Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-12-23 / 100. szám
4 TOLtfAMEGYEI ÚJSÁG 1939 december 23. Kellemes karácsonyt szerezhet bárkinek, ha aJándéktArgyalt a Városi drogériában szerzi be 718 Szekszárdi Korzó ciálpolitikai feladatok teljesítését, amelynek ápolása a múltban nem Volt megfeleld. Ha ezeket a feladatokat meg akarjuk oldani, a közteherviselést fokozni kell. Ne áltassuk magunkat és ne térjünk ki ez elől a gondolat elől. Meg kell vele barátkozni. Éppen ez teszi talán megengedetté, hogy egypár adó- politikai reflexiót tegyen a vita során. A* egyenes adók további emelésének mellőzése. Minél jobban fokozódik az adókulcs, annál jobban kiütköznek min* den adórendszer elkerülhetetlen hibái. Ez kétségtelen. Én valahogyan úgy érzem — mondotta őrfify — hogy egyenes adók terén elérkeztünk egy bizonyos határhoz, amelyen tUl már alig mehetünk. Bármennyire azt tanultuk is tanítómestereinktől, hogy a modern adótan, a modern pénzügytan elve az egyenes adózás rendszerére kell, hogy felépittessék, az az érzésünk, hogy alig-alig lesz elkerülhető a közvetett adózás továbbfokozása. { Felemlítette azután, hogy összehasonlítva a kulturnemzetek adótételeit a progresszivitás szempontjából, még fogják állapítani, hogy a reakciósnak nevezett Magyarország bizony a progresszió szempontjából is legelői van úgy A vagyonadó, mint a jövedelemadó terén. Ezek A kulcsok igen emelkednek, a legfelsőbb fokozatokban már a jövedelem és a vagyon kasszálása határán vannak. Amikora 1931-es krízis kiütött, meghoztuk a vagyonadó 100 százalékos pótlékát. Most nemrégen jött a beruházási hozzájárulás. A felsőház, — tisztelet, becsület — bár sajat bőréről volt szó, ■szó nélkül megszavazta ezt is. A kapitalisztikus, polgári társadalomban a tőkegyűjtésnek és á vagyonnak óriási gazdasági és erkölcsi jelentősége van s ezért vigyázni kell arra, nehogy egy szép napon odajusson a dolgozó és takarékoskodó polgári társadalom, , hogy hiábavaló volt munkája, takarékossága, mert az állam felszívja nemcsak jövedelmét, hanem vagyonát is. Ha tehát elkerülhetetlen az állami jövedelmek fokozása, legyen óvatos a'pénzügyminiszter a vagyon további igénybevételénél. A mobil tőkék jobb megadóztatása. Fel kell hívnom azonban a figyelmet arra, -— folytatta tovább beszédét O r f f y — hogy a legutóbbi adóstatisztika adatai szerint tényleg vannak még jövedelmek, amelyek még mindig nincsenek kellően megfogva. Távol áll tőlem, hogy mint iskolázott pénzügyi politikus, a mobil tőke ellen szóljak, de a jövedelemadó statisztikájából megállapíthatjuk, hogy a földadó, a ház- adó, a szolgálati viszonyból eredő adó és a kereseti adó együtt a 100 egységből álló állami jövedelemnek 96 százalékát teszi ki, a mobil tőke pedig csak 1'6 százalékát alimen- tálja. Lehetetlen tehát, meg nem ál- lapitani, hogy ezen a téren anomáliák vannak. BomMill TnKnréHpfenztilr R.T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (AlapMitott ai 180#. évben) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kSIcsSnokeftj betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztél, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízáséit gyorsan és előzékenyen bonyolítja le« A termelési politika. Áttérve az általánosabb témákra, azt hangoztatta Ő r f f y, hogyha egy társadalom, egy állam élni akar, akkor folyton, szakadatlanul termelnie kell, mert a termelés érdé kében kiadott minden fillér tízszeresen térül meg és leszögezte, hogy az elkövetkezendő időkben az állam minden felesleges fillérjét a termelési politika érdekében kell felhasználni. Felhívta ezután a földmivelésügyi miniszter figyelmét a talajvizsgálat! kutatás és térképek gyorsabb Ütemű elkészítésére, mert enélkül nem lehet a mezőgazdasági termelést hatékonyan megszervezni. Ha ezt a munkát elvégzik, a magyar gazda megbízható tudományos alapon fogja tudni, hogy mit kell termelnie. Nagy szak- szerűséggel és részletességgel beszélt ezután dr ő r f f y a vízrendezés kérdéséről is A minisztériumok hatáskörének csökkentése ügyéről is nagy hozzáértéssel beszélt, mint olyan, aki képviselő korában sokat foglalkozott a köz- igazgatás racionalizálásának a kérdésével és mint akinek az akkori ügyrend megszövegezésében is nagy része volt. A központi hatóságok konkrét ügyekkel való agyonterhe- lésének meg keli szűnni, mert a kormányhatóságok nem azért vannak, hogy konkrét ügyeket intézzenek, hanem a törvényelőkészités és az adminisztráció irányítása a feladatuk. A fiatalság érvényesülésének elősegítése is olyan szempont, amelyre gondosan tekintettel kell lenni. Akiknek ügyrendi kérdésekben egészséges, okos ötletei vannak az ügyintézés ésszerűsítése, olcsóbbá, gyorsabbá és megfelelőbbé tétele tekintetében, azokat gyorsabb előléptetéssel kell jutalmazni. Sajnos, hogy a fiatalok telkes, alkotó működése nagyon gyakran gúnyos, kicsinyes féltékenykedésekbe és akadályokba ütközik. Ennek a féltékenykedésnek meg kell szűnni, mert nem élég, ha a fiataloknak ADOB kenyeret adnak, munkakört, hatáskört és önállóságot is kell nekik adni. A községi jegyzők túlterhelése szintén ismert dolog. Ennek meg kell szűnni, mert hamarosan bekövetkezik az alsófoku közigazgatás csődje. A jegyzőket vissza kell adni a községnek, amelyeknek lelki irányítójának, szerető apjának, barátjának kellene lenni. Le kell venni vállaikról az adóbehajtás munkáját, amely meggyülölteti őket a néppel, mert a jegyző a szigorú utasítások értelmében sokszor kegyetlenül és erőszakosan is kénytelen fellépni az adózó polgárokkal szemben. A magyar parlamentárlzmns | ■f-í folytatta tovább ő r f f y — sok j támadásban részesült az utóbbi | 573 időkben olyanok részéről, akik politikai ambícióikat nem tudták kielégíteni. Ezekkel a támadásokkal szemben azonban meg kell állapítani, hogy a magyar képviselőház és felsőház a kor hívását és hangját megértve, a helyzet magaslatán, minden kicsinyes, egyéni szemponttól eltávolodva, magas elvi állásponton, nyugodtan, izgalommentesen hozta meg határozatait. A magyar törvényhozók magas erkölcsi felfogását tükrözte vissza a földreform vitája is, amelyben a legnagyobb megértéssel és áldozathozatalra való szándékkal igyekeztek a nemzet törzsének életnívóját emelni. Dobell!) Aladár építész, építőmester Danaföldvár, Templom-utca 57. sa. 734 Mindennémü tervek készítését fis épületek kivitelét* jutányos árban vállalja Lírai hangú volt • ő r f f y beszéd dének befejezése, melyben kihangsúlyozta, hogy a mostani ködös nemzetközi helyzetken a magyar nép hallatlan önuralma nyugalma, imponáló munkakészsége példa lehet a törvényhozókra is. Ne legyünk kicsinyesek — végzé beszédét — felejtsük el az ellentéteket, emelkedjünk a bennünket körülvevő köd fölé, azokra a magaslatokra, ahonnan tisztábban láthatjuk a magyar jövőt, amelyre nézve mindnyájunk közös meggyőződése, hogy csak szép lehet, csak jó lehet, csak komolyan akarni kell! Gróf Teleki Pál Gömbös Gyulftröl Gróf Teleki Pál miniszterelnök, a keresztény magyar társadalom egyik legtekintélyesebb egyesületében, a Magyar Országos Véderő Egyesületben vitéz Gömbös Gyula emlékének áldozott A MOVE fennállásának húszéves jubileumát ünnepelte azon a serlegavató vacsorán, amelyen a miniszterelnök Gömbös Gyula államférfim és emberi hatalmas egyéniségéről adott hű képet. A vacsorán résztvett a magyar közélet ezernél több előkelősége s a vezetők mellett ott voltak a MOVE magyar formaruhás egyszerű munkásai is. Gróf Teleki Pál miniszterelnök ünnepi beszédében mindenekelőtt azokat a közvetlen benyomásokát rajzolta fel, amelyeket az igaz benső barátság s a nagy szervezőhöz fűzött lelki kapcsolatok révén szerzett és amelyek közül néhányat fel is jegyzett. — Alaptermészete volt Gömbös Gyulának a hűség és makacsul ragaszkodott mindenhez, ami magyar. Figyelte a keletet, ahonnan jöttünk, ahonnan mindig annyi veszély fenyegetett, de figyelte a nyugatot is, hogy annak egyik-másik gondolatát — mindig a magyar ember érzésvilága és a nemzet érdekei szerint átalakítva — átvegye. Vissza és előre a múltba és a jövőbe egyaránt messzire tekintett s ezért tudött a közeli utakon is szilárd jellem maradni. Álmodozó volt, de hitt a magyar nemzet erejében. Érezte magában a nemzeti érzést, érezte a nemzet életét Álmai a valóságból fakadtak és azok ma is a legszebb álmai minden magyar léleknek. De ő talán tudatosabban érezte és határozottabban, elszántabban és óriási akaraterővel, magyar faja iránti végtelen szeretettel tudta munkálni is az álom valóraválását, a független magyar állam megerősítését. Ebben a nemzeti egység megteremtését kívánó munkájában érvényesíteni igyekezett gondolatvilágát, éppen ezért hangoztatta, hogy „a szélsőségek ellen harcot hirdetek és minden körülmények között fenntartom a jogrendet, amely nélkül nincs békés munka és nincs nem- Í zeti megerősödés". Gróf Teleki Pál beszédében talán legidőszerűbb volt annak á kérdésnek a feltevése, hogy ki a magyar, hogy mit jelent magyarnak lenni* mikor válik valaki igazán magyarrá. A felelet a maga egyszerűségében is frappáns volt: magyar az, akinek lelkében a magyarság érzése egyeduralkodóvá válik. Ilyen magyar volt Gömbös Gyula is, mert magyarul érzett és mert a magyar érzés, ha volt is más vérsejtje, egyeduralkodóvá vált benne. Gömbös Gyula célkitűzéseit követi a mai magyar,, politika is. Az állami élet irányítása, az általa lefektetett alapelvek szerint folyik. Az ő szellemében szolgálja a nagy magyar ügyet gróf Teleki Pál miniszterelnök és kormánya és az ő elgondolásai és „álmai" szerint halad a megvalósítás utján a szebb, boldogabb, magyarabb teljes Magyarország felé. Virágos processió élén Irta: Könnyű László Virágos szemű, bársonyos lányok, Szereleméhes, izmos, karcsú ifjak) Nevető almafák, dús virágok: Processiója élén vágok útnak. Kócos hajamat lágy szél verdesi* Kabátom ujját csókdossa az est, Utamat csillogó ezüsttel kiveri A hold; ez a kedves, kóbor rest. Oldalamon óriás testőrök: Kemény vigyázzban menetelő nyárfák* Szívem húrjain ékes fénytörök Verik a vidám allelúját. Rozzant lantomat angyalok emelik, Valami tiszta zenét játszanak rajta% Mikor előttem lassan megnyílik Egy végtelenkék, nagy felhőpajta, Honnan édes szénaillat árad Szegény, megtépett szívemre, Lassan érzem, hogy agyam fárad És édes álom kúszik a szememre. Úgy alszom el az Isten ölében, Virágos processióm élén, Mint ä megtért vándor házatáján, Az illatos szénakazal végén.
