Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-08-26 / 67. szám

XXI. évfolyam Szekszárdi 1939. augusztus 26. (Szombat) 67. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dij: Egész évre _ 12 pengő || Félévre_ _ _ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1'50 pengő. — A hirdetés egy‘60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek tO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, etlegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Magyarország európai hivatottsága A független és erős Magyarország a középeurópai egyensúly nélkülöz­hetetlen biztosítéka — mondotta a most hazatért gróf Csáky István külügyminiszter egy magyar hír­szolgálati iroda tudósítójának. Ez az egyetlen mondat önmagában is beszédes cáfolata azoknak a szál­longó rémhíreknek amelyek a kül­ügyminiszter utazásával kapcsolat­ban röppentek fel s amelyek napo­kig borzolták a hiszékenyek és tá­jékozatlanok idegrendszerét. A francia és angol sajtó hábo­rús uszítása csődöt mond a ma­gyar, német, olasz és lengyel állam­férfiak felelősségérzetén csakúgy, mint őszintén komoly békekészsé- gén. A magyar külügyminiszter sza­vait csak kiegészíti a Deutsche Diplomatisch Politische Korrespon­denz határozott és világos cáfolata azzal a durva rágalommal szem­ben, mintha a német impérium egy Lengyelország felé irányuló katonai felvonulás terepéül szemelte vólha ki Magyarországot. A budai várat sem téveszti össze senki a Hradzsinnal és fel sent te­hető, hogy a magyar—német ba­ráti viszony őszintesége elbírna olyan intézkedéseket is, amelyek akármelyik állam felségjogait sért­hetnék. A külügyminiszter félre nem ma­gyarázható világossággal fogalmazta meg a magyar álláspontot s ebben az országban senkinek sincs se oka, se joga kétségbevonni a felelős he­lyen elhangzott nyilatkozat meg­bízhatóságát. Magyarország állami függetlenségét se baráti, se ellen­séges szándék nem veszélyeztetheti. Akik a legutóbbi húsz év politi­káját csinálták s akik megalkották a szerencsétlen emlékezetű béke- szerződéseket, egyképpen nagyon jól tudják, hogy Európa eme ré­szében mi a történelmi szerepe Magyarországnak, amelyet remény­telenül szánnak a vazallusország szerepére. Errefelé az egyetlen ál- -fomalkotó nép mi vagyunk s az a gondolat, amely előtt most hódolt az ország népe, a keleteurópai po­litika egyetlen járható útját jelöli meg. Ezt ma már nagyon jól tudják a legnagyobb nyugati emporiumok- ban s tudják azt is, ma francia és angol politikai törekvések több si­kert könyvelhetnének el, ha egykor az oktalan gyűlölet és „győzelmi“ mámor meg nem szabdalja Magyar- ország testét. — Szerepünk nem változott és állami életünk igaz­ságai ugyanazok maradnak — még Moszkvából nézve is. A nyugati kultúra és keresztény civilizáció közvetítői vagyunk kelet Sorakozó felé s ugyanakkor nekünk kell ki­egyensúlyozni az ellenkező irányú nagyhatalmi törekvéseket. Ehhez elengedhetetlenül szükséges Magyar- ország teljes függetlensége, katonai felkészültsége, szociális rendjének kiegyenlítettsége. Magyarország ma őrt áll Keleteurópa biztonsága felett s ha még egyszer régi birtokállo- j mányához juthat, az ország katonai és politikai ereje századokra fogja I biztosítani a békét. HP Dr Szakóis Pál képviselő külföldi tanulmányútja Közismertek dr Szakáts Pál vá­lasztási programbeszédjeiből azok az elgondolások, melyeket képvise­lőnk a munkáskérdés megoldásá­val kapcsolatosan kifejezésre jut­tatott s az ország égető problémái közül a legszükségesebbnek, a leg­sürgősebbnek minősített. ' Hogy képviselőnk kijelentései nem „jelölt trükkök*, „ámítások“ azt a kétkedőknek és rosszindulatú be- állitóknak most fogja bebizonyítani, midőn félhivatalos minőségben kül­földi országokba tanulmányútra in­dult, hogy az ottani munkásviszo­nyok tanulmányozása után vissza­térve hazánkba, a külföldi tapasz­talatok alapján kivegye oroszlán­részét a kormány reformtörekvései­nek a munkáskérdés megoldására irányuló törvénytervezet megalko­tásából. Dr Szakáts Pál külföldi útja során 10 napot Német, 10 na-, pót Olaszországban fog tölteni, ahol a modern munkatelepek megtekin­tése mellett a munkásszervezetek életébe is betekintést nyer. ; Midőn a megtisztelő kiküldetést a választóközönség szives tudomá­sára hozzuk, közöljük egyben, hogy ezen idő alatt senki se keresse és kérje fel esetleges ügyeinek elinté­zésére képviselőnket, miután távol­létében ennek eleget nem tehet, s . akinek visszaérkezéséről úgyis tá- • jékoztatni fogjuk választóit. Egy, a közelmúltban rendezett po*. litikai vacsorán hangzott el gróf Te* leki Pál miniszterelnök felszólalása, melyben egyrészt a hazaszeretet, a visszacsatolt magyar föld és népe iránt érzett mélységes szeretet és annak képviselőit magához ölelő érzés vonult végig, másrészt a f e- 1 e 1 ő 11 e n ü 1 politizálók leckézte- tése. Gróf Teleki Pál elsősorban a meg­tért országrészek jövő sorsát tárta fel, rámutatva, —mélységes bánat­tal — hogy az átcsatolás örömét nem tetézhette az az öröm, hogy ott most egyszerre jobban menjen minden, őszintén bevallotta, hogy a visszacsatolt részekre „bizonyos fokig készületlenül mentünk át, bi­zonyos fokig lelkileg, vagy mond­juk közigazgatásilag szervezetleneb- bül, mint ahogy lehetett, vagy kel­lett volna“. — Az ő számára ez a terület nem egy földrajzi rész, nem annak egyszerű lakossága, mert ő végigjárta ismételten azokat s be­szélt az ottlakókkal, az ő számára egy egész tömeg ki nem használt lehetőség és az emberi bajokkal küzdő s az uj világban uj elhelyez­kedést kereső ember vágya, pana­sza és küzkődése. Ez a megnyugtató tudat biztató, mert minden szavából kisugárzik a segítő szándék és a segítő akarat. „Azért szenvedtünk húsz esztendeig, hogy most magyarok lehessünk, nem bánjuk, ha vannak is bajok*. Az elhangzott klasszikus beszéd­nek második része acélos, kemény és határozott volt, mikor a durva hangot használó, tekintélyromboló és a tekintélyeket lejárató, felelőt­lenül politizáló, durva közéleti meg- nyilatkozásu, hazug híreket terjesztő, szélsőséges elemek felé fordult s ő hozzá méltóan jelentette ki, hogy ő nem él nagy szónoki páthosszal, sem nagy hanggal és mesterkélt kifejezésekkel, de ezt ne tévessze össze senki az erő hiányával, mert ő kész a nemzet nagy érdekeit a legnagyobb határozottsággal meg­védeni. S ezt a kijelentését is nagy őrömmel és elismeréssel fogadta az ország közvéleménye, mert való­ban itt az ideje, hogy a kormány megmutassa erélyét és hatalmát azok felé, akik kritikátlan izgatá­sukkal, sokszor nem is úri hangon e sokat szenvedett haza békéjét és belső nyugalmát veszélyeztetik. Ma, midőn az, aki a nemzet egy­ségét megbontja, még akkor is, ha állandóan hazafias szólamokat lel­kendez, a nemzet legveszedelmesebb ellensége, a miniszterelnök erényé­nek tartja mindenki, hogy nem hasz­nálja ezt a nagy hangot, az olcsó szónoki fogásokat, mert ő is tudja, hogy zagyva szavaktól duzzadó ígé­retekből, csodákat ígérő öblös hangú tartalmi ürességekből elege volt már a nemzetnek, de a nagy tudós, az európai kulturember megmutatta, hogy a kesztyűs kéz is tud — ha kell — kemény lenni. • Es ezt értsék meg mindénütt és | mindenki. Irta: Borbiró Ferenc Kassa szab. kir. város ifiisp&nja Szép szokása a magyar keres­kedővilágnak, hogy évenkint össze­gyűl, megbeszélni helyzetét és — teendőit. Minden őszelőn össze­sereglik valamely vidéki városban, hogy annak múltjából, levegőjéből, újabb eredményeiből tanulságokat merítsen küzdelmeihez. Oly természetes, hogy az idén a felszabadult területek felé irányul figyelme- Hogy a visszatért városok közül választása Kassára esett, alig­ha csak azért történt, mert Kassa már a múltban is kamarai székhely volt. A kereskedelmi testületek or­szágos értekezlete most elsősorban azért jön Kassára, hogy ő is beáll­jon a zarándokok hosszú sorába s a szabadság, a hit, az áldozat nagy hőse, II. Rákóczi Ferenc ham­vainál leborulva, a nemzet egyete­mes feladatainak szolgálatához me­ntsen uj erőt és ihletet! A magyar kereskedelem Kassára zarándokló képviselőinek nemcsak a város kereskedő-, hanem annak egész társadalma szívesen tárja ki kapuit és mindannyiok felé magya­ros vendégszeretettel küldi üdvöz­letét. Jöjjenék minél többen, minél nagyobb számbari az anyaofszág- beli kereskedők' annak bizonyságai­val, hogy Trianon után a háború­nak a gazdasági térre való áthelye­zése az elmúlt 20 év alatt a Csonka­hazában mennyivel nehezebb hely­zeteket teremtett, mily sok munkát, mennyi energiát és drága áldozatot is követelt. De kiáltották a meg­próbáltatást és meggyőzték a ne­hézségeket. És ha a harcnak az is lett a következménye, hogy anyagi javakban szükebbre szorultak, éle­tük színvonalát leszállítani kény­szerültek, — lelkiekben gazdagod­tak és küzdő értékben különbekké váltak. Most ne arról essék majd szó, hogy maradtak sebek, támadtak uj nehézségek. Az eredményeket hir­dessék, amelyeket ezek ellenére fel tudnak mutatni s amelyeket a kö­zösség javára, a haza oltárára ál­dozták. Világos adataikkal, meg­győző tényeikkel hirdessék a költő igazát : Nincs veszve semmi sors alatt, ki el nem csüggedett 1 Kassára a magyar kereskedőket nem a Rákóczi kesergője hívja. Ennek a városnak a falai RákÓCfci lelkét sugározzák, a Rákóczi riadó­ját visszhangozzák. Ha a Rákóczi indulót majd a magyar lelkek is visszhangozzák, akkor az nemcsak uj küzdelmeknek lesz a hirdetője, hanem uj diadaloknak is a záloga. Egyes szám ára 12 fillér. 4$. Értsék meg mindenütt!

Next

/
Thumbnails
Contents