Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-10-28 / 85. szám

XXI. éyfolyam. Szekszárdi 1939. október 28. (Szombat) 85. szám. hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blófizetésl dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő msrmr Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A leselső magyar asszony ajkáról felhangzott újból a messze- hangzó szózat a magyar társada­lomhoz. A közelgő tél kezdetén segítséget kér mindenkitől, akinek módjában áll enyhíteni a szegények, az elesettek, a nyomortanyák nél­külöző tömegén. Ez a több, mint tíz esztendő óta minden ősszel elhangzó felhívás, a maga egyszerű keresetlen szavai­val eljut az ország minden részébe. Mindenki tudja, hogy — bár az ország gazdasági viszonyai javul­tak — de ennek ellenére is még mindig nagy a segitésreszorulók száma. — Az örvendetesen meg­nagyobbodott országban növekedett az ínségesek tömege is. Többen vannak az idén, akik érdekében az ország első asszonya felemelte kérő szavát a magyar társadalomhoz. Ez a társadalom, amely évek óta lel­kesen áldoz a kormányzóné nyo- morenyhitő akciója javára, most bi- nyára fokozottabb mérvben hozza meg a maga áldozatát, hogy a rá­szorultak az idén is érezzék a ne- meslelkü Nagyasszony segitőkezét, hogy mindenüvé jusson meleg ruha, tüzelő, táplálék. Ez az önzetlen ál­dozathozatal lehetővé teszi, hogy azok a hazatértek is, akik húsz hosszú esztendő elhagyatottságában és nyomorúságos helyzetükben nél­külözték a szociális gondoskodást, azok is valóban itthon érezzék ma­gukat, élvezzék a magyar szeretet melegét s érezzék Magyarország angyali jóságu Nagyasszonya segítő- kezének támogatását. Mindenki adakozzék minél előbb és minél többet. Tegyük lehe­tővé, hogy a Főméltóságu Asz- szony az idén is minél több köny- nyet töröljön le s önzetlen munká­jával minden szegényt eilenáflóbbá, szivósabbá és nemzethübbé tegyen. A kormányzóné szegényein való segítés nemzeti és testvéri érzésből fakadó szent kötelesség, amit, ha mindnyájan teljesítünk, egyetlen sze­gény család sem lesz Magyarorszá­gon, ahol a télen nélkülözni vol­nának kénytelenek. A felhívásban arra kéri a Fő- méltóságú Asszony az adakozókat, hogy pénzadományaikat csekkla- pon, a f9. számú postatakarékpénz- tárj csekkszámlára, vagy postautal- Ványon, „Horthy Miklósné-segély- akciója, Budapest*, (Királyi vár) címre küldjék. Természetbeni ado­mányokat : ruhát, lábbelit, tüzelőt és élelmiszert kisebb tételekben a Királyi Várba, vagontételeket az elő­zetes értesítés alapján közölt címre lehet elküldeni s lehetőleg decem­ber 1-ig, hogy azokat még kará­Hlrdctísck árai: A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám;. eljegyzési, családi hit;, valsmlnt a nyllftér soronként 60 fillérbe kerti 1. 1 m " < csony előtt ki lehessen osztani. — A legmagasabb helyről jövő fel­hívás bizonyára adakozásra fog késztetni minden jóérzésü embert, hogy országunk legszegényebbjei is érezzék a karácsonyi szeretet me­legét. uirág Ferenc püspök az Akelő Katollka szekszárdi papi syülésén A tolnamegyei rk. papságnak e hó 25 én Szekszárdon tartotta az Akció Katolika vezetősége jövő évi programismertetőjét a szekszárdi Katolikus Legényegylet nagytermé­ben. A gyűlésen Virág Ferenc pécsi püspök, megyés főpásztor elnökölt. Megjelentek vele együtt dr Nagy Miklós központi titkár, dr Hajós György tb. kanonok, A. C. egyház- megyei igazgatója és Merényi Fe­renc egyházmegyei A. C. titkár. A. gyűlésen Tolna vármegye papsága majd teljes számban vett részt. Nagy Miklós dr központi titkár mélyen szántó beszédben mutatott rá az európai katolicizmus helyzetére és kimutatta, hogy a mai katolikum a a világiak értékes közreműködése nélkül eredményesen nem paszto- rálható. A központi titkár előadá­sát nagy tetszéssel fogadták, majd Virág püspök hqzzászólása után megállapították azokat a teendőket, amelyek az A. C, jövő évi célkitű­zésének elérésére megfelelőknek lát­szanak. A gyűlés után a Katolikus Le­gényegylet látta vendégül a ma­gas vendégét, mint fővédnökét és legnagyobb jótevőjét, a püspököt és az összegyűlt papságot. A légvédelmi gyakorlatok Csütörtökön reggel 7 órakor je­lezte a rádió, hogy az országosan elrendelt légvédelmi gyakorlatok a Dunántúlon, tehát a mi vármegyénk­ben is megkezdődnek. Az ötezer lakosú községek, valamint Szek- szárd megyei város területén nyom­ban megkezdődött a légvédelmi készültség működése, úgyhogy pél­dául 7 óra 25 perckor már Szek- szárd legmagasabb pontján volt egy rádiós cserkészjelzőosztag. A riasztó készültség autókon járta be a város utcáit és mint a légoltalmi parancsnokságon velünk közölték, 8 óra 17 perckor már minden készültség, minden osztag a helyén volt. A riasztás után a rendőrség segédrendőrőkkel állt őrséget. Az utcákon a légvédelmi osztagok, a mentők, a tűzoltók és egyéb szolgájatoso^ a számukra kijelölj helyeken összegyűlve vár­ták a ria4ú| és a további rgndej- kezéseket. A nagyobb üzletekbe^, {izeink­ben, hivatalokban mindenütt kel- igen fe|készü|tejc a légoltalmi és légvédelmi gyakorlatra és amint 13 óra perckor felhangzott a tá­madó repülőgépek érkezését jelző , «felníK fiYSltö buga, % »teák I elnéptelenedtek, a jármüvek meg­állották, a közönség az utcáról pillanatok alatt a házakba, ott az óvóhelyekre és a pincékbe mene­kült. Hamarosan megszólaltak a gép­fegyverek és a légvédelmi lővegek, hogy elűzzék a feltételezett bomba­vető gépeket. Körülbelül 15 perc múlva a riadó, illetve a támadás végét jelző szirénahangra ismét megindult a forgalom. A lakosság előjött óvóhelyeiről és folytatta meg­kezdett munkáját. Tizenöt óra 50 perckor újból fel- üvöltöttek a szekszárdi szirénák és az utcákon járókelő közönség a legnagyobb fegyelmezettséggel vo­nult a kapualjakba, a kocsik meg­állották, a légoltalmi óvóhelyek megteltek és mindenki a legna­gyobb higgadtsággal várta a felté­telezett fégl támadásnak a végét jelző szirénajeleket. Ezek elhang­zása után a kiürült utcák újból megtelfe|c és a forgalom i| nyom­ban p}£j|jndu}t. Húsz óra után újból bombavető repülőgépek érkezését jelezték és csakhamar megszólaltak a város magasabb pontjain elhelyezett lfjjr elhárító gépfegyverek. A légi veszfjy i körülbelül gjg percig tartott Pénteken reggel b óra 50 perc­kor volt szirénajelzés, amely körül­belül tíz percig tartó támadást je­lentett. Lapzárta előtt az utolsó légi­támadást 8 órakor jelezték. Ez is körülbelül 15 percig tartott A feltételezett légi támadásokat követően a tűzoltó gépkocsi több helyre elszáguldott, hogy a gyújtó- bombák hatásának jelzett tüzet el­oltsa. Igen dicséretreméltó, nagy és pontos munkát végeztek a cserké­szek és a leventék is, különösen, mint a Vöröskeresztes mentőoszta­gok tagjai. Estére az Üzletek kirakatait, a házak ablakait mindenütt elsötétí­tették, úgyhogy a legkisebb vilá­gosság sem jöhetett ki az utcákra, vagy az udvarokba. Az összes jár­művek tompított, kék világítással és lassan közlekedtek a sötétség be­álltával, úgyhogy mindenütt teljesen eleget tettek a parancsnokság ilyen irányú előírásainak. Az első, csütörtöki gyakorlat célja a repülőtámadásokkal kapcso­latos védelem és mentés próbája volt, mig pénteken működött elő­ször a kárjelző szolgálat. Azokon a helyeken, ahol a feltevés szerint tűzrobbanás, vagy gázosítás történt, piros, kék vagy sárga jelet tettek. Ezt telefonon vagy a legközelebbi rendőri készültség utján nyomban jelenteni kell a légoltalmi parancs­nokságnak, hogy a megfelelő osz­tagot kivonultathassa. Mint a rendőrségtől értesülünk, több feljelentés történt az elsötéti- tési tilalom meg nem tartása miatt és eljárást indítottak több olyan egyén ellen is, aki a veszélyjelzés ideje alatt nem állott be a kapu­aljakba. Pedosúílol szemináriumok Az 1939—1940. tanévtől a peda­gógiai szemináriumok az alábbi kör­zetek szerint fognak megtartatni: /. Dombóvári körzet. Ide tartoz­nak: Csibrák, Dombóvár, Döbrör köz, Gyulaj, Kocsola, Kurd, Lápafg, Nak, Siza^cs, Ujdopjbóvár és Vá- rong községek összes külr és bel­területi elemi népiskolái. //. Tamási körzet. Ide tartoznak? Bedeg, Értény, Felsőireg, Felső­nyék, Fürgeú, Kánya? Koppányr szántó. Magyarkér, Magyarkeszi, Majsamiklósvár (Tamásihoz köze íebb fekvő taijyájL Nagykópyi, Nagy- szokoly, Pán, tamási és Tengőd Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents