Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-04-24 / 30. szám

_______T0LNAME6YEI PJSÁfl KI DŐLT A SORBÓL JÓ ÖREG DAJKÁM: MÓRÓ VIKTÓRIA. Szép és jó neved volt, hiába, mégis csak legyőztek, elmentél gyorsan, hirtelen, azt se mondtad nékem: pá, kis fiam, szivem! ahogyan szoktad, jó öreg dajkám. Hát elhiszem, könnyebb igy búcsú nélkül odébb állni s elválni attól, kit muszáj volt szeretni. De azért csodálom, hogy magamra hagytál ki féltve, utánam kaptál ha göröngyre léptem, vagy mélység szélén álltam, hogy elrne bukjam------­Gö röngyre, kőre, mely mindég volt az útban------­es — árok is akadt------­Ám m ost ott, a kis halom alatt két rám vigyázó karod de mozdulatlan s már elnémult én miattam dohogó drága szád. Hét köbméter föld terhe van Rajtad, feküdt Reád és nyolcvanöt év és — annak fénytelen múltja, minden kínja, mert itt templom-egér voltál, ténfergő miatyánkos, e padlásig rakott bő magazinba’ — — Erezem rég s tudom, a szegénység szörnyű átok------­Te is ágról szakadt, senki lánya voltál, ‘ de ott — hej — olyan lettél, mint a Krőzusok, királyok------­Ör eg dajkám. Én hát ^— ki még egy kicsit itt maradtam tépett lélekkel, koldus rongyaimban — elköszönök most Tőled s utánad küldöm sóhajom,------­s megkérlek kedves, ha eljő az én órám, napom, ha végére ér itt lázban megvívott sok vesződésem, céltalan kapkodásom, ha majd én is — még pár napért — a rémmel birkózom, csatázom s végül két vállra fekszem: emelj fel akkor s vezess a csillagos utón s ha másfelé nézek, vagy pillám lehunyom, vigyázz rám jobban, hogy el ne essem,----------­me rt itt — jaj, hogy csukott szemmel jártam sokszor elbotoltam, jó öreg dajkám, sokszor elestem----------­MI KLÓSI M. ÖDÖN. jjf és teszek fleget e feladatomnak, mert teljes egészében átérzem a Misszió céljának intencióit, amelyet ennek az estnek megrendezésével maga elé tűzött, érzem és tudom, hogy segiteni kell az arra rászo­rulókon, enyhíteni kell bánatot, szomorúságot és fel kell szárítani a szomorúság okozta könnyeket, kell és pedig azért, mert magyár testvéreink megsegítéséről van szó. A szokatlanul hosszú és szigorú tél és annak tartama alatt leesett hótömegek, már előre aggályokat és balsejtelmeket keltettek mind* nyájunkban, ha arra gondoltunk, mi lesz a tavaszi olvadás beálltakor. Sajnos, ezek a balsejtelmek, ezek az aggályok valóra váltak, mert a legborzalmasabb elemek egyike a viz, nem férve el a folyók medré­ben, elárasztotta a folyók mentén fekvő falvakat, azok határait s romba döntött mindent, amit útjában talált, Htját mindenfelé romok, szomorú­ság, bánat jelölik. Óriási károk vannak országszerte s ebben a te­kintetben törvényhatóságunk sem kivétel, s az a legszomorubb, hogy a károsultak nagy része — egész Vagyonkáját siratja a romokban, vagyonkáját, melyet keserves verej­tékkel gyűjtött fillérjeiből épített fel. A károk pótlása természetesen teljes egészében lehetetlen, de a károkat, amelyek az épületekre vo­natkoznak, minél előbb pótolni kell, a hajléktalanokat fedél alá kell jut­tatni. Nekünk a romok helyére bo- gárhátu kis házakat és a házacs­kákra a megelégedettség kifejező­jéül füstölgő kéményeket kell vará­zsolnunk. És ez a varázslat meg fog történni, mert ezt parancsolja a magyar kötelesség, a magyar összetartás, az emberbaráti szeretet. Ez a varázslat meg fog történni, mert a magyar társadalom, Kor­mányzó Urunk Őfőméltóságának fel­hívására felfigyelve, áldozatkészsé­gével siet a bajbajutottak megsegí­tésére, mert érzi és tudja, hogy nincs és nem is lehet magasztosaid) érzés annál, ha valaki segített, örö­met okozott, — felebaráti szeretetet gyakorolt. Most, hogy végigtekintek a mi szép patinás vármegyeházánk nagy­termén, úgy hiszem feladatom meg­oldása csak akkor válik teljessé, ha önöknek, mélyen tisztelt Höl­gyeim és Uraim hálás köszönetét mondok szives megértő támogatá­sukért, amellyel ennek az estnek fényét és sikerét emelni méltóztat- nak, azt kívánva, érezzék magukat ezen az esten olyan jól, amilyen szeretetteljes gondoskodással és — igyekezettel azt a Szociális Misszió rendezni, s amilyen buzgalommal akarják és fogják is annak sikerét Budapestről ide lerándult kedves művészeink biztosítani. A műsor A főispán nagy tetszéssel foga­dott beszédét követően Ujlaky László, a budapesti Nemzeti Színház kitűnő fiatal művésze, óriási sikert aratva elszavalta Erdélyi József A torony, Sinka József Halált küldött az éji rét, és Andy Endre Az ős Kaján című verseit. Frenetikus hatást keltett Nagypál László, a budapesti m. kir. Opera­ház fiatal tenoristája, aki Polgár Margit tökéletes művészi zongora- kísérete mellett énekelte Puccini Toscájából a kép-áriát, Csiky Bdn- kóddsdt, majd Ákom Magyar szere­nádját A nemes hanganyagu, kitűnő iskolázottságu és nagy muzikalitásu fiatal művész minden számát tom­boló tetszészaj követte és hamaro­san kialakult a vélemény, hogy a szekszárdi közönség a magyar ének­művészet egyik nagy reménységét hallhatja. Pataky Jenő, a Nemzeti Színház szép jövőre hivatott fiatal színmű­vésze, a Budapesten élő Szekszárdi Molnár István két bájos költeményét olvasta fel, gyönyörűen interpretálva a mélyérzésü költő lélekbemarkoló verseit, majd egy kis erdélyi tréfát adott elő. Szereplését szűnni alig akaró taps követte. Ujlaky László és Pataky Jenő Boross Elemér egyfelvonásos Egy ember, aki folyton nevet cimü nagy­szerű tragikomédiáját játszották el igen nagy sikerrel. Szünet után a Szekszárdi Dalárda a közönség elismerésétől kísérve adott elő igen szépen betanult és kidolgozott magyar népi dalokat Raffay Sándor karnagy vezetésé­vel. Ezt követte Ujlaky László éne­kes magánszáma, egy megzenésített zalamegyei bakalevél, amelynek óriási sikere volt. Eöry Kató, a Nemzeti Színháznak a magyar filmekből Is előnyösen ismert nagytéhetségü fiatal művész­nője szavalt ezután Pataky Jeuővel együtt a világirodalom jeleseinek műveiből összeválogatott szerelmes verseket. Ez a hatalmas sikert ara­tott szám bizonyára sok ideig tartó kedves művészi élménye lesz a mű­értő hallgatóságnak. Polgár Margit bravúros zongora- kíséretével újból Nagypál László csodaszép énekét hallgattuk ezután. Lehár Mosoly országának belépőjét, Poldini Farsangi lakodalmának nagy áriáját adta elő, majd nótákat, ma­gyar dalokat énekelt, csodás mű­vészettel Kőváry Gyula Színésznél szolgálok cimü egyfelvonásos ötletes bohóza­tát Eöry Kató és Pataky Jenő ját­szották nagy és általános derültsé­get keltve, majd a Szekszárdi Da­lárda művészi precizitásu Himnusza rekesztette be — ezt a nagyszerű művész-estet. A megyeházi est után táncmulat­ság volt a Szekszárdi Úri Kaszinó­ban, ahol ez alkalommal együtt láttuk Szekszárd és környékének egész előkelő társadalmát. TELEFON: 143 Szerdái, április 24. Csütörtökön, április 25. VILÁG­MOZI A francia filmművészet remeke: RAJONGÁS Igazgató: KRENNER JÓZSEF Fószereplók: Fernand Gravey, Micheliné Presle, Elvire Popescu Ufa világhiradá Az elóadások kezdete: hétköznapokon: V,7 és ll%9 órakor, vasár- és ünnepnap: 1, 5, 7 és 9 órakor AMT A terem kellemesen fűtve vanl 'll 1940 .április 24. i__ , |v 'Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország| — Dr Herczog Elemér tolnai gyógyszerész kitüntetésének át­adása. Megemlékeztünk róla, hogy a Kormányzó ur Őfőméltósága dr Herczog Elemér tolnai gyógysze­részt a Signum Laudissal kitüntette. A legfelsőbb elismerést jelképező érdemérmet vitéz Madi Kovács Imre főispán Tolna község képviselőtes­tületének rendkívüli közgyűlésén adta át dr Herczog Elemérnek. A főispánt a képviselőtestület élén Csekk Jenő főjegyző üdvözölte, majd dr Szily Géza ügyvéd Tolna lakosságának üdvözletét tolmácsolta. Ezután vitéz Madi Kovács Imre fő­ispán szép beszédben méltatta dr Herczog Elemér kiváló közéleti mun­kásságát és azokat az érdemeit, amelyek az államfő figyelmét is fel­hívták reá, majd átnyújtotta neki a Sigmun Laudist. Dr Herczog Ele­mér meghatottan mondott köszöne­tét a kormányzói kegy megnyilvá­nulása alkalmából és megköszönte a főispánnak, hogy személyesen fá­radt el Tolnára a kitüntetés átadá­sára. A bensőséges, kedves ünnepi aktus az államfő, a főispán és a ki­tüntetett éltetésével ért véget. — Vármegyei közgyűlés. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor tartja rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatán szerepel 42 ügyda­rab. Ezek közt három körlevél és megkeresés, a vármegye alispánjá­nak három előterjesztése és 19 kü­lönféle alap számadása. — Doktorráavatás. A pécsi Er­zsébet Tudományegyetemen folyó hó 11-én a jogtudományok dokto­rává avatták dr pol. Marth Ferenc vármegyei közigazgatási gyakor­nokot. — Vármegyei kisgyűlés. Vitéz Madi Kovács Imre főispán a vár- megyeháza kistermében f. hó 29-én délelőtt 10 órára hívta össze a tör­vényhatóság kisgyűlését, amelynek tárgysorozatán 129 ügydarab sze­repel. — Légoltalmi teadélután Szek- szárdon. Szekszárdnak az olyany- nyira fontos légoltalom iránt érdek­lődő közönsége bizonyára rendkí­vüli örömmel vesz róla tudomást, hogy a Szekszárdi Légoltalmi Liga helyi csoport .elnöksége május hó 1-én, szerdán délután 6 órai kez­dettel a Szekszárd Szálló nagyter­mében nagy érdekességü és nem­csak tanulságosnak, hanem igen szórakoztatónak is ígérkező tea­délutánt rendez, amelyet ugyanott rögtönzött tánc is követ. Úgy tud­juk, hogy a helyi fiatalság igen nagy számban vesz részt a teadél­utánon és a jó táncosok egész lé­giója megígérte már a megjelené­sét. A Légoltalmi Liga helyi cso­portjának elnöksége felkéri a leg­utóbbi házcsoportparancsnoki ki­képző tanfolyamokon résztvett höl­gyeket, hogy a teadélutánon teljes számban megjelenni szíveskedjenek, mert ez alkalomból Szekszárdra érkezik Pé&y altábornagy, az or­szágos légoltalom egyik vezető funkcionáriusa is. — Kisegítő tanítónőül alkal­mazás. A gerjeni ref. iskolaszék Illés Erzsébet okL tanítónőt a tanév hátralévő részére ideiglenes kisegítő tanerőül alkalmazta.

Next

/
Thumbnails
Contents