Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-02-01 / 10. szám
XXI» évfolyam. Szekszárd, 1939. február 1. (Szerda) IQ. szóm. NAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SwIhhIMk 4i hladó Ki variál: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 86 Elöfízeláaí tftjr Egész évre _ 12 pengő |f Félévre_ _6 pengő Pe Mte szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap nagtiienllt minden Murdko 4a szombaton. ■Idflsetésl dHfik és hltdstések, valaalat a lop szsUeral séasét Ulsló közlemények a szerkesztőséghez küldendők. HlvdeUeek Arain A legkisebb hirdetés dl (a UBO psn*ö. — A klrdetÉa eay 60 m llUmét er széles hasábon mlllImélersoronkéBt. 10 duér. ÁllAaOteraaőknek 80 százaiéit kedvezmény, A hírrovatban' elhelyezeti reklám-. eUaayzéot, családi hk, valamint a nylftrér soronként 60 ullérbe keríti. Ttzmtlttó magyar becsületes munkáját jelenti a magyarság fogalma, mondotta Jaiass Andor felvidéki miniszter a Magyar Elet Mozgalom Kecskeméten tartott vasárnapi gyűlésén. Ennek a tízmillió magyarnak, vagyis a mostani egész nemzetnek eggyé kovácsolása a cél, amelyhez el nem érünk addig, amig a hivatástudatot bele nem bírjuk vinni minden testvérünkbe, mert meg kell teremteni a politikai élet nagy magyar összefogását, ki kell alakitaní olyan szellemiséget, amely végeredményben valamennyi politikai párt belső eszmei rugója, lehet. A tízmillió magyar uj szellemiségű Magyarországának százszorosán át keil alakulnia szociális tekintetben is, mert enélkül a hazáért való megfeszített, becsületes munkába nem tudunk mindenkit beállítani. Pedig abba éppúgy be kell állania a szellemi munkásnak, mint az iparosságnak és a magyar föld- mivesosztállyal együtt erői végsőkig való megfeszítésével kell dolgozni a jobb magyar életért A mai időknek ezt a parancsát mindenkinek meg kell értenie. Az eddig külön utakra csalogatott munkásságnak éppúgy, mint a történelmi osztálynak. Ez az osztály, amint 1848-ban felismerte kötelességét, úgy most is kell, hogy áldozatosan segítse azt a törvényalkotást, amely alkalmassá akarja tenni a gazdasági helyzetet arra, hogy a földet minél több kisember kezébe lehessen juttatni és ezzel megerősíteni az egyedeket, családokat és rajta keresztül az egész magyarságot. A Magyar Élet Mozgalom ugyan csak vasárnapi miskolci zászlóbontásán vitéz Rátz Jenő ny. honvédelmi miniszter fejtette ki tízezrek nagy tetszésétől kísérve, hogy a keletkező uj világnézet dinamikája harcban áll a régi világ elgondolásaival, életformáival, hogy az ősi magyar földön uj magyar életet tehessen élni. Ezt az uj magyar étetet pedig csak egységes, mindent lenyűgöző akarat fogja tudni megteremteni. Ennek az érdekében át kell for- málnunk önmagunkat, te kell küz- denünk az önzést, a kényelemszeretetet, a tudálékosságot, a kritizá- lási bajtamot, a fegyelmezetlenséget, a pompaszeretetet és ehelyett ki kell magunkban munkálnunk az önzetlenséget, az áldozatkészséget, mert az uj magyar életben csak egyetlen társadalmi értékmérő tehet, az, hogy ki mennyi és milyen hasznos munkát végzett a közösségnek. Vissza kell térni a keresztény ősz- szetartáshoz, az egyszerűséghez és nyitva kell tartanunk minden pályát minden magyar vészére. Pontos munkateljesítményt, kőtelességtelje- sitést kell követelnünk mindenkitől a nemzettel szemben, a társadalomtól pedig nacionalista és faji öntudatot, fegyelmet, tettrekészséget kell kívánnunk. Reformokra, mélyen szántó reformokra van szükség, mert a korszerű állam ereje éppen a szociális megbékéltségen, megelégedettségen és az abból fakadó harmónián nyugszik. Hiábavaló ugyanis az egyesek gazdasági hatalma, vagy nagy vagyona, ha a nép zöme nincstelen és elégedetten. Hasonló gondolatokat fejtegetett Tasnády-Nagy András igazságügy- miniszter püspökladányi díszpolgári oklevele átvétele alkalmával. Nagy bajunk és tragédiánk volt — úgymond —, hogy a legnehezebb időkben nem tudtunk mindannyian jó magyarok összefogni, hogy egy erővel törekedjünk egy cél felé és egyakarattal munkálkodjunk érte. Most, amikor óriást feladatokat kell megoldani az ország népe jobb sorsának a biztosítása érdekében, minden magyarnak egyesülni kell ennek a célnak az elérésére és támogatni kell eset a kormányt, amely pár hónap alatt többet tett, mint azelőtt a többiek sokszor esztendők alatt A földet azoknak kell juttatni, akik azt jól tudják majd megművelni, mert az ország termelésének a földreform után sem szabad visszaesnie, sőt ha azt akarjuk, hogy az ország boldogabb tegyen, hogy népe jobb körülmények között éljen, akkor még többet kell termelnünk. A földreformot átfogó adóreformnak kell követni, a gyengébbek terheit az erősebbek vállára kelt áttenni, hogy arányosabbak legyenek a közterhek. Ugyanott Antal István igazság- ügyminiszteri államtitkár arra mutatott rá, hogy az uj. Magyarorszár got nem forradalmi, de áhitatos lélekkel, rendkívül nagy lelkiismeretességgel, áldozatkészséggel és önzetlenséggel tehet felépíteni, összefogó, hatalmas nagy munkával, — I amely boldoggá, megelégedetté és | erőssé teszi a tízmillió magyart. Vitéz Kelosuárv-Bercsa Mihály dr országgyűlési képviselő Vasárnap zajlott te a gyömrői kerületben az országgyűlési képviselő- választás. Vitéz Kolosvdry-Borosa Mihály dr miniszteri tanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztályának a főnöke volt a Nemzeti Egység Pártjának a jelöltje, aki ellen az egyesült jobboldali párfok ifj.Dániel Nándort léptették fel Vitéz Kotozsr vdry-Borcsa Mihály dr győzelmi kilátásai már a választási küzdelem megindulásakor tisztán mutatkoztak, Bár az ellentábor hatalmas kortes- haddal dolgozott, eredményt elérni mégsem tudott Vitéz Kolo&váry- Borcsa Mihály híveinek óriási számára jellemző, hogy két órával a szavazás megkezdése után, vagyis délelőtt 11 órakor már 1500-al vezetett és ez a többlet 13 órakor már 2700-ra emelkedett. A szavazatok összeszámlál ása után megállapították, hogy vitéz Kolasváry- Borcsa Mihály dr 8462, — mig ifj. Dániel Nándor 4560 szavazatot kapott A gyömrői mandátumot tehát a sajtófőnök nyerte eL örömmel közöljük ezt az eredményt, mert az uj képviselő, a kitűnő újságíró és tiszteletreméltó magyar ur éppúgy értékes tagja lesz az országgyűlésnek, mint ahogy kiválósága és büszkesége a magyar újságíró rendnek is. A Futura jubileuma Húsz esztendővel ezelőtt alapították a Hangya és az OKH a kötelékükbe tartozó szövetkezeti tagok mezőgazdasági termékeinek külföldi és belföldi értékesítésére a Futárát, a magyar szövetkezett központok áruforgalmi részvénytársaságot. — Húsz esztendő alatt az intézmény rendkívül fontos hivatást töltött be és amint működésének első éveiben kifogástalanul gondoskodott a városi lakosság gabonaellátásáról, úgy az utóbbi években, amikor világszerte irányított gazdálkodás váltotta fel a szabad kereskedelmet, nélkülözhetetlen bizalmi szerve lett a kormányzatnak, mert az államközi egyezmények alapján külföldre szállítandó gabonanemüek kereskedelmi lebonyolítását a legteljesebb I mértékben ellátta. Ebben a gazda- | sági évben is rendkívül nehéz feladat előtt állott a Futura, de alig két hónap alatt az 1938-as rekord- búzatermésből körülbelül 7 millió métermázsa búzát vásárolt és fizetett ki készpénzben, A magyar termény- értékesítésnek ez a fontos szerve pénteken ünnepelte fennállásának húszéves évfordulóiát székházának nagytermében. Az ünnepi közgyűlésen megjelent gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház és dr Darányi Kálmán, a képviselőház elnöke, gróf Teleki Mihály föld- mívelésügyi miniszter, Jaross Andor felvidéki miniszter, a kereskedelmi miniszter képviseletében Törley Bálint kereskedelmi államtitkár, a pénzügyminiszter képviseletében dr Csi- zik Béla államtitkár, a német követ képviseletében dr Karl Werksmeister, az olasz követ képviseletében gróf Revedin követségi titkár, továbbá bárdházi Bárczy István államtitkár, Baranya# Lipót, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Bernút István titkos tanácsos, a Hangya Szövetkezet elnöke és nagy számban a magyar gazdasági, szövetkezeti és társadalmi étet vezetői. A jubiláris közgyűlésen a Futura szekszárdi szervezete részéről Schneider Elemér, a Népbank h. vezérigazgatója vett részt. Az ünnepi közgyűlést Tétffy Béla elnök nyitotta meg, majd felolvasta azt a két táviratot, amelyet az ünnepi közgyűlés a kormányzóhoz és a miniszterelnökhöz intézett. Az elnöki megnyitó után dr fin- rányi Béla elnök-vezérigazgató ünnepi beszéd keretében leplezte te a kormányzó arcképiti Az ünnepi aktus után Darányi Béla a Futam húszéves működéséről, küzdelmeiről, majd jelenéről és jövőjétől szólott. Mi nem akartunk és nem akarunk — úgymond — senkinek a kenyerére törni, hanem kizárólag csak azt akartuk és azt akarjuk biztosítani, hogy a keresztény magyar gazda áruját keresztény magyarnak is eladhassa és a közvetítő kereskedői haszonnak a minimálisra való lemérséklésével a magyar gazda mindig kapja meg azt az árat, amely neki jár. Mindent elkövetünk, hogy ez így legyen és mindig igy is maradjon. A Mindenható áldását kérte a jövőbeli munkásságra, amelyet továbbra is megalkuvást nem ismerő keresztény szettemben kíván folytatni az intézmény a magyar gazda és az ország érdekében. Az alelnők-vezérigazgató nagy tetszéssel fogadott beszéde után gróf Teleki Mihály földmivelésfigyi miniszter köszöntötte a kormány nevében a jubiláló intézetet, amely húsz év alatt hatalmasan fejlődött és az ország közgazdasági életében ma már nétkütőahetetten intézmény- nyé vált. A Futura közérdekű feladatai között megemlítette az állami gabona gyűjtő akciót, az adógabonagyűjtést, a külföldi gabona szállítások at, a minimális buzarendsaev- nek az egész ország területére való megvalósítását, a gyapjuértékesitő rendszer kifogástalan végrehajtását, végül a visszacsatolt országrészen az ottani gazdatársadatom terményeinek zökkenésmentes átvételét. Mindezeket az akciókat tisztán magyar keresztény emberekkel végeztette, megmutatván, hogy a magyarok a kereskedelem terén is megállják a helyüket és nem áll az a gyakran hangoztatott érverés, hogy a kereskedelemre nehéz a magyart rászoktatni. A miniszter zajos tetszéssel fogadott beszéde után az üdvözlésekre került a sor. Mecsér András, az Országos Mezőgazdasági Kamara nevében szólott. Felsőeöri Nagy Pál az OMGE üdvözletét tolmácsolta, dr Kuncz Ödön egyetemi tanár általános szövetkezeti szempontból foglalkozott a Futura szerepével. Áz Cgyas izém órai 12 fillér.
