pazeller: Magyar népdalok egyveleg. 5 Lincke: Rukokama Estapo, hangvereseny darab. 6. Kraul: Nagy Lajos induló. Vezényel Köhler Nándor zenész thts. — Ötéves kamatmentes kölcsön a megyei utak helyreállítására. Annak idején megemlékeztünk róla, hogy az árviz által elrongált utak helyreállítását a vármegye az 1940. évi, bekötő útépítési program-terhsei akarta végeztetni, mert erre. a célra külön hitel megállapítása jelentékeny pótadóemelkedést vonna maga után, úgyhogy az útadó mos* tani 17°/o-os kulcsát legalább 26 °/o-ra kellene félemelni, ami az adózókra súlyos terhet róna. A kereskedelmi miniszter most leiratot intézett az alispánhoz és közli, hogy az árviz okozta^utrongálások helyreállítására 5 év alatt törlesztendő kamatmentes kölcsönt ad a vármegyének. A kereskedelmi miniszternek ez az örvendetes elhatározása lehetővé teszi, hogy az utak helyreállítása mellett a folyó évi bekötő útépítési program is végrehajtható legyen és hogy ez a rendkívüli fontosságú építkezés az árvízkárok miatt ne szenvedjen halasztást. — Két ablakos különbejárata utcai szoba ‘fürdőszoba használattal kiadó. Bákóczi-ot 14. — Uj községházak és jegyzői lakás építkezések. Uj községház és jegyzői lakás építésére a kővetkező községek nyertek hitelenge- délyt: Medina, községház építésére részlethitel 6000 pengő; Szedres, községház építésére hr részlethiteí 12.000 P; Koppányszántó, jegyzői lakásépítésére 17.151 P;*Szakadát községház építésére 7000 P államkölcsön mellett 33.000 P; Váralja, községház építésére 37.000 pengő. Ezen kívül községház építésre Re- gőly községnek 41.000 P, mely összegből 28.600 pengőt államköl- csönből fedez. Folyamatban vannak azonkívül a következő építkezések: bedegi községháza és jegyzőlakás 33.000 P költséggel, értényi jegyző- lakás 15.000 P vállalati összeggel, kisdorogi községháza és jegyzőlakás 29.000 P kiviteli összeggel, gyulaji községház és jegyzőlakás 33.000 P kiviteli összeggel. — Jóváhagyás. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Pápa Emilia ozorai rk. iskolai próbaszolgálatra bocsátott segélydijas tanítónőnek megválasztását jóváhagyta. — Pótadó százalékok és községi segélyek a vármegyében. Az alispán és aminiszterközi kiküldöttek 5 község pótadóját 1—50°/o-ban, 18 községét 51—60°/0-ban, 35 községét 61—70°/o-ban, 21 községét 71—80-ban, 10 községét 81—90 %-ban, 10 községét 91—1009/o-ban, 9 községét 100%-on felül állapították meg. A dombóvári járás községei kaptak 18.511, a dunaföldvári járásiak 18.884, a központi járásiak 56 613, — a simontornyai járásiak 32.536, a tamási járásbeliek 21.071, a vőlgységi járásbeliek pedig 60.07S, vagyis összesen 207.693 P segélyt. — Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Tóth^ Sándor paks- cseresnyéspusztai községi iskolai segédtanítót mai állomáshelyén rendes tanítóvá léptette elő s ott véglegesítette is. 1
