Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-11-08 / 88. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda"

XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. november 8. (Szerda) 88. szám.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám:

85

Előfizetési dl):

Egész évre _ 12 pengő || Félévre

_______6 pengő

Fe

lelős szerkesztő:

BLÁZS1K FERENC

A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai:

A legkisebb hirdetés dlfal‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek £0 százalék kedvezmény. *

A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, válamlnt a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1.

Szekszárdim megkezdi működéséi a Zöldkeresztes Iskolafogászat

Evek óta városunkban működő | Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szol- j gálát ismét újabb áldásos munkával siet fiatalságunk egészségét, testi erejének megőrzését célzó tö- tekvések megitségére. Úgy véli, hogy az iskolaegészségügyi munkálatok kiegészítését, elmélyítését szolgálja, ha az eddigi alapos bel-, tüdő-, szem- és sebész szakorvosi vizsgálatokat fogorvosi vizsgálatokkal is kiegészíti, mely utóbbiak célja az elemi iskolai tanulók fogazatának épségben tartása.

Mondanunk sem kell, milyen elszomorító, kulturemberhez nem illő, eléktelenitő, sőt — bátran kimondhatjuk — sokszor undortkeltő állapotban van még a most élő emberek fogazata. De nemcsak kozmetikai hátrányt jelent a gondozatlan fogazat, hanem azáltal, hogy lyukas, fájdalmas a fogazat, megnehezül a rágás, tökéletlenné válik az emésztés és a tápanyagok kihasználása. Az üszkösödő, fertőzött és tályogos fogakból veszedelmes betegségek (láz-, szív- és vesebajok, rheumatizmus stb.) fejlődhetnek.

Mindezeket elhárítani az iskolafogászat u. n. „systémás“, rendszeres kezelési módszerei lesznek hivatva. Ennek lényege az iskolás gyermekek összes maradandó, szuvas fogainak meggyógyitása, már a szuvasodás legkezdetén, akár okoz panaszt a fog, akár nem. A fogászat működésének legelső évében csak az elsőosztályosok részesülnek ilyen rendszeres kezelésben, a többi tanulóknál csupán a heveny panaszokat orvosolják. A következő években mindig újabb és újabb elsőosztályosok kerülnek kezelés alá s igy legfeljebb hat év alatt és attól kezdve az összes tanulók iskolafogorvosi kezelés alá kerülnek.

A tanulóknak a kezelésbe való, fentiek szerinti, fokozatos bevonása azért szükséges, mert első osztályos (hat éves) korban jelennek meg az első állandó fogak a szájban és az azokon akkor keletkező megbetegedés (korán kerülvén kezelés alá) gyorsan, csekély munkával és anyagi áldozattal gyógyítható meg. A későbbi években, ha a fogakat nem kezelték, olyan romlások találhatók, amelyek csak jóval nagyobb munka árán gyógyíthatók.

Az iskolafogászat munkája a tanulók átvizsgálásával kezdődik, amely vizsgálat az iskolákban történik meg és az teljesen díjtalan. A vizsgálat megtörténte után a szülőket értesítik a gyermek fogainak állapotáról. Amennyiben rossz fogat talált a fogorvos, * felkéri a szülőket, hogy gyermekének fogát gyógykezeltesse. Ha vagyona van a szülőknek, akkor magánfogorvost

kell igénybevenni, ha teljesen va gyontalan, akkor díjmentes fogorvosi kezelésre tarthat igényt. Arról is gondoskodás történik, ha olyan szülők gyermekei, akik nem teljesen vagyontalanok, de magánfogorvosi dij megfizetésére képtelenek,' fogankint néhány filléres önSzekszárd történelmének szomorú nevezetessége, hogy határában fogták el annak idején Béri Balogh Ádámot, II. Rákóczi Ferenc vitéz brigadérosát, ennek a vármegyének kiváló szülöttét, a kurucvilág egyik legnagyobb vitézét. Bodnár István, az országosan ismert kitűnő költő, lapkiadó részvénytársaságunk elnöke, vármegyénk történetének hivatott kutatója, megírta a nagy brigadéros életét és a szekszárdi Molnár-féle nyomdában megjelenő nagyszerű könyv előfizetési felhívása eképpen hangzik:

„Előfizetést hirdetek Béri Balogh Ádám, a vértanú halált halt kuruc brigadéros cimü könyvemre, amelyet a már ismert kútfőkön kívül sok, eddig ismeretlen adat felhasználásával Írtam meg.

Ma, amikor a nacionálizmus füzében tisztulnak meg a téves utakon járt nemzetek, — nem szabad engednünk, hogy ilyen tiszta fényforrás, mint Balogh Ádám emléke elhalványodjék, annál kevésbbé, hogy a teljes feledés éjszakájában,

A kormányzó az igazságügy- | miniszter előterjesztésére meszlényi Simon Rudolf dr pécsi ítélőtáblái tanácselnököt, a pécsi tábla helyettes j elnökét a tábla elnökévé nevezte ki.

A kinevezés, amely a Szabó Lajos dr halálával megürült, közjogi méltóságot a pécsi Ítélőtábla legkiválóbb és elismerten egyik legnagyobb tudásu tanácselnökével töltötte be, úgy Pécs és Baranya vármegye, mint Szekszárd és Tolna vármegye társadalmában általános örömet és megelégedést keltett. A kinevezés legfelsőbb elismerése annak a négy évtizedes ügyészi és birói munkásságnak, amelyet Simon Rudolf dr mindenkor és pályájának minden állomásán a legnagyobb tudással, példát mutató lelkiismeretességgel és szorgalommal látott el. A pécsi tábla uj elnöke munkásságának huszonharmadik esztendejét

költségi áron igénybevehessék az • iskolafogorvosi kezelést.

