Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-09-27 / 76. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. szeptember 27. (Szerda) 76. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési díj: Egész évre _ 12 pengő || Félévre-------------6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija l’SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Áilástkeresőknek f0 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett'reklám-; eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerti I. Orszósépltés - tettekkel A hosszú idő óta várt reform, a földbirtokpolitikai törvényjavaslat az országgyűlés előtt fekszik és rövid időn belül érdemi tárgyalásaié ke­rül. — Törvényerőre emelése után megnyílnak a széleskörű lehetősé­gek a főldmivelő és főldszerető mar gyár nép előtt, hogy megvalósítsák álmaiknak és vágyaiknak legfőbb tárgyát és maguknak szerezhessék meg a verejtékükkel áztatott ma­gyar rögöt. A magyar közéletnek talán egyet­len problémája sem volt, amelyről több vita folyt volna, mint a bir­tokmegoszlás ügye. A két végső hátárnál egyik oldalon ott állott a maradiságig konzervatív álláspont, amely a „ne nyúlj hozzám“ állás­pontját hirdette, mig másik oldalon még az országutakat is felosztó szélsőséges demagógia hangos szó­val hirdette soha meg nem valósít­ható népboldogitó terveit. És a két véglet között ezernyi vélemény, el­gondolás látott napvilágot tudomá­nyos könyvekben, sajtóban, parla­mentben, előadói emelvényeken és hordók tetején egyaránt. Ilyen előkészítés után valóban nem volt könnyű megtalálni a he­lyes középutat. Azt a megoldást, amely egyrészt a végső lehetősé­gig elmegy a kapuk megnyitásában és minden jogos igény kielégíté­sére módot ad, másrészt nem té­veszti szem elől az egyetemes nem­zeti szempontokat, melyek között közgazdasági, termelési, pénzügyi problémák mellett ott szerepel az is, hogy gondoskodnunk kell a jö­vendő generációk természetszerü- Jeg jelentkező igényeiről is. A kormány javaslata valóban a legszerencsésebb megoldást hozza. Hatalmas birtokmennyiséget, mint­egy másfél millió hold földet ki­vin a főldmivelő kisemberek ke­zére juttatni. Méreteiben tehát olyan akciót bonyolít le, amelyhez ha­sonló — Magyarországon — a job­bágyság felszabadulása óta nem volt. Célul tűzi ki a javaslat a me­zőgazdasági lakosság érdemes tag­jainak földbirtokhoz juttatását, hogy minél nagyobb számban fejthesse­nek ki a nemzetgazdaság maga­sabb érdekeinek megfelelő terme­lési tevékenységet. Ennek a célnak szolgálatában radikális kézzel nyúl bele a mai nagybirtokrendszerbe s emelkedő skála szerint az 500 holdon felüli birtokok 20—80%-ig terjedő részét kötelezi szükség esetén átengedésre. Sőt a kereskedelmi vállalatok, kül­földön lakók és jogi személyek birtokainak már 300 holdon felüli meghatározott hányada is igénybe­vehető. Sorrendet állapit meg a törvényjavaslat az igénybevételnél és itt nagyon helyesen — a foko­zatosság igénybevételével kíméli az ősi birtokokat Páratlanul bölcs in­tézkedés a kishaszonbérleti rend­szer, amely olyanoknak is lehetővé teszi a földhözjutást, akik kellő tő­kével ez idő szerint nem rendel­keznek — és későbbi időpontra megnyitja előttük a tulajdonszerzés lehetőségét is. A birtokmozgósitáson kívül eré­lyes kézzel kívánja előmozdítani a javaslat a szegényebb mezőgazda- sági munkásság otthonhoz juttatá­sát. Ezen a téren a legmesszebb elmegy és kimondja, hogy házhely céljára minden erre alkalmas mező­gazdasági ingatlan igénybevehető. Csak a kisbirtokot védi meg, ami­kor ilyeneknél cserebirtokokkal való kárpótlásra kötelez. Megnyugtató és felemelő, hogy ma, amikor vérzivafar szánt végig a világon, a magyar nemzet nem­csak békességben éli életét, hanem országot épít, jobb jövőt készít elő a következő nemzedéknek. Hisz- szük, hogy a javaslat, amelyet gróf Teleki Pál miniszterelnök életbe­vágóan fontosnak mondott, uj erő­forrásokat nyit meg a nemzet jövője számára. A Magyar Élet Párt szekszárdi kerületének választmányi ülése c * Vasárnap, f. hó 24-én tartotta a Magyar Élet Pártjának szekszárdi szervezete a párt szekszárdi hiva­talos helyiségében nagyválasztmá­nyi gyűlését. A gyűlés iránt eddig még nem tapasztalt, akkora érdek­lődés nyilvánult meg. hogy a város minden rendű és rangú, sőt a közeli környékből összegyűlt érdeklődő kö­zönség nemcsak a nagy közgyűlési termet töltötte meg, de a később, a gyűlés végéig is állandóan érkező hallgatóság már csak a folyosón hallgathatta az ülés szónokait. Az ülés megkezdése előtt érkező párttagok közvetlen beszélgetése során kiült az arcokra az öröm, a büszkeség, hogy annak a pártnak lehetnek aktiv tagjai, amely