Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-02-11 / 13. szám

XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. február 11. (Szombat) 13. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SiarkeaxtGség ém kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 eiariscuai díj. Egész évre _ 12 pengő || Félévre ____ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton, előfizetési dllak is hirdetések, valamint a lap szellemi részit Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dlls I'M pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmélersoronként 10 fillér, Állástkaresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám—, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe keríti. Az u] masyor élet olaplal Erőteljes lépésekben halad előre az egész országban a Magyar Élet Mozgalom, amelyet tudvalevőleg vi­téz Imrédy Béla miniszterelnök in­dított el a pesti. Vigadóban Viz- kereszt napján tartott beszédével. A magyar nép a kormányelnök szó­zatából megértette, hogy ezúttal nem egyszerű politikai szervezkedésről, nem egy politikai párt akciójáról van szó, megérezte a magyar nép, hogy ez a mozgalom sokkal töb­bet akar: minden politikán és min­den párton felülemelkedve uj ma­gyar életet akar teremteni a ma­gyar földön és igazi egységbe akarja összeforrasztani a nemzetnek min­den egyes tagját. A miniszterelnök hivó szózata lelkes visszhangra ta­lált a magyar lelkekben és ennek tulajdonítható, hogy mindazokban a városokban, ahol eddig a Magyar Élet Mozgalom zászlaját kibontot­ták, a magyar nép nagy tömegek­ben és zárt sorokban csatlakozott ehhez a nagyjelentőségű mozga­lomhoz. Az elmúlt vasárnapon a magyar Dunántúl legősibb városa : Székes- fehérvár Imrédy Béla ajkairól hall­gatta az uj magyar életet hirdető mozgalom irányelveit, mig ugyan­akkor az Alföld egyik fontos váro­sában, Békéscsabán Jaross Andor felvidéki miniszter fejtette ki az ösz- szegyült magyarok előtt ennek a mozgalomnak hátterét és a nemzet jövőjére kiható fontosságát. Beszé­dében elsősorban az általa képvi­selt felvidéki magyarságról emlé­kezett meg, amely meg van elé­gedve a mai helyzettel és boldogan vesz részt a magyar élet minden megnyilatkozásában. A továbbiak­ban azt fejtegette a miniszter, hogy ez a mozgalom, függetlenül minden politikai párttól, meg akarja oldani a magyar élet összes függő kér­déseit és egy egészséges uj Magyar- ország alapköveit akarja lerakni. Meg akarja teremteni a magyar népi erők igazi összefogását, egészséges nacionalista és katonai szellemet akar terjeszteni, amelynek ragyogó példáját láttuk azoknál a hős ma­gyar katonáknál, akik néhány hét­tel ezelőtt Munkácsot megvédték a csehek alattomos támadása ellen. Arra törekszünk, hogy minden ma­gyar embert ugyanaz a felelősség- tudat hassa át, mint Munkács váro­sának hőseit. Igen érdekes kijelentéseket tett a miniszter a zsidókérdésre vonatko­zólag. Hangsúlyozta, hogy a maga személyében nem antiszemita, ha­nem meggyőződéses magyar em­ber, aki a cseh uralom két évtize­dében megtanulta azt, hogy mit je­lent a faji Öntudat. A zsidó tör­vényre azért van szükség, mert az igazi magyar népi gondolathoz, an­nak érvényesüléséhez csak úgy jut­hatunk el, ha a zsidóságot a ma- | gyár életből kikapcsoljuk. Nem tűr- I hetjük tehát tovább, hogy a zsidó­ság szabályozza a magyar élet ütemét. A népi gondolat mellett foglal- | kozott Jaross miniszter beszédé­ben a Magyar Élet Mozgalom má­sik irányitó eszméjével: a szociális igazság gondolatával. Ez a szo­ciális igazság arra figyelmeztet ben­nünket, hogy -a magyar életet egy­szerűbbé tegyük, szerényebb ala­pokra helyezzük s elsősorban arra, hogy az egyes társadalmi osztályok életszínvonalában mutatkozó kü­lönbségeket kiegyenlítsük. — Ezért van szükség a földbirtokreformra. Ennek célja ugyanis az, hogy mi­nél több magyar ember kezére jut­tassa a magyar főidet, minél több földmivelő magyar számára tegye lehetővé az önálló gazdálkodást. így erősíthetjük a magyar kisembe­reket és a magyar Családokat, ami annál fontosabb, mivel az egészsé­ges és boldog magyar jövőt két­ségtelenül az önálló exzisztenciákra, tehát a független magyar emberekre és a magyar családokra kell fel­építeni. Egy szebb és boldogabb magyar jövő körvonalai bontakoznak ki sze­meink előtt az uj magyar élet esz­méit hirdető mozgalomból. Egy oly korszak hajnalhasadását jelenti ez a mozgalom, amelyben minden be­csületes magyar ember meg fogja találni a maga és családja boldo­gulását és nyugodtan élvezheti tisz- teséges munkájának gyümölcseit. Ezért tekint bízó reménységgel a nemzet azokra a férfiakra, akik ezt a mozgalmat hóditó útjára elindí­tották és a biztos győzelem felé vezetik. |XI. Plus meghalt Az egyháztörténelem egyik leg­nagyobb pápája: XI. Pius f. hó 10-én reggel 5 óra 31 perckor bronchitisszel párosult asthmatikus szívroham következtében elhunyt. Halála mély gyászba dönti nem­csak a katolikus világot, hanem hazánkat is, mert a megboldogult őszinte igaz és hatalmas barátja volt országunknak és sok esetben igen értékes elhatározásai bizonyí­tották, mennyire szerette S/.űz Mária országát és ennek az országnak minden rendű és rangú lakosát. XI. Pius pápa az 1857. évi március hó 31-én született a Milánó mel­letti Desioban, ahol atyja Ratti Achilles tekintélyes textilgyáros volt. A keresztségben ő is atyja nevét kapta. Tanulmányait Milanóban és Rómában végezve, az 1879.^ évben szentelték pappá. Három évig volt káplán, majd a milánói hittudományi főiskolán lett teológiai tanár. A katedráról a világhírű milánói Szent Ambrus könytár tisztviselői állására hívták, mig az 1898. évben a könyv­tár igazgatója lett. Ebből az állá­sából az 1911. évben X. Pius pápa áthelyezte a vatikáni könyvtárba. Az 1914. évben már a Szent Péter bazilika kanonoka és a vatikáni könyvtár igazgatója. A pápa az 1918. évben Lengyel- országba küldte apostoli vizitator- nak, 1919-ben pedig kinevezte lepantói címzetes érseknek és varsói nunciusnak. A lengyelek sokat kö­szönhetnek az ő működésének, mert Pilsudszky mellett éltetője volt a bolsevistaellenes iránynak. Az 1921. évben a pápa kinevezte milánói érsekké és biborossá. öt hónap múlva, az 1922. évi február hó 6-án a Conclave pápává választotta. Ekkor mint pápa a XI. Pius nevet vette fel és jelszava lett: Krisztus békéje Krisztus országában. Ezért dolgozott és ezt jórészt sike­rült is megvalósítania. XI. Pius, mint elöljáróban mon­dottuk, egyik legnagyobb pápája volt a katolikus egyháztörténelem­nek. Bölcsesége, igazságszeretete és erélye a legnehezebb veszélye­ken és helyzeteken keresztül is át tudta menteni az Egyház hajóját. Egyik legnagyobb és legismertebb műve a lateráni egyezmény, ame­lyet tiz évvel ezelőtt, az 1929. évi február 11-én kötött. Bötcseségtől áthatott sok konkor­dátumot kötött és számtalan encikli- kájának mindegyikéjére felfigyelt a világ. Különösen hires: a Casti connubii kezdetű és a házasélet tisztaságának helyreállítását kívánó enciklikája, a Quadragessimo anno a szociális kérdések megoldását követelő, továbbá a papnevelés elmélyítésére, valamint a lelkigya­korlatok intézményessé tételére vo­natkozó enciklikái. ő az Actlo Catholica pápája és szívügyét ké­pezték a missziók. Az ő pápasága alatt körülbelül tízmillió pogányt kereszteltek meg a katolikus misz- szionáriusok. Sok apostoli admi- nisztraturát szervezett és nemcsak sokat tett az exotikus népek benn­szülött papságának a képzéséért, de ő volt az első pápa, aki a színes emberfajták papjai közül is püspö­köket kinevezett és az elsőket ő maga szentelte fel. Magyarországnak őszinte és nagy barátja volt és ezt minden alkalom­mal nemcsak hangoztatta, hanem be is bizonyította. A Szent Imre év, a budapesti Eucharisztikus kongresz- s?us, a Szent István év mind azt mutatják, mennyire szeretett ben­nünket és nemcsak kitüntetett ezek­nek az engedélyezésével, de^ nagy erkölcsi és anyagi hasznot is haj­tott vele országunknak. Minden magyar hálás szeretettel gondol elmúlása alkalmával is a nagy pápára és emlékét a nem­zet legnagyobb barátai közt fogja i megőrizni a nép és a magyar tör- | ténelem egyaránt. Másfél millió hold föld a népnek Imrédy Béla miniszterelnök vasár­nap ünnepélyes külsőségek között átvette Székesfehérvár díszpolgári oklevelét. Hóman Bálint, Vay László államtitkár, Kolosváry-Borcsa Mihály sajtófőnök, Madarassy Pál minisz­teri tanácsos és Haeffler István mi­niszteri titkár kíséretében érkezett a miniszterelnök Székesfehérvárra. A díszközgyűlésen, amelyet gróf Széchenyi Viktor főispán nyitott meg, Csitáry G. Emil, a város polgár- mestere átnyújtotta a miniszterelnök­nek a város díszpolgári oklevelét és a székesfehérvári Szent István- szobor kicsinyített mását. A mi­niszterelnök rövid beszéd kíséreté­ben köszönte meg a bizalmat. Később Imrédy Béla és kísérete megjelentek a Magyar Élet Moz­galom zászlóbontó nagygyűlésén. Imrédy kijelentette beszédében, hogy magyar földön magyar életet aka- j runk élni. Hosszan fejtegette ez­után az ősi föld jelentőségét és rá- ’ mutatott arra, hogy az ősi föld je­lenti azt, hogy ami a múltban szép, igazán magyar volt, azt tisztelet­ben tartjuk, ápoljuk, azt át akarjuk adni utódainknak, ősi föld jelenti azt, hogy a hagyományok szentek előttünk, hogy mi nem légüres térbi n akar­juk felépíteni épületünket, hanem nagyon jói tudjuk azt, hogy van egy régi és igazi Magyarország, amely évezredek óta fokozatosan fejlődött és fog fejlődni ezután is. A magyar géniuszt meg kell érte­nünk teljesen, össze kell egyeztet­nünk az uj fejlődési irányzatokkal, ennek a talaján építve kell meg­találnunk azokat az uj formákat, uj magyar gondolatokat, amelyek je­gyében kiteljesithetjük vágyainkat a magyar nemzet felemelésére. — Nem szaladunk beláthatatlan álom­képek és megvalósíthatatlan ígére­tek után. Nem Ígérjük azt, hogy a magyar nemzet az egyik napról a Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents