Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-08-19 / 65. szám
Ma! lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" 3M. évfolyam. Szekszárd, 1939. augusztus 19. (Szombat) 65. szám. Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BISfizetésI di): ggész évre — 12 pengő |j félévre ________6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. | Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija l’CQ pengő. — A hirdetés egy (0 milliméter széles hasábon millltnétersoronként ip nliér, Allástkeresőknek 10 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, caaládl hír, valamint ■ nyíl ttér soronként 60 fillérbe kerti I. Szent István Harangok ünnepi zúgása közepette, magyar idők legendás homálya felé száll vissza az emlékezés. Egy forróvérű, fiatal lovasnemzet tomboló tusákon, megfogyatkozott, de folyton nagyobbodó területtel, erős gerinccél és meg nem alkuvó kitartással a feltámadás felé halad. A legendás időkben, akkor is Európa népei ugrásra készen állának s a magyar róna felett elterülő hajnali ködben félelmetes árnyékok suhantak végig: a hunok, az ava- rok vitézei, akik bátrak, hatalmasak voltak s akik elpusztultak cél nélkül való portyázásaik következtében ... Az Isten mérhetetlen gondviselése ebben az időben megállitá a veszedelmet, Szent István királyunkat adván nekünk. Emlékezetének ezer éve nemcsak az Ütineplő égyház megújuló ünnepsége, mert minden magyar áhi- tatos szívvel emlékezik meg az első apostoli magyar királyról, aki, ha kéllett, vassal, ha csak lehetett, mérhetetlen szeretettel alapozta meg a magyarok uralmát. Nyugat és kelet küszöbén látnoki szemmel csatlakozik a Nyugathoz, mert érzi, hogy a magyarság csak igy maradhat meg. Térit, templomokat épit, felosztja a földet, törvényeket hoz, várakat emel, rendet, békét, nyugalmat teremt s megindítja a munkát. Azóta sok bajt, veszedelmet állottunk ki, el akartak seperni bennünket a föld színéről, meg akarták szüntetni önállóságunkat, de semmi vihar nem tudott minket elsöpörni! Ma is, magyar csillaghulláskor, arra a tündöklő csillagra kérdezünk fel, amely a csillagok homályából messze kiragyog a szomorúság tejutján. Gyászos öltözetben, búsan, szomorú. magyar jfnezőkről kérdezünk fel: „Hol vagy István király ?“ De nem szabad csüggednünk, fel a fejjel magyarok! Hallani augusztus 20. ünnepének felemelő hangját. A magyar föld barnára égett aj’cu férfiai jönnek tömegestől a budai vároldalon. Ez a nép ugyanaz, mely az első király köntösének szegélyét csókolta. Forró fohász röppen el a piros ajkakról; Jöjj el István király, ragyogj, tündökölj, vezess, buzdíts minket Jöjj el hozzánk felépíteni újra a Te példád, a Te alkotásod, a boldog, uj s dicsőséges Nagymagyarországot. Állj élünkre s mi követünk, vezess minket s mi Véled megyünk, mutass utat nekünk és mi azon járunk, csak a tövises utat, a fáldalmat és szenvedést szüntesd meg. űzz el minden ellenséget, de ha kell, adj erőt s acélt kezünkbe, ne engedj minket a csüggedés útjára, mert Veled akarunk lenni az újabb ezerévben és erősek akarunk lenni mindenkoron 1 Az ország-világra ! szóló ünnepnek vége Az idegenek egy felejthetetlen ünnepnek emlékével távoztak országunkból. Szent István utódai, akik a fényes külsőségeket megrendezték, maguk a belső ember lelkét szántották, boronálták, gyomlálták és vetegették azzal a krisztusi maggal, melynek termését az örök csűrökbe kell betakarítani. Túl vagyunk a jubileumon és há- I lát adhatunk Istennek a sok ál- j dásért és kegyelemért, mellyel szándékunkat kezdte, kisérte és befejezte. Túl vagyunk a jubileumon. De csak a külső ünnep szűnt meg, csak i az Eucharisztia tere változott visz- sza a Hősök terévé, csak az idegenek tértek vissza otthonukba, csak a fő- és alpapság, melynek tarka képe igazolta Prohászka szavait, hogy az egyház katolikus, mint a napsugár is katolikus, vagyis általános — oszlott újra széjjel — de a Szent István-i gondolatnak a jubileumon túl is, a most folyó s I minden utánunk következő esztendőben is meg kell újulnia, fönn kell maradnia. És mi is az a Szent István-i gondolat ? Nem frázis, nem jelszó, nem vásári reklám, mert ebből úgyis kelleténél többet termelt ki magából mindig a magyar lelkűiét. A Szent István-i gondolat összefoglalja mindazokat az eszméket és érzelmeket, azokat a kötelességeket s ezeknek eszközeit, melyek Szent Istvánnak, a férfiúnak, a családatyának, a királynak, a kát. egyház szentjének s a magyar faj legnemesebb képviselői egyikének egyénisége és jelleme körül, mint a kristály a maga tengelye körül csoportosulnak. A Szent István-i gondolat a magyar férfi elé odaállítja azt a magyarán férfias és férfiasán magyar jellemet, amely nélkül hazánk igazában meg sem születhetett, népünk I pedig időnap előtt elpusztult volna. Azt a magyar férfit, aki atyja nyom-.! dokaiba lépve leszoktatta népét a j kalandos, tehát oktalan vérveszte- ! séggel járó és még győzelem esetében is a nemzet erőit biztosan felőrlő harcoktól, de viszont ha kellett, .egy pillanatig sem habozott kardot rántani hite és haz'ája ellenségei ellen. Kifelé nem hajbókolt, de nem is kötött bele senkibe; befelé az igazságot hajlithatatlan akarattal vitte győzelemre mindenki ellen, aki a törvényes rendet meg akarta bolygatni. Szent István, a magyar faj nemes sarja, a szivével imádkozott és építményeit, ha kellett, karddal is megvédte. Szent István, a szent, megmutatta, hogy ez a lelkűiét nemcsak megfér a fajtáján csüngő nemzeti érzéssel, de meg is nemesíti azt, mert a kereszténység nem ellensége a természet- ' nek, csak a természet helyezkedik I néha szémbe a kereszténységgél. És Szent István keresztény életszentsége annál nagyobb jelentőséget vetít jellemére, hiszen nem egy térítő fejedelemnek magának lett volna legnagyobb szüksége arra, hogy... megtérjen. Ez egyik legkidomboro- dóbb vonása Szent István jellemének. Mint családatya egy Szent Imrét nevelt nemcsak a kát. egyháznak, hanem magyar népének is, mert mig egy nép meg tudja érteni az erkölcsi tisztaságot mint eszményképet, addig Mindszenty Gedeon szerint vér van ereiben és velő a csontjaiban. Mint király pedig törvényt adott népének, a törvényeket alkotmánnyá foncsorozta, az alkotmány szimbólumává a szent koronát tette és ezzel biztosította nemzete és országa fönnmaradását a jövőben. Az ország hol tágult, hol összezsugorodott, a nemzet is meg-megfogy atkozott, idegen elemekkel keveredett — de fönnmaradt, bár ezren ezer felől és ezerféleképpen támadták. És fönn is fog maradni, ha az Isten úgy akarja. És ha a nemzet maga is úgy akarja, mert bár elég isteni csoda, hogy eddig fönnmaradtunk, de ebből nem következik, hogy az Isten, ki velünk és általunk tartott fönn eddig bennünket, nélkülünk és ellenünk is fönn fog-e tartani minket És itt válik szükségessé, hogy a Szent István-i gondolat letté érlelődjék. Hogy minden magyar ember megértse, hogy saját fajának nem azzal tartozik, hogy másokat lenézzen és üldözzön, hogy az ősi vallást visszaszorítsa a katakombáiba, melyek bár az egyháztörténetem aranykönyvébe vannak Írva. dé elmúltak, mint idő s csak mint emlék maradnak meg. Aki népét szereti, annak szeretnie kell népa hagyományait is, annak nem szabad ügyetlen és oktalan kézzel az alkotmány patinájához nyúlnia, az előtt szentnek kell lennie a történelemnek is. — A történelem még hibáiban is tanítómesterünk, de aki nemzete történelmét tagadja meg,’ az analfabéta marad minden köz- szereplésében is, az vak létére akar világtalanokat vezetni. Túl vagyunk a Szent István-i jubileumon, de annak vége a komoly, férfias, kitartó és összetartó munkának kezdetét jelenti. Igen, kezdetét és nem végét. Mert sem Szent István követésében, sem a kötelesség teljesítésében nincs vég, csak kezdet. Ezt a kezdetet áldja meg az ő szent jobbjával a Magyarok Tündöklő Csillaga. Dr Bagyarász Ferenc. Az év sok szép Mária-ünnepe közül a magyar nép legkiemelkedőbb, legszebb ünnepe Nagyboldogasz- szony. Mig az egyház Mária halálát, illetve azt ünnepié, hogy Isten Anyja e napon testileg is fölszállt az Égbe, addig nekünk magyaroknak e nap külön ünnep is, mert e napon ajánlotta fel Szent István királyunk Isten Anyja védelmébe Magyarországot. Nagyasszonynapja Szekszárdnak még külön jelentőségű ünnepévé lett 1939 augusztus lö-től. A város történetébe aranybetükkel jegyeztük fel, hogy e napon tett szent hitet Isten Anyjának képével diszitett zászló alatt a m. kir. 18. honvéd gyalogezred arra, hogy az ezred minden fia hősies magatartással, esküjéhez híven mindig a magyar haza javát fogja szolgálni. Nagy-Boldogasszony napján házi- ezredünk teljes szekszárdi zászló- alja ünnepi díszben vonult fel a belvárosi nagytemplomba, hogy lelkileg is előkészüljenek a nagy nap jelentőségére. Istentisztelet után a közönség sorai közt vonultak vissza a kaszárnya udvarára, amely e napon teljes katonai, zászló és ünnepi díszben várta az uj magyar haza reménységeit, a vármegye és város előkelőségeit és lakosságát 10 óráig folyton gyülekezett az ünneplő közönség 3 mindenkit tisztelegve fogadott a kapu őre. Lassan elfoglalták helyüket a hivatalos előkelőségek élükön Madi Kovács Imre főispán, Morvay László vm. II. főjegyző, vitéz Vendel István polgármester, a vármegye és a város tisztviselőkara, a papság, a tisztikar családtagjai, dr Szakáts Pál orsz. gyűl. képviselő, közhivatalok és közületek vezetői. A diszemel- vényen foglalt helyet vitéz Madi- Kovács Imréné zászlóanya és uj dandárparancsnokunk vitéz Harasz- tosi Török Kálmán vezérkari ezredes, aki egyben a honvédelmi minisztert és a honvédség főparancsnokát is képviselte, mig a szabad teret beltöllötte a város nagyszámú közönsége. A katonaság századon- { kint impozáns díszben katonás minta fegyelemmel felsorakozva várta a Kormányzó ur képviselőjét. Pontban 10 órakor lassú méltó- , Sággal gördült be a laktanya udvarára egy fekete autó, melyből ki- I szállt kíséretével vitéz Ruszkayjenö j altábornagy, a IV. honvéd hadtest parancsnoKa, a Kormányzó ur Oiő- méltósága képviselője. A jobbra néző honvédek szoborrá merevedett sorfala előtt a Himnusz akkordjaira ellépő altábornagy szemléje után elfoglalta helyét a disz- emelvényen és kezdetét vette a feledhetetlen ünnepség. Morvay László vm. II. főjegyző lépett a szónoki emelvényre és bejelentette, hogy Tolna vármegye kőEgyes szám ára 12 fillér» Háziezredünk zászlóavatása
