Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-10-11 / 80. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. október 11. (Szerda) 80. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében.-Teléfonszám: 85 Előfizetési di): Egész évre _ 12 pengő . || Félévre______6 pengő • Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető . közlemények a szerkesztőséghez küldendők. '"^Mftl fetéátek'id,ra1l'*,Ä’* tMik. Ot Itt ; A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy'60 milliméter széles hasábon millimétersoronként to fillér, Állástkeresőknek 10 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi bír, valamint ■ nyilttér soronként 60 fillérbe kerU 1. ; A murgai tanító fia Október hatodikén az egész ma­gyar nemzet kegyelettel áldozott Tolna vármegye világhírű szülötte, a murgai származású Gömbös Gyula halhatatlan emlékének. Halálának harmadik évfordulóján a Magyar Élét Pártja gróf Teleki Pál minisz­terelnökkel az élén, kivonult a Ke- repesi-uti temetőbe s ott volt a sír­nál Gömbös Gyula özvegye, vala­mint Ernő fia és Dóra leánya is. A párt nevében báró Vay László országos elnök mondott emlékbe­szédet. Vár- és lángtengerben ország­határok omlanak össze, — mon­dotta báró Vay László — hogy újaknak adjanak helyet. De Te, Gömbös Gyula, megérezted a va­júdó időben a világnak azt az uj harcát és mint nemzetednek hiva­tott prófétája kijelölted a magyarság űt]át. Hirdetted a nemzet egységét és megjelölted az utat, amelyen a keresztény népies és szociális tar­talommal telített programod meg­valósításával uj ezer évet érhetünk el. Régi munkatársaid itt a sírodnál fogadalmat teszünk, hogy változás nélkül, töretlenül képviseljük a Te eszméidet és mindent elkövetünk azok maradéktalan valóraváltása ér­dekében. A párt elnökének beszéde után elhelyezték a Gömbös-család hatal­mas piros rózsakoszoruját, majd gróf Teleki Pál miniszterelnök a kormány, báró Vay László pedig a MÉP koszorúját letette a sirhantre. A felemelő inégemlékezés után úgyszólván egész nap folytatódtak a gyászünnepségek Gömbös Gyula sírjánál. Déli 1 órakor teljes szám­ban kivonultak a sirhoz a Stádium­lapok szerkesztőségeinek és kiadó- hivatalainak tagjai. Koszorúk el­helyezése után a keresztény sajtó mtiíiicásái pár percig némán tiszte­legték Gömbös Gyula', a naciona­lista magyar sajtó megteremtőjének emléke előtt. : Délután fél négy órakor a Nem­zeti Münkaközpont diszszázada ér­kezett' Gömbös Gyula sírjához. Egy­forma magyar ruhában, árvalány- ha'jas kalappal jöttek a munkáskül- dötfség tagjai, miközben a sirnál elfoglalta á részére fenntartott he­lyét Gömböd Gyufa édesanyja, nő­véré és fia, Gömbös Ernő huszár­hadnagy is. A Nemzeti MurikákŐz­pont diszszázada felsorakozott a sir előtt, ahol Orosz Imre tartott rö­vid emlékbeszédet, hangoztatva, hogy Gömbös emléke ma is él a munkásság sorai között s eszméi mellett híven kitartanak. Délután ttégy órakor a Társa­dalmi Egyesületek Szövetségé tar­tott hátalmas gyászünnepséget, amelynek során a sor két oldalán ä MOVE lövészek és a Nemzeti Munkaközpont magyárruhás mun­Mint olvasó közönségünk lapunk előző számából értesült róla, folyó hó 8-án tartották a madocsai hősök emlékszobor leleplezési ünnepélyét, amelyen vitéz Madi Kovács Imre főispánnal együtt megjelentek: Szongott Edvin alispán, a vegyes­dandár képviseletében Németh Árpád őrnagy, vitéz dr Téglássy Béla a paksi választókerület képviselője, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrász művész az emlékmű alkotója, dr Kornis István járási főszolgabíró, dr Szakách Ernő és dr Kovács Sebestyén Endre földbirtokosok, dr. Laczfy Endre tb. főszolgabíró, Solymár Gábor esperes-plebános a Magyar Elet Párt paksi választó- kerületének elnöke, id és ifj. Grosch József ügyvédek, dr Resch Béla orvos, valamint Paks, Dunaföldvár és Bölcske községek vezetőjegyzői által vezetett népes küldöttségek. Az ünnepély a lapunkban ismer­tetett sorrendben folyt le. és a fel­avatás során vitéz Madi Kovács Imre főispán az alábbi nagyhatású beszé­det mondotta : Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Kedves magyar testvéreim l Eljöttünk, összejöttünk ide Mado- csára, Tolna vármegye egyik leg­ősibb magyar falujába; hogy ezt a mai vasárnapot kettőzötten ünnepel­jük meg, hogy emlékezzünk, hálát rójunk le, kegyeletet gyakoroljunk ennél az emlékműnél, melyet a köz­ség közönsége adományokból emelt a világháborúban hősi halált halt hős fiainak emlékére. Huszonöt évvel ezelőtt nótaszó­val, felvirágozva, lelkesedéssel, el­szántan kelt útra ennek a kis-Község­nek minden katonája, hogy Európa- szerte hirt és dicsőséget szerezzen a magyar névnek. Az ut, amelyén élindultak, ‘ nehéz és hosszú volt. Gránát hasította, srapnellfelhők ár­nyékolták, lángszórók világították s ha az Utón méghiheiitek, fegyverek ropogása, ágyuk pokoli lármája szol­gáltatta az altató zenét. Az utón itt fe, ott is, egyenként s gyakran tö­megesen maradtak el vérűkbe fagyva á hűséges magyarok. kásai álltak diszőrséget. A Test­vériség dalárda éneke után Uzidó* czy-Zadravecz István titkos taná­csos, nyug. tábori püspök lépett a fekete drapériával bevont szószékre és tartott megrázó hatású emlék- beszédet Gömbös Gyuláról. A pénteki nap folyamán még ezen kivül is számos testület, intézmény és ' égyesület jelent meg Gömbös Gyula sírjánál, amelyet virággal árasztottak el a magánosok is. !S Ez az ut, kedves magyar test­véreim, a csodálatos férfierények és nagyszerű katonaerények útja volt, mert azt úgy megjárni, ahogy a ma­gyar katona megjárta, csak a' leg­szebb férfierényekkél, minden ál­dozatra kész hazaszeretettel, hűség­gel és önzetlen önfeláldozássál le­hetett Az ut megjárásához nagy­szerű katonaerények, fegyelmezett­ség, kőtelességtudás, bátorság és hősiesség is kellett. De kellett hozzá az az ősi magyar katonai szellem is, amely a magyar katonát mindig jellemezte. Madocsa hős fiai megjárták az utat. Hogy megjárták becsülettel, azt mutatja a 72 név, mely erre az émlékműre fel van vésve, ezt iga­zolja az, hogy közülük 32 vitézségi éremmel lett kitüntetve, de ezt bi­zonyítja az is, hogy hatan önként vállalkoztak olyan nehéz, szinte meg­oldhatatlan feladatra, melynek tel­jesítésével biztos halál várt rájuk. Ha nézem a hősi emlékművet, rajta a 72 nevet, akkor látom, mit vérzett, mit áldozott négy eszten­dőn keresztül a magyar. Hetvenkét hősi halott, egy alig 2300 lakosú községben. Ez a 72 név fel van vésve emlékezetből, meg­becsülésből, tiszteletből, kegyelettel Ismeretes a törvényhatósági bizott­ság ama határozata, hogy a háztartási alap terhére, 1940. évi január hó 1-től kezdődőleg, 10 vármegyééi díj □okot és 6 vármegyei kisegítő szol­gai állást szervez. 5 Az 1930. és 1931. évi rendelke­zések alapján a vármegyéknél végre­hajtott létszámapasztás alkalmával már nyilvánvaló volt a beavatottak előtt, hogy leszállított, úgynevezett normál- létszámú tisztviselőkkel és egyéb alkalmazottakkal a vármegye köz- • igazgatási szerveire háruló feladatok I és hálával, de kedves magyar test­véreim, ez a 72 hév tetemre is hiv, bosszúért is kiállt. Tetemre hiv azért a gyalázatért, hogy hős katonáink kezéből hátulról, orozva belső el- lénség ütötte ki a fegyvert, inert hiszen külső ellenség sohasem tu- dbtt erőt venni rajtuk. Bosszúért kiállt a sok kiömlött,’ drága magyal: vér azokért áz igazságtalanságok­ért, melyeket e nemzetnek a világ­háború után el kellett szenvednie. Legyen ez az emlék egy örök felkiáltójel, örök figyelmeztető a kö­telességre, mely az ezeréves hatá­rok visszaszerzésére kötelez, dé le­gyen ez az emlékmű egy bucsu- járó hely, ahova magyarok zarán­dokoljanak példát látni, hősiességet tanulni, erőt, hitet és kitartást me­nteni egy szebb és boldogabb jö­vendőhöz. Ti madocsaiak, akik mindig büsz­kék lehettetek és lehettek is hősei­tekre, tartsátok meg örök becsben ezt az emléket, ápoljátok szeretet­tel a köréje ültetett virágokat t Ti anyák és apák, neveljetek gyerme­keitekből hősöket, magyar katoná­kat, az elesett hősök példaképére, hogyha eljön az idő, ismét meg­mutathassuk a világnak, hogy a magyar most is a világ első ka­tonája. Adja Istenünk, hogy ez a kőből faragott Turul mielőbb megeleve­nedve szárnyra kapjon, messze- repülve szálljon a Kárpátok bér­ceire, körül az ezeréves határokra, örök mementóként: Ne bántsd a magyart 1 A főispánt nagyszabású, gyönyörű hazafias beszéde után melegen ünne­pelték.1 A leleplezési ünnepélyt kő­vetően közebéd volt, melyen vitéz Madi Kovács Imre főispán a Kor1 mányzóra, Mező Benő ref. lelkész pedig a főispánra mondott felk$- szöntőt. Felszólaltak még : dr vitéz Téglássy Béla országgyűlési képvi­selő és Kaiser Henrik madocsai helyettes jegyző. csak abban az esetben lesznek kifo- gástalanul elláthatók, ha a létszám- apasztást azonnal nyomon kövéti a közigazgatás anyagi és eljárási jog­szabályainak gyökeres egyszerűsítése ás a közigazgatás szervezéténék ügyvitelének széleskörű reformja^ úgy­nevezett racionalizálása. A célszerűség azt kívánta volna, hogy ezek a reformok megelőznék á létszám apasztást. Sajnos azonban nemcsak ez nem történt meg, haneni az államháztartás érdekéből végre­hajtott iétszámcsökkentés ellenére, e A madocsai hősök emlékünnepe Munkaszaporulat a vármegye adminisztrációjában «aiH arca mm* miori

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents