Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-01-06 / 1. szám

XXII. évfolyam. Szélűiért, 1940: január S. (Szómnál) 1. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG »cárdl | ismsj HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY PÓT JTÜTAI ft» tAwsaHAI-MI T.AP Szerkesztőséi; és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Eififizetésl dl): Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán is szombaton. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dl|a 1‘fiO pengő. — A hirdetés egy 6# milliméter széles hssébon mllllmétersoronként 10 fillér, . .... ..... ■ Álléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény. „ , , . 0 A ll P| Előflze,é9' hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a Egész évre — 12 pengő || relevre_-------O pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | ayllttér soronként 60 fillérbe kerU 1. Él magyar, áll Buda mé&! (B. É.) Az augsburgi ütközet után, történelmi hagyományaink szerint, a csatasik sebesült magyarjai fel­könyököltek halálos ájulatukból, — amikor meghallották Lehel kürtje hangját, körülnéztek még s nyugod­tan omlottak a csatatér véres porába, mert megtudták: él még a magyar. 1940 január elsején is megszólalt egy világot bejáró magyar hang, a huszadik század legnagyobb vív­mányának eszközével: a rádión át s fennen hirdette: »Él magyar, áll Buda még*. Gróf T e 1 e k i Pál miniszterelnök szólott az egész vi­lágon szétszórt magyarokhoz, azok­hoz, akik emlékeznek még a duna- völgyi szép magyar hazára, azok­hoz, akik vágynak ide, hazagondol- nak, azokhoz, akik örömök, vagy nélkülözések között, — talán már elfelejtették őseiket szülő édes­anyjukat. Ez a rádióbeszéd nem volt tele­tűzdelve politikai motívumokkal s hatása mégis elementáris erejű. Ma­gában foglalja azt a legnagyobb nemzeti és faji értéket, amit egy hon fiai ezzel a szóval tudnak csak ki­fejezni : összetartozunk. És itt lehul- íanak a határok, leomlanak kétezer méteres hegyláncok, eltűnik a vég- hetetlen tenger, mert az összetar- lozandóság kitörölhetetlen érzete átcsap New Englandtól Floridáig és a Pacificig, Kanadától Braziliáig S mindenüvé, ahol magyar gyerme­keket szülnék még az anyák és az aggok a Duna—Tisza közére gon­dolnak haláluk pillanatában. Az összetartozandóság gondolata teszi naggyá a nemzetet. Ha a sors kegyetlen intézkedése folytán, avagy az elődök pártoskodása, széthúzása, talán árulása folytán rabszijra került a nemzet családjából milliónyi test­vér, az mind múló jelenség, ha a szivek mélyén kiirthatatlanul él az együvétartozás gondolata. Időkérdés csupán, hogy egymás szivének dob­banását közelről is meghallhassuk. Ilyen gondolatokkal eltelve lép­tünk át az 1940. esztendőbe, tudo­mására adva minden magyarnak, hogy. itt állunk a vártán. Húsz esz­tendő kemény munkája acélozta meg izmainkat s a jövő tisztánlátása mérsékelte gondolatainkat s böl­csekké tett bennünket, hogy anyagi javakat szerezve, biztosan őrköd­jünk erkölcsi javainkon is. Töret­lenül gondolunk az uj feladatok megoldására oly időkben, amikor a legnagyobb bizonytalanság érzete üli meg irtózatos erővel bíró nagy népek lelkét s ebben a nagy világ­defektusban — a megnagyobbított Magyarország határain belül élő magyarság lelkiismerete nyugodt, mert úgy érzi: mindeme felkészült és nem nyomja lelkét semmiféle felelősség azért, ami lengyel mező­kön történt s ami folyik Finnország hóboritotta földjein, a Maginot és a Siegfried vonal között s messze a véghetetlen tengeren, el, Monte- vidéóig. A magyar nemzetnek ezt a nyu­godtságot nemcsak a tiszta lelki­ismeret biztosítja, hanem az a tudat is, hogy az elmúlt húsz esztendő alatt sok tekintetben előkészítettük a talajt, a lehetőséget azokra az időkre, amikor üt a sorsfordulat órája. Gróf Teleki Pál miniszter- elnök nagyértékü újévi cikkében fennen hirdeti, hogy anyagilag meg­erősödtünk. Valóban, ahhoz képest, ami itt húsz év előtt volt, bámula­tosan megerősödtünk. Ennek értéke fokozódik azzal, hogy mindezt saját erőnkből értük el. Gróf Teleki Pál azonban az elért eredményekkel bármennyire is meg van elégedve, mégis hangoztatja: sok még a tenni való. Vigyáznunk és éberen őrköd­nünk kell a nemzet lelki és anyagi javain, mert miként a miniszterelnök mondja: hirtelen virrad ránk a na­gyobb feladat. A nemzet valóban ösztönösen érzi a terhes idők súlyát, de szükséges, hogy mindenki épp ily mélyen érezze a maga feladatát és kötelességét. Ismerje fel mindenki a maga fon­tosságát a maga helyén. Igen szép hasonlattal világított erre rá Teleki Pál, amikor a fogaskerekek össz­munkáját említette. Hova jutna a gép, ha a kerekek egy kritikus pil­lanatban a saját forgásukat tekin­tenék céljukul s nem kapcsolódná­nak fogaikkal egymásba s nem lendítenék közös munkára a gép egész komplexumát. Recsegés, ro­pogás, törés és pusztulás lenne az eredmény. Pusztulna a szépen meg­konstruált gépezet, értéktelen, csor­bult fogú vassá válna még a leg­pompásabb esztergályozott fogas­kerék is. A miniszterelnök egyéniségéből messzesugárzó bizakodás ömlik el, amikor azt mondja, hogy bízik a magyar nemzetben. Első lépésnek már az is nagy dolog, hogy a ben­nünket környező sokféle veszély megérzésében, — amelytől pedig nem félünk — jobban összefogunk, komolyodunk, levetjük a szélsősége­ket. Amily mértékben ragadós a pánik, a félelem, a babona, a kis­hitűség és gyávaság, éppúgy érezzük nagy lelki hatását annak a nagy jellemnek, ami gróf Teleki Pál egyéni­ségéből sugárzik, ő ezeket mondotta újévi cikkében: nem kételkedtem soha egy percig sem abban, hogy hiába forr Európa s fenyegetnek a veszélyek többfelöl, hiába játszado­zunk a felszínen mindenféle esz­mékkel, rendszerekkel, szervezetek­kel, azért nyugodtan járhatjuk a magunk magyar útját, me'rt a ma­gyar magára talált s bizonyára ma­gára talál majd nehezebb dolgok­ban is. Az ország fokozatos megnagyob- . bodása sok uj feladatot ró reánk. I Ezeknek a feladatoknak szorgalom­mal és hivatástudattal igyekszünk megfelelni. És ismét a miniszter- elnök rádióbeszédéből idézünk: sze­retettel ápoljuk a határainkon túl lakó és a széles e világban elszórt, vérben és lélekben hozzánk tartozók érdekeit, halljuk és olvassuk szavai­kat, velük vagyunk és érezzük, hogy ők is viszonozzák érzelmeinket s Im­már közelben és távolban, el, egészen Brazíliáig és New Englandig tudják■: él a magyar, áll Buda még l A nép egészségének hatásosabb védelme Irta: Dr vitéz Téglássy Béla főorvos, országgyűlési képviselő. A magyar közegészségügynek az 1876. évben kelt alaptörvénye óta ezen a téren jelentősebb törvényes intézkedések csak a múlt évtized­ben és ezóta történtek. Az 1925. évben került a parlament elé a Közegészségügyi Intézet felállításá­ról szóló törvény, 1929 ben a fürdő­törvény. Az 1936. évben az orvosi kamaráról és a hatósági orvosi szolgálat államosításáról szóló tör­vényt alkotta meg a magyar törvény- hozás, mig pár héttel ezelőtt a tuberkulózis és a nemibetegségek elleni védekezésről szóló törvény- javaslatot terjesztette a belügymi­niszter a képviselőbáz elé. örömmel köszöntőm e törvény- javaslatot, mert ennek a törvény- javaslatnak benyújtása mindennél ékesszólóbban beszél és bizonyítja, hogy a Magyar Elet Pártja, melyhez szerencsém van tartozni, telítve van szociális elgondolásokkal s teljesen átérzi azt, hogy minden tehetségé­vel és tudásával, bármilyen