Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-02-11 / 13. szám
XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. február 11. (Szombat) 13. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SiarkeaxtGség ém kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 eiariscuai díj. Egész évre _ 12 pengő || Félévre ____ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton, előfizetési dllak is hirdetések, valamint a lap szellemi részit Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dlls I'M pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmélersoronként 10 fillér, Állástkaresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám—, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe keríti. Az u] masyor élet olaplal Erőteljes lépésekben halad előre az egész országban a Magyar Élet Mozgalom, amelyet tudvalevőleg vitéz Imrédy Béla miniszterelnök indított el a pesti. Vigadóban Viz- kereszt napján tartott beszédével. A magyar nép a kormányelnök szózatából megértette, hogy ezúttal nem egyszerű politikai szervezkedésről, nem egy politikai párt akciójáról van szó, megérezte a magyar nép, hogy ez a mozgalom sokkal többet akar: minden politikán és minden párton felülemelkedve uj magyar életet akar teremteni a magyar földön és igazi egységbe akarja összeforrasztani a nemzetnek minden egyes tagját. A miniszterelnök hivó szózata lelkes visszhangra talált a magyar lelkekben és ennek tulajdonítható, hogy mindazokban a városokban, ahol eddig a Magyar Élet Mozgalom zászlaját kibontották, a magyar nép nagy tömegekben és zárt sorokban csatlakozott ehhez a nagyjelentőségű mozgalomhoz. Az elmúlt vasárnapon a magyar Dunántúl legősibb városa : Székes- fehérvár Imrédy Béla ajkairól hallgatta az uj magyar életet hirdető mozgalom irányelveit, mig ugyanakkor az Alföld egyik fontos városában, Békéscsabán Jaross Andor felvidéki miniszter fejtette ki az ösz- szegyült magyarok előtt ennek a mozgalomnak hátterét és a nemzet jövőjére kiható fontosságát. Beszédében elsősorban az általa képviselt felvidéki magyarságról emlékezett meg, amely meg van elégedve a mai helyzettel és boldogan vesz részt a magyar élet minden megnyilatkozásában. A továbbiakban azt fejtegette a miniszter, hogy ez a mozgalom, függetlenül minden politikai párttól, meg akarja oldani a magyar élet összes függő kérdéseit és egy egészséges uj Magyar- ország alapköveit akarja lerakni. Meg akarja teremteni a magyar népi erők igazi összefogását, egészséges nacionalista és katonai szellemet akar terjeszteni, amelynek ragyogó példáját láttuk azoknál a hős magyar katonáknál, akik néhány héttel ezelőtt Munkácsot megvédték a csehek alattomos támadása ellen. Arra törekszünk, hogy minden magyar embert ugyanaz a felelősség- tudat hassa át, mint Munkács városának hőseit. Igen érdekes kijelentéseket tett a miniszter a zsidókérdésre vonatkozólag. Hangsúlyozta, hogy a maga személyében nem antiszemita, hanem meggyőződéses magyar ember, aki a cseh uralom két évtizedében megtanulta azt, hogy mit jelent a faji Öntudat. A zsidó törvényre azért van szükség, mert az igazi magyar népi gondolathoz, annak érvényesüléséhez csak úgy juthatunk el, ha a zsidóságot a ma- | gyár életből kikapcsoljuk. Nem tűr- I hetjük tehát tovább, hogy a zsidóság szabályozza a magyar élet ütemét. A népi gondolat mellett foglal- | kozott Jaross miniszter beszédében a Magyar Élet Mozgalom másik irányitó eszméjével: a szociális igazság gondolatával. Ez a szociális igazság arra figyelmeztet bennünket, hogy -a magyar életet egyszerűbbé tegyük, szerényebb alapokra helyezzük s elsősorban arra, hogy az egyes társadalmi osztályok életszínvonalában mutatkozó különbségeket kiegyenlítsük. — Ezért van szükség a földbirtokreformra. Ennek célja ugyanis az, hogy minél több magyar ember kezére juttassa a magyar főidet, minél több földmivelő magyar számára tegye lehetővé az önálló gazdálkodást. így erősíthetjük a magyar kisembereket és a magyar Családokat, ami annál fontosabb, mivel az egészséges és boldog magyar jövőt kétségtelenül az önálló exzisztenciákra, tehát a független magyar emberekre és a magyar családokra kell felépíteni. Egy szebb és boldogabb magyar jövő körvonalai bontakoznak ki szemeink előtt az uj magyar élet eszméit hirdető mozgalomból. Egy oly korszak hajnalhasadását jelenti ez a mozgalom, amelyben minden becsületes magyar ember meg fogja találni a maga és családja boldogulását és nyugodtan élvezheti tisz- teséges munkájának gyümölcseit. Ezért tekint bízó reménységgel a nemzet azokra a férfiakra, akik ezt a mozgalmat hóditó útjára elindították és a biztos győzelem felé vezetik. |XI. Plus meghalt Az egyháztörténelem egyik legnagyobb pápája: XI. Pius f. hó 10-én reggel 5 óra 31 perckor bronchitisszel párosult asthmatikus szívroham következtében elhunyt. Halála mély gyászba dönti nemcsak a katolikus világot, hanem hazánkat is, mert a megboldogult őszinte igaz és hatalmas barátja volt országunknak és sok esetben igen értékes elhatározásai bizonyították, mennyire szerette S/.űz Mária országát és ennek az országnak minden rendű és rangú lakosát. XI. Pius pápa az 1857. évi március hó 31-én született a Milánó melletti Desioban, ahol atyja Ratti Achilles tekintélyes textilgyáros volt. A keresztségben ő is atyja nevét kapta. Tanulmányait Milanóban és Rómában végezve, az 1879.^ évben szentelték pappá. Három évig volt káplán, majd a milánói hittudományi főiskolán lett teológiai tanár. A katedráról a világhírű milánói Szent Ambrus könytár tisztviselői állására hívták, mig az 1898. évben a könyvtár igazgatója lett. Ebből az állásából az 1911. évben X. Pius pápa áthelyezte a vatikáni könyvtárba. Az 1914. évben már a Szent Péter bazilika kanonoka és a vatikáni könyvtár igazgatója. A pápa az 1918. évben Lengyel- országba küldte apostoli vizitator- nak, 1919-ben pedig kinevezte lepantói címzetes érseknek és varsói nunciusnak. A lengyelek sokat köszönhetnek az ő működésének, mert Pilsudszky mellett éltetője volt a bolsevistaellenes iránynak. Az 1921. évben a pápa kinevezte milánói érsekké és biborossá. öt hónap múlva, az 1922. évi február hó 6-án a Conclave pápává választotta. Ekkor mint pápa a XI. Pius nevet vette fel és jelszava lett: Krisztus békéje Krisztus országában. Ezért dolgozott és ezt jórészt sikerült is megvalósítania. XI. Pius, mint elöljáróban mondottuk, egyik legnagyobb pápája volt a katolikus egyháztörténelemnek. Bölcsesége, igazságszeretete és erélye a legnehezebb veszélyeken és helyzeteken keresztül is át tudta menteni az Egyház hajóját. Egyik legnagyobb és legismertebb műve a lateráni egyezmény, amelyet tiz évvel ezelőtt, az 1929. évi február 11-én kötött. Bötcseségtől áthatott sok konkordátumot kötött és számtalan encikli- kájának mindegyikéjére felfigyelt a világ. Különösen hires: a Casti connubii kezdetű és a házasélet tisztaságának helyreállítását kívánó enciklikája, a Quadragessimo anno a szociális kérdések megoldását követelő, továbbá a papnevelés elmélyítésére, valamint a lelkigyakorlatok intézményessé tételére vonatkozó enciklikái. ő az Actlo Catholica pápája és szívügyét képezték a missziók. Az ő pápasága alatt körülbelül tízmillió pogányt kereszteltek meg a katolikus misz- szionáriusok. Sok apostoli admi- nisztraturát szervezett és nemcsak sokat tett az exotikus népek bennszülött papságának a képzéséért, de ő volt az első pápa, aki a színes emberfajták papjai közül is püspököket kinevezett és az elsőket ő maga szentelte fel. Magyarországnak őszinte és nagy barátja volt és ezt minden alkalommal nemcsak hangoztatta, hanem be is bizonyította. A Szent Imre év, a budapesti Eucharisztikus kongresz- s?us, a Szent István év mind azt mutatják, mennyire szeretett bennünket és nemcsak kitüntetett ezeknek az engedélyezésével, de^ nagy erkölcsi és anyagi hasznot is hajtott vele országunknak. Minden magyar hálás szeretettel gondol elmúlása alkalmával is a nagy pápára és emlékét a nemzet legnagyobb barátai közt fogja i megőrizni a nép és a magyar tör- | ténelem egyaránt. Másfél millió hold föld a népnek Imrédy Béla miniszterelnök vasárnap ünnepélyes külsőségek között átvette Székesfehérvár díszpolgári oklevelét. Hóman Bálint, Vay László államtitkár, Kolosváry-Borcsa Mihály sajtófőnök, Madarassy Pál miniszteri tanácsos és Haeffler István miniszteri titkár kíséretében érkezett a miniszterelnök Székesfehérvárra. A díszközgyűlésen, amelyet gróf Széchenyi Viktor főispán nyitott meg, Csitáry G. Emil, a város polgár- mestere átnyújtotta a miniszterelnöknek a város díszpolgári oklevelét és a székesfehérvári Szent István- szobor kicsinyített mását. A miniszterelnök rövid beszéd kíséretében köszönte meg a bizalmat. Később Imrédy Béla és kísérete megjelentek a Magyar Élet Mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén. Imrédy kijelentette beszédében, hogy magyar földön magyar életet aka- j runk élni. Hosszan fejtegette ezután az ősi föld jelentőségét és rá- ’ mutatott arra, hogy az ősi föld jelenti azt, hogy ami a múltban szép, igazán magyar volt, azt tiszteletben tartjuk, ápoljuk, azt át akarjuk adni utódainknak, ősi föld jelenti azt, hogy a hagyományok szentek előttünk, hogy mi nem légüres térbi n akarjuk felépíteni épületünket, hanem nagyon jói tudjuk azt, hogy van egy régi és igazi Magyarország, amely évezredek óta fokozatosan fejlődött és fog fejlődni ezután is. A magyar géniuszt meg kell értenünk teljesen, össze kell egyeztetnünk az uj fejlődési irányzatokkal, ennek a talaján építve kell megtalálnunk azokat az uj formákat, uj magyar gondolatokat, amelyek jegyében kiteljesithetjük vágyainkat a magyar nemzet felemelésére. — Nem szaladunk beláthatatlan álomképek és megvalósíthatatlan ígéretek után. Nem Ígérjük azt, hogy a magyar nemzet az egyik napról a Egyes szám ára 12 fillér.