Amint látjuk, ismét alapos, életfontos és az Egészségvédelmi Szolgálat számára nagy anyagi áldozatot jelentő munka indul meg városunkban. Ez a munka a közönség részéről megértést, támogatást és megbecsülés^ kér, a maga részéröl Szeretettel kínálja fel szolgálatait az actio«

a mondák, vagy még inkább a mendemondák ködében szürküljön el. Tudnunk kell ő róla s igazán megismerni őt.

Ez a célja igénytelen munkámnak. Éppen ezért mély tisztelettel kérem a nagyérdemű hazafias közönséget, de első sorban az ő második hazáját, Tolna vármegyét és Szekszárdot, ahol elfogatása helyéi ma is jelzi a sokszázados szilfa, — hogy tömegesebb előfizetéssel tegye lehetővé hazafias munkám megjelenését.

A könyv vitéz dr Thuránszky László előszavával, f. évi december havában jelenik meg. Ára helyben 2, vidéken postai szétküldéssel 2 P 20 fillér.

Szekszárd, 1939 november hó.

Hazafias tisztelettel;

Bodnár István.“

A magyar hazafias érzést ápolni méltán hivatott mű megrendelését a legmelegebben ajánljuk olvasóinknak.

Pécsett töltötte el és ez alatt kollégái és munkatársai, a birói és ügyészi testület nagy családjával együtt megtanulták tisztelni és becsülni azt a bírót, akinek egész élete összeforrott hivatásával, a felsőbíróság tárgyalótermének tanácselnöki székével, ahol nemcsak a törvény betűi szerinti Ítéletet hozott, de kristály- tiszta jogászi judiciumával és embertársai iránti meleg, érző szívvel igazságot osztott.

Simon Rudolf dr, a pécsi tábla uj elnöke 1871-ben Bátaszéken született régi tolnai nemesi családból. Édesatyja a kir. közalapítványoknak egyik főtisztje volt. Atyai nagyatyja Tolna megye másodalispánja, majd a szekszárdi törvényszék első elnöke volt. A középiskola elvégzése után három évig tanult a pécsi jogakadémián, majd a budapesti egyetem hallgatója lett és 1897-ben megszerezte a jogtudori oklevelet. Szekszárdi ügyvédjelöltőskődése után 1898 ban ügyvédi vizsgát tett és egy évig mint ügyvéd működött. Szekszárdról nősült. Felesége néhai dr Tőrök Béla ügyvéd, kormányfőtanácsos Blanka leánya, nővére özv. dr Treyler Károlynénak és dr Török Ottónak, a Szekszárdi Takarékpénztár ügyészének.

Az igazságügy szolgálatába a századfordulókor lépett és 1900- ban győri alügyészé nevezték ki. Nyolc év múlva, 1908-ban már mint ügyész működik Győrben 1912-ig, amikor- a szekszárdi ügyészség élére került. Négy évig vezette felettes hatóságának legteljesebb elismerése mellett a szekszárdi ügyészséget, majd 1916-ban Pécsre helyezték és mint a főügyészség helyettes vezetője működött. Nagy szorgalma és kivételes jogi tudása elismeréseként 1922-ben a főügyészi címmel tüntették ki. 1926-ban vált meg az ügyészi hivatástól, mert ítélőtáblái tanácselnökké nevezték ki.

Simon Rudolf dr pályafutásának ekkor uj korszaka kezdődött. Mint az itélőtábbla II. számú büntető- tanácsának elnöke, szinte elkápráztatta munkatársait és az ügyvédi kart tanácsvezetői alaposságával, klasszikus jogászi tudásával. Rengeteget dolgozott, több mint egy évtizedig a legnagyobb és legnehezebb büntető ügyeket ő tárgyalta. Minden ügyet pontosan áttanul és a tárgyalások után a délutáni és a késő esti órák is hivatalban találták. Munkatársai rajongtak érte s boldog és büszke volt az* a bíró, aki a „Simon tanácsiba került, mert az a kinevezéseknél mindenkor a legjobb ajánlólevél volt. Tudásának gazdag tárházát megnyitotta fiatalabb birótársai részére és nem véletlen az, hogy tanácsának két tagját, Pintér Jenő dr-t és Bozán Gyula dr-t kúriai biróvá nevezték ki.

Mint ember, megtestesítője az igazi magyar urnák, aki közvetlen modorával, puritán egyszerűségével harmonikus családi életével tiszteletet ébresztett mindenkiben.

— Ez évben nem választják újjá Tolna vármegye törvényhatósági bizottságát. A törvény- hatósági bizottsági tagságok az év végével 75 °/o-ban lejártak volna. Megszűntek volna teljes egészükben a virilis tagságok és 50 7o-ban a választott jogon nyert tagságok is. Úgy volt, hogy a választásokat a jövő hónapban országszerte megtartják. Most kormányintézkedéssel a törvényhatósági mandátumok idejét valószínűleg egy évvel meghosz- szabbitják — tekintettel a rendkívüli időkre. Erre enged következtetni, hogy a belügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a törvény- hatósági bizottsági tagválasztások elhalasztására.

Egyes szám ára 12 fillérBodnár István könyve

Béri Balogh Ádámról

Simon Rudolf dr a pécsi ítélőtábla ul elnöke