Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-04-20 / 29. szám
► * XXII. evfolgam. Szikntrd, 1940 itfili 20. (Sunlit) 29. ntm. TOLNÄMEGYEI UJSAG HETENKÉNT ktltoK MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÍltSATUTJllT LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: I A legkisebb hirdetés dl|a V50 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUlmáter széles hasábon mllllmétersoronként io fillér. Előfizetési dij: IBzeraan K8 ozomDnlon- Allástkercsőknék Í0 százalék kedvezmény. Roá«7 évre 12 pengő 11 Félévre _ _ 6 Deneő I ek’.va,amtnf 0 ,aP szellemi részét Illető IA hírrovatban elhelyezett reklám-, «Hegyiét»!, családi hír, valamint a Pgssz evre — « peng* ll » eicvtc------- — ° Pgfls° | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 fillérbe kerU 1. A cukor- és zsirjegyek Három nagyjelentőségű rendelet jelent meg vasárnap. Mind a három meszemenő korlátozást jelent s egyúttal két fontos élelmicikk: a cukor és a zsir forgalma terén teljes terv- gazdálkodást vezet be. Az első kormányrendelet felhatalmazza a föídmivelésügyi minisztert, hogy a cukor és zsirkészletek összeírása valamint a jegyrendszer bevezetése iránt intézkedjék, a másik két, főid- mivelésügyi miniszteri rendetet pedig részletetesen szabályozza d fejadagokat, a jegyek kiosztását, a készlétek bejelentését és az ezzel kapcsolatos teendőket. A három rendelet és a jegyrendszer megvalósításának jelentőségét emeli, hogy á szabályozás honvédelmi törvénybén foglalt felhatalmazás alapján történt, tehát a háborús viszonyok teremtette rendkívüli helyzetnek mégfelelő rendkívüli intézkedésekre volt szükség. Ha ma végigtekintünk Európán* akkor a2t látjuk, hogy Magyarország egyike azoknak az államoknak, amelyek aránylag hosszabb háborús időszak után folyamodtak ilyen kényszerintézkedésekhez. Amióta ugyanis a világkereskedelem zavartalansága megbomlott* s úgyszólván minden egyes nemzet a maga erőire | van utalva, valamennyi európai országban a korlátozások hosszú sora lépett életbe. Ez nemcsak a hadviselő országokra vonatkozik, hiszen a háborútól távolabb eső, vagy politikailag semleges országokban is jelentős mértékben meg kellett szorítani a fogyasztást. Minden országnak érdeke, hogy takarékoskodjék a nyersanyagokkal és az élelmiszerekkel. Szinte egy-egy nemzet fennmaradása függ attól, hogy például külkereskedelmét át tudja-e oly módon alakítani, hogy a felesleges kiadásokat megszüntesse és hogy előrelátható tartalékolással minden eshetőségre felkészülve várja a hadi és politikai helyzetnek gyakran nagyon gyors és váratlan fordulatait. Magyarországon a fogyasztóközönség mostanáig alig érzett meg valamit az európai háború okozta gondokból. Csak a hústalan napokra és az egységes kenyérre vonatkozó rendeletek emlékeztettek a megváltozott viszonyokra s legfeljebb az tette észrevehetővé a nagyhatalmak élet-halál harcát, hogy nem vásárolhatunk néhány olyan fény- üzési cikket, amelynek külföldi forrásai bezárultak előttünk. Így hát lényegében a cukor- és zsirjegyek bevezetése az első valóban háborús jellegű gazdasági intézkedés. E téren pedig a legtöbb ország megelőzött bennünket. Németországban és Olaszországban, Angliában, Svájcban, Dániában, Norvégiában és több más államban már kezdettől fogva, úgyszólván a háború első napjától kezdve jegyre mérik a cukrot. A zsirfogyasztás korlátozása ■is elég régi keletű már, úgyhogy Magyarországon valóban csak akkor folyamodtak az illetékes körök a fogyasztás szabályozásához, amikor arra már számtalan külföldi példa van. Figyelemreméltó egyébként az is, hogy a zsirjegyek rendszere csak a fővárosban lép életbe, mig a vidéken ezután is korlátozás nélkül lehet zsírt kiszolgáltatni, A cukorfogyasztás korlátozása ezzel szemben az egész országra kiterjed. Gondoskodás történt azonban arról, hogy e téren a szociális szempontok messzemenően érvényesüljenek. A fiatal anyák, a tizenkétéven aluli gyermekek és a nehéz munkát végző ipari munkások kivételes elbánásban részesülnek s igy végeredményben nem kell az igények csökkentésével, vagy a néptáplálkozás romlásával számolni. Mindezzel szemben pedig az a nagy előny áll, hogy a drágítás és a spekuláció nem ütheti fel a fejét. A kényszerű viszonyokból tehát senki jogtalan hasznot nem szerezhet, viszont a készletek észszerű elosztása biztosíték arra, hogy a nagy fogyasztótömegek érdekeit éppen olyan eredményesen meg lehet majd védeni a jövőben is, mint eddig. Ne felejtsük cl ugyanis, hogy a háború kitörése óta csaknem minden országban hatalmas drágulás következett be és hogy e tekintetben Magyarország kivételesen kedvező helyzetben van, mert a külföldi 40—50 százalékig terjedő áremelkedéssel szemben nálunk általánosságban alig 3 százalék a háborús drágulás. A kedvezőtlen időjárás, amely mind a szántóföldi termelés, mind az állattenyésztés tekintetében komoly károkat oko zott, valószínűleg általános drágulást indítana meg, ha a kormány a jegyrendszer bevezetésével elejét nem venné a spekuláció és a pazarlás minden nemének. A zsir- és cukorjegyrendszert tehát nemcsak szükséges rosszként kell felfogni, hanem bizalommal is kell fogadni, mert az uj rendelkezések egyetlen célt szolgálnak: a széles j népréteg érdekeit. Az árvízkárosultak részére újabban az alábbi adományok érkeztek vitéz Madi Kovács Imre főispánhoz : Bárány Imre Alsótengelic 300, gróf Apponyi Károly Pálfa 200, Gaál János Szekszárd, Csapó Dániel Alsótengelic, herceg Lichtenstein Alfréd Hőgyész, Zöld Márton Alsónyék, Pinceszövetkezet Szekszárd 100—100, Weszeley József Nagykonda 70, dr Albersz Rezső Szekszárd, Pétermann Jakab Bony- hád, Magyar Béla Dombóvár, Wei- dingér Imre Tamási 50—50, Kir. ügyészség Szekszárd 41, dr Perczel Béla Bonyhád, vitéz Borza Béla Szekszárd, Diamant József Szekszárd, dr Tóth Sándor Szekszárd 30—30, Horváth Károly Szekszárd 25, Szeghy Sándor Szekszárd, Vér Vencel Dombóvár, Füzy Ede Dombóvár, Hőrich Nándor Bátaszék, Palánkay és Szűcs Szekszárd, Fekete Ödön Hencsepuszta, Schleier Henrik Bonyhád, dr Herczog Elemér Tolna, Ledneczky András Decs 20—20, dr Szily Géza Tolna 15, Schneider Gábor Szekszárd, dr Biber Miklós Szekszárd, dr Szebényi János Szekszárd, dr Kenderessy János Tamási, dr Nagy Ferenc Nagykónyi, dr Hauser Imre Bátaszék, Müller György Izmény, Weber Jakab Bonyhád, dr Mann József Tamási, Hamar Lajos Ozora, Blandl György Nagymányok, Deck- mann Radó Bátaapáti, dr Gutheil Kálmán Dombóvár, Steinczhorn Károly Paks 10—10, Gazdák Biztositó Szövetkezete szekszárdi tisztikara 8, Hayt Ferenc Szekszárd 6, Marth Ferenc Szekszárd, Weigl Ádám Győnk, Schmidt Jenő Győnk, Kovács Dávid Szekszárd, dr Schall Kálmán Bonyhád, Krausz Károly Fürgéd, Wolf Gyula Dombóvár, Páhy Jenő Ozora, vitéz Takács János Simontornya, Fleischmann