Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-01-28 / 9. szám

XXI. évfolyam

Szekszárdi 1939. január 29. (Szombat)

9. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP

Sierkesxlöség és kiadóhivatal:

Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85

Pelelőa szerkesztő:

BLÁZSIK FERENC

Bgész évre

Előfizetési dl|i

_ 12 pengő || Félévre______6 pengő

A lap meglelanlk minden szerdán ás szombaton. Blőfleetáal dijak éa hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények s szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árait

A legkisebb hirdetés dlfa 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény,

A hírrovatban elhelvciett reklám-, eljegyzési, családi bír, valamint ~a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül.

A nemzet élete

valójában az ország biztonságától függ és éppen azért kell korszak- alkotó jelentőségűnek mondanunk a magyar honvédség újjászervezésére és általában a nemzetvédelemre vonatkozó és a parlamentben most tárgyalt javaslatot. Legközelebb már törvény lesz ebből a korszakalkotó jelentőségű javaslatból és ennek eredményeképpen — örvendetesen megállapíthatjuk, hogy véget ért már a magyar nemzet háború utáni történetének megalázó és valóban szégyenletes korszaka és erejűket vesztették a trianoni békeparancsnak azok a rendelkezései, amelyek a darabokra szaggatott csonka országot még az önvédelem legelemibb eszközeitől is megfosztották.

Kimondhatatlan öröm, hogy amikor egymillió magyarral megnagyobbodott az ország, — egyúttal visszanyerte cselekvési szabadságát, újból elérte katonai egyenjogúságát és ennek folyományaképpen meg fog szűnni az a helyzet, hogy a guzsbakőtött Magyarország az állig felfegyverkezett és ellenünk acsarkodó szomszédok között teljesen védtelen prédája legyen a hatalomra éhes nemzetek törekvéseinek. Ezt most már lehetetlenné teszi a bledi egyezmény,melynek következményeképpen szaporíthatjuk a kellő módon haderőnket.

A honvédelmi törvényjavaslat uj, a magyar nemzethez méltó, büszke öntudatu korszak megszületését jelenti, hiszen ezután már semmi sem akadályoz meg bennünket abban, hogy hazánk védelme és biztonsága érdekében minden szükséges intézkedést megtegyünk és a magyar honvédelmet valóban korszerű, a mai szükségleteknek megfelelő színvonalra emeljük. A többi európai államéhoz hasonlóan egészen uj alapokon kell megszerveznünk honvédelmünket és az általános véd- kötelezettség újból való bevezetésén kívül arról is gondoskodnunk kell, hogy háború esetén az ország valamennyi polgára személyes szolgálatával, vagyonával kötelezően vegyen részt a haza védelmében úgy, ahogy az szükséges.

Rendkívül fontos, hogy a fiatalság már katonai kötelezettségének megkezdése előtt megfelelő hazafias és katonai szellemet, a testet és lelket egyaránt edző nevelésben részesüljön, hogy annak idején annál hasznosabb és tevékenyebb I tagja lehessen a nemzetvédelem nagy szervezetének. A mihamarabb i törvénnyé váló javaslet erről is i gondoskodik.

A nemzetvédelmet biztosítani hii vatott törvényjavaslat megállapítja,

hogy a honvédelmi kötelezettség

j 12 éves korban kezdődik, mikor

I az ifjú levente lesz és ez az állaX pót 23 éves korig tart, mig a szo\ rosan vett hadkötelezettség 18 éves —

fi

a

kortól 60 éves korig. Ezenkívül háború esetén 70-ik életévéig minden állampolgár köteles a légvédelemben is résztvenni s a felmerülő szükséghez képest személyes szolgálataival, sőt egyes vagyontárgyainak rendelkezésre bocsájtásá- val tartozik honvédelmi szolgálatot teljesíteni.

A nőkre is kiterjed a légvédelmi j és honvédelmi szolgáltatások köte- I

Óriási érdeklődés előzi meg az Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szekszárdi csoportjának február hó 1-én a Szekszárd Szállóban tartandó műsoros táncestélyét, amelynek nagyszerű koreográfiái attrakciója lesz Andor Tibornak, a m. kir. Őperaház volt táncosának és partnerének. Hahn Manci táncművésznőnek a szereplése.

' Táncok közben a Budapesti m. kir. Nőipariskola 15 növendéke magyaros nőiruha-bemutatót rendez és ez alkalommal 15 nappali, to- | vábbá 15 estélyi magyaros női ruha '

A világháború óta sokféle reformot hajtottak végre a középiskolai oktatás területén és most újabb rendelkezésről érkezett hir. Az egyik budapesti hétfői lap az uj rendtartást kissé túlságosan egyéni módon ismertette. Az illető fővárosi cikkíró ugylátszik felületesen nézte át a rendtartást, mert levont következtetései korántsem helytállók és ok nélkül izgatták fel az egész országban a gimnazista diákokat és szülőiket.

Hogy mit tartalmaz valójában az uj rendtartás, arravonatkozóan legilletékesebb helyen a következő felvilágósitást kaptuk:

Az 1938. évi május hó 22-én kelt 109.670—1938. IX. ü. o. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettel kiadott Rendtartás a gimnázium és a leánygimnázium számára a kérdéses pontokban a következőképpen rendelkezik. Magaviseleti érdemjegy megállapítása:

„Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha valláserkölcsi meggyőződése és nemzeti érzése nyilvánvalóan erős, jellembeli tulajdonságaival, különösen egyeneslelküségével, akarati fegyelmezettségével és tisztelettudásával társai közül kiválik, köteles- I ségtudása és szorgalma mindig I állandó, magatartása az iskolában I és az iskolán kivül korának minden

lezettsége, vagyis az uj javaslat a honvédelem nagy szolgálatába állítja a nemzet minden egyes tagját társadalmi osztályra, nemre, családi állapotra és foglalkozásra való tekintet nélkül. Ezen túl pedig érvényesek a régi honvédelmi törvénynek azok az intézkedései is, amelyek az ingó és ingatlan vagyonnak a háború céljaira való korlátlan igénybevételére vonatkoznak.

kerül a közönség elé. Mint értesülünk, ez alkalommal a növendékekkel az igazgató és három tanárnő is lejön Szekszárdra és népművészeti tanulmányokat fog végezni a Sárközben.

Az estély rendezősége felhívja a táncos fiatalság figyelmét arra, hogy a mai gazdasági viszonyok mellett a frakk, vagy a szmoking nem kőtelező, résztvehetnek a mulatságon egyszerű fekete ruhában is.

Értesülésünk szerint minden remény megvan arra, hogy a közönség ezen az élvezetes és nívós estélyen pompásan és igazán jól fog mulatni.

tekintetben megfelelő és társaira nemesitőleg hat.“ (Rendtartás VIII. fejezet, 9. § (3).

„A magaviseleti érdemjegy a tanuló továbbhaladására nincs befolyással, de az általános tanulmányi eredmény megállapításakor számításba kell venni.“ (4) Az általános tanulmányi eredmény megállapításánál tehát a magaviseletből kapott jegy is számit, vagyis pl. kitűnő csak az a diák lehet, akinek minden jegye, vagyis a magaviseletből kapott jegye is jeles. (10—11.)

„Uj jegy a bizonyítványban a rendszeretetből kapott osztályzat. A tanuló rendszeretete elbírálásának szempontjai: a tanuló testi gondo- zottsága, ruhájának, könyveinek, iró- és rajzszereinek gondozottsága, dolgozatainak és rajzainak kiállítása, iskolábajárásának pontossága és a reábizott teendők elvégzése.“ Ha a tanuló fentiek tekintetében teljesen kifogástalan, rendszerete jelei. (5). „A rendszeretetből nyert érdemjegy sem a továbbhaladásra, sem az általános tanulmányi eredmény megállapítására nincs befolyással.“ (7).

Ami pedig az előmenetelt illeti: „Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában különösen nagy figyelmet és érdeklődést mutat, otthoni feladatát állandóan és legnagyobbrészt segítség nélkül végzi, az osztályban már feldolgozott anyagról szóban és írásban bármikor kiválóan és jó magyarsággal számot tud adni, a feldolgozott anyag írásbeli vagy szóbeli önálló helyes alkalmazásában nehézsége nincs, kötelességtudása tanulótársaira jótékony hatású.“

Lássuk végül, mikor kap előmeneteli elégtelent: „Elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, ha a feldolgozott anyag lényeges részeiből szóban vagy írásban nem tud, vagy csak nagy segítséggel tud számot adni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye pedig tulnyomórészben elégtelen,“ (8.)

Az egyes tantárgyak érdemjegyeinek megállapítása a következő szempontok figyelembevételével történik : a tanuló tárgyismerete, felfogó- és Ítélőképessége, érdeklődése és figyelme, kifejezöképes- sége, önállósága, kötelességtelje- sitése.

Eitünnek-e a cseh halók a Dunáról?

Tolna vármegyét, amelynek Pest vármegye után leghosszabb a Duna- partja, mindig érdekelte a Duna- hajózás. Éppen ezért közöljük, hogy a magyar, jugoszláv, román, csehszlovák, német, angol és francia dunai hajózási vállalatok kiküldöttei az elmúlt héten konferenciát tartottak Bledben. A megbeszélés tárgya az volt, hogy az egyes államok dunai hajózási vállalatai között hogyan osszák fel a dunai teherforgalomban való részesedés arányát. Magyarország megbízottai az értekezleten azt a kívánságukat terjesztették elő, hogy részesedési arányát emeljék fel, Cseh-Szlová- kiáét pedig szállítsák le. Ezt a kívánságot a magyar dunai hajózási vállalatok részéről azzal indokolták meg, hogy Cseh-Szlovákia a müncheni döntés eredményeképpen elvesztette dunai vonalának nagy részét, viszont lényegesen megnagyobbodott a Duna folyam azon szakasza, amely kizárólag magyar területre esik. A magyar kiküldöttek álláspontját magukévá tették a német delegátusok is. A magyar érveléssel szemben a cseh-szlová- kok nem voltak hajlandók eugedni és a korábbi egyezményben megállapított részesedési arányt kívánták továbbra is maguknak. A konferencia ilyenmódon eredménytelenül oszlott széjjel. A Konferencia befejezése után Magyarország és Cseh-Szlovákia között közvetlen tárgyalás kezdődik, hogy egymás- közt állapodjanak meg a vitás kérdésben. Ha ez a közvetlen tárgyalás eredménnyel jár, akkor az értekezletet ismét összehívják. Az értekezlet újabb összejövetelét már a

A Nőegylet és a MANSZ szekszárdi táncestélye

Helyik tlláK Kophat „Jelest“ az ul gimnáziumi rendtartás értelmében ?

Egyes szám Ara 12 fitlór<