Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-01-01 / 2. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 január 1. —— ERDŐS NÁNDOR ____ t* 6 szekszd dl vtllanyerőre berendezett házikenyér gŐzsfitőde és cukrászda SZBKSZÁRD Igen tisztelt vevőinek és ismerő­seinek boldog újévet kíván l legjobban a keresztény és magyar politikát. A miniszterelnök a kisebbségek kérdését is érintette. A magyar em­bert — mondotta — a józanság és a méltányosság jellemzi. A méltá­nyosság megkívánja, hogy minden­kinek megadják a magáét. Ez áll a kisebbségpolitikára is. Most, hogy magyar testvérek tértek vissza az ország ölelő keblére, velük együtt jöttek szlovákok és ruszinok is. Eb­ben az országban szép Számban vannak nemzetiségek, szlovákok, németek, ruszinok stb. Nekünk ezek felé a megértés politikáját kell kö­vetnünk a mi régi szentistvárti po- litikánk hagyományaképpen. Senkinek sem lehet kifogása az ellen, ha a kisebbségek saját népi mivoltuk öntudatos ápolását szív­ügyüknek tekintik. De ugyanakkor fel kell ismerni azt is, hogy az or­szág számukra nem csupán . meg­élhetést és boldogulást biztosító élettér, hanem érzelmi közösség is, otthon és a haza; amelynek gazda­gításához az ő különleges tulajdon­ságaik is hozzájárulnak, amelynek örömeit, gondját, küzdelmeit mi- velünk megosztják, amelyet védeni, erősíteni és fejleszteni kötelességük­nek tartsák és érezzék ezt nemcsak magyarságukkal, hanem szivükön keresztül is. Kijelentette végül, hogy az a célja, hogy a magyar falu jólétét előre vigye, mert ettől függ a nemzet sorsa. Áldozatokat kell ennek ér­dekében hozni, de azokat vállalni kell. Sokat kell tenni a faluért. Po­litikájában nem szereti a harcot, de ha programján lényeges változtatá­sokat akarnak, akkor felveszi a harcot. Uj rend van kialakulóban a világon és ebben Magyarország a baráti államokkal tart. A nagy ma­gyar egység a célja. Az ónodi programbeszéd való­ban szózat volt a magyar néphez és megnyugtatta az ország lakos­ságát, hogy Imrédy Bélánál jó ke­zekben van a gyeplő és helyes irányba, a magyar öncéluság meg­valósítása felé vezeti a kormány­aidat. A kisgazdapóri veresége EVRŐL-EvRE HAlAt* a UíWNIKA ÉVRŐL-ÉVRE rÖBBft NYüjr OÄfON-RADlÖ a szekszárdi képviselőtestületi tagválasztáson Az 1938. év Végével 15 rendes és 6 póttagnak a mandátuma járt le^ a szekszárdi képviselőtestület tag­jai közút és ezek helyébe decem­ber hó 30-án választotta meg a lakosság az uj városatyákat. A le­járt mandátumok tulajdonosai a kis­gazdapárt tagjai voltak és ez a párt nagy erővel fáradozott, hogy hivei újból bekerüljenek a város parla­mentjébe. — Az idők jele, hogy a lakosság minden rétege tisztán látja ^helyzetet, tárgyilagosan bírálja a kisgazdapárt működését és a sza­vazás eredménye az lett, hogy titkos választáson az Egyesült Keresztény Jobboldal jelöltjeit hozták be nyolc­van Százalékban a képviselőtestü­letbe. Az Egyesült Keresztény Jobb­oldal négy kerületben győzött, míg a kisgazdapárt csak egy kerület­iben tarthatta meg eddigi pozícióját, b A választást megelőzte a szervez­kedés és a meglehetősen rövid időre korlátozott mozgalomnak döntő je­lentőségű esettlényei kétségtelenül a december hó 20-én tartott nagy­gyűlések voltak. Délután 4 órakor áZ u. n. Városi Ellenzék (Kisgazda- párt) tartotta gyűlését gyérszámu hallgatóság előtt a Szék szárd-Szálló nagytermében. Ezen a nagygyűlésen élhatigzotfák —nagyszerű anyagot szolgáltattak az Egyesült Keresztény Jobboldal szónokai számára. AZ Egyesült Keresztény Jobboldal gyűlése Este 7 órakor Szakáts István dr nyitotta meg az Egyesült Keresztény Jobboldal nagygyűlését a Szekszárd. Szálló nagytermét zsúfolásig meg­töltő s részben a lépcsőházba szo­rult hallgatóság előtt. Mindenekelőtt megköszönte a hatalmas érdeklő­dést s egyben a becsületes szándékú magyar testvéreknek kijáró meleg szavakkal köszöntötte azokat, akik Mélyen tisztelt hölgyvendégeim­nek boldog újévet kívánok. Hinterszer István 1 1 fodrászmester. a hivó szóra a túlsó táborból is el­jöttek. Ezután — különös tekintettel a Városi Ellenzék nagygyűlésén el­hangzottakra is — röviden vázolta az Egyesült Keresztény Jobboldal tömörülésének történetét. Ennek során elmondotta Szekszárd vároá1 komoly, az egyes kérdéseket a fon­tos társadalmi problémáknak kijáró higgadtsággal tárgyaló, a magyar fajt védő világszemléletü táborának kezdeményezését s azt az össze­fogást, amely a város nemzeti szo- ciálista érzelmű polgáraitól kezdve a Városi Párt magyarjaiig s emellett nem egy, korábban még a túlsó táborhoz tartozó magyart is égy nagy magyar egységbe tömöritette. Meggyőző erővel mutatott rá arra, hogy ennek a tömörülésnek immár kötelességszerüert vállalnia kellett a képviselőtestületi választás minden kockázatát abban a tudatban, hogy minden lépésük a magyarság ér­dekét szolgálja. A hallgatóság he­lyeslésétől kisérve erő eljeseit uta­sította vissza azt a mesterkedést, amely személyére célozva gyökér- telenséggel vádolja pártjukat. Jött- menteknek nevezi a Városi Ellenzék az Egyesült Keresztény Jobboldal jelöltjeit, Úgymond Szakáts dr. Én 20 éves múlt és vérség jogán kap­csolódom bele a közéletbe. Ez a 20 éves múlt nyitott könyv, amely­ben bárki bátran lapozhat. Ugyan­akkor a túloldalon is vannak, akik nem idevalók, akiket múltjuk nem kőt Szekszárdhoz és nemcsak hogy szerepelni kívánnak a város életé­ben, de még képviselőséget is vin­dikáltak maguknak. A szavait kö­vető nagy helyeslés közben sajnál­kozással válaszolt a korábbi gyűlés szónokának arra a megjegyzésére, hogy vájjon mit is jelent a tömö­rülés neve ? „Aki még ma sincs tisztában — úgymond — nevünk jelentőségével, azt legfeljebb sajnálni lehet“. Beszéde további folyamán a párt célkitűzéseit ismertette, melynek végső Célja a súlyos közterhek eny­hítése, az ideális értelemben vett közteherviselés parancsainak min­den vonalon való érvényesítése és megfelelő pénzügyi és hitelművele­tek által anélkül, hogy ez a ma­gyarság jövő fennmaradását célzó szociális, társadalmi és hygíéniai követelmények rovására esnék. Har­colni fognak — Úgymond —- az igazságtalan borfogyasztási adó, kö­vezetvám eltörléséért, az iparos és kereskedő társadalmat különösen sújtó kereseti adó megfelelő módo­sításáért, az elengedhetetlenül szük­séges, munkaalkalmat és értékesí­tési lehetőségeket fokozott módon biztosító exporttevékenység fokozá­sáért, megfelelő vásártér biztosítá­sáért stb. Beszédének ebben a ré­szében meggyőző erővel utasította vissza a városi ellenzék megjegy­zéseit, melyekkel az ígérgetés vád­ját kívánták az Egyesült Keresztény Jobboldalra olvasni, de büszkén hivatkoznak saját eredményeikre. E tekintetben különösed két körül­ményre mutatott rá. Ellenfeleink — ügymond büszkén hivatkoz­nak az istállók vizdijának elenge­désére azzal, hogy ezetl a réven 17.000 P maradt a gazdák zsebé­ben. Hivatkoznak a villanyóra dijá­nak leszállítására, de kérdjük : van-e csak egy olyan polgára is ennek a városnak, aki azonos anyagi és jö­vedelmi viszonyok közepette ma kevesebb közterhet visel, mint az ellentábor működésének megkez­dése előtt? A előző gyűlés egyik szónoka mondotta — úgymond — hogy a városi költségvetés bűvészmutat­vány. Ha ez alatt azt is érti, hogy a megtakarított 17.000 P-ős kiesett tételt másutt kellett behozni, akkor ebben igaza van, de viszont az a szekszárdi polgárnak teljesen mind­egy, hogy milyen címen fizet ugyan­annyit, sőt többet, mint a nagy ered­ményekre hivatkozó ellenzéki munka kezdetén. Dr Szakáts István beszéde során- a zsidókérdéssel is foglalkozott. Rámutatott arra, hogy ezt a kér- J dést szenvedélyek nélkül, de meg \ kell oldani és pedig az emberi mél­tányosság lehető legkisebb sérel­mével. Ennél á kérdésnél sem a I gyűlölet, hanem a saját fajtánk sze- fetete kell, hogy megszabja cselek­vésünket. Beszédét azzal fejezte be, hogy munkásságuk legfőbb célja az, hogy minden becsületesen dol­gozó magyar tisztességes megélhe­tését biztosítsuk ! 4 Dr Szakáts Istvánnak nagy fel- készültségről és a Helyi viszonyok nagyszerű ismeretéről tanúskodó lendületes beszéde mély hatást tett a hallgatóságra és kétségtelenül nagyban hozzájárult a győzelem ki­vívásához. Utána felszólalt Kütasi István, aki az iparosság jogOs kívánságait “és sérelmeit terjesztette elő lendülete­sen, majd Kovács Dávid a kisgazda­társadalom és Dórá Ferenc a föld- munkásság nevében szólt. Végül dr Zsigmond Ferenc be­szélt és ismertette a Városi Pártnak a jobboldal jelöltjeinek a támoga­tására vonatkozó határozatát, mert ezek programja minden jogos kí­vánságot kielégít. A gyűlést dr Szakáts István be­széde zárta be. Az Egyesült Keresz­tény Jobboldalnak ez az impozáns gyűlése nagyban elősegítette a gyö­nyörű győzelmet. A választás eredménye. Az Egyesült Keresztény Jobb­oldal tagjai közül a képviselőtestü­let rendes tagjai lettek : Frey József Prantner kisbirtokos, Marth Sándor pékmester, dr Szüle Dénes főorvos, Baka István Pollermann kisbirtokos, Vass Kálmán HONiz elnök, dr Ko­vács V. Károiy kórházi főorvos, Töttős Pál Mdjsai, (Lötönyi József Budai kisbirtokosok, drMikula De­zső ügyvéd, Budai János Tőrök, Domonyai Péter kisbirtokosok, dr Szakáts István kin közjegyző. Pót­tagok: Németh József kisbirtokos, Árvay István kádármester, Sápszky Andor szabómester, dr Leszley Ala­jos OTI főorvos, Kovács Dávid kis­birtokos. A Kisgazdapárt tagjai közül ren­des tagok lettek: Taksonyi János Heimann a kisgazdapárt igazgatója, Szigetvári Antal szatócs, Frei Já­nos Pollermann kisbirtokos, póttag? Túri Gyula asztalos*

Next

/
Thumbnails
Contents