Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-02-25 / 17. szám
XXI. évfolyam Szekszárdi 1039. február 25. (Szombat) 17. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SicrkMilMS <* kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 85 Pclelőa szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lop megjelenik minden szerdán és szombaton. Hlrdetósek Arait | A legkisebb hirdette dl|s 1‘BO pengő, — A hirdetés agy 60 milliméter ______ §gy # sz éles hssébon mllllmélersoronkénl 10 finer, eififlzetéal dili 1 ■ ' "—íriUi■ .7 “—— I Álléetkertsőknek 50 százalék kedvezmény, «o ti P4|Ä1_ . A|®*®fl*****1 hirdetéseit, vslamtát ■ lap szellemi részéi Illető I a hírrovatban elhslyazett rsklém>. ellegysésl, családi hír, valamint a Egész évre _ 12 pengő || rélévre— — — O pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nylíttér soronként 60 Würbe körül. Gróf Teleki Pál miniszterelnök szerdai bemutatkozó beszédében nagyvonalú programot adott a képviselőház szine előtt és hangoztatta, hogy a politikai kere- teken nem Változtatva vette át a kormányzást, amelyben sem oppor- tunitás, sem politikai számítás, sem népszerfiséghajhászás nem vezeti. Elgondolása a fejlődés, az evolúció, az építő munka és ezen az utón sem megállás, sem pedig a múltba való visszakanyarodás nem lehet* séges. Célja aa, hogy magyarok maradjunk Európában, mert ebben a kijelentésben bennfoglaltatnak a reformok, bennfoglaltatik a leszámolás a múltnak azokkal a politikai, világnézeti irányaival és jelszavaival, amelyek kivénültek és el* erőtlenedtek és bennfoglaltatik az egész magyarság minden vágya és történelmi hivatástudata. A tudós professzor komoly alaposságával fejtegette a közvéleménynek a nemzet életére való hatását és leszögezte, hogy a közvéleményen nem az ulcát, nem a hangosságot kell érteni, hanem a magyar keresztény társadalomnak sok komoly rétegét, sók megfontolt ősz férfiét, sok feladatát kötélességtudóan ellátó ifját. Ez a higgadt, keresztény közvélemény kívánja a gyors fejlődést és az úgynevezett radikális reformokat. Hosszasan foglalkozott az előző kormány által beterjesztett törvény- javaslatokkal, amelyek azonban minden ellenkező híresztelés dacára sem készültek német, vagy más mintára sőt nem keletkeztek idegen nyomás hatása alatt sem. — Bár az egyik javaslat előterjesztése és keresztülvitele fájdalmas processzus, a nemzet jellegének, nemzeti jellemvonásának, különösen a vezető körökben való fenntartása ér- dékében itt nemcsak hogy tenni kell valamit, — amint azt mindenki elismeri — de súlyos lépésekre kell, hogy a nemzet magát elhatározza. Súlyos lépésekre egyénekre vonatkozóan, súlyosakra talán gazdaságilag is. A földreform, vagy helyesebben a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és egyéb földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat megvalósításánál meg kell értenie a magyar nemesség utódainak — úgymond Teleki —, hogy amint az elődök lemondottak előjogokról, hogy a nemzet megerősítésére, magukhoz vonják a jobbágyokat, úgy most a nemzet megerősítése céljából szükséges a föld olyan elosztása, amely a földhözkötöttek társadalmát kiszélesíti és megerősíti. A külpolitikára térve hangoztatta, hogy legfőbb cél a magyar nemzet élet- folyamatának biztosítása és jogos követeléseinek békés eszközökkel való megvalósítása, első sorban a Berlin—Róma tengely államaira támaszkodva. Belügyi téren a kormány programjában a szociális politika áll előtérben, az arányos adózás megvalósításával, a köztisztviselői kérdés megoldásával, nagy és átfogó egészségügyi gondoskodással, az ipar jelentős fejlesztésével. A nagy tetszést kiváltó hatalmas program állást foglalt végül a közéletet mérgező személyi hajszák ellen és azt hangoztatta, hogy több önállóságot, több fenntartás- nélküli felelősségvállalást szeretne látni a hivatalokban, több közvetlenséget az emberekkel szemben, végül kevesebb sablont, mert csak igy várható az egyének és ezeken keresztül az összesség boldogulása. A közegészségügyi szolgálat megjavítása Még a múlt év végén (megírtuk, hogy a belügyminiszter jóváhagyta vármegyénk közegészségügyi köreinek uj beosztását és az előző héten részletesen beszámoltunk arról is, hogy a kormány kiket nevezett ki az újonnan szervezett községi és körorvosi állásokra. Vármegyénk uj orvosai március hó 1-én kezdik meg hivatali szolgálatukat és ezzel kapcsolatban m. kir. belügyminiszter rendeletet adott ki az uj községi és körorvosi szolgálati beosztásról és szabályozta az orvosok működését is. Az újonnan alakított, illetve szabályozott orvosi körök orvosai a részükre külön rendeletben megállapított utiátalány fejében kötelesek a közegészségügyi körükbe tartozó községeket, pusztákat, telepeket, hetenként egyszer meglátogatni és kötelesek a részükre megállapított utiátalány fejében járvány, vagy más rendkívüli szükség esetén felmerülő kiszállásokat is elvégezni. A körorvosok kiszállásaikat a jóváhagyást igénylő tervezetben meghatározott és a községekben megfelelően közhírré tett napokon és időpontban kötelesek teljesíteni és a szükséghez képest több, azonban legalább egy-két órát minden községükben eltölteni. A kiszállások idejének és csoportosításának megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a szegény betegek zavartalan gyógykezelésének és a hivatalos ügyintézés fennakadásnélküli biztosításának érdekében a körorvosok naponta legalább két órát székhelyükön levő rendelőjükben töltenek. A rendelési időt a körhöz tartozó községekben megfelelő módon közhírré kell tenni s azt a körorvosok orvosi tábláján is fel kell tüntetni. A körorvosok a rendelési idő alatt, hacsak sürgős esetben el nem hívják, rendelőjükben tartózkodnak. A Frontharcosok és Hadlrokkantak műsoros táncestéivé Erkölcsileg és anyagilag fényesen sikerült műsoros estet rendeztek a szekszárdi frontharcosok hadirokkant bajtársaikkal karöltve farsangvasárnapján a Szekszárd Szálló nagytermében. A tartalmas és nívós estét dr vitéz Bogddndy György, m. kir. tisztiorvos, a Frontharcos Főcsoport társelnöke nyitotta meg a bajtársiasságról és a magyar katona dicső múltjáról mondott ünnepi beszédével. Költői szépségű, szivbe- markoló ünnepi beszédét a közönség őszinte tetszéssel fogadta. Kutas Klára magyar szólótánca és lepketánca oly nagy sikert aratott, hogy mindkét számát meg kellett ismételni. Utána a Szekszárdon rég ismert és elismert orvos-hegedűművész, dr vitéz Szentlőrinczy Géza hegedüszámai következtek Polgár Margit avatott zongorakisérete mellett A virtuóz technikával és művészi átérzéssel lejátszott számok után ráadással hálálta meg dr vitéz Szentlőrinczy és Polgár Margit a közönség viharos ünneplését. Szászy Sándor két verset szavalt, j Kitűnő előadása osztatlan tetszést I aratott, mig Korsós István műsoron kívüli szavalata ritka előadói készségről és szavaló művészetről tett bizonyságot. Mester Kálmán, volt illavai fogoly a felvidéki felkelők harcairól és viszontagságos életéről mondott el érdekes epizódokat. A közönség feszült figyelemmel hallgatta és zajos tapsokkal fejezte ki elismerését és háláját az előadónak. A műsor befejező száma Zágon István Kék és Piros című 1 felvo- násos vigjátéka volt. Valamennyi szereplő kitünően játszott és kifogástalanul oldotta meg nehéz szerepét. Mester Jolán bájos jelenség volt, mélyen átérezte szerepét, kitűnők voltak Udvardy Sándor, Somogyi Aladár, Moha Lajos, Kákonyl István és Cserfán László. Külön ki kell emelnünk Mester Jolán és Moha Lajos énekszámait. Az egyes számokat Pálffy József konferálta be ügyesen, ötletesen. Külön ki kell emelnünk hazafiasságtól átitatott és Mester Kálmán előadása előtt elmondott szavait, amelyek egy önálló előadásnak is megfeleltek volna.. Műsor után tánc következett. A megjelent közönség kedélyes, hangulatos estét töltött el a hadviseltek kifogástalanul megrendezett műsoros táncos estélyén. Politika és erkSIcs (m.) Talán sohasem volt aktuálisabb fölvetni a politika és erkölcs viszonyát mint napjainkban, az egymásra torlódó és egymást hajszoló események sodrában. A mai belpolitikai életünk bizonytalansága, az egyensúlyi erők folytonos eltolódása, a pártok könnyű összetevő- dése és szétbomlása, belső válságaik sorban mind olyan jelenségek, amelyek próbára teszik az emberek elvi szilárdságát, jellembeli erejét, erkölcsi megalapozottságát. Egyszóval a mai küzdelmek mindenben egész embert követelnek, nemcsak ott ahol az ország sorsát irányítják, hanem közéletünk minden terén, mindenkitől. Oly kevesen élünk ebben a csonka hazában, annyira ismerjük egymást, hogy a tisztultabb szemekben teljesen kilátástalannak tűnik föl egymás áltatása. Az egész társadalmunkban az egyéni, osztály- és egyetemes érdekek szövevénye — olyan átlátszóvá lett, hogy lehetetlen ma már egymás félrevezetése. Ebből a szövevényből, ebből a bonyolult képletből ered napjaink egyéni és társadalmi válsága, melyben mindnyájan egyformán benne élünk 8 az eseményekkel együtt sodródtatunk. Az ilyen válságos idők, mint a maiak, amikor az elkövetkezendő nemzedékek békéjét a mi háborúságunkkal harcoljuk ki, amikor az ő jólétük a mi nélkülözéseinkből gyarapodik, amikor az ő nyugalmuk a mi nyugtalanságunkból fog megszületni, az ilyen idők igen nagy erkölcsi értékeket tételeznek föl bennünk és követelnek is meg tölünk. Ilyen korban lépünk föl szinte túlzónak látszó követelményekkel azokkal szemben, akiknek a kezében van az események irányítása. Pedig az ilyen korszak az, amikor az egyén a legkönnyebben téveszti el szeme elől a jövő távlatait, szociális szemléletének tisztaságát s a történelmi felelősség érzete is az archimedesi törvény szerint annyit vészit súlyából, mint amennyi az általa kiszorított egyéni érdekek súlya. Már pedig politikai cselekvéseink etikai értékének egyedüli kritériuma csak az az erkölcsi alap lehet, amelynek molekuláiban a legszorgosabb kutatással sem lelhetők föl az egyéni érdekek legparányibb atomjai. — Hogy a politikailag erkölcsös cselekedet kérdésére pontosabban megfelelhessünk, meg kell állapítanunk még azt, hogy az emberiség szociális haladása — Istennek tetsző dolog-e, látszólagos-, vagy pedig maga a félre nem ismerhető valóEqyes szám Ara 12 ffilléPi
