Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-12-23 / 100. szám

4 TOLtfAMEGYEI ÚJSÁG 1939 december 23. Kellemes karácsonyt szerezhet bárkinek, ha aJándéktArgyalt a Városi drogériában szerzi be 718 Szekszárdi Korzó ciálpolitikai feladatok teljesítését, amelynek ápolása a múltban nem Volt megfeleld. Ha ezeket a felada­tokat meg akarjuk oldani, a köz­teherviselést fokozni kell. Ne áltas­suk magunkat és ne térjünk ki ez elől a gondolat elől. Meg kell vele barátkozni. Éppen ez teszi talán megengedetté, hogy egypár adó- politikai reflexiót tegyen a vita során. A* egyenes adók további eme­lésének mellőzése. Minél jobban fokozódik az adó­kulcs, annál jobban kiütköznek min* den adórendszer elkerülhetetlen hi­bái. Ez kétségtelen. Én valahogyan úgy érzem — mondotta őrfify — hogy egyenes adók terén elérkez­tünk egy bizonyos határhoz, ame­lyen tUl már alig mehetünk. Bár­mennyire azt tanultuk is tanító­mestereinktől, hogy a modern adó­tan, a modern pénzügytan elve az egyenes adózás rendszerére kell, hogy felépittessék, az az érzésünk, hogy alig-alig lesz elkerülhető a közvetett adózás továbbfokozása. { Felemlítette azután, hogy össze­hasonlítva a kulturnemzetek adó­tételeit a progresszivitás szempont­jából, még fogják állapítani, hogy a reakciósnak nevezett Magyarország bizony a progresszió szempontjá­ból is legelői van úgy A vagyonadó, mint a jövedelemadó terén. Ezek A kulcsok igen emelkednek, a leg­felsőbb fokozatokban már a jöve­delem és a vagyon kasszálása hatá­rán vannak. Amikora 1931-es krízis kiütött, meghoztuk a vagyonadó 100 százalékos pótlékát. Most nem­régen jött a beruházási hozzájáru­lás. A felsőház, — tisztelet, becsü­let — bár sajat bőréről volt szó, ■szó nélkül megszavazta ezt is. A kapitalisztikus, polgári társadalom­ban a tőkegyűjtésnek és á vagyon­nak óriási gazdasági és erkölcsi jelentősége van s ezért vigyázni kell arra, nehogy egy szép napon odajusson a dolgozó és takarékos­kodó polgári társadalom, , hogy hiábavaló volt munkája, takarékos­sága, mert az állam felszívja nem­csak jövedelmét, hanem vagyonát is. Ha tehát elkerülhetetlen az állami jövedelmek fokozása, legyen óvatos a'pénzügyminiszter a vagyon to­vábbi igénybevételénél. A mobil tőkék jobb megadóztatása. Fel kell hívnom azonban a figyel­met arra, -— folytatta tovább be­szédét O r f f y — hogy a legutóbbi adóstatisztika adatai szerint tényleg vannak még jövedelmek, amelyek még mindig nincsenek kellően meg­fogva. Távol áll tőlem, hogy mint iskolázott pénzügyi politikus, a mobil tőke ellen szóljak, de a jö­vedelemadó statisztikájából megál­lapíthatjuk, hogy a földadó, a ház- adó, a szolgálati viszonyból eredő adó és a kereseti adó együtt a 100 egységből álló állami jövedelemnek 96 százalékát teszi ki, a mobil tőke pedig csak 1'6 százalékát alimen- tálja. Lehetetlen tehát, meg nem ál- lapitani, hogy ezen a téren anomá­liák vannak. BomMill TnKnréHpfenztilr R.T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (AlapMitott ai 180#. évben) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kSIcsSnokeftj betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztél, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízáséit gyorsan és előzékenyen bonyolítja le« A termelési politika. Áttérve az általánosabb témákra, azt hangoztatta Ő r f f y, hogyha egy társadalom, egy állam élni akar, akkor folyton, szakadatlanul ter­melnie kell, mert a termelés érdé kében kiadott minden fillér tízsze­resen térül meg és leszögezte, hogy az elkövetkezendő időkben az ál­lam minden felesleges fillérjét a ter­melési politika érdekében kell fel­használni. Felhívta ezután a földmivelésügyi miniszter figyelmét a talajvizsgálat! kutatás és térképek gyorsabb Ütemű elkészí­tésére, mert enélkül nem lehet a mezőgazdasági termelést hatékonyan megszervezni. Ha ezt a munkát el­végzik, a magyar gazda megbízható tudományos alapon fogja tudni, hogy mit kell termelnie. Nagy szak- szerűséggel és részletességgel be­szélt ezután dr ő r f f y a vízrende­zés kérdéséről is A minisztériumok hatáskörének csökkentése ügyéről is nagy hozzáértéssel be­szélt, mint olyan, aki képviselő korában sokat foglalkozott a köz- igazgatás racionalizálásának a kér­désével és mint akinek az akkori ügyrend megszövegezésében is nagy része volt. A központi hatóságok konkrét ügyekkel való agyonterhe- lésének meg keli szűnni, mert a kormányhatóságok nem azért van­nak, hogy konkrét ügyeket intéz­zenek, hanem a törvényelőkészités és az adminisztráció irányítása a feladatuk. A fiatalság érvényesülésének elősegítése is olyan szempont, amelyre gondo­san tekintettel kell lenni. Akiknek ügyrendi kérdésekben egészséges, okos ötletei vannak az ügyintézés ésszerűsítése, olcsóbbá, gyorsabbá és megfelelőbbé tétele tekintetében, azokat gyorsabb előléptetéssel kell jutalmazni. Sajnos, hogy a fiatalok telkes, alkotó működése nagyon gyakran gúnyos, kicsinyes félté­kenykedésekbe és akadályokba üt­közik. Ennek a féltékenykedésnek meg kell szűnni, mert nem élég, ha a fiataloknak ADOB kenyeret adnak, munkakört, hatáskört és önállósá­got is kell nekik adni. A községi jegyzők túlterhelése szintén ismert dolog. Ennek meg kell szűnni, mert hamarosan bekö­vetkezik az alsófoku közigazgatás csődje. A jegyzőket vissza kell adni a községnek, amelyeknek lelki irá­nyítójának, szerető apjának, barát­jának kellene lenni. Le kell venni vállaikról az adóbehajtás munkáját, amely meggyülölteti őket a néppel, mert a jegyző a szigorú utasítások értelmében sokszor kegyetlenül és erőszakosan is kénytelen fellépni az adózó polgárokkal szemben. A magyar parlamentárlzmns | ■f-í folytatta tovább ő r f f y — sok j támadásban részesült az utóbbi | 573 időkben olyanok részéről, akik po­litikai ambícióikat nem tudták ki­elégíteni. Ezekkel a támadásokkal szemben azonban meg kell állapí­tani, hogy a magyar képviselőház és felsőház a kor hívását és hang­ját megértve, a helyzet magaslatán, minden kicsinyes, egyéni szempont­tól eltávolodva, magas elvi állás­ponton, nyugodtan, izgalommente­sen hozta meg határozatait. A ma­gyar törvényhozók magas erkölcsi felfogását tükrözte vissza a föld­reform vitája is, amelyben a leg­nagyobb megértéssel és áldozat­hozatalra való szándékkal igyekez­tek a nemzet törzsének életnívóját emelni. Dobell!) Aladár építész, építőmester Danaföldvár, Templom-utca 57. sa. 734 Mindennémü tervek készítését fis épületek kivitelét* jutányos árban vállalja Lírai hangú volt • ő r f f y beszéd dének befejezése, melyben kihang­súlyozta, hogy a mostani ködös nemzetközi helyzetken a magyar nép hallatlan önuralma nyugalma, imponáló munkakészsége példa lehet a törvényhozókra is. Ne legyünk kicsinyesek — végzé beszédét — felejtsük el az ellenté­teket, emelkedjünk a bennünket kö­rülvevő köd fölé, azokra a magas­latokra, ahonnan tisztábban láthat­juk a magyar jövőt, amelyre nézve mindnyájunk közös meggyőződése, hogy csak szép lehet, csak jó lehet, csak komolyan akarni kell! Gróf Teleki Pál Gömbös Gyulftröl Gróf Teleki Pál miniszterelnök, a keresztény magyar társadalom egyik legtekintélyesebb egyesületé­ben, a Magyar Országos Véderő Egyesületben vitéz Gömbös Gyula emlékének áldozott A MOVE fenn­állásának húszéves jubileumát ün­nepelte azon a serlegavató vacso­rán, amelyen a miniszterelnök Göm­bös Gyula államférfim és emberi hatalmas egyéniségéről adott hű képet. A vacsorán résztvett a ma­gyar közélet ezernél több előkelő­sége s a vezetők mellett ott voltak a MOVE magyar formaruhás egy­szerű munkásai is. Gróf Teleki Pál miniszterelnök ünnepi beszédében mindenekelőtt azokat a közvetlen benyomásokát rajzolta fel, amelyeket az igaz benső barátság s a nagy szervezőhöz fű­zött lelki kapcsolatok révén szer­zett és amelyek közül néhányat fel is jegyzett. — Alaptermészete volt Gömbös Gyulának a hűség és ma­kacsul ragaszkodott mindenhez, ami magyar. Figyelte a keletet, ahon­nan jöttünk, ahonnan mindig annyi veszély fenyegetett, de figyelte a nyugatot is, hogy annak egyik-má­sik gondolatát — mindig a magyar ember érzésvilága és a nemzet ér­dekei szerint átalakítva — átvegye. Vissza és előre a múltba és a jö­vőbe egyaránt messzire tekintett s ezért tudött a közeli utakon is szi­lárd jellem maradni. Álmodozó volt, de hitt a magyar nemzet erejében. Érezte magában a nemzeti érzést, érezte a nemzet életét Álmai a valóságból fakadtak és azok ma is a legszebb álmai min­den magyar léleknek. De ő talán tudatosabban érezte és határozot­tabban, elszántabban és óriási aka­raterővel, magyar faja iránti vég­telen szeretettel tudta munkálni is az álom valóraválását, a független magyar állam megerősítését. Eb­ben a nemzeti egység megterem­tését kívánó munkájában érvénye­síteni igyekezett gondolatvilágát, éppen ezért hangoztatta, hogy „a szélsőségek ellen harcot hirdetek és minden körülmények között fenn­tartom a jogrendet, amely nélkül nincs békés munka és nincs nem- Í zeti megerősödés". Gróf Teleki Pál beszédében ta­lán legidőszerűbb volt annak á kér­désnek a feltevése, hogy ki a ma­gyar, hogy mit jelent magyarnak lenni* mikor válik valaki igazán magyarrá. A felelet a maga egy­szerűségében is frappáns volt: ma­gyar az, akinek lelkében a ma­gyarság érzése egyeduralkodóvá válik. Ilyen magyar volt Gömbös Gyula is, mert magyarul érzett és mert a magyar érzés, ha volt is más vérsejtje, egyeduralkodóvá vált benne. Gömbös Gyula célkitűzéseit kö­veti a mai magyar,, politika is. Az állami élet irányítása, az általa le­fektetett alapelvek szerint folyik. Az ő szellemében szolgálja a nagy magyar ügyet gróf Teleki Pál mi­niszterelnök és kormánya és az ő elgondolásai és „álmai" szerint ha­lad a megvalósítás utján a szebb, boldogabb, magyarabb teljes Ma­gyarország felé. Virágos processió élén Irta: Könnyű László Virágos szemű, bársonyos lányok, Szereleméhes, izmos, karcsú ifjak) Nevető almafák, dús virágok: Processiója élén vágok útnak. Kócos hajamat lágy szél verdesi* Kabátom ujját csókdossa az est, Utamat csillogó ezüsttel kiveri A hold; ez a kedves, kóbor rest. Oldalamon óriás testőrök: Kemény vigyázzban menetelő nyárfák* Szívem húrjain ékes fénytörök Verik a vidám allelúját. Rozzant lantomat angyalok emelik, Valami tiszta zenét játszanak rajta% Mikor előttem lassan megnyílik Egy végtelenkék, nagy felhőpajta, Honnan édes szénaillat árad Szegény, megtépett szívemre, Lassan érzem, hogy agyam fárad És édes álom kúszik a szememre. Úgy alszom el az Isten ölében, Virágos processióm élén, Mint ä megtért vándor házatáján, Az illatos szénakazal végén.

Next

/
Thumbnails
Contents