Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-04-24 / 30. szám
_______T0LNAME6YEI PJSÁfl KI DŐLT A SORBÓL JÓ ÖREG DAJKÁM: MÓRÓ VIKTÓRIA. Szép és jó neved volt, hiába, mégis csak legyőztek, elmentél gyorsan, hirtelen, azt se mondtad nékem: pá, kis fiam, szivem! ahogyan szoktad, jó öreg dajkám. Hát elhiszem, könnyebb igy búcsú nélkül odébb állni s elválni attól, kit muszáj volt szeretni. De azért csodálom, hogy magamra hagytál ki féltve, utánam kaptál ha göröngyre léptem, vagy mélység szélén álltam, hogy elrne bukjam------Gö röngyre, kőre, mely mindég volt az útban------es — árok is akadt------Ám m ost ott, a kis halom alatt két rám vigyázó karod de mozdulatlan s már elnémult én miattam dohogó drága szád. Hét köbméter föld terhe van Rajtad, feküdt Reád és nyolcvanöt év és — annak fénytelen múltja, minden kínja, mert itt templom-egér voltál, ténfergő miatyánkos, e padlásig rakott bő magazinba’ — — Erezem rég s tudom, a szegénység szörnyű átok------Te is ágról szakadt, senki lánya voltál, ‘ de ott — hej — olyan lettél, mint a Krőzusok, királyok------Ör eg dajkám. Én hát ^— ki még egy kicsit itt maradtam tépett lélekkel, koldus rongyaimban — elköszönök most Tőled s utánad küldöm sóhajom,------s megkérlek kedves, ha eljő az én órám, napom, ha végére ér itt lázban megvívott sok vesződésem, céltalan kapkodásom, ha majd én is — még pár napért — a rémmel birkózom, csatázom s végül két vállra fekszem: emelj fel akkor s vezess a csillagos utón s ha másfelé nézek, vagy pillám lehunyom, vigyázz rám jobban, hogy el ne essem,----------me rt itt — jaj, hogy csukott szemmel jártam sokszor elbotoltam, jó öreg dajkám, sokszor elestem----------MI KLÓSI M. ÖDÖN. jjf és teszek fleget e feladatomnak, mert teljes egészében átérzem a Misszió céljának intencióit, amelyet ennek az estnek megrendezésével maga elé tűzött, érzem és tudom, hogy segiteni kell az arra rászorulókon, enyhíteni kell bánatot, szomorúságot és fel kell szárítani a szomorúság okozta könnyeket, kell és pedig azért, mert magyár testvéreink megsegítéséről van szó. A szokatlanul hosszú és szigorú tél és annak tartama alatt leesett hótömegek, már előre aggályokat és balsejtelmeket keltettek mind* nyájunkban, ha arra gondoltunk, mi lesz a tavaszi olvadás beálltakor. Sajnos, ezek a balsejtelmek, ezek az aggályok valóra váltak, mert a legborzalmasabb elemek egyike a viz, nem férve el a folyók medrében, elárasztotta a folyók mentén fekvő falvakat, azok határait s romba döntött mindent, amit útjában talált, Htját mindenfelé romok, szomorúság, bánat jelölik. Óriási károk vannak országszerte s ebben a tekintetben törvényhatóságunk sem kivétel, s az a legszomorubb, hogy a károsultak nagy része — egész Vagyonkáját siratja a romokban, vagyonkáját, melyet keserves verejtékkel gyűjtött fillérjeiből épített fel. A károk pótlása természetesen teljes egészében lehetetlen, de a károkat, amelyek az épületekre vonatkoznak, minél előbb pótolni kell, a hajléktalanokat fedél alá kell juttatni. Nekünk a romok helyére bo- gárhátu kis házakat és a házacskákra a megelégedettség kifejezőjéül füstölgő kéményeket kell varázsolnunk. És ez a varázslat meg fog történni, mert ezt parancsolja a magyar kötelesség, a magyar összetartás, az emberbaráti szeretet. Ez