Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-07-29 / 60. szám
XXI. évfolyam Szekszárdi 1939. Julius 29. (Szombat) 60. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében, lelefonszám: 85 Előfizetési di): Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1'50 pengő. — A hirdetés egy ’0 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek tO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eliegvzésl, családi hír, valamint a nylltlér soronként 60 fillérbe kerül. A csávádéira ur! Csáky István külügyminiszter szokatlanul erélyes hangon figyelmeztető szavakat hangoztatott a magyar—német barátság méregkeve- rői felé. A magyar közvélemény helyesléssel fogadta az intelmet. Bizzuk a kormányra a külpolitikai kérdések irányítását és tegyük ezt még olyankor is, mikor az „állítólag veszélyeztetett magyar érdekek“ megvédéséről volna szó. Ehhez hozzáfűzni valónk nincsen. Csupán any- nyit jegyzünk még meg, hogy gróf Csáky István külügyminiszter, bizonyára, nyomatékot is fog adni kemény kijelentéseinek, ha intelmét — jól ismert oldalakon — meg nem szívlelnék. Mert a német barátság számunkra nemcsak tradíció, nem csupán a világháborúban kialakult, megbonthatatlan fegyverbarátság, hanem reális aktualitás is, amelytől fantaszták, méregkeverők, kutmérgezők s talán délibábok után futó irányzatok szószólói el nem tántoríthatnak bennünket. De amikor külügyminiszterünk helyes időben és aktuálisan történt nyilatkozatáról ez a véleményünk, ugyan7 akkor a tárgyilagos igazság más téma felé is vezet bennünket. A minapában elhangzott a magyarországi németség kulturális egyesületének, a Volksbundnak elnöke szájából, egy sorozatos pontokban foglalt, követelő hangú kijelentés, ami, nézetünk szerünk, legalább olyan ártalmas a német—magyar kapcsolatok őszinte s mélyen átérzett fenntartása szempontjából, mint azoknak a kutmérgezőknek maguktartása, akik azt hiresztelik, hogy Németország szándékai Magyarországgal szemben nem egyenesek és hogy háborús kofliktus esetén a birodalom alul fog maradni. Mit tett dr Basch ? Németségüket, nyelvüket, vallásukat, faji karakterüket, egész kultúrájukat évszázadokon át megőrizni tudó németajkú honfitársaink nevében, minden megbízatás és tudomásunk szerint, minden felkérés nélkül 13 pontba foglalt bizonyos követeléseket, amelyek közigazgatási, politikai, kulturális és gazdasági igényeket ölelnek fel. A magyar közvélemény érthető megdöbbenéssel vette tudomásul ennek a szerencsétlen 13 pontnak a nyilvánosságra hozatalát. Szerencsétlen ez a különböző pontokkal való dobálódzás elsősorban azért, mert ennek az aktivitásnak semmi értelme nincs, de azért is, mert németajkú honfitársaink eddigi magatartásával ellenkezik s alig tekinthetjük másnak, mint gyújtani szándékozó csóvadobásnak a német kisebbség felé, amiből, ha lángralobbanás következnék be, ennek minden irányban csak káros következményei lennének. Teljesen érthetetlen novum VARGA JÓZSEF államtitkár az uj iparügyi miniszter A Budapesti Közlöny folyó hó J 26-án megjelent számában foglalt | legfelsőbb elhatározás szerint a | Kormányzó Ur Őfőméltósága dr j Kunder Antal m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztert — saját kérelmére — az iparügyi minisztérium vezetése alól fölmentette s m. kir. iparügyi miniszterré Varga József iparügyi minisztériumi államtitkárt — am. kir. miniszterelnök előterjesztésére — kinevezte. Politikai körökben e kinevezés várt dolog volt, mert előre sejtették, hogy a nagytudásu egyetemi tanár s államtitkár rövidesen átveszi az iparügyi tárcát, miután Kunder Antal kifejezetten — csak ideiglenesen vállalkozott a két tárca vezetésére. Dr Varga József iparügyi miniszter középiskolai tanulmányait Budapesten, a II. kér. főreáliskolában végezte s 1912-ben a műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett, 1915-ben megszerezte a műszaki doktorátust, 1920-ban a műegyetemen magántanárrá habilitálták, — 1923-ban pedig nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a kémia-tech- nologiai tanszékre. Az uj miniszter a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a királyi Curia szabadalmi tanácsának ülnöke, a Magyar Ásványolaj Bizottság elnöke. Értékes tudományos munkásságot fejt ki a földgáz- és kőolajkutatás terén s ezenkívül több nagyjelentőségű szabadalom tulajdonosa. A pünkösdi választáson Szegeden nyert mandátumot. Munkássága elé a magyar kisiparosság is nagy bizalommal tekint. a magyar alkotmányos életben dr Baschnak az a kívánsága, amelyik a németség számára Magyarországon közigazgatási autonómiát követel. Mi teljes mértékben megértjük azoknak a külföldi államoknak belső berendezkedését, amelyek ilyen irányba tudják biztosítani népeik boldogulását, de a magyar nemzet messze évszázadokra tekinthet visz- sza alkotmányos jogfejlődésében, mi ezen a bázison éltünk eddig és boldogultunk még a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Magyar ember számára az alkotmány az élet biztosítékát jelenti. S ebben az alkotmányban sehol nyoma nincs annak, hogy bármely nemzetiség, de különösen az olyan, amelyik nem összefüggő földterületen lakik, csupán szétszórtan maradt fenn népi sajátságaiban, kultúrájában, nyelvében, vallásában, autonomisztikus igényekkel lépett volna fel. Ilyen a magyarországi németség is, amely sohasem vindikált magának, — mint ahogy alkotmányunk szerint nem is tehette — közigazgatási, vagy politikai autonómiát. Erre szüksége sem volt, mert a magyar közigazgatás és politikai élet teljesen nyitott kapukat tárt eléje, a németség érvényesülhetett közhivatalainkban, politikai pozíciók betöltésénél éppúgy, mint a magyarság, vagy a többi népkisebbséghez tartozók. A 13 pont között szerepelnek kívánságok a kulturális kisebbségi jogok kiterjesztésére vonatkozóan is. Erre nézve szintén az a véleményünk, hogy dr Basch messze tullőit a célon. Igazolja ezt az a tény, hogy a magyarországi németség, éppen a legutóbbi években olyan kisebbségi kulturális jogok birtokába jutott, amelyeknek végrehajtása nem ütközik elvi akadályokba és nincs is más hátra, mint ennek megvalósítása. A magyar kormány és a közhatóságok semmiféle nehézségeket nem támasztanak, sőt elősegítik a németajkú lakosság iskolapolitikájának keresztülvitelét, gyakran túlzott mértékben is, olyannyira, hogy nem egyszer találkozunk a németajkú lakosság részéről azzal a kívánsággal, hogy ne változtassuk meg a múlt kialakult és bevált rendszerét. Azt, hogy tanitóképezdét és középiskolákat még nem sikerült a németajkú lakosság számára felállítani, az nem a magyar kormányon múlik, hanem egyebek közt azon a tényen is, hogy még nem áll rendelkezésre elegendő számú tanszemélyzet. Gazdasági kérdésekről talán fölösleges is beszélnünk. Ha pedig erről is szót ejtünk, a kirívó ellentétek dacára sem önti el ajkunkat a zokszó, ha azt tapasztaljuk,- hogy a németajkú lakosság általában sokkal jobb gazdasági és vagyoni viszonyok között él, mint a magyarság. Éljen és boldoguljon, fejlessze és öregbítse saját vagyoni állagát! Ezt nem irigyeljük, sőt elősegítjük. Mert felfogásunk az, hogy az egye* dek boldogulása a népi és nemzett magyarság és összetartozandóság fejlődését és boldogulását is jelenti. Itt tehát nincs semmi reklamálni való. Ha valaki egyet s mást reklamálhat, az a magyarság, de mi ezt nem tesszük, mert ismerjük németajkú községeink lakóinak — szorgalmát, haladnivágyását, rend- és tisztaságszeretetét, takarékosságát és számos olyan jótulajdonságát, amelyből bizony tanulni is lehet. De azt nem engedhetjük, hogy szembeállítva a nemzet tagjait, igazságtalan megítéléseknek adjunk hallgatásunkkal táperőt. No és itt van még egy rendkívül furcsa követelése a 13 pontnak l Amely azt mondja, hogy a magyar kormány biztosítson a németajkú lakosság számára 15 főnyi ország- gyűlési képviseletet. Basch dr tehát, aki itt él közöttünk, beszéli nyelvünket, ismeri a magyar közéletet, történelmünket, kiművelt emberfő, elképzeli azt, hogy a magyar kormány egyszerűen, bizonyos számú országgyűlési képviselőt tud prezentálni valamely irányzatnak, pártnak, népcsoportnak, vagy foglalkozási ágnak ! Nonsens ez, homlok- egyenest ellenkezik a magyar nép- képviseleti elvvel, — alkotmányunk szellemével, mert olyan pretenzióval áll elő, mely törvényellenes volna, ha teljesedésbe menne. Törvény- ellenes azért, mert nálunk a nép választja képviselőit. Választott pedig legutóbb titkos alapon, minden befolyástól mentesen. Tehát azt küldi be az ország házába, akit elvi megítélések alapján, arra legalkalmasabbnak tart De, hogy milyen jóindulat és a béke őszinte szolgálata vezette a legutóbbi választások alkalmával is a magyar kormányt, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a legmesszebbmenő támogar tást nyújtotta a németajkú kisebbség jelöltje számára s bizony, csak nagy erőfeszítéssel lehetett elérni, hogy az ellenzéki jelölttel szemben ő került ki győzelmesen a választási harcból. összegezve ezt a kínos és a'napi- rendről mihamarabb leveendő problémát, mi a közvélemény hangját szólaltatjuk meg, amikor intő figyelmeztetést teszünk az ilyen megmozdulások elkerülése céljából, mert nem szolgálja az a közös és óhajtott béke céljait, ha követelődző pontok megbizásnélküli szerkesztői olyan területekre tévednek, amelyeken a megütközés alig helyrehozható — nemzeti csapást eredményezhet. Reméljük, hogy Basch dr 13 pontja semmi más, mint egy szerencsétlen fogalmazvány, amelynek semmiféle i kapcsolata nincs a németajkú lakos- | ság lelkületével 1 Egyet mmém ára 12 fillér.