téren nyilvánul is meg az a lelkűnkben — számolva az adottságokkal — számolva a lehetőségekkel, egyedül és kizárólag annak a magyar nép­nek, annak a gazdatársadalomnak és kisembereknek érdekeit kivánja és akarja szolgálni, akiknek egész­ségétől és teherbíró képességétől függ a nemzet boldogulása és jö­vendője. Ez a törvényjavaslat, mely e két súlyos és rendkívül elterjedt nép­betegség leküzdésének biztos felté­teleit óhajtja lerakni, másrészt pedig módosítja az eddig hatályban volt közegészségügyi törvényeknek azo­kat a rendelkezéseit, amelyek azóta részben hiányosak, részben pedig a tudomány haladása következtében elavultaknak bizonyultak. Az egészségügy, helyesebben az egészségvédelmi ismeretek népsze­rűsítése a világháború óta a ma­gyar társadalom minden rétegét átitatta. Ezért szinte feleslegesnek látszik, hogy én a tuberkulózisról, akárcsak néhány szót is szóljak. Hiszen ezt a kórformát minden érettkoru magyar állampolgár jól ismeri, a társadalomban még mindig széles rendet vágó pusztítása révén. Tudjuk jól, hogy a régen 4% körül lévő halálozási arány száma 1*5% alá csúszott vissza és tudjuk jól, hogy a gümőkór pusztítása a már eddig tett egészségvédelmi intézke­dések és a már eddig létesített ■ egészségvédelmi intézmények tevé- I kenysége révén megfékeződött. Csak I nagy vonásokban szólva a törvény­javaslatban felsorolt rendelkezések­ről, rá kell mutatnom, hogy a véde­kezést a gümőkor bejelentésére építi, amelyet azonban körülbástyáz az orvosi titoktartás. A bejelentési rendszer beállítja a vizsgálatoknak azt a rendszerét, amely az eddigi tapasztalások szerint is kiválóan bevált a gümőkóros betegek korai feltüntetésére s emellett különös súlyt helyez azoknak az elemeknek megvizsgálására, amelyek hivatása a gyermekekkel való foglalkozás. Rendelkezik azokban a tekintetek­ben is, hogy fertőzőképes betegeket ha kell kényszer utján is a társa­dalomból a fertőzés idejére miki- pen kell, kirekeszteni és végül fel­sorakoztatja a megelőzésnek és gyógyításnak mindazokat az intéz­ményeit, amelyeknek létesítésével az egészségpolitika megalapozására és fenntartására határozott rendel­kezéseket ad Sokkal határozottab­ban részletezi a tennivalókat, műit a régi egészségügyi alaptörvény. Sok tekintetben nagyon helyesen ismét számol a tudományos fejlő­déssel, mert a részletezésben egy bizonyos határnál megáll és további teendőket a belügyminiszter által kibocsátandó rendelkezések hatás­körébe utalja. Igen jelentékeny is értékes az az elgondolása, amely- lyei a felállítandó és fenntartandó intézmények gazdasági alapjának megteremtése érdekében az állam, a törvényhatóságok, a községek és biz­tosító intézetek, valamint más köz­célú egyesületek együttmunkálko- dását, munkaközösségét a kormány­hatósági szervek felügyelete és ellenőrzése mellett pontosan kijelöli. A törvényjavaslat második feje­zetében a nemi betegségek elleni védekezéssel foglalkozik. Ezeknek a betegségeknek pusztítása a társa­dalomban semmivel sem marad el a tuberkulózisé mögött, sőt, ha ezeknek a kórformáknak a kihatá­sát is figyelembe vesszük, amellyel ezek a népszaporodás kívánatos alakulásának megakadályozásával szerephez jutnak, akkor talán még ilyen szempontból is a tuberkulózis elé kell őket helyeznünk. A törvény­nek ez a része a bejelentésre építi fel a védekezést s a bejelentések tekintetében is a közérdekű vonat­kozások figyelembevétele mellett, külön hangsúlyozza a titoktartás jelentőségét. A nemi betegségek elleni védekezésben kiváló gondot fordítani rendel el a törvényjavaslat azokra az elemekre, akik gyerme- I kekkel foglalkoznak. Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents