Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-12-16 / 98. szám
XXI. évfolyam Szekszárdi 1999. december 16. (Szombat) 98. szám. Szerkeszttiiég éa kladóhlTitil: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blfiflzeteal dl): egész évre _ 12 pengő || Félévre ________6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap Megjelenik minden szerdán ás Szombaton. Előfizetési dijak ás hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árat: A legkisebb hirdetés dlia 1'M pengő. — A hirdetés egy 61 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, caaláál hír, valamtal a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Honvédelem a front mOsött Bizonyára nem tévedünk és nem ítélünk igazságtalanul, ha megállapítjuk, hogy a magyar polgárság £gy részének nincs megfelelő érzéke az úgynevezett kisegítő katonai szolgálat iránt, ami pedig minden polgárnak, aki még erre alkalmas, nemre való tekintet nélkül, feltétlen kötelessége. Ilyen mindenekelőtt a légoltalmi szolgálat, továbbá általában minden közérdekű munkaszolgálat, akár a mögöttes országrészek munkatáborainak, akár a Vörös- keresztnek keretében, tehát például az első segélynyújtás, ápolás, kötözés, amely szolgálatokra ma egyes intézményeink és egyesületeink igen helyesen toborozzák és nevelik a nőket is. Amennyire minden elismerést érdemelnek az ilyen irányú társadalmi megmozdulások, annyira visszatetszést szül az a közönyösség, nem törődőmség és meg inem értés, ami ellen a mozgalom kezdeményezőinek még mindig küzdeniök kell. Pedig ma már mindenki tudhatja, hiszen újságokban olvashatja és mozihiradásokban szemtől-szembe láthatja is, hogy régen túléltük azokat az időket, amikor a harc csak a lövészárkokban folyt, a front mögött pedig páholyból lehetett nézni az eseményeket. Ma, háború esetén, a párnázott szobájának Íróasztalánál ülő bankigazgató éppúgy ki van téve a közvetlen bombatámadás veszélyének és lehetőségének, mint az első vonalból felderítő járőri szolgálatra kivezényelt sorkatona. Ma nincs az a félreeső tanya, ahonnan veszélytelenül lehetne szemlélni a levegőben röpködő gépmadarakat. Ma már frontok mögött is honvédelmi szolgálatot kell teljesíteni minden épkézláb embernek. És hogy ezt a kötelességét mindenki eredményesen és hiven teljesíthesse önmaga, embertársai és elsősorban hazája javára, a munkaszolgálatra kötelezetteknek éppúgy ki kell képezve lenni, mint magának a fronton harcoló seregnek. Minket — hála Istennek — közvetlen háborús vészedelem nem fenyeget, de éppen ezért kell felhasználnunk percnyi késedelem nélkül a rendelkezésünkre álló nyugalmi időt, hogy minden eshetőségre készen álljunk. A katonát sem csak a háborubau képezik ki. Biztos vesztett csatát jelentene minden olyan katonai készülődés, amely csak a hadüzenet után venné kezdetét. Felkészülten és megszervezetten kell állanunk a frontmögötti honvédelemre annál inkább, mert a lengyelek szomorú példája bizonyítja, hogy a készületlenség, szervezetlenség milyen katasztrófát okoz; viszont láthatjuk a fronton és a front mögött kitünően felkészült és megszervezett finn testvéreinknél azt, hogy erejüket és ellenállóképességüket megtízszerezte, sőt meg- százszorozta az öntudatos frontmögötti honvédelmi készültség. A finn asszonyok, a legelőkelőbbektől kezdve az egyszerű munkás- és parasztasszonyokig, lelkes aktivitással vesznek részt a kisegitő katonai szolgálatban. A magyar asszonyoknak nem szabad megfeledkezniök a modern hadviselési kívánalmakról, mert el tudná-e nézni egyetlen honleány, vagy magyar asszony, hogy gyermekei, apja, anyja, közeli, vagy távoli magyar testvére "nyomorultul vérzik el szeme láttára, mert nem tud bánni a sebesülttel, nem tudja használni a kötöző csomagot, nem ismeri fel a sebesülés formáját, nem tudja, hogy ingerlő, maró, vagy hólyaghuzó gázzal történt támadás áldozatai várnak tőle segítséget. Irtózatos felelősséget vállal magára a magyar társadalom — s itt A Vidéki Lapok Országos Egyesülete szerdán délelőtt Budapesten, a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében tartotta évi közgyűlését, melyen megjelent dr vitéz Thuránszky László miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnök ség sajtóosztályának vezetője, Ullein-Reviczky Antal kö- vetségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Dulin Elek miniszteri osztálytanácsos és Endre László alispán is. Lékay-Lingauer Albin megnyitó beszédet mondott. Ismertette az országos egyesület működését és célkitűzéseit. Végül üdvözölte dr vitéz Thuránszky Lászlót, a miniszter- elnökségi sajtóosztály főnökét. Thuránszky László sajtófőnök köszönetét mondott az elhangzott üdvözlésekért, majd részletesen ismertette a pár nappal ezelőtt életbelépett fakultatív cenzúrát. Amikor a háború kiütött — mondotta — és a kormány kiadta a sajtó ellenőrzésére vonatkozó rendeletet, az akkori szigorú cenzúra szükséges volt. Hogy ez a cenzúra mennyire okozott akadályokat a vidéken, nem tudom, a fővárosban eleinte mindenesetre nagy nehézségekkel küzdöttünk. Közben eltelt három hónap, eltávolodott tőlőnk a hadszíntér és általában az mondhatnám, normalizálódott a háborús helyzet Európában. Ma olyan korszakban élünk, amikor nem lehet megmondani, hogy a háború egy hónapig vagy egy évig tart-e, de mindenesetre normalizálódott és ehhez a normalizálódáshoz alkalelsősorban ismét az asszonyokat említjük — ha közönyből, vagy talán kényelemszeretetből, távoltartja magát ettől a feladatvállalástól. A legkisebb falunak, a legkisebb tanyának fel kell készülnie erre a honvédelmi szolgálatra. A falu asz- szonyainak, akik a világháború idején olyan hősiesen helyettesitették mezei munkáknál a férfiakat, most jó példával kell előjárniok és mindenhol, ahol tíznél több ember él egy csoportban, meg kell szervezni a kisegitő katonai frontmögötti szolgálatot. Senki ne mondja, hogy erre ráérünk még, mert ha holnapra ha- lasztjuk azt, amit ma megtehetünk, ezzel csak időt veszítünk és saját védelmi készültségünk erejét csorbítjuk. Minél hamarabb hozzáfogunk valamihez és gyakoroljuk, annál képzettebbek és helytállóbbak, tehát eredményesebbek leszünk és annál inkább szolgáljuk hazánkat. Ma már feleslegessé vált az, hogy drákói szigorral kezeljük a sajtót, így született meg a második cen- zurarendelet. A rendelet a szó szoros értelmében fakultativ, vagyis a szerkesztők azt mutatják be a cenzúrának, amit felelősségük tudatában kívánatosnak tartanak. A rendeletben lefektetett az a szempont, hogy bemutatandó mindaz, ami honvédelmi, külügyi, belügyi és közbiztonsági szempontból az ország érdekeit érinti, nem jelenti azt, hogy mindent, ami ezekkel vonatkozásban van, be kell mutatni. A cenzor munkája ezzel minimálisra redukálódik, a szerkesztőségek munkája viszont nagy mértékben meg- könnyebbedik. Thuránszky László a továbbiakban rámutatott a vidéki sajtó nagy fontosságára, majd hangoztatta, hogy a vidéki sajtónak is ugyanolyan szerepet kíván juttatni, mint a fővárosinak. Nagy fontossága van a vidéki sajtónak, amikor lelkileg, szellemileg fel kell készülnünk. A sajtót nagy, súlyos kötelesség terheli, mert nagyon komoly feladatok állnak előtte. Ma meg kell fontolnunk mindent, amit írunk, ápolni a független nemzeti gondolatot, fejleszteni az öncéluság eszméjét, megerősíteni a nemzetben, a társadalomban a rend, biztonság érzetét, ugyanakkor pedig ügyelnünk kell arra, hogy előkészítsük lelkileg a közönséget egy nehéz korszakra. Komoly idők előtt állunk és bár nem leküzdhetetlen, de komoly nehézségeknek nézünk ' telessége a jövőre ez mint hivatás, hiszen vezeti, irányítja, neveli a társadalmat és a nemzetet. Lékay-Lingauer Albin köszönetét mondott Thuránszky Lászlónak, majd a közgyűlés Horváth Ödön előadásában elfogadta az évi jelentést, a számvizsgáló bizottság jelentését és az 1940. évre egyhangúan az idei tisztikart választották meg. Lékay-Lingauer Albin hálás köszönetét mondott a közgyűlésnek a bizalomért. Végül köszönetét fé- jezte ki Gallovich Jenő igazgatónak, aki az egyesület munkásságából leginkább kivette a részét A fővárosban egybegyült mintegy száz vidéki újságíró szerda esti vacsoráján megjelent a külügyminisztérium képviseletében dr Zilahy Sebess Jenő, a miniszterelnökségi sajtóosztály képviseletében dr Bod- rogközy Zoltán, Gáspár Jenő, a Sajtókamara főtitkára, dr Tóth László, a Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, továbbá a vidéki lapok képviselői, valamint a fővárosi sajtó tagjai. A vacsorán dr Hallósy István, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője üdvözölte a megjelenteket és felszólalt még Veress Gábor, az IBUSz alelnök-vezérigaz- gatója és dr Tóth László is. Lékay- Lingauer Albin, a Vidéki Lapok Országos Egyesülete elnöke pedig megköszönte a szives vendéglátást Alispánt Jelentés Szongott Edvin alispán a vármegye törvényhatósági bizottságának december hó 20- án megtartandó rendes közgyűléséhez időszaki jelentésben számol be az utolsó negyed eseményeiről. A jelentés bevezetője eképpen hangzik: „Az elmúlt hó 16-án volt két évtizede annak a novemberi napnak, midőn a vörös rémuralom szörnyű hónapjai után Budapestre bevonult a nemzeti hadsereg fővezére, nem sokkal reá Magyarország Főméltó- ságu Kormányzója, vitéz Nagybányai Horthy Miklós. Őfőméltósága volt az, ki a magyarság jobb jövőjébe vetett rendületlen hittel lerakta büszkeségünk, a mai magyar nem- zeti hadsereg alapjait, majd hozzáfogott a romok eltakarításának verejtékesen nehéz munkájához. — Lángoló hazaszeretete, államfői ből- csesége átsegítette két évtized keserves küzdelmein s hogy uj élét született e romokból s hogy az áléit nemzet önbizalmát visszanyerve a trianoni bilincsek széttörésének küzdelmét is megkezdhette, mind-mind az ő határtalan hazaszeretetének, alkotmánytiszteletének és fáradságot nem ismerő, felelősségérzettől áthatott Kormányzóságának köszönhető. Nincs igaz magyar ember, ki a huszesztendős évforduló alkalmából hódolattal és szeretettel ne övezné körül a legelső magyar embert, kérve a magyarok Istenét, ‘ áldja meg Főméltóságu Urunkat, mazkodnia kell a politikai, a köz- gazdasági életnek — a sajtó életé- ' való előkészítés, nek is — minden vonatkozásban. | egyike a legnemesebbnek, mert Dr vitéz Thuránszky László a Vidéki Lapok Országos Egyesületének közgyűlésén Egyes szám ára 12 fillér
