Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-04-20 / 29. szám
1940 április 20. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG P Üde és vidám nem ismer többé fájdalmat miniszteri osztályfőnököt, hogy a zeneszerző prímásnak legmagasabb elismerését vitéz Madi Kovács Imre főispán utján tudtul adja. — Tisztelgés a honvédség előtt. A magyar fiatalság ideálképe a a honvéd, amely a nemzet dicsőséges múltja, reményekre jogosító jelene is és jobb jövő biztos záloga. A honvéd vér a vérünkből, hús a hasunkból, magyar apák és fiák 'végtelen láncolata. A magyar fiatalság szivében és lelkében már régen ott él mindennek a biztos tudata. Ezt kifejezésre is juttatta azzal, hogy saját elhatározásából köszöntéssel tiszteli meg a honvédséget. A honvédelmi miniszter most tavaszias, jóleső, meleget árasztó rendeletével, nemes gesztussal viszonozta ezt a kedves, szép szokást. Elrendelte, hogy ezt az udvarias köszöntést, minden egyes esetben a legbarátságosabbban viszonozni kell. Fiatalságnevelői szempontból nagy jelentőségű ez a napsugaradat! szép rendelkezés, amely újabb elmélyítése a honvédség és polgárság közt eddig is fennállott leg- szivélyesebb viszonynak. Milyen szép volna, ha ez a kölcsönös üdvözlés úgy átmenne a köztudatba, 'hogy általánossá válna. A legszínesebb magyar álmok hordozója és védelmezője: a honvédség, megérdemli ezt a tiszteletadást különösen azok részéről, akiknek a jövője ezeknek a színes álmoknak biztos beteljesedése lesz. — A Vas Gertiben Irodalmi és Művészeti Kör folyó hó 14-én Fad- dón tartott szépen sikerült kultur- délutánt, melyet a Faddi Dalárda Jiudai Antal karnagy vezetése mellett a magyar Hiszekegyei vezetett be, majd Dréher Arnold plébános magas szárnyalásu beszéddel üdvözölte a közönséget s a Faddra kiszállt előadókat. — Lavotta Ödön szekszárdi gimn. tanár Finnországról, a finnekről és népszokásaikról tartott mindvégig érdeklődéssel kiesért előadást, majd a dalárda által sikerrel előadott irredenta dalok után vitéz Bogddndy György dr, m. kir. tiszti orvos két kedves és han- -gulatos novelláját olvasta fel, sok tapsot aratva. A dalárda által előadott régi magyar nóták után dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő egy kedves novellát olvasott fel a világháborúról. A leventezenekar által előadott magyar dalok után Major Imre nyug. igazgató Beéri Balogh Lajosról, a világháború idején a tűzkeresztségében hősi halált halt, a nagy briNÓI ÉS FÉRFI BALLON SELYEM ’ KÁBÁTOK ESOKOPENYEK VÍZHATLAN anyagból TAVASZI KABÁTOK TISZTA GYAPJÚSZÖVETEKBÓL PIRNITZER JÓZSEF «. FIAI ALAPÍTVA 1840-ben ÁRUHÁZÁBAN SZEKSZÁRDON TELEFON 70. gadéros leszármazottjáról' tartott kedves és mindenkit meghatott megemlékezést. — A dalárda hazafias dalai után Szántó Mihály rk. iskolai igazgató rekesztette be költői szárnyalásu zárószavaival a feledhetetlen kulturdélutánt. — Aldor János László pécsi kiállítása. A pécsi Vigadóban vasárnap nyilt meg Áldor János László Budapesten élő szekszárdi származású festőművésznek és Kárpáthy Sándornak képkiállitása. A Pécsett megjelenő „Dunántúl*4 napilap hasábjain dr Halasy-Nagy József egyetemi tanár, az európai hirü esztéta ezeket írja Áldor képeiről: „Pécs műértő közönsége a szép iránt való fogékonyságáról ismeretes. Helyi művészeink is kiállják a kritika mértékét. Mégis eseménynek kell mondanunk azt a képkiállitást, amely vasárnap nyilt meg városunkban. Áldor János László művészetét ismerheti meg ezen az, aki érdeklődik az iránt, hogyan látja egy istenáldotta művészi lélek az embert és a természetet. Minden műalkotásban ugyanis két tényező találkozik: az ember, aki néz és a tárgy, amit lát. A kettő találkozása a kép. S Áldor képei azért érdekesek, mert bennük egy erős egyéniség áll szemben a látott valósággal, akinek lelkén csak az szűrődik át és lesz a műé, ami szép. Művészünk elsősorban arcképfestő, főleg a női szépségnek ihletett ábrázolója. De kemény férfifejeket is lelkesen tud kifejezni. — Minden képmásán meg tudja ragadni a modellnek azt a pillanatát, amely a testi formában híven tükrözi a mozgató lelket. Az egyén igazi jellemzései ezek. Az örökkévalóságba emelt pillanatok. Külön ki kell emelnünk Áldor színeinek varázsát, amelynek harmóniája kellemesen hat a nézőre. Velük a természetnek sok olyan rejtett titkát leplezi le a művész, aminek megléte észrevétlen marad a köznapi látás előtt. Az emberi és a természeti szépségnek ezek a beszédes bizonyságai nem hagyják érintetlenül a kiállítás látogatóit, akik feltétlenül gazdagabb lélekkel fognak onnan eltávozni, mint ahogy NEMZET VÁS odamentek. Áldor tájaiban és embereiben a dunántúli lélek örömmél ismer magára. Szelíd, kulturált tájak és kulturált emberek alkotják a művész vonzalmának tárgyait s ezeket a színek örömével és a vonalak bájával adja vissza képein. Semmi sem áll e művésztől távolabb, mint a szertelenség és semmitől sem irtózik jobban, mint a rúttól. Ezért Pécsett bizonyosan sok lelkes barátot fog szerezni művészetének.* — Előadás az árvízkárosultak és a finnek javára. A Tolna—Baranya—Somogy evang. egyházmegye másod felügyelője, Koritsánszky Ottó, egyben a bonyhádi öregdiákok Szövetsége elnöke április 13. és 14-én a bonyhádi gimnázium tornacsarnokában előadásokat tartott Finnországról. — Koritsánszky 1926-ban a magyar képviselőház tagjaival beutazta Finnországot s mint a finn kormány vendége alkalma volt az országot és népet behatóan tanulmányozni. Még két ízben járt Finnországban 1932. és 1936-ban s ekkor igen jó ismeretségbe és személyes kapcsolatba került Kallio államelnökkel. Mint a finn—magyar rokonságot ápoló társaság tagja a legutóbb kitört háború előtt szintén tervbe vett egy utazást, de a bekövetkezett események ebben meggátolták. Előadását Demiany Ervin igazgató vezette be azzal, hogy a Finnországról szóló előadás ma talán sok hallgatónak nem tetszik időszerűnek, t. i. a békekötés után, de az a tény, hogy egy kis nemzetet, ha bátor és# Istent félő, elpusztítani nem lehet:’ helye van a nap alatt. Koritsánszky Ottó előadását az igazgató megnyitó szavaiba kapcsolva kifejtette, hogy a finn példa biztató hazánk és nemzetünkre nézve is, mert igazolta azt a megmásíthatatlan tényt, hogy még a legkisebb nemzetet sem lehet diktátumokkal eltüntetni. Sok vetített képpel szemléltetve Finnországban folytatott utazásait, igen sok kedves epizódot mesélt el s a majd két óra hosszat tartó előadásokat a nagyszámú közönség igen nagy érdeklődéssel figyelte s többször tapssal szakította meg. Az első előadáson algimnázium ifjúsága is megjelent. A műsor különben a következő volt: 1. Finn Himnusz. 2. Mindszenti Szvoboda Béla: „Évszázadoknak fizették árát“, szavalta Mestyán Gyula VII. o. t. 3. Sibelius:.. a) Románc, b) Valse Triste, zongorán előadta vitéz Zerinváry János gimn. tanár. 4. Finnországról előadást tartott élményei alapján vetített képekkel Koritsánszky Ottó. 5. Pácius: Finn dal, énekelte a gimn. vegyeskara Bajor János ig. tanító vezetésével. 6. Szirti János : „Finn testvéreinkhez“, szavalta Fáy Ferenc VII o. t 7. Himnusz. — Á műsor megváltásából befolyt összeget a magyar árvízkárosultak és a finnek kapják. — Világszenzációt keltett a múlt év folyamán a filmvilágban a Juarez c. film, mely a szerencsétlen emlékű Miksa császár, a Habsburg főherceg mexikói tragédiájáról szól. Ill, Napoleon idejében történik e csodás film cselekménye. A Juarez a leghatalmasabb, legcsodásabb eddigi francia filmalkotás. Viva Mexikó, amelyben Paul Muni, Bette Davis és Brian Aherne örök emlékűvé teszik eddig is közismert nevüket. A Jnarez pazar kiállítása mellett ámulatba ejti a nézőt fordulatossága és izgalmai révén. Szerelem, áhitat, cselszövény, zsarnokság, hősiesség: minden egy nagy filmben. A Juarez csak szombaton és vasárnapon lesz a Világ filmszínház műsorán, biztosítsa tehát jegyét mindenki elővételben. — Tizenötévi fegyházra Ítélte a tábla a gyilkos sárpilisi asz- szonyt. A pécsi ítélőtábla Soós tanácsa e hó 16-án foglalkozott másodízben azzal a bünperrel, melynek vádlottja Szalai Józsefné szül. Tóth Julianna 47 éves sárpilisi asszony volt. Szalainé a múlt év júniusában meg akarta mérgezni özv. Domokos Mihályné, született Dán Zsuzsanna 76 éves sárpilisi asszonyt úgy, hogy a mákos tésztát, amit számára készített, meghintette úgynevezett pocamaggal (maszlagos redőszirom). A tésztából evett Pfeiffer János nevű három éves kisgyermek is, aki a mérgezés következtében a szekszárdi kórházban meghalt. Szalainé ügyét elsőfokon a szekszárdi törvényszék tárgyalta és összbüntetésül 15 évi fegyházra ítélte. A pécsi ítélőtábla a mérgezés körülményeinek tisztázására bizonyitáskiegyészitést rendelt el. A megismételt főtárgyaláson az ítélőtábla meghallgatta szakértőként Beöthy Konrád dr egyetemi rk. tanárt, aki kétségteleül megállapította, hogy a kisfiú halálának okoI zója valóban a pocamag volt s a Eiffel HutoA&an: ERhel 1940. Ovi írieroiékOnk szenzficiús. Kérje Ön Is. VJ butorEfllOnlegességek I LAKBEREN0EZÖK Budapest, IX, Üllői-ut 71 EbI^^sEbIb Látogassa meg kiállításunkat a Nemzetközi Visiroet
