Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-01-01 / 2. szám
XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. január 1. (Vasárnap) 2. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sscrltssztfisév és it 1 adóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 eiarizctssi «ui» Egész évre _ 12 pengő || Félévre------- _ 6 pengő Felelős i szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton, előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dllsl'N pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllraélersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamlnTa nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. 1939 eshetőségei ■ Irta: Jánosi György. Uj és mégis régi. Minden esztendő határköve, a kezdet, fehéren, vagy fekete szinben, megérkezik és ilyenkor megindulnak a jövővel szemben a feltevések. Úgy vagyunk ugyanis, hogy mindig az idő fordulásától, az időtől várjuk az élet kialakulását az események színezését. Pedig az időben nincs pihenés, vagy határ. Azzal, hogy a szeren- j csemalac, kéményseprő, félpatkó, pezsgő, az uj év fIső pillanatainak ébren bevárása vonulnak bele az Önkényesen megválasztott időpontban abba a másikba, amelyik előttünk van, se jobbak, se rosszabbak nem lesznek az események és életünkben nem lesz emiatt változás. Az élet maga épül fel s az esemé- . nyék egymásnak okai. így mondja ezt az írás: „Aki szelet vet, vihart ! arat.“ Tehát sorsát senki se kerül- 1 heti el, ha az a sors már előbb megtalálta, megvetette a maga kiinduló pontját és megelőző eseményei. Hogy mégis szenvedélyesen kutatjuk a jövő eshetőségeit, annak az az oka, hogy a velünk és körülöttünk történő dolgok kifejlődéseit félreismerjük és rosszul Ítéljük meg a velünk, vagy körülöttünk történt dolgok okozati szerepét. így van ez : a jóból nem lehet rossz és a rosszból nem lehet jó. Az 1939 esztendő határozottan a fokozódó magyar sikerekre ad jogos sejtelmet. — Minden esztendő, amelyet ez a nemzet békében és munkában eltölthet a nemzet kierősödésének forrása. A nyugalom és béke az élet maga. Bármily szépek és hősiesek a véráldozatok a nemzetek helyzetének javításáért Bármennyire rákényszerül is a harc- bavezetett nemzet arra, hogy a maga életéért életet tegyen kockára, alap- jábanvéve a véráldozatoknak túlságos haszna nem volt és nincs, Többet jelentett mindig az előhaladás szempontjából az odaadó munka. Többet a megértő béke. A mögöttünk álló húsz esztendő éppazért válhatott a magyar honfoglalás idejévé, mert abban a béke aranynapjai ragyogtak és e húsz esztendő alatt a magyar nemzet annyira felerősödött, hogy szava a csehkérdésben egyenesen súlyos és fenyegető volt. Súlyos és fenyegető! Ennek ilyennek kell maradnia. A nemzet általános helyzetének javulásával javul az egyén helyzete. A múlt esztendő hatalmas, szinte páratlanul álló jótermése a magyar jövendőmondás szerint a bekövetkező hét bő esztendő kezdete volt. Kenyér 1 A mezőgazda-nemzet életszínvonalát ez szabja meg. A köny- ■jiyen megközelíthető kenyér olyan ttjezerévet fakaszthat, amelyben nem lesz általános a nyomor és a gond. Szúnyogokat elefántositó szociogra- fusok úgy látják a kocsmai gőzön keresztül a magyar társadalom helyzetét, különösen vidéken, hogy az elmaradott, emberekhez nem méltó. Mindenütt a kenyértelenségre találnak. Régebben a kisgazdatársadalomról vélekedtek úgy az aszfaltbölcselők, hogy azok nyakig ülnek a jóban, egy-egy lakodalmi alkalommal egy tulkot, száz tyúkot, meg ki tudja mi mindent nem áldoznak fel a rokonság és meghívottak kedvéért.' A magyar közvéleménybe igy be* lopózott a gazdanép iránti gyűlölet és irigykedés. Jól élnek! — hangoztatták. Azt vélték, hogy a kisgazda egész élete csupa lakodalomból áll. A szociografusok vették észre, hogy nem mindennap lakodalom !.... A mai államtekintély korszakában az egyén élete, boldogulása az államintézmények életrevalóságától, a szociális intézkedések helyességétől és hatásosságától függ. Az 1939 esztendő nem hagy maga mögött e tekintetben kétséget. Ez a mostani kormány, de a magyar politika egész hangja^ olyan, hogy nem is annyira nemzetinek, mint kenyéradónak lehetne nevezni. Évek Ígérete válik valóra és vágyak teljesülnek. Tisztult láthatáron elégedetten emelheti fel fejét az, aki dolgozni szeret és tud. Dalosabb lesz a magyar róna és a magyar műhelyek boldog fejlődésnek színpadjai. Mi kell ide még ? Ma az a divat, hogy magyar testvérnek nevezik egymást. Szépen hangzik 1 Testvér. Ha ez a testvérszó nemcsak szó marad, hanem a magyar társadalmat áthatja a nemes értelemben vett összetartozás tudata, ha igy mondom, de nehogy papi frázisnak gondolja valaki, a magyar nemzeti élet megteljesedik szeretettel, ha nemcsak a kifejezés, de a tett is bizonyltja, hogy egy magáramaradt nemzet legszebb erénye egymás érdekeinek, személyének megbecsülése, akkor beváltja az esztendő mindenidők legmagasabb kívánságát, vágyát, minden szív legértékesebb óhaját. Ezért dolgozni, ezért imádkozni, ezért tanítani, ezért szellemi magvetőnek lenni érdemes. Bizakodó, egymást megbecsülő, keresztény magyar társadalom, keresztény magyar nemzet... Ringó bölcső 1 — Belőle fakad a harmincmilliós nagymagyar nép, Nagymagyarörszág 1 Ma már a Felvidék egyrésze, holnap Erdély ... És igy tovább ... 1939 sokat hordoz Isten akarata folytán ebből az eszményből, ennek az eszménynek megvalósításából. Úgy legyen. Úgy leszl Hogy áldásos, szebb, jobb, igazabb, boldogabb, eredményesebb legyen ! MAGYAR POLITIKA A történelmi nevezetességű Ónod választókerülete az ország miniszter- elnökét képviselői mandátumával akarja megtisztelni. Vitéz Imrédy Béla a felajánlott jelölést elfogadta és programot adott az ónodi kerületben. Az egész ország feszült várakozással tekintett az ónodi nagy nap elé, mert tudta, hogy a miniszter- elnök kőrútján a politikai élet legjelentősebb beszédei hangzanak el. És valóban a miniszterelnök programbeszéde iránymutató színvallás, fenkölt gondolkodásra való határozott program volt, rávilágított arra az egyenes útra, amelyen a kormány haladni kiván és megjelölte a kormányzati politika lényegét. Vitéz Imrédy miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az a politika, amelyet képvisel, magyar politika, célja nemzetünk, tehát a magyarság erősítése, biztosítja a magyarságnak nemcsak életét, hanem fejlődését és történelmi szerepét is a Kárpátok medencéjében. Mi itt fekszünk a Kárpátok medencéjének közepén — mondotta — és ez olyan adottság, amelyet semmiféle dunavölgyi politika nem hagyhat figyelmen kivül. A nagy háború megpróbáltatásai képtelenné tették a magyarságot e szerep ellátására, de a magyarság mostoha viszonyok között is ellenállt, nem adta meg magát és az idei esztendő meghozta ennek a kemény magyar politikának gyümö'csét. Köszönhetjük ezt a mi következetes külpolitikánknak, amely biztosította annak a két baráti nagyhatalomnak a támogatását, amely egyre erősebb szerepet játszik az európai együttesben. A magyar külpolitika a Róma— Berlin tengelyre támaszkodik érzelmi okokból is. Németországhoz régi fegyverbarátság fűz. Együtt küzdöttünk és véreztünk a nagy háborúban és megismertük a német hűséget, akarást és tudást. Olaszországhoz szintén régi történelmi barátság főzi Magyarországot Ha a nagy háborúban szemben állottunk is, az olasz nép becsületes, nemes ellenfél volt és a nagy háború vérontásából uj, erős, szilárd és megingathatatlan barátság fakadt. Érzelmi okok fűznek bennünket a tengelyhez azért is, mert e két nagyhatalom támogatása felbecsülhetetlen volt; az elmúlt hónapok diplomáciai harca során. De a két említett nagyhatalomra támaszkodtunk reális megfontolásból is,, mert mindenki látja, hogy azok a célok, amelyek a két nagyhatalmat vezetik az európai béke szilárdabb még- j alapozására, helyesebb európai rend * megteremtésére irányulnak, amelyben meglesz a magyarságnak is az őt megillető szerepe. A tengelyre támaszkodó politikát folytattunk mint független, öncélú és öntudatos nemzet. Ne féltse senki ettől a politikától függetlenségünk és öncélu- ságunk feladatát. Függetlenségünket és Óncéluságunkat meg tudtuk védeni mindig a múltban, meg fogjuk tartani most is, különösen azért, mert nem akarja senki megtámadni ezt a függetlenséget és meghábori- tani óncéluságunkat. A miniszterelnök ezután azt hangoztatta, hogy belső reformokra szükség van, de a reformok alapja a rend. Bejelentette, hogy a földművelésügyi miniszter a közeli napokban benyújtja a kishaszonbérlet törvény- javaslatot, amely megnyitja á lehetőséget arra, hogy sokezernyi kisgazda juthasson földhöz kishaszon- bérleteknek és ezzel tulaj dón juttatásoknak alakjában is. A kishaszon* bérleteket oly módon szervezik meg, hogy a gazda, aki a kishaszonbér- , letet kapja, esztendők során át, ha 1 jól gazdálkodik és rendszeresen fizeti a bérleteket, megtarthassa tulajdonként a földet, természetesén az ellenérték lefizetésével, amihez a megfelelő feltételeket meg fogják neki adni. A kormány kötelessége, hogy az eddiginél sokkal erősebb és gyorsabb ütemben folytassa a földbirtokpolitikát, amely kisegzisz- tenciák megteremtését célozza és azt, hogy évenként legalább 100.000 hold jusson a nagyobb kezekből a kisebbb kezekbe. Hangoztatta ezután a miniszterelnök, hogy a legelemibb fajvédelem kivánja meg azt, hogy Magyarors7ágon a gazdasági életben helyreálljon a magyar szellem vezető szerepe. Nyugodtan nézhetünk elébe — folytatta — annak is, hogy ha átmenetileg egyik, vagy másik törvény nyomán kisebb gazdasági fennakadás állana elő. Arra ne spekuláljon senki, hogy itt gazdasági ellenállással visszarettentheti a kormányt terveinek megvalósításától. Nem szeretek általánosítani. Elismered, hogy azok között, akikre szávaim vonatkoznak, vannak sokan, akik jóhiszeműen, tisztességesen dolgoztak és a magyar nemzetnek szolgálatot is tettek. Kétségtelen viszont, hogy nagy általánosságban a magyar ember, a keresztény ember a kereskedelem és ipar terén háttérbe volt szorítva. Ezen változtatni kell. Lehetővé kell tenni, hogy a magyarság elfoglalja a vezető szerepet a nemzeti életnek ezeken a területein. A magyar értelmiség azonban ne gondolja, hogy a megnyíló munkák és lehetőségek úgynevezett szinekurát nyújtanak. Dolgozni és tanulni kell és azokkal szemben, akik nem ismerik fel a munkának és a tanulásnak ezt a parancsát, — nincsen irgalomnak helye, mert ezek kompromittálják C.qyet szám ára 12 fillér
