Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-09-02 / 69. szám
XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. szeptember 2. (Szombat) 69. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d i j: Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap meg)elenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, vdlamlnt a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija Í'BQ pengő. — A hirdetés egy'60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronkém 60 Fillérbe kerti I, El az utcától A kormányzati eszközök között a legkényesebb hangszert jelenti a külpolitika. — Sok tudás, rengeteg tárgyismeret és mindenekelőtt hazafias lelkiismeretesség kell ahhoz, hogy valaki jól. a nemzet igaz érdekei szerint irányíthassa a külpolitikát. Az állami életnek ez az a pontja, amelyhez csak a legnagyobb óvatossággal szabad hozzányúlni. Maga gróf Teleki Pál miniszter- elnök éppen úgy, mint gróf Csáky István külügyminiszter nem egy beszédben hangoztatta, hogy a magyar nemzet érdekei azt követelik, hogy a külpolitikában az arra illetékesek mögött egy emberként álljon az egész nemzet, bízva abban, hogy a kormány élén állók az egyetlen helyes utón vezetik a nemzetet. Valóban, a külpolitikai problémák olyanok, hogy azokhoz még a legkiválóbb államférfiak sem szólhatnak hozzá teljes felelősséggel, ha a kormányon kívül állanak. Olyan külső és belső adottságok mutatkoznak ezen a téren, hogy csak az igazodhatik el, aki látja az összefüggéseket, aki ismeri az eseményeket s a kellő pillanatban összhangba tudja hozni azokkal a maga cselekedeteit. — Ez az a kérdés, amelynél el kell hallgatniok a kávéházi Konrádoknak,. az államéletnek ez az a pontja, amelynél a törvényhozóknak el kell tekinteniők a pártkülönbségektől, mert itt csak egy szempont van: a nemzet egyetemes érdeke s ezt az érdeket a kormány csak akkor szolgálhatja teljes eredménnyel, ha maga mögött tudja minden magyarok támogatását. Nagy és nehéz kérdések ezek. A felelőtlen hozzászólások, a komolytalan külpolitizálás még a legjobb Szándékot feltételezve is, sok esetben helyrehozhatatlan károkat okozhat. A külpolitika nem gyerekjáték. A külpolitikában olyan és annyi finomság van, hogy azt csak a legnagyobb óvatossággal szabad érinteni. És semmi esetre sem szabad a külpolitikában az utca szavát hallatni. Hűvös tárgyilagosság, a helyzet józan mérlegelése, a cselekvések legaprólékosabb kidolgozása szükséges itt, csupa olyan kellék tehát, amely abban a pillanatban veszendőbe mehet, amint a legtávolabbról is bele próbál szólni az utca hangulata. Alapigazságok ezek. Méltán keltett tehát az egész országban súlyos felháborodást az, hogy bizonyos politikai elemek a maguk párttaktikai céljait akarták bekapcsolni a magyar külpolitikába. Megengedhetetlen és megbocsáthatatlan ez. a kezdeményezés. Súlyosbítja e megítélést az a körülmény, hogy e meggondolatlanul külpolitizálgató elemek a maguk naiv és értéktelen »külpolitikájába" olyan momentumokat igyekeztek keverni, amelyek államrendészeti közbelépést is igényeltek. Ma, amikor a világválság kellős közepében élünk, amikor a vezetők legjobbjai nálunk és az egész világon minden erejükkel a veszélyeztetett világbéke megmentésén fáradoznak, a nemzeti közvélemény egységes erejének kell elsöpörnie az olyan ténykedéseket, amelyek alkalmasak olyan látszatok keltésére. minthogyha ez a nemzetnem látná tisztán külpoliti kai céljait, feladatait és kötelességeit A külpolitikai kérdéseket kivinni az utcára, enyhén szólva lelkiismeretlenség és a tudatlanságnak, a hozzá nem értésnek olyan fokát jelenti, amely a legsúlyosabban elitélő bírálat azokról, akik ezeket az okvetetlenkedé- seket megrendezték. A józan magyar közvélemény tisztán lát a törpe kisebbség dilettáns színpadok rendezésével ágáló tüntetései mögé és egy emberként ítéli el ezt a külpolitikai érdekeinkkel szemben álló „külpolitizálást". Nehéz órákat élünk, össze kell fogni minden magyar erőt, hogy a válságos viszonyok között nagy nemzeti céljaink szolgálatát jó eredménnyel láthassuk el. — Egyesek, egyesületek, pártok és pártocskák itt nem jöhetnek tekintetbe, egyesnek, pártnak és egyesületnek tudnia kell, hogy a helyes ut, a megen- gedhetően hazafias ut csak az, ha a külpolitikai irányítást a maga teljes egészében a felelős kormányEl az utcáról a külpolitikával! Aki ezt nem érti meg önmagától, az ellensége a nemzetnek s aki ellensége a nemzetnek, az ellen az államhatalom minden erejével fel kell lépni. Mert ezt kívánja az állam, a nemzet, minden igaz magyar • érdeke. És ezt kívánja minden igaz I barátunk érdeke isi Érdekes közgyűlés a városházán Szerdán d. e. 11 órakor tartotta Szekszárd m. város rendes közgyűlését, melynek 23 pontja közt szerepelt a város 1940. évi költség- vetésének megvitatása is. Elnöklő vitéz Vendel István polgár- mester napirend előtt bejelentette, hogy vitéz tardoskeddi Benke József tábornok őszinte szeretettel köszöni és szívből viszonozza a múlt közgyűlésről a város közönsége nevében küldött üdvözlést. A napirendre térve az Iparostanonciskola ügyeivel kapcsolatosan a közgyűlés elfogadja a polgár- mester javaslatát, melyben az Iparos- tanonciskolai óraadók kiváló teljesítményeinek honorálása képpen visszaállítják az óraadók 2*50 P-ős óradiját. Majd a következő tárgynál a város monográfiájának kiadására 2000 P hitel megszavazása előterjesztésénél polgármester kijelenti, hogy a közgyűlés e javaslatnál tekintsen el az ő személyétől, miután ő csupán városi érdekből, előrelátás és esetleges későbbi reklamációk megelőzése szempontjából hozza az ügyet a közgyűlés elé, mert kötelességének érzi, hogy a már részben készen lévő, általa megirt monográfiában a város szépségei, történelmi emlékei, nevezetességei is képekkel illusztrálva helyet kapjanak s ezáltal az egy oly fontos mű legyen, mely a városnak széleskörű megismerését, idegenforgalmának növelését nagyban elősegítse. Dr Dulin Jenő és dr Zsigmond Ferenc képviselő testületi tagok hozzászólása után vitéz Vendel István kijelelenti, hogy indítványához egyáltalán nem ragaszkodik, mert a monográfiát ettől függetlenül is megírja és kiadja. Előterjesztésével s azzal, hogy a város megfelelő száma könyvek alakjában teljes ellenértékét kapott volna, csupán a városi érdekeket kívánta szolgálni, a felszólalások után azonban elejti indítványát és leveszi a napirendről. A vitán kívülállók sajnálatosnak tartják a javaslat elejtését, mert megvannak győződve arról, hogy a 2000 P-ős városi hozzájárulással, de az ennek fejében a város rendelkezésére bocsátandó megfelelő számú ingyen könyvpéldánnyal teljes anyagi ellenértéket kaptunk volna s az igy kiállítható illusztris mű* vei oly eredményes propagandát fejthetett volna ki a város, amilyet más módon ily csekély és visszatérített összeggel soha sem fog tudni megvalósítani, amire pedig városunknak már igen nagy szüksége volna. (Szerk.) A közgyűlés a továbbiakban egyesületek, intézmények segélyezése során a HONSz Tolnamegyei és Szekszárdi Csoportjának 1000 P, a Tolnamegyei Kisgazdák Egyesületének 300 P és a Szekszárdi Tüdőbeteg Gondozó Intézet részére 3000 P segélyt szavazott meg. Ezután következett az 1940. évi költségvetés tárgyalása, melynek előadója Kós Sándor szv. főtanácsos, előadta a költségvetés csoportjainak, azok egyes fejezeteire is kitérő indokolását, rámutatva a költségvetés összeállításánál szem előtt tartott, nem kényszerült, de ésszerű takarékossagi a gazdálkodás és közigazgatás biztos fenntartásához, valamint a város tovább- fejleztéséhez szükséges elvekre. A számvevőségi főtanácsos, a I polgármester javaslataképpen az 1940. évi költségvetés egyes csoportjai és fejezetei ismertetése során előadott adatai a következők : tűzrendészet, légvédelem: 26.529 P, mezőrendészet: 10.334 pengő, köz- egészségügy: 20.565 P, állategészségügy 3652 P, közoktatás, köz- művelődés, vallás: 20.345 pengő, szegényügy, népjólét: 25.457 P, piacterek: 2547 pengő, utak, utcák, gyalogjárók, folyókák 2870: pengő, földes utak, hidak: 5720 pengő, utkövezés és javítás : 11.884 pengő, Báró Augusz árvaház 6890 pengő, gyümölcsös 4710 P a főbb szükségleti összegek. A fedezetek megállapításánál nem a lerovás, hanem az előírás összege alapján történt a költségvetés összeállítása. A szükségletek alapján adódó fedezet biztosítására a város kénytelen 90%-os pótadó javaslattal előállni remélhető azonban a további takarékos gazdálkodás mellett és ha a fenyegető fellegek elmennek fejünk fölül, hogy rövid időn belül jobb viszonyok közé kerül a város — fejezte be előterjesztését Kós Sándor számvevőségi főnök. Makray Ferenc emelkedett szólásra ezután s szokása szerint a költségvetés bírálása elején a polgármester személye ellen kezdett incriminálni, megjegyezve, hogy elismeri, miszerint a Polgár- mester Úr kiváló képességű ember, de nem fordította képességeit teljes egészeben a varos ügyeire s vannak nagy érdemei is, de nagyban rontják azokat az előbb mondottak. Vitéz Vendel István rácsengetett és figyelmeztette Makrayt, hogy a költségvetéshez szóljon, ne pedig az ő személyével foglalkozva olyan agyoncsépelt és értéktelen kijelentésekkel, amelyeket mindenki jót ismer és tisztában van keletkezésük módjával is. Midőn pedig Makray ennek ellenére is tovább próbálta fűzni e gondolatokat, a polgármester ismét rácsengetve kijelentette, hogy amennyiben nem tér rá a költségvetés bírálására, megvonja tőle a szót. Ezek után Makray tudomásul véve a figyelmeztetéseket és a képviselő- testület tagjainak felháborodását, rátérve a költségvetésre, kijelentette, hogy a fedezeti tételek nem reálisak. Sokalja a szegények felkarolására ruházat címén felvett 1000 pengőt, továbbá a magas légvédelmi szükséglet 50%-át a kormánytól kellene kieszközölni,sokalja a tüzoltótiszt tanfolyami dijat, valamint a polgármesteri reprezentációs költségeket. Kevesli ezzel szemben az utakra előirányzott összeget s kérdést intéz a polgármesterhez, hogy mire használják a temetőrendezésre előirányzott összegeket, mikor a temetőkben nem csinálnak semmit. A költségvetés irreális, — amiért nem fogadja el. Egyes szám era 12 fillór.