a leg­utóbbi titkos választásokon még soha nem tapasztalt parlamenti többséget nyerve bebizonyította, — hogy bírja a nemzet, a nép osztat­lan bizalmát s amely párt várme­gyénkben is elsöprő győzelmet ara­tott. Büszkék a szekszárdiak, hogy Szakáts Pál dr olyan többségű győ­zelemmel képviseli e pártban váro­sunkat, amilyennel eddig még egy képviselő sem került be választó- kerületünkből a parlamentbe. Ez az öröm, ez a büszkeség és győ­zelem dicsősége toborozta össze oly szép számban a gyűlés hallga­tóságát. A nagyválasztmány ülésén jelen volt Máéi Kovács Imre főispán, a MÉP tolnamegyei pártelnöke, Zsig- mond Ferenc dr a MÉP szekszárdi csoportjának elnöke, Pongrdcz Lajos vármegyénk lajstromos képviselője, dr Szakáts Pál a szekszárdi választó- kerület országgyűlési képviselője, Schneider Elemér bankvezérigazgató, a hallgatóság körében pedig a hi­vatalok és egyesületek, valamint a város minden rangú társadalmának képviselői foglaltak helyet. A gyűlés megkezdése előtt dr Szakáts Pál nagy közvetlenséggel beszélgetett a választók érdeklődő gyűrűjében és a parlamenti életről mondott el egyes epizódokat élve­zetes előadásban. Pontban 11 órakor nyitotta meg az ülést vitéz Madi Kovács Imre főispán, üdvözölve a megjelent kép­viselőket és a szép számú hallga- I tóságot, amelyből arra következtet, hogy az az egység, ami a válasz­táskor megvolt a polgárok lelké­ben, ma is él és vállalja azokat a feladatokat, amiket a mai kor e ne­héz, válságos napjaiban csak közös összefogással, kéz a kézben tudunk megvalósítani. _ A főispán, lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó szavai után felkérte dr Szakáts Pál ország­gyűlési képviselőt, hogy számoljon be a választmányi ülésnek a mai politikai helyzetről, a parlament mű­ködéséről. Dr Szakáts Pál a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője, nagy ünneplés közben emelkedett szólásra. Beszédét azzal kezdte, hogy a jelenlegi viszonyok között az ország bel- és külpoliti­kája igen nagy mértékben össze­függnek egymással és ezért mon­dani valóját ezek figyelembe véte­lével fogja a választókkal közölni. Nehéz napokat él át a nemzet és az egész világ. Ezeken baj nélkül csak józan politikával, kellő fel- készültséggel és okos magatartással tudunk átsiklani. A nemzetnek fel kell készülnie az erők harcára, amikez bő erőtartalékolásra van szükségünk. Az erők legelső forrása a mezőgazdaság okos és célszerű gyümölcsöztetésében rejlik. Ezért a mezőgazdasági helyzet rendezése legfőbb és legsürgősebb problémája a MÉP-nek, ezen keresztüí a kor­mánynak, amely rövid idő alatt is jelentős eredményeket tud felmu­tatni. Ma már 7 milliárd pengő a nemzet konszolidált termelése. Ez ésszerű, okos politikával csak fo­kozható. A kormány ezt a politikát képviseli és a nemzet hatalmas többségű jó­zan ítélőképessége döntött, meg­mutatta a helyes Irányt, mikor a választáskor a ffEP-ra adta szavazatát, ennek a pártcak ke* zébe tette le bizalmát, adta az ország gyeplőjét. A törvényhozás jelenlegi ciklu­sában a rövid idő alatt is a kor­mány már több kisebb törvényt hozott tető alá s most folyik a föld­birtokpolitikai és a gazdasági mun­kások özvegyeinek biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Ezek a biztosítási költségek évi 13 millió pengőt tesznek ki, melynek tárgyalása során képviselőnk kérte, hogy a ház hatalmazza fel a kor­mányt arra, hogy a gazdasági hely­zet javulásával a kormány rendeleti utón is, rövid eljárással emelhesse az öregségi biztosítás és özvegyi já­rulék összegét, A nemzet legyen meggyőződve arról, hogy a képviselők köré­ben ennyi jóakarat, aggódás és szeretet nyilvánul meg az ország népe iránt, olyannyira szivükön viselik választóik érdekeit, hogy szinte sirva fakadnak, ha vala­mely óhajuk nem teljesül. Minden vágyuk, hogy választó­kerületük népét megismerjék, ba­jaikra orvoslást szerezzenek. Erről szólva azonban arra kéri a válasz­tókat, hogy óhajukat a helyi párt­vezetőség utján juttassák el kezei­hez, hogy ő csak olyan ügyeket intézzen el, melyből a köznek, vagy más érdekelteknek kára nem szár­mazik. Rövid idő alatt ugyanis még nem ismerhette meg kerülete minden ügyét-baját. A parlamenti életről szólva dr Szakáts azon örömének ad kifeje­zést, hogy a Nyilas Párt fegyelme is kialakul lassan, sokkal nyugal­masabb a légkör, kezdenek parla­menti stílusban tárgyalni. A 14 főre leapadt Kisgazda Párt is sokkal tár- gyilagosabban tölti be hivatását, mint a múltban. Általában a kormány azon az nton halad, amelyet még az ellenzék is kezd méltányolni, elismerni, de semmi­képp sem gáncsolni. Cgpet szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents