Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-03-04 / 19. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Jí sió /Mxl&rrveny, £e£he ellen sem,"egyedül az ellen az inter­nacionalista szellem ellen jelent ön­védelmet, amelyik nem szűnik meg beleavatkozni az aláíró államok belügyeibe. A magyar külpolitika iránya ez* zel a lépéssel újabb pecsétet nyert, ami kifejezésre jut a kipróbált ba­rátság szálainak további fenntartá­sában. A belpolitikai irány változatlan­ságára nézve is igen kézzelfogható dokumentumokat nyertünk az el­múlt napokban. Mindenekelőtt kell említenünk a Magyar Elet Pártjá­nak megalakulását, illetőleg azt a tényt, hogy a .Nemzeti Egység Pártja“ és a „Magyar Élet Mozga­lom* egybeolvadása következtében szélesebb meder teremtetett annak a politikának szolgálatára, amely a nép tömegeinek s a nemzet nagy céljainak érdeke alapján reformo­kat akar megvalósitani. Súlyos csa­lódás érte tehát azokat a várako­zásokat, amelyek az uj kormánytól azt remélték, hogy leépíti azokat a mozgalmi erőket, amelyek oly ér­tékes vérpezsdülést hoztak a magyar népi erők csatlakozása által politi­kai életünkbe. Ebben a belpolitikai légkörben került sor a reformpoli­tikai irány fenntartásának igen kéz­zelfogható dokumentálását jelentő mozzanatra. S ez: a zsidótörvény­javaslat képviselőházi tárgyalásának megkezdése. Ez a javaslat most már nemcsak, hogy a plénum előtt fekszik, de komoly vitaanyag is. Az első ülések után örömmel észleli a nemzeti közvélemény, hogy a zsidó­törvényjavaslat vitája higgadt s nyu­godt légkörben folyik. E nagyfon- tosságu javaslatnak ilyen megítélése azzal a reménnyel kecsegtet, hogy hamarosan törvényerőre emelkedik ez az egész magyar közvélemény által követelt reform, amely sine ira et studio megoldásra viszi gazda­sági, társadalmi, szociális és kultu­rális életünk e nagy követelményét. llymódon fenntartható lesz orszá­gunk közállapotainak az az európa- szerte elismert rendkívüli értéke, hogy Magyarország a béke, nyu­galom és a rend védőbástyája. Ha borongnak is körülöttünk világot be­járó eszmék hullámai, mi álljuk ezt a hullámverést, jöjjenek azok bár­mily irányból. S ha meg tudunk birkózni a külföldi erőkkel, le kell tudni győznünk a belső veszedel­meket is. S amikor itt tartunk, a közvélemény hangjának adunk ki­fejezést, amikor helyeseljük a Teleki- kormánynak azt az energikus intéz­kedését, hogy azt a szervezkedést és mozgolódást, amelyik alkotmány- és törvényellenes célzattal igyekszik népünk nyugalmát megbontani, kö­nyörtelen szigorral feloszlatta. Felvázoltuk itt az alig néhány napos Teleki-kormány eddigi té­nyeit, amelyekből nyugodt lelki­ismerettel szűrhetjük le azt a meg­állapítást, hogy Teleki Pál nemcsak mondotta, hogy nem következik be irányváltozás külső és belső poli­tikánkban, de ezt az állítását be is igazolta­Szabó János takarékpénztári élnék váratlanul meghalt A miniszteriális rendelkezés a fő- I városi sajtó egy részébenfantasztikus I színezéssel látott napvilágot és ez ! a körülmény annyira megviselte 1 Szabó teljes kíméletre szóló szer­vezetét, hogy valóságos idegroha­mot kapott. Meggyőződése szerint ugyanis a vizmü csőhálózata az elő­irt rendelkezések betartásával készült és ha 12 év alatt felmerült is a másfél milliós költséggel épült hálózat hibáinak helyreállítás terén összesen 3600 pengő kiadás, semmi- esetre sem méltányos 72.000 P kár- I térítési összeg követelése tőle akkor, i amikor a csőillesztések defektusait talajhibák okozzák, nem pedig a vállalkozói munka felületessége, vagy pedig a szándékosan hibás kivitel, j Ez az önérzetét, az egyéni repu- I tációját is bántó körülmény foglal- \ koztatta őt állandóan. Bár mérnök i kartársai is tudásának legteljesebb elismerésével igyekeztek őt meg­nyugtatni, ez mind nem használt. Érnyomása az izgalmak következ­tében egyre emelkedett és ez a keddről szerdára hajló éjjelen két újabb agyvérzési rohamot okozott. Mindkét roham igen súlyos volt és a vérömlés elárasztotta a közép­agyat. Ennek következtében e hó 1-én, szerdán délután a szekszárdi kórházban meghalt. Pénteken, 3 án délután Szekszárd közönségének impozáns részvétele mellett helyezték őrök nyugalomra a szekszárdi újvárosi sirkertben levő családi sírboltba. Gyászolják : özvegye, sz, Mayer Ilonka, nővérei: özv. dr Rendek Béláné sz. Szabó Mária, ifj. Debulay Imréné sz. Szabó Margit és fivérei: Szabó Lajos, Szabó László és Szabó Károly. A megboldogult az 1881. évi március hó 2l-én született Tolnán. Szülei Kalocsára költözvén, az elemi iskolát ott járta, a középiskolát az esztergomi alreálban és a sze­gedi főreálban végezte. A buda­pesti műegyetemen gépészmérnöki Mély megdöbbenést keltett úgy Szekszárdon, mint az egész vár­megyében, hogy Szabó János oki. gépészmérnök, a Szekszárdi Taka­rékpénztár elnöke, Szekszárd város nyugalmazott műszaki tanácsosa rövid szenvedés után meghalt. A vármegye és a város társadalmi, valamint közgazdasági életében élénk szerepet vitt a daliás megjelenésű férfi, aki az utóbbi években beteges­kedett ugyan, de szívós, robusztus szervezete mindig megbirkózott a kórral és senki sem gondolta volna, hogy a halál ilyen gyorsan és vá­ratlanul fog véget vetni szorgalmas munkában töltött életének. Mint most már meg lehet állapí­tani, betegsége régebbi keletű volt és valószínűleg az olasz hadifog­ságban kezdődött. Szabó János ugyanis mint Szekszárd város fő­mérnöke, népfölkelő hadnagyként vonult hadba a háború kitörésekor és az 1915. év közepén került hadi­fogságba. Az 1918. év derekáig volt egy szicíliai fogolytáborban, honnan mint rokkant tiszt a hadi­fogoly csereakció során került vissza Magyarországba. Itthon hamarosan rendbejött az egészségi állapota és neurasz- théniáján kívül mi sem emlékeztette többé betegségére. Néhány évvel ezelőtt azonban mellhártyagyulla- dást kapott és a gennyes izzadmány lecsapolása után dr Winternitz Ar­nold professzor Budapesten két bor­dáját is eltávolította. Aránylag hosszú idő telt el addig, amíg az európai hirü tüdősebészprofesszor ezt a műtétet elvégezhette és a gennye­sedéssel járó lázak annyira legyön- gitették a szervezetét, hogy hóna­pokig tartott, amíg újból erőre ka­pott Tudva azt, hogy betegsége — mint minden gennyes mellhártya- gyulladás — tuberkulótikus eredetű, fokozott táplálkozással igyekezett régi testi kondícióját újból elérni. Ez azonban súlyos következmé­nyekkel járt, mert gyorsította érel­meszesedését, felduzzasztottá érnyo­mását, amely a tél elején kisebb- fokú agyvérzést is okozott. Akkor a gyors orvosi közbelépés meg­mentette a katasztrófától. Amíg ennek az agyvérzésnek az utókövetkezményeit orvosi utasításra gond- és izgalommentesen próbálta kiheverni, arról értesült, hogy a belügyminisztérium utasítására Szek­szárd városnak 72.000 pengős kár­térítési pert kell ellene indítani azért, mert a szekszárdi vízvezeték cső­hálózatában gyakoriak az üzem­zavarok, amelyek a miniszteriális szakértő szerint azért állanak elő, mert a vízvezetéki csövek egymás­hoz illesztése állítólag tökéletlenül és hibásan történt. A szekszárdi vízvezetéket az 1925—26. évben Bründl János budapesti cég épí­tette, aki ehhez a munkához társ­nak vette magához Szabó Jánost, — a városi közszolgálatból már évekkel előbb nyugdíjba vonult mű­szaki tanácsost. Mivel Bründt János, később mint a varsói vízvezeték építésének vállalkozója tönkrement és hamarosan meghalt, a minisz­térium akként rendelkezett, hogy a kártérítésért Szabó Jánost, a volt társat kell perelni. 'Hitek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1939 február 23—március 1-ig: Hőmérséklet: maximum : 127 C° február 25 én, minimum : —1’0 C° február 24-én. Csapadék; eső 1'5 mm február 2ó-án, eső 1'3 mm február 28 án, eső 0'3 mm március 1-én. Összesen 31 mm. Szekszárd február havi közép­hőmérséklete és csapadék mennyi­ségének átlaga a legutolsó 12 év adatai szerint 1*2 C°, illetőleg 41 mm. Az 1939. év februárjának kö- zéphőmérséklete 4 Cfokkal majdnem 3 fokkal több az átlagnál, míg 34 mm es csapadéka az átlagnál 7 mm-el kevesebb. — A Szekszárdi Kaszinó sza­badság-lakomája. Hosszú évtize­des hagyományainak hódolva, a Szekszárdi Kaszinó ez évben is megrendezi szokásos március 15-i halvacsoráját. Az ünnepi szónokla­tot szenterzsébeti Szakdts István dr szekszárdi kir. közjegyző mondja. 1939 március*'^ Bugatti kabriolet, nyolchengeres túraautó tökéletes állapotban magánkéz­ből, 3.500 pengőért eladó. Évi adó 160 pengő, fogyasztása 12—14 liter. Ritka alkalmi véteL Érdeklődni: Budapest, VI., Lehel-utca 25. Steyer Művek. oklevelet szerzett és egy ideig ta­nársegéd volt az elektrotechnikai tanszéken. Az 1907. évben került a Szekszárd-Bátai Ármentesitő Tár­sulathoz, ahonnan másfél év múlva kinevezték a várossá alakult Szek­szárd első főmérnökévé. A város­nál később előlépett műszaki ta­nácsossá és mikor 1923. évben a kormány elrendelte a tisztviselői létszámcsökkentéseket, nyugdíjaz­tatását kérte, hogy beosztott mérnöke, az Erdélyből menekült és teljesen vagyontalan Farkas Imre állásában maradhasson. Akkor vállalkozó lett és számos építkezést bonyolított le teljes megelégedésre. A szekszárdi vízvezeték megépítése alkalmával a munkát elnyert Bründl János tár­sul kérte fel őt, mint a helyi munka- viszonyok kiváló ismerőjét. A vál­lalkozással az 1929. évben felha­gyott, mert akkor elnökévé válasz­totta a Szekszárdi Takarékpénztár, melynek az 1923. év óta felügyelő­bizottsági, az 1925. év óta pedig igazgatósági tagja volt. Mint Szek­szárd mérnöki hivatalának a veze­tője,— nagy tudással rakta le a városias fejlődés alapjait és szá­mos értékes alkotás fűződik műkö­déséhez. Nyugdijbavonulása után igen értékes tagja volt a városi kép­viselőtestületnek és a városi igaz­gatás számos bizottságának. Tekin­télyes szerepe volt a társadalmi életben is és évekig volt helyettes igazgatója a Szekszárdi Kaszinónak. — Bátaszéki főjegyzőválasz­tás. Polgár István központi járási főszolgabíró vezetésével kedden tar­tott tisztújító széket Bátaszék nagy­község képviselőtestülete a Zombory Ferenc halálával megüresedett bá­taszéki főjegyzői állás betöltésére. A képviselőtestület Sándor Albert szakályi főjegyzőt állította a községi elöljáróság élére. Bátaszék uj fő­jegyzője hamarosan el is fogja fog­lalni állását. — Kinevezés. A m. kir. föld­művelésügyi miniszter dr Furuglyás József oki. állatorvost, szekszárdi származású földinket, nógrádrom- hányi körállatorvost kinevezte ide­iglenes minőségű m. kir. állatorvos­gyakornokká. Esténkint a Kispapában Rigó Jancsi muzsikál. — A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör külügyi kultur- estélye. Tolna vármegye Iskolán- kivüli Népművelési Bizottságának rendezésében március hó 4-én este V2 9 órai kezdettel lesz a vármegye- háza nagytermében, melyen dr Eötte- vényi Olivér m. kir. udvari tanácsos, a Magyar Külügyi Társaság ügy­vezető-társelnöke, dr Lutter János egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Társaság tagja s dr Drucker György a Magyar Külügyi Társaság igaz­gatója s a KülügyiSzemle szerkesz­tője tartanak nagy érdeklődéssel várt előadásokat és a Szekszárdi Daloskör Petz Hubert karnagy ve­zetésével énekszámokat ad elő. Az estélyt vitéz dr Thuránszky László főispán nyitja meg. Belépő dij nincs. Mindenkit szívesen lát a rendezőség.

Next

/
Thumbnails
Contents