Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-08-30 / 68. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. augusztus 30. (Szerda) 68. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési díj: Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dlla 1'60 pengő. — A hirdetés egy’60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 10 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerü I. A nosy vllűMulat A párizskörnyéki békék aláirása óta sok, méltán „történelminek** nevezett napot élt át a világ s nem egyszer volt részünk nem várt, szenzációs meglepetésekben. De mégsem volt esemény, amely nagyobb izgalmat és nagyobb visszhangot váltott volna ki, mint a német— orosz meg nem támadási szerződés megkötésének hire. Pillanatok alatt jött lázba egész Európa, — sőt az egész világ s olyan találgatások és kombinációk futnak végig külügyi hivatalok és követségek termein, a sajtó hasábjain és a telefon drótjain, ami valóban zavarba hozza a leghidegebb és legtárgyilagosabb agyvelőket is. Mindezekkel szemben pedig a valóság az, hogy bár az esemény mérhetetlen jelentőségét mindenki érzi — annak további fejlődését, kialakulását, hatásait ezidőszerint még senki, a legtanultabb és leggyakorlottabb politikus sem tudja lemérni. Éppen ezért korái minden következtetés és minden kritika. Egyelőre nem lehet mást tenni, mint- az események egyszerű regisztrálására kell szorítkozni s nem a politika tudósai, csak a helyesen emberi megérzések mutatják halványan az utat, amelyen a további események a legközelebbi jövőben haladni fognak. Mi történt lényegében ? öt hónappal ezelőtt a demokrata nagyhatalmak Anglia és Franciaország egy szövetségi hálózat kiépítésébe kezdtek bele, melynek célja, minden hangzatos elnevezés mellett is kétségkívül Németország, illetve a tengelyhatalmak bekerítése volt. — Romániát, Törökországot, sőt Lengyelországot is megnyerték a szövetségbe és Magyarország őszinte sajnálatára a német—lengyel viszony a végsőkig elmérgesedett. A szövetségi rendszer azonban még nem volt lezárva. A demokrata hatalmak április közepe óta a legnagyobb erőfeszítéseket tettbe Oroszország megnyerésére, amivel teljessé vált volna a német birodalom bekerítése. Több mint négy hónapja folytak a tárgyalások, a diplomácia minden eszközével. És mialatt e tárgyalások folytak, Németország egy nagystílű diplomáciai mesterfogással, amelyet a legnagyobb titokban készített elő, elébevágott a bekerítésnek s meg nem támadási szerződést készített elő Moszkvával. Bizonyos, hogy ez a diplomáciai mesterfogás azért sikerülhetett, mert a két ország külpolitikai kiengesz- telődésének meg vannak a reális alapjai. Hogy eddig nem történt meg, azt kizárólag világnézeti szempontok magyarázzák, amelyek azonban külpolitikában nem játszanak döntő szerepet A külpolitikai szerződés olyan, mint egy jó szomszédi viszony megteremtése, amelyben egyik fél sem akar belekontárkodni abba, ami a másik házának belsejében történik. Ezen az alapon jött létre a megállapodás, amely beláthatatlan távlatokat nyit az európai politikában. Mi lesz a kifejlődés — nem tudjuk. De nekünk, Magyarországnak, nem Nyár utolján a napsugár teljes I erejével ostromolja a földet, de hiába mert már nem tud oly meleget teremteni, mint aminőkben nyár derekán részünk volt. Egy-két nap s vége a nyárnak s vele együtt az iskolai nagy szünidőnek. Amilyen gyorsan fogy a nap melege s amilyen hirtelen hullanak a fákról az elsárgult falevelek, oly gyorsan tűnnek el a vakáció hátralevő napjai. Egy-két nap s ismét megnyílnak az iskolák kapui s a kis és nagy diákok felnőttekhez illő komolysággal sietnek a'kitárult iskolakapuk felé. A napok, évek gyorsan követik egymást, az élet egy percre sem áll meg. A magyar ifjúság ismét munkába kezd s a vakációban felfrissült idegekkel folytatja a kemény munkát, az életre készülést. A magyar diákság 10 havi munkája sohasem jelentett könnyű időtöltést, mert az élet minden időben megkövetelte, hogy az uj nemzedék kellő felkészültséggel, alapos ismeretekkel lépje át az élet mesgyéjét. Napjainkban azonban sokszoros erőkifejtést Szekszárd m. város 1940. évi költségvetését a napokban szétküld- ték az érdekelteknek. A város költségvetése 37 oldalon jelent meg Kós Sándor számvevőségi főtanácsos, számvevőségi főnök és vitéz Vendel iQfYjSn pnlpr^pnp^fpr összeállításában a Molnár-féle Nyomdai R. T. nyomdájának pompás, újszerű kivitelezésében. A költségvetés tartalmazza a város háztartásának, önálló vagyonkezelésű üzemeinek és különálló alapjainak nagyszerűen áttekinthető számadatait. A szükségletek megállapításánál a törvények és rendeletek, továbbá a város fejlődését, a közigazgatás és a gazdálkodás vitelét biztositó kiadásokra való figyelemmel, a f. év eredményei alapján van a költség- vetés összeállítva. Az 1938. évi takarékos gazdálkodás eredménye, hogy az előirányzaton felül való törlesztés folytán lényegesen kevesebb lett a város tartozása. A pótadó leszállítása azonban úgysem vihető keresztül, mivel a részben uj kiadásként előállott rendkívüli lehet más tennivalónk, mint maradni azon az egyenes utón, amely megbízhatóságot, állandóságot adott a magyar külpolitikának. Amely sohasem tért le az önérzet, a becsület, az igazság és a béke iránti törekvés útjáról, amely eredményeket hozott a múltban és — hisszük — fog hozni a jövőben is. kíván az uj magyar élet az iskolák felé siető diákoktól. A kialakuló uj magyar élet nemcsak nagyobb élet- lehetőségeket, nagyobb darab kenyeret ígér most a nevelődő ifjúságnak, de komolyabb, keményebb erőkifejtést is kíván tőlük. A jogok és kötelességek együtt járnak. Az öntudatra ébredt uj magyar nemzeti társadalom immár befejezés előtt áll ama nagy harcában, amellyel megnyitotta az utat gyermekeinek a jobb s a szebb élet felé. A másik nagy feladat most már az Ifjúság vállaira nehezedik, hogy a feltámadt uj magyar nemzeti életben meg is tudja állni a helyét. A magyar fiatalság vállalja is a reá váró nagy feladatot, makacs elszántsággal indul ismét a tantermekbe, hogy magába szívja, megszerezze s elsajátítsa mindazt, ami a jövő munkájának, a nagy feadatoknak elvégzéséhez szükséges. S mi aggódó szeretettel nézünk az iskolába igyekvő magyar ifjúságra, akikre nem a régi legendás diákélet romantikája vár, hanem a becsületes, áldozatos s tisztességes nemzetépitő magyar munka. szükségletek előirányzását a város fejlesztése idegenforgalmának pro- pogálása követeli meg. Remélhető azonban, hogy a további céltudatos gazdálkodás révén a város pénzügyi nehézségei elosztanak. A költségvetés egyes csoportjai és fejezetének főbb összegéről az alábbiakban számolunk be: A város cselekvő vagyona az 1938. évi zárószámadás alapján: 7,006.383 P, a szenvedő vagyon 3.747.373 P. Ha az előző két évi zárószámadást összevetjük lassú, de fokozatos gyarapodást, illetve tehercsökkenést látunk, amennyiben 1937. évi zárszámadás tiszta vagyona: 3,333.252 P volt, mig 1938-ban ez: 3.747.373 P, tehát vagyon gyarapodás: 414.121 P. Az 1937. évi cselekvő vagyon: 6,875.961 P, az 1938. évi pedig 7,006.383 P, tehát 130.422 P több vagyon. Ha pedig a terheket nézzük, akkor az 1937. évi: 3,542.709 P, mig az 1938. évi: 3,259.010 P, tehát 283.699 P kevesebb teher s igy a több vagyon és kevesebb teher a 2 év alatt 414.121 P vagyon gyarapodást jelent, ami bizonysága annak, hogy a város vezetősége a mai viszonyok nehézségei ellenére is eredményesen gazdálkodik. A költségvetés 8 csoportjának összesített szükséglete volt az 1938. évi zárszámadásban 703.215 pengő, fedezet 722.379 P. Az 1940. évre a polgármester javaslata szerint szükséglet: 654.912 pengő, erre fedezet: 471.603 P. Pótadóval fedezendő hiány tehát 183.309 P. A m. kir. adóhivatal által összeállított adóalap kimutatás szerint a föld, ház, társulati és tantiem adókból a mentesek adója levonása után marad 203.770 pengő pótadó alap. Ennek 90%-os bevételi főösszege 183.393 P, amely fedezi a mérleg fedezet- hiányát. Ezek szerint az 1940. évi városi költségvetés reálisan van összeállítva és annak csoporton- kinti megvitatása a szerdai közgyűlés feladata lesz. Hisszük, hogy a jól összeállított, könnyű áttekin- tésü szétküldött költségvetési nyomtatványból minden városatya már eleve meggyőződhetett arról, hogy a költségvetés összeállításánál a város vezetőségét a lakosság egyetemes [érdekei melleti a legmesz- szebbmenő takarékossági elv vezette javaslatának megtételénél és igy a költségvetési vita nem fog viharral végződni. A falazók A stróhmannok alatt általában azokat értették eddig, akik bizonyos koncért, pénzért odadobták nevüket, tekintélyüket, összeköttetésüket. E szereplésükkel olyanoknak falaztak, akik rajtuk keresztül tetemes erkölcsi és anyagi előnyöket szereztek maguknak. A köztudatban eddig a falazók, a stróhmannok a mindenre kapható, pénzéhes embereket ismerték s még feltételezni sem mertük, hogy e falazó szerepre közbecsülés- ben álló előkelőségek vállalkozhatnak. Azt pedig egyenesen bűntett volna feltételezni, hogy történelmi nevet viselő magyar előkelőség vállalkozzék erre a nem dicsőséges szerepre. De fel kell ocsúdnunk, mert Hunyady Ferenc gróf a MÉP egyik múltkori vacsoráján olyan lesújtó kritikát mondott azokról az előkelőségekről, akik olyan gazdasági vállalatoknál foglalnak el vezető- pozíciókat, amely gazdasági ágakkal semmiféle közösségük s kapcsolatuk sincs. Egyúttal nagy felháborodással ítélte el azokat, akik minden előképzettség ás tudás nélkül vállalkoznak bizonyos vállalatok névszerinti vezetésére. Ezek a vállalatok nem szakembereket keresnek, hanem rejtett célok érdekében fala- I zókat, stróhmannokat állítanak a I tényleges vezetők elpalástolására. Tanév kezdetén Szekszárd város 1940. évi költségvetése számokban Egyet szám ára 12 fillér