a varázslat meg fog történni, mert a magyar társadalom, Kormányzó Urunk Őfőméltóságának felhívására felfigyelve, áldozatkészségével siet a bajbajutottak megsegítésére, mert érzi és tudja, hogy nincs és nem is lehet magasztosaid) érzés annál, ha valaki segített, örömet okozott, — felebaráti szeretetet gyakorolt. Most, hogy végigtekintek a mi szép patinás vármegyeházánk nagytermén, úgy hiszem feladatom megoldása csak akkor válik teljessé, ha önöknek, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim hálás köszönetét mondok szives megértő támogatásukért, amellyel ennek az estnek fényét és sikerét emelni méltóztat- nak, azt kívánva, érezzék magukat ezen az esten olyan jól, amilyen szeretetteljes gondoskodással és — igyekezettel azt a Szociális Misszió rendezni, s amilyen buzgalommal akarják és fogják is annak sikerét Budapestről ide lerándult kedves művészeink biztosítani. A műsor A főispán nagy tetszéssel fogadott beszédét követően Ujlaky László, a budapesti Nemzeti Színház kitűnő fiatal művésze, óriási sikert aratva elszavalta Erdélyi József A torony, Sinka József Halált küldött az éji rét, és Andy Endre Az ős Kaján című verseit. Frenetikus hatást keltett Nagypál László, a budapesti m. kir. Operaház fiatal tenoristája, aki Polgár Margit tökéletes művészi zongora- kísérete mellett énekelte Puccini Toscájából a kép-áriát, Csiky Bdn- kóddsdt, majd Ákom Magyar szerenádját A nemes hanganyagu, kitűnő iskolázottságu és nagy muzikalitásu fiatal művész minden számát tomboló tetszészaj követte és hamarosan kialakult a vélemény, hogy a szekszárdi közönség a magyar énekművészet egyik nagy reménységét hallhatja. Pataky Jenő, a Nemzeti Színház szép jövőre hivatott fiatal színművésze, a Budapesten élő Szekszárdi Molnár István két bájos költeményét olvasta fel, gyönyörűen interpretálva a mélyérzésü költő lélekbemarkoló verseit, majd egy kis erdélyi tréfát adott elő. Szereplését szűnni alig akaró taps követte. Ujlaky László és Pataky Jenő Boross Elemér egyfelvonásos Egy ember, aki folyton nevet cimü nagyszerű tragikomédiáját játszották el igen nagy sikerrel. Szünet után a Szekszárdi Dalárda a közönség elismerésétől kísérve adott elő igen szépen betanult és kidolgozott magyar népi dalokat Raffay Sándor karnagy vezetésével. Ezt követte Ujlaky László énekes magánszáma, egy megzenésített zalamegyei bakalevél, amelynek óriási sikere volt. Eöry Kató, a Nemzeti Színháznak a magyar filmekből Is előnyösen ismert nagytéhetségü fiatal művésznője szavalt ezután Pataky Jeuővel együtt a világirodalom jeleseinek műveiből összeválogatott szerelmes verseket. Ez a hatalmas sikert aratott szám bizonyára sok ideig tartó kedves művészi élménye lesz a műértő hallgatóságnak. Polgár Margit bravúros zongora- kíséretével újból Nagypál László csodaszép énekét hallgattuk ezután. Lehár Mosoly országának belépőjét, Poldini Farsangi lakodalmának nagy áriáját adta elő, majd nótákat, magyar dalokat énekelt, csodás művészettel Kőváry Gyula Színésznél szolgálok cimü egyfelvonásos ötletes bohózatát Eöry Kató és Pataky Jenő játszották nagy és általános derültséget keltve, majd a Szekszárdi Dalárda művészi precizitásu Himnusza rekesztette be — ezt a nagyszerű művész-estet. A megyeházi est után táncmulatság volt a Szekszárdi Úri Kaszinóban, ahol ez alkalommal együtt láttuk Szekszárd és környékének egész előkelő társadalmát. TELEFON: 143 Szerdái, április 24. Csütörtökön, április 25. VILÁGMOZI A francia filmművészet remeke: RAJONGÁS Igazgató: KRENNER JÓZSEF Fószereplók: Fernand Gravey, Micheliné Presle, Elvire Popescu Ufa világhiradá Az elóadások kezdete: hétköznapokon: V,7 és ll%9 órakor, vasár- és ünnepnap: 1, 5, 7 és 9 órakor AMT A terem kellemesen fűtve vanl 'll 1940 .április 24. i__ , |v 'Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország| — Dr Herczog Elemér tolnai gyógyszerész kitüntetésének átadása. Megemlékeztünk róla, hogy a Kormányzó ur Őfőméltósága dr Herczog Elemér tolnai gyógyszerészt a Signum Laudissal kitüntette. A legfelsőbb elismerést jelképező érdemérmet vitéz Madi Kovács Imre főispán Tolna község képviselőtestületének rendkívüli közgyűlésén adta át dr Herczog Elemérnek. A főispánt a képviselőtestület élén Csekk Jenő főjegyző üdvözölte, majd dr Szily Géza ügyvéd Tolna lakosságának üdvözletét tolmácsolta. Ezután vitéz Madi Kovács Imre főispán szép beszédben méltatta dr Herczog Elemér kiváló közéleti munkásságát és azokat az érdemeit, amelyek az államfő figyelmét is felhívták reá, majd átnyújtotta neki a Sigmun Laudist. Dr Herczog Elemér meghatottan mondott köszönetét a kormányzói kegy megnyilvánulása alkalmából és megköszönte a főispánnak, hogy személyesen fáradt el Tolnára a kitüntetés átadására. A bensőséges, kedves ünnepi aktus az államfő, a főispán és a kitüntetett éltetésével ért véget. — Vármegyei közgyűlés. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor tartja rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatán szerepel 42 ügydarab. Ezek közt három körlevél és megkeresés, a vármegye alispánjának három előterjesztése és 19 különféle alap számadása. — Doktorráavatás. A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen folyó hó 11-én a jogtudományok doktorává avatták dr pol. Marth Ferenc vármegyei közigazgatási gyakornokot. — Vármegyei kisgyűlés. Vitéz Madi Kovács Imre főispán a vár- megyeháza kistermében f. hó 29-én délelőtt 10 órára hívta össze a törvényhatóság kisgyűlését, amelynek tárgysorozatán 129 ügydarab szerepel. — Légoltalmi teadélután Szek- szárdon. Szekszárdnak az olyany- nyira fontos légoltalom iránt érdeklődő közönsége bizonyára rendkívüli örömmel vesz róla tudomást, hogy a Szekszárdi Légoltalmi Liga helyi csoport .elnöksége május hó 1-én, szerdán délután 6 órai kezdettel a Szekszárd Szálló nagytermében nagy érdekességü és nemcsak tanulságosnak, hanem igen szórakoztatónak is ígérkező teadélutánt rendez, amelyet ugyanott rögtönzött tánc is követ. Úgy tudjuk, hogy a helyi fiatalság igen nagy számban vesz részt a teadélutánon és a jó táncosok egész légiója megígérte már a megjelenését. A Légoltalmi Liga helyi csoportjának elnöksége felkéri a legutóbbi házcsoportparancsnoki kiképző tanfolyamokon résztvett hölgyeket, hogy a teadélutánon teljes számban megjelenni szíveskedjenek, mert ez alkalomból Szekszárdra érkezik Pé&y altábornagy, az országos légoltalom egyik vezető funkcionáriusa is. — Kisegítő tanítónőül alkalmazás. A gerjeni ref. iskolaszék Illés Erzsébet okL tanítónőt a tanév hátralévő részére ideiglenes kisegítő tanerőül alkalmazta.
