Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-09-09 / 71. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. szeptember 9. (Szombat) 71. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadőhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszátn: 85 Előfizetést díj Egész évre _ 12 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija t‘60 pengő. — A hirdetés egy'fcO milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek (0 százalék kedvezmény. — Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető 1 A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a Félévre 6 pengő I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Az ország nyugalma Szózattal fordult gróf Teleki Pál miniszterelnök Magyarország népé* hez s a súlyos történelmi időkben nyugalmat, fegyelmezettséget, fokozott kőtelességteljesitést kért a nemzet minden fiától. Egyidejűleg megjelentek az első kormányrendeletek, melyeknek célja az, hogy az ország közrendjét, nyugalmát s a gazdasági élet folyamatosságát minden körülmények közt biztosítsák. Megértéssel és jószándékkal kell fogadnunk a miniszterelnök felhívását éppúgy, mint a megjelent rendelkezéseket. A háború réme újból végigsöpör Európán. Senki sem tudja, hol áll meg az eldobott kő, egyetlen nemzet sem tudja, milyen feladatok elé fogja állítani a jövő. Azt azonban látjuk, hogyha szükséges elővigyázatossági intézkedéseket még azok az államok is meg- teszik* amelyek kedvező földrajzi elhelyezkedésűknél fogva minden bizonnyal hűvös távolból nézhetik végig a gigászi küzdelmet. Elkerülhetetlenek voltak az intézkedések nálunk is és a kormány ezek megtételében valóban nem ment túl a szükség határán. A kiadott intézkedések egyrésze, a gyűlések és felvonulások tilalma, a sajtócenzura, politikai természetű. Azért volt rájuk szükség, hogy semmiféle meggondolatlan és felelőtlen disszonáns hang meg ne zavarhassa azt a nemzeti egységet, melyet a magyar közvélemény lélekben már egyébként is kialakított. Mert ma mindenütt a világon megszűnik a pártoskodás, eltűnnek az apró csoportérdekek és egyetlen szempont lehet domináló: a nemzet nagy, egyetemes érdeke. A másik csoport gazdasági természetű rendelkezéseket tartalmaz és ezek között legfontosabb az, amely az árak rögzítésére és ellenőrzésére vonatkozik. Magyarország, hála Istennek, ma olyan helyzetben van, hogy legfontosabb közszükségleti cikkek tekintetében szükségleteit nemcsak bőven fedezni tudja, hanem főleg élelmiszerekben, jelentős feleslegei is vannak. Kenyérmag, hús, zsír; cukor, só gazdag bőségben áll rendelkezésünkre és a magyar ipar a világháború óta olyan hatalmasat fejlődött, hogy a legfontosabb iparcikkek terén is be tudunk rendezkedni az önellátásra. Nincs és nem lehet tehát semmi oka annak, hogy bármilyen vonatkozásban drágulás következzen be s legfeljebb mesterséges spekuláció, lelkiismeretlen kezek játéka tudott volna előidézni a közellátásban átmeneti zökkenőket és drágulásokat. Ezt azonban már előre megakadályozza a kiadott kormányrendelet. Nagyon helyes, hogy a kormány már jó előre megtette az intézkedéseket s ezzel is elősegítette annak a nyugalomnak fenntartását, amire szükség van, hogy zavartalanul haladjon a termelő és építő munka és — adott esetben — még a mostaninál is komolyabb feladatokkal szembe tudjon nézni a nemzet. NE FECSEGJ! Kis iskolásoknak szokta a tanító bácsi mondani, pedig milyen sokszor mondhatnók a felnőtteknek is: „Ne fecsegj 1“ Bizony sokszor, igen sokszor fecsegnek a felnőttek is, hiába van a hallgatásra intés, pedig mennyi kárát vallották már igen-igen sokan annak, hogy kifecsegtek mindent. Az életben ha szétnézünk, igen sok ellenünk irányuló jelenséggel találkozunk. Sok esetben meg tudja másik embertársunk, hogy valamit jutányosán akarunk beszerezni. Kikérdez minket. Mi természetesen el is mondunk gyanútlanul mincTent s | másnap azon vesszük észre magun- j kát, hogy a kikérdező a beszerzés- i ben megelőzött minket s ő veszi hasznát jóhiszeműen elmondott terveinknek. Miként az egyén kárát vallhatja könnyelműen elmondott terveinek, méginkább bajt is hozhat a közre, sőt magára az egész nemzetre az ilyen — talán jóhiszeműen, de mindenesetre fölöslegesen — folytatott beszélgetés. A kikérdezés főleg akkor tűnhet fel, mikor a nemzetek között talán feszültebbé vált a viszony. Ezért az államok vezetői is csak alkalmas időkben közük szándékaikat. S miként az államok, vagy nagyobb közületek vezetőinek, úgy az állampolgároknak, a nemzet mindenik polgárának vigyáznia kell arra, hogy a haza érdekeit szolgáló mindennemű, akár politikai, akár közbiztonsági, vagy közgazdasági kérdéseiről ne beszéljen olyan egyénekkel, akiket föltétlenül megbízhatóknak nem ismer. A legjobb, ha ilyennel semmiféle olyan ügyet hem tárgyal, ami a haza, vagy a nemzet érdekeibe vág. Hagyja a megnyilatkozásokat — olyan egyé- nekre, akik a nemzet sorsának intézésére hivatottak. A nemzeti ön- , tudat, a közös sors s a jövő bizto- | sitása adjon erőt mittdénkinek arra, hogy a kérdezősködésnek ellenálljon, hogy le ne alacsonyodjék s saját magát el ne adja. Az ilyen kikérdezőkkel lépten- nyomon találkozunk. Ezek a kikérdezők az ellenségek fizetett kémei, akik politikai, gazdasági, köz- biztonsági, élelmezési, munka- és mindennemű kérdésről beszélgetnek, kérdezősködnek, — felderítést végezve. Ma, amikor a világ valamennyi népe feszült idegekkel figyeli a világ élete mindennemű megnyilvánulását, mondhatni, állandóan folyik a felderítés, a kémkedés. Majd a katonazenekar indulóiról kezd az idegen beszélgetni, azután a katonai bevonulásokról, a gyakorlatokról, I gyakorló területekről, a katonák hangulatáról, majd lassan kikérdez mindent. — Vagy az élelmiszerek mennyiségéről, milyenségéről, a raktárakról, azok elhelyezéséről, az árak állandó, vagy ingadozó voltáról folytat beszélgetést, de a mindennapi élet ezerféle megnyilatkozásából kiindulva, oly ügyesen tereli rá az akkor őt érdeklő s általa felderítésre váró kérdésre a beszélgetést, hogy észrevétlenül esik az illető a kém csapdájába s igen sokszor elárul oly dolgokat, melynek elárulása tilos, sőt káros lehet az egész nemzetre. Sokszor dicsekvésből s főleg néhány pohár bor leeresztése után egyeseknek bizony kelleténél jobban is megered a nyelve s mert a magyar szeret is dicsekedni, olyan dolgok kerülnek megbeszélésre, melyek nyilvánosságra hozása nem kívánatos, de a hírszerző örül az ilyen hirharangoknak s igen sokszor az ilyen borózó társaságokból kerülnek ki azok a hírek, melyek az országnak igen sok kárt okozhatnak s bizony sok embert börtönbe is juttathatnak. Az elcsatolt területeken hány szegény magyar vérünk került az ellenség börtönébe a dicsekvő, vagy borgőzös állapotban talán még ki is színezetten előadott, elmondott, elfecsegett, sokszor csak elgondolt dolgok miatt. Ma, mikor tele vagyunk ilyen hírszerzőkkel, ügyelnie kell mindenkinek arra, hogy kivel miről beszél. Ne adja senki a jól értesültet, ne hivatkozzék tekintélyekre, mint híreinek forrásaira, ne legyen hir- harang, mert amit elmond, amúgy sem fedi a valóságot 100%-ig, s mégis okozhat bajt, sőt nemzeti károkat vele. Ne álljunk szóba idegenekkel, kérdezősködőkkel s ha ilyen gyanús egyénnel találkozunk, hívjuk fel arra a rendőrség, csendőrség figyelmét. — Keveset beszéljünk s olyanról, amihez nincs közünk, ne szóljunk semmit, akkor nehi sodorjuk bajba magunkat, felebarátunkat, sőt szolgálatot teszünk vele a nemzetnek is. Udvarias érintkezést kíván a belügyminiszter a tisztviselőktől. Mint ismeretes, az egyes miniszterek évről-évre megújítják rende- leteiket, melyekben előzékeny, udvarias magatartást kívánnak a köz- tisztviselőktől a hozzájuk forduló felekkel szemben. Legutóbb a m. kir. belügyminiszter adott ki körrendeletét, amelyben felhívta a törvényhatóságok első tisztviselőit, — hogy értesítsék a vármegye és a városok tisztviselőit s alkalmazottjait, hogy hivatalos eljárásaikban a felekkel szemben a legmesszebbmenő türelmet, előzékenységet és udvariasságot tanúsítsák. Nem uj ez a rendelkezés, hiszen — ufey véljük, — hogy a közönség ezt tudja is és hogy a hivatalos ügyekben eljáró közönség ezt nagy általánosságban tapasztalta is, még mielőbb e rendelkezések napvilágot láttak. De, hogy a tisztviselők a rendeletnek eleget is tehessenek, a közönségnek is igyekezni kell önmagát fegyelmezni, mérsékelni és türelmét megtartani, mert a közönség érdekeiért dolgozó tisztviselők előzékenységét, türelmét és udvarias magatartását a közönség fellépésé, viselkedése és magatartása szabá- | lyozza. Egyes szám ára 12 fillér.