Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-03-18 / 23. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. március 18. (Szombat) 23. szám. üscrkcazlAaég fia Iti adóhivatal: Szekszárdi Népbank épOletében. Telefonazám: 85 eiarisctesi dii« Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Peleifia szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden sscrddn fis szombaton. Blfiflsetfisl dllak fis hirdetések, valamint a lap axellem! rfiasfit Illető közlemények a szerkesztőséihez küldendők. Hirdetések árai i A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengd. — A hirdetés egy 00 milliméter azélea hasábon mllllmélsrsoronként 10 flfífir. Álléatkereafiknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, caaládl hír, valamint a nytítfér soronként 60 fillérbe kcrttl. Verecke hegyein és a Ruszinföld szentistváni határain újból magyar zászlót lenget a télire fordult márciusi szél. A testvéri lengyeh nemzet vitéz katonái, a szabadságharcok legendás hőseinek méltó utódai összeölelkezhettek honvédeinkkel a végre elért közös lengyel—magyar határon: Ismét ott vannak a mi fiaink azon a vidéken, ahol Árpád hazát szerző serege bevonult a kárpáti medencébe és ahol a Nagyságos Fejedelem leghűségesebb népe, a Gens Fidelissima fogott fegyvert a magyar hazáért, a magyar szabadságért. Húsz évi borzalmas elnyomatás, kizsákmányolás és szenvedés után végre felszabadult ez a föld is, amelynek lakossága egészen a legutóbbi napokig kénytelen volt végigszenvedni a cseh zsoldon élő kormány féktelen terrorját és az állati módon kegyetlenkedő ukrán bandák garázdálkodását. A történelmi magyar határok egy részének ez a visszaszerzése pedig akkor válik valóra, amikor Isten keze vasvesszővel vág végig a csehekén és az egész világ értetlenül, álmélkodva látja, hogy Csehszlovákia már abban a formájában sincs többé, amelyik formájában a müncheni megegyezés még meghagyta, ßzloväkia kiszabadította magát a Cseh járom alól: önálló és független állam lett. A hatalmaskodó és kiszipolyozó cseh csordáknak ki kell takarodni a szlovákok földjéről, mert Isten bölcsesége ezeknek a testvéreinknek is visszaadta szabadságra való jussukat, amelyet egy operett uralom nagyképűsége el akart kobozni. Csehország nincs többé 1 És az államok színpadáról való váratlan letűnése olyan körülmények közt ment végbe, hogy ehhez hasonlót hiába keresnénk a világtörténelemben. Akár csak a háborúban tették, amikor felemelt kézzel masíroztak át az ellenséghez, most is gyáván megadták magukat és lényegesen többet adtak, mint ameny- nyit követeltek tőlük. Egész függetlenségüket, szabadságukat, népi önállóságukat önként felajánlották Németországnak, amely csupán má- sodrangu állampolgároknak tekinti Őket. Ez a szolgalelkü nép, lakája a Habsburgoknak, a nyugati demokráciáknak és a szabadkömivesség- nek — most eltűnik a történelem süllyesztőjében, mert az egész világ előtt bebizonyosodott, hogy bűnben fogantatott, cinikus hazugságokból, szervezett rablásból, az igazság megtiprásából, a történelmi erők megcsúfolásából táplálkozott, hatalmaskodásból élt és — államalkotásra teljesen képtelen. A történelem vaslogikája és az igazság ellenálha- tatlan ereje győzött: a cseh kártyavár összeomlott. HORTHY* Irta: BODNÁR ISTVÁN. A neve már — szívbe zárt fogalom. Napsütés a bús magyar tájakon Otranto felöl jött a fénysugár, Mely ma szebb jövőnk csókolgatja már . . . E fény Szegednél sugárkéve lett, Magához vont minden magyar szivet, Melyben még volt hit, kis életerő . . , 8 kivirágzót] a magyar temető I Húsz éve lesz . . . Elmondjam a csodát, Mi akkor történt s történik továb 'j 9 Visszanézni is szörnyű borzalom, Egy nemzet feküdt a boncasztalon. Mellette vad, szádista »doktorok“, Késük már épp a szív körül forog . . . S nem elég a lemetszett kéz, a láb, Hisz van még — fej is! Rajta hát, tovább I S még csak egy perc s már »elvégeztetett* / — De épp jókor jött a hős csoda tett. Előállott egy elszánt akarat, Mint Krisztus-korbács közéjük lecsap ! Vagy Attila volt, »Isten ostora*; Árulókon, ki végig paskola I 9 S Csaba vitéz jöit hófehér lován, Végig gázolni a vér bíborán 9! Szeged és Pest közt lett — fehér tejút, — Olt, ki magyar egymás karjába fut, Eggyé forrasztja forró ölelés . , . S a tetszhalálból jött az ébredés, A síri éjre egy kis pirkadat, Koporsónknak fedele felszakadt, Csonka testtel is éreztük: vagyunk, — Horthy Miklós, te lettél uj napunk I S az vagy ma is, az éltető sugár, Fáradt szívet, mely melengetni jár. Ameddig Te vagy, tudjuk, hogy — leszünk, Te vagy nekünk a — józanabb eszünk, Ki megfontol s el, semmit nem siet, A bölcs — kivárás, de ha kell, a — tett l Te vagy kifelé paizsunk, a vért, Bent az — angakéz, mely ha — ver, se sérti Ha hajba kapunk pajkos gyerekek, Te simítod el a karcolt sebet l Maradj hát, soká fenn őrhelyeden : Rákóczit váró ős Beszkideken . . . Sirasd el Pozsonyt, Nyitrát is vele, De vésd szívünkbe: Nem, nem, — sohase ! S világ fülébe zúgni most sem árt: Nem feledheti magyar — Kolozsvárt l Mátyással ott: igazság született, De Trianonnál gazul elveszett l S mit — oroszlánok vére öntözött: Uzsok, — konc legyen — ölebek között 9 I S nyitott kapu Verecke odafenn 91 Hogy Árpád utján csapjon át a — szenny, A vörös fertő, mely már ellepett S majd eltemette ezt a nemzeteit S menj, nézz le délre, ott van szent Arad, — Bitófái szivünkben állanak . . í S ha könnyed csordul, szállj észak felé, Vidd szent igazunk a világ elét S figyeld a — Tátrát, kémleld szerteszét: Mikor hajija le hozzánk ősz fejét 91 Vagy — ölelni már, mikor — mehetünk 9 l — Intésed kell csak s mind, mind — ott leszünk! * Elmondta a szerző a Szekszárdi Kaszinó március ünnepén. ' _____ Má rcius 15 Az egész ország területén nagy lelkesedéssel ünnepelték a magyar március idusának történelmi évfordulóját. Vármegyénkben is mindenhol voltak istentiszteletekkel egybekötött hazafias ünnepélyek és a községek közönsége éppúgy áldozott a kilencvenegy év előtti események emlékének, mint ahogy az iskolák is lelki élményképben vésték növendékeik leikébe az 1848. évi márciusi nagy napokat. Szekszárdon a hózivatar miatt a Szekszárd Szálló színháztermében volt hazafias ünnepély. Patacsy József gimnáziumi hittanár, a kitűnő szónok tartott klasszikus szépségű, gyújtó hatású emlékbeszédet, amely után a kiváló fiatal papot sokáig melegen ünnepelték. A Szekszárdi Kaszinó szabadságvacsoráján Bodnár István, lapunk elnöke a Kaszinó igazgatója mondott pohárköszöntőt a kormányzóra, majd felolvasta e cikkünk előtt megjelent gyönyörű költeményét. Ezt követően dr Szakdts István kir. közjegyző nagyszabású beszédben méltatta az 1848-iki márciusi mozgalmat két évtizedre visszamenően kezdődött előzményeit, rámutatva arra, hogy a magyar szabadság mozgalom elgondolásai szociális vonatkozásuak voltak és azokat először börtönnel, katonai és rendőri intézkedésekkel akarták elnyomni. A nemzet javát szolgálni hivatott eszmék azonban annak dacára is megvalósultak. Az ünnepi szónokot a Kaszinó tagjai hosszantartó óvációban részesítették. B missziós-est műsora Már jelentettük, hogy március hó 26-án nagyszabású missziósnap lesz Szekszárdon. A napot 6 órakor fényes kulturest fogja befejezni a belvárosi katolikus körben. Az est ünnepi szónoka P. Reisz Elemér S. J. főiskolai tanár, a „Katolikus Misz- sziók“ szerkesztője, a kinai magyar missziók gondnoka. A gazdag műsoron a budapesti művészgárda kiváló tagjai közül Tarjdni Tóth Ida cimbalomművésznő és Albert Ferenc hegedűművész adják tehetségük legjavát a missziós kulturest szolgálatába. — Vonzó műsorszám lesz a kinai „Ave Maria“, énekli a belvárosi gyermekkórus Raffay Sándor rk. tanító, karnagy betanításában. — Gauzer Erzsébet és Faith György missziós költeményeket fognak szavalni. Befejezésül színes vetítés lesz a missziók életéből, amely megismertet a távoli világrészen, idegen környezetben apostolkodó magyar hithirdetőink hősies munkájával. Az est jövedelme a magyar misszionáriusok javára fog szol- 15-i I gálni. Külön meghívót nem küld | szét a rendezőség. Egyes szám ára 12 fillér. \
