Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-11-04 / 87. szám
XXI. évfolyam Szekszárdi 1939. november 4. (Szombat) 87. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő [| Félévre J ______6 pengő Fjele lős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetést difak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 1'50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek ,50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegvzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Az ország költségvetése Irta: Pongrácz Lajos, országgyűlési képviselő Másfél esztendőről szóló költség- vetést terjesztett a Ház elé Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter, J akinek hatalmas expozéja nemcsak számszerűleg ismertette az állami szervezet bevételi és kiadási tételeit, de fundamentálisan felölelte az egész magyar életet. Alkotó elemeire szedte szét a jelen és a jövő gazdasági és pénzügyi feladatait, kimerítően ismertette az egyes tárcáknál mindazokat a terveket, amelyek egyrészt a honvédelem, másrészt j pedig a polgári élet jövő terveit tárják elénk. A büdzsé, amely 1939 július 1 tői 1940 december 3l-ig terjedő időre tartalmazza az állami élet adatait, mindenekelőtt azt a megállapítást kívánja meg, hogy az egész állami organizmusnak tükörképét látjuk benne. Pénzügyminiszterünk valóban becsületes, abszolút reális, ésszerű és illuziómentes költségvetéssel lépett a nemzet nyilvánossága elé. Ez a költségvetés őszintén elébünk tárja, hogy állunk; nem akar szépíteni, nem akar eltüntetni semmit, még az azt — a költségvetés arányaihoz mérten jelentéktelen deficitet sem, amelyet vállal a kormány és amelyet vállal az egész ország. Kisember és vezető tényező egyaránt azzal a jóleső érzéssel veheti tudomásul az állami kincstárnok jelentését, hogy a magyar nemzet élniakarása, gazdasági ereje a fejlődés vonalán való további előrehaladása intenzív szociális tartalommal való telítése biztosítva van. Természetesen, amit legelőször kellett volna említenem, nemzeti véderőnk további, a megkívánt ütemben való széles alapokon nyugvő fejlesztése, modernizálása ugyancsak teljesen biztosíttatott a büdzsében. i Ha ezt a százmilliós számokkal dolgozó állami költségvetést tekintjük, pillanatnyilag feltűnik a költségvetés megduzzadása. Ez azonban csak látszat, mert a tételek mindkét oldalon való lényeges emelkedése természetes következménye azoknak a gyors egymásután átélt nagyszerű történelmi eseményeknek, amelyeket a Felvidék és a Kárpátalja visszacsatolása jelentett számunkra. E két országrész egész állami adminisztrációját is tartalmazza tehát a büdzsé, amely honvédségünk korszerű továbbépítése mellett elsősorban magában foglalja a kormányzat szociálpolitikájának alátámasztását s ezenkívül a már régen esedékes reformot valósítja meg mai adózási rendszerünkben. A pénzügyminiszter már annakidején székfoglaló beszédében jelezte,, hogy milyen nagy súlyt helyez egy igazságosabb adórendszer megteremtésére. A büdzsében ennek a miniszteri váltónak a beváltását kapjuk, amely természetszerűleg csak az első lépéseket jelenti, de mindenesetre elindulást képez az eddigi.helyzettel szemben. Egy másik miniszteri váltót is átnyújt beváltva pénzügyi életünk legfőbb irányítója, mikor teljességgel ráhelyezkedik a szociális államvezetés alapjaira. Kormányzati célkitűzéseinek egyik kardinális pontja a szociális intézkedések olymérvü ki- terjesztése, amelynek révén az ország sokszázezer polgára érezni fogja az állam segítő, gyámolitó kezét. A szociális politika azonban csak a kiadási oldalon szerepelhet mindig. Ez kézenfekvő. Pénzügy- miniszterünk hathatósan gondoskodik arról, hogy a nemzeti értékek termeléséhez lehetőséget biztosítson a kormányzat és nagy súlyt helyez arra, hogy a milliárdos nemzeti beruházás által kivont hatalmas tőkék után a nemzeti értékek pótlása biztosittassék, sőt minden erőfeszítéssel növeljük a nemzeti vagyont. Nevezhetjük tehát az előttünk fekvő állami költségvetést egyformán a nemzeti védelem, a szociális politika költségvetésének, de teljes joggal mondhatjuk rá azt is: építő költségvetés! Építő, mert a kimutatott 130 millió pengős deficit ellenére az egész vonalon pozitív alkotásokkal siet a magángazdasági élet megerősítéséhez támogatást adni. Az adófizető közönség azzal a bizalommal és nyugalommal veheti tudomásul Reményi-Schneller pénz- ügyminiszer expozéját és a beterjesztett állami költségvetést, hogy az a legnemesebb értelemben vett becsületes nemzeti munka, amely jelentős mértékben indul el egy igazságosabb egyenes adórendszer megreformálásának utján. Sokszor hallottuk : Le kell venni a gyengébb vállakról a terheket és az erősebbekre kell áttenni. Pénzügyminiszterünk is politikai programjában többször hangoztatta ezt a meggyőződését és most örömmel állapíthatjuk meg, hogy amint arra alkalma nyílt, meg is valósíthatja erre vonatkozó elgondolásait. Kétségtelen, hogy ez is szociális politika, amely indirekt utón bár, de a kisemberek hóna alá nyúl és a nemzeti áldozattételnél számba veszi a tényleges teherbíró képességet. Valóban korrekt álláspont. Éppen úgy, mint az az elhatározás, mely a deficit eltüntetése és őszinte bevallásának alternatívája között az utóbbit választotta. Azonban nemcsak a miniszternek ez a gesztiója elégíthet ki bennünket, de^ megnyugvással fogadjak a deficitre vonatkozó indokolást, mert kéfségte- len, hogy gazdasági és ^pénzügyi helyzetünk, arfiélynek szilárdságát az egész világ elismeri, garanciát nyújt arra, hogy a deficit eltűnte- ] tésére nem is egy, hanem többféle | hitelműveleti mód áll rendelkezésünkre. Egy pillanatig sem problematikus tehát a hiányzó 130 millió pengő előteremtése akkor, amikor a beterjesztett másfélévi költségvetésből az egy évre eső állami kiadások összege meghaladja az 1*3 milliárdot. Azzal a nyugodt érzéssel, örömmel és bizakodással lapozgathatjuk a költségvetés kiadós köteteit, hogy a hónapok óta tartó nemzetközi feszültségek napjaiban a magyar nemzeti termelés és az egész magyar élet zavartalansága alapjaiban biztosítva van, Az ország pénzügyi helyzetének és ezen keresztül az egész magyar közgazdaságnak szívós életerejét, acélfundamentumát, valóságos át- törhetetlen Siegfried-vonalát ismerjük meg a költségvetés adataiból és ezzel a másfélévre szóló büdzsével nyugodtan demonstrálhatjuk az egész világ felé : íme Magyarország, húsz évvel az összeomlás után, Trianon ellenére, a nemzetközi konfliktusok izgalmaiban, mint a nyugalom és magabiztos fölény szigete tovább épit, tovább dolgozik változatlan energiával és a nemzeti fejlődés utján töretlen vonalban halad. Ami az állami költségvetésnek az egyes miniszteri tárcákra vonatkozó adatait illeti, őrömmel részletezném azokat, sajnos azonban a korlátozott lapterjedelem ezt nem engedi meg. Mégis úgy érzem, hogy a falut legjobban érdeklő földmivelés- ügyi tárca költségvetéséről kell néhány szóban megemlékeznem. Az elmúlt években a földmivelésügyi minisztérium büdzséjével kapcsolatban sokszor hangzott el kifogás, hogy a kormányzat nem dotálja elég bőven azt a tárcát, amely az ország lakosságának nagyobb többségének érdekeit képviseli. Most örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezen a téren gyökeres javulásról tudunk beszélni. Ugyanis a főld- mivelésügyi minisztérium költség- vetésében erőteljesen biztosíttatott a telepítési politika továbbvitele, kiszélesítése. Erre a célra 11.3 millió pengő szerepel csak ingatlanok megszerzési költségei címén a kiadási oldalon. Ha számba vesszük, hogy az előző költségvetési esztendő 6*2 millió pengővel dotálta ezt a tételt, úgy már itt hatalmas javulásról beszélhetünk. 1937-38- ban mindössze 100.000 pengőt tudott a kormányzat gazdasági felszerelésre adandó előlegekre, illetve kölcsönökre beállítani. Most ennél a tételnél 6*3 millió pengőt találunk, ami az építési költségek címén beállított 2 millió pengővel együtt most már számottevő módon segíti elő a télepités gyorsítását. A most „ ‘parlamenti tárgyalás ^attállóföld- bírtökpöMikai Reformot ugyancsak hatalmas summákkal segíti tető alá hozni az állami büdzsé. Kishaszon- bérletek alakítása céljából haszonbérbe átvett ingatlanok haszonbérére — erre a célra eddig egy fillért sem fordítottak — 3*8 millió pengő van előirányozva. Műszaki költségekre és földhaszonbérlő szövetkezetek támogatására összesen 1*1 millió pengő szerepel a költségvetésben. Tehát a kiadások összege az uj költségvetési időszakban 25*6 millió pengő, szemben az előző költségvetési év 7*1 millió pengőjével. Ha a gyakorlati eredményeit vizsgáljuk ezeknek a számoknak, örömmel állapítjuk meg, hogy mintegy 24.000 kát hold megvételét és majdnem 200.000 kát hold haszon- bérletbe való vételét teszi lehetővé a telepítési alap költségvetése. A kormányzati program többi célkitűzéseinek megvalósítására ugyanígy gondoskodik és ad módot a költségvetés egyéb tárcáknál is. Jól átgondolt bölcs korszerű országvezetésnek vagyunk tanúi e költségvetés megismerésénél is, amelyet a Teleki kormány követ és amely e rendkívüli időkben az egyedüli helyes utat mutatja mindnyájunk számára. A nemzet a válságos európai időszakban a lelki és honvédelmi felkészültség mellett a teljes gazdasági és pénzügyi készenlét állapotát mutatja és várja az események fejlődését és kibontakozását azzal az impozáns nyugalommal, amely a nemzeti erőfeszítés e nehéz napjaiban biztosítja állami életünk jövőjét és fejlődését. Felelősséggel hirdetjük tehát: Magyarország egészségesebben, életerősebben néz szembe a kontinensen elkövetkező eseményekkel, de mindig hangsúlyoznunk kell, hogy az összeütközések likvidálásánál minden érdekelt nemzetnek számot kell vetnie, hogy ezeréves történetmi múltúnk van, vagyunk, élünk és létezni akarunk további ezer évig, amik voltunk: nagy nemzet és nagy ország. Falvak telepítése Abban a beszédben, amellyel gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter a most tárgyalás alatt álló birtokpolitikai törvényjavaslat képviselőházi vitáját lezárta, sorban felvonultatta mindazokat az elgondolásokat, terveket és szempontokat, amelyek a magyar föld sokat vitatott kérdése körül évtizedek óta felmerültek. Igaza volt a földművelésügyi miniszternek, amikor megállapította, hogy Magyarországon u föld történelme és sorsa szorosan összeforrt és egyet Jelent a magyarság történetével, és sorsávai. Az elmúlt évszázadokban, amikor oly sok magyar vér hullott, ezért a Tőidért, írem volt szerves földbirtokpolhíká s 'éppen. ezért indüH meg á múlt század végén a magyarságnak az% végzetes kivándorlása, amely oly Egyes szám ára 12 fillér»