Marcell Bonyhád, Stockinger János Bonyhád, Blum Mátyás Szekszárd, Székely István Szekszárd, Egyed József Felsőnyék, özv. Aczél Jó- zsefné Szekszárd 5—5, Geiger Péter Szakadát 4, dr Péter Imre Szekszárd, vitéz Simon Simon Szekszárd, Gondos András Döbrököz, vitéz Máy József Értény, dr Arba- nász Zoltán Győnk, Götz József Kisdorog, Becht Jakab Szárazd, Fauszt János Apar 2—2, Szűcs Pál Nagykónyi, Pintér András Tengelic, Bozsér József Báta? Majsai István Szekszárd, Kiss Sándor Váralja, Térmeg János Nagyorog 1—1 P. Az uj adójavaslat A pénzügyminiszter kedden terjesztette a Ház elé az uj adójavaslatot, amely igen érdekes intézkedéseket tartalmaz. Újítás a javaslatban az a szakasz, mely elismeri, hogy növényi és rovari kártevés esetén adóelengedésnek van helye. A házadéról szóló szakasz kimondja, hogy engedményeket adhat a pénzügyminiszter olyan bérházak tulajdonosainak, ahol a lakók lélekszámának legalább fele gyermek és különösen nagy kedvezményben részesülnek azok a háztulajdonosok, akik kizárólag sokgyermekes családoknak adják ki a lakásokat. Az ilyen adó- engedmények 5—30 százalékig terjedhetnek. Az egy segéddel és egy tanonccal dolgozó kisiparosok kereseti adója is érdekesen alakul. Kisközségben lakó kisiparos 12 pengő adót fizet, egy segéd után 8 pengőt, tanonc után 4 pengőt. 50-től 100.000-ig lakott városokban az iparos adója 22 pengő, segéd után 10 pengő, tanonc után 5 pengő, üzletbér után 2 százalék, lakbér után másfél százalék. Alkuszok, ügynökök jövedelmük 3 százalékát fizetik. A jövedelem- adó kulcsa a jövedelem nagysága szerint 7 pengőtől 104.000 pengőig emelkedhetik, ezt az utóbbi összeget 400.000 pengő jövedelem után vetik ki. Ennél nagyobb jövedelmek adója 26*5 százaléktól 40 százalékig emelkedik. — Azok az adózók, akiknek csak 2 családtagjuk van 5 százalékkal, akiknek ciak 1 családtagjuk van 10 százalékkal, egyedülállók 25 százalékkal fizetnek többek Ez a rendelkezés jelenti az agglegényadót. Az agglegényadó rendelkezései alól mentesülnek azok akik nősülési, vagy férjhezmenési tilalom alatt vannak, vagy életük hatvanadik évét már betöltötték. Akik annakidején bevallott vagyonuk alapján nem estek a beruházási adó kötelezettsége alá, vagy a kivetett beruházási hozzájárulás összege nem érte el az 1940 évi tiszta jövedelem 10 százalékát, jövedelmük pedig az évi 10.000 pengőt meghaladja, azok öt esztendőn keresztül jövedelemadójuk után 40 százalékos pótlékot fizetnek. Ez a pótlék, valamint a jővedelmiadó együttesen nem lehet több, mint az illető jövedelmének 75 százaléka. Azok az adófizetők, akik a beruházási adóval kapcsolatban annakidején nem helyes bevallást tettek és ellenük eljárás még nem indult, .még helyesbíthetik bevallásukat büntetőjogi következmények nélkül 1940 szeptember 30-ig. Ez a rendelkezés előzetes amnesztia jellegű. Hankö tanár ulabb prognózisa Röviden már közöltük H a n k ó Márton pécsi tanárnak, az európa- szerte ismert tudós meteorológusnak április első felére készített prognózisát. A prognózis lényegileg a legteljesebb mértékben bevált- sajnos — április első felét hűvös, szeles, esős időjárás jellemezte, akadályozva a vegetáció normális kifejtését. A tisztán tudományos alapra épített asztrometeorológiai elmélet helyességét H a n k ó tanár legutóbbi prognózisa ismételten beigazolta. A kitűnő tudós április második felére Egyes szám ára 12 fillér
