Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-07-19 / 57. szám
■■BEnHHHH LelM revízió TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Manapság, amikor — sajnos — igen gyakran találkozunk a jellem- nevelés hiányaival, amikor ott állunk, hogy gondolkoznunk kell azon, hogy melyik nagyobb a világháború utáni veszteségünk a még részben mindig meglévő területi, avagy az erkölcsi integritás elvesztése, akkor bizonyára minden módot és alkalmat meg kell ragadnunk, hogy a nemzet minden tagjának figyelmét a jellemnevelés kiválóan fontos voltára ráirányítsuk. A jellem nevelését elkezdeni sohasem korai, a formálásra irányuló törekvés sohasem késői. — Emberek és így bizony gyarlók vagyunk, a környezet, körülmények és a közerkölcs hatásától magunkat függetleníteni csak magasabb lelki fegyelmezettség, illeWe önfegyelem utján lehetséges. S ha a magyar föld fiatalságát önfegyelmezésre nevelni sikerült, a jellemnevelés terén a legnehezebb és legnagyobb erővel jutottunk előre a cél felé. A jellem az ember gondolkozási és ténykedési módja. Az embernél rendszerint nem véralkatának, tehetségének uralkodó vonásait nevezzük jellemnek, hanem inkább akaratának minőségére alkalmazzuk. A csirája már meg van a gyermekben is, de az élet kedvező vagy kedvezőtlen irányban fejleszti aszerint, hogy az egyedeket ért behatások, melyek az akaratára hatottak az erkölcs nézőpontjából kedvezők, vagy kedvezőtlenek. Ebben az értelemben tehát minden embernek meg van a jelleme, meghatározott természetű akarata. Es mégis sokszor kifogásoljuk jellem tekintetében azt az embert, aki változékony, ingadozó, megbízhatatlan. A jellem fogalma tehát ketté válik: egyrészt szilárd akaratú jellemre, másrészt olyan jellemre, melyet félre ismertünk, vagy nem tartunk helyesnek. Ha akaratunkat tudatos elvek szerint irányítjuk, úgy könnyebben óvjuk meg a csábítások okozta ingadozástól. Éppen innen származik a fontos és nagy szerep, melyet az elvek hűséges megóvása, vagy félredobott megtagadása a jellem kérdésében játszik. A jellem csak erkölcsös lehet, mert az erkölcsi alapot akaratában nélkülöző jellem már is kiesik a jellem kategóriájából. A jellem lehet tudatos, vagy tudatlan, aszerint, hogy tulajdonosa tudta-e akaratát tudatosan irányítani. A jellem is alá van vetve az élet, a változások törvényének. Alakulására befolyással van életünk tapasztalása, mely irányt, tartalmat ad neki s az élet későbbi folyásában megváltozhatik, változik a korfal, néha természetes utón, de vál- tozhatik gondolat- és érzelmivilágunk valamely nagy forradalma folytán is. A nevelésnek nem volna értelme, ha nem irányíthatnék az akaratot lélektani és erkölcsi tekintetben, gyakorlás, szoktatás, az értelmi és érzelmi világ céltudatos és erős kormányzása utján. Jellemmé nevelni: a nevelés legfőbb és legfelsőbb célja. Az a nevelő, aki a nevelés eme legfelsőbb célját Isten segítségével eléri, az államot és a társadalmat maga iránt a legmélyebb hálára és a legteljesebb elismerésre kötelezi. A jellem- nevelés fontossága az élet minden terén, a családban, a társadalomban. az iskolában és az iskolán kívül is kell, hogy különös gondját képezze minden magyarnak. Ezért szervezik a népművelés vezetői a jellemképző tanfolyamokat Ez is érdekes jelensége az egész mai társadalmi életnek s körülbelül azt jelzi, hogy abban a zűrzavaros és még egyre tartó tusában, melyet ma a különböző világnézetek egymásra torlódó hullámai egymással vívnak, a nemzet egyetlen fia sem akar tovább bizonytulanul kapkodni, hanem céltudatos lelki irányítást keres. A jellemnevelés, lélekátalakitással jár, de mindenki által megoldható feladat. Ennek a munkának nincsenek kialakult eljárásai, szabályai, színes módszerei. Még a nevelő oktatás anyaga sem jelölhető meg olyan határozottan, mint más ismeret köröknél. Az erkölcs világa, amelyből a jellemnevelés anyagát meríteni kell, határtalan és érzékelhetetlen, egy igazi labirintus, amelyben a különböző életfelfogásu és műveltségű emberek más és más mértéket alkalmaznak, más és más formákhoz igazodnak, Amit az egyik megengedhetőnek, jónak, egyéniségével és helyzetével őssze- egyeztethetőnek tart, ugyanazt a másik nem tartja annak, sőt! Szükség van valami közös irányvonalra, irányitó eszmére, hogy annak nyomán az anyagkiválasztás kellő biztonsággal történhessékIlyen irányitó eszméje életünknek sok van, azonban valamennyinek, mint egybefutó vonalaknak, közös találkozó fénypontja: az Isten. E vonalak közül kell tehát a jellem- nevelés céljaira egyet-egyet kiválasztani. A családi élet, a szülői, gyermeki, testvéri, házastársi viszony a felebaráti szeretet a hazafiui élet s általában a nemzeti létből eredő életjelenségek, lelkitulajdonságok lehetnek ilyen irányitó gondolatok. Lelki és testi tulajdonságainknak nagy része a származástól s azoktól a körülményektől függ, amelyek között létünk lepereg. Más ember az, aki zord hegyek közé szorítva él és más az, aki sik rónán, vagy a tenger partján tölti élet. Ugyanezeket látjuk, ha a nemzeteket vesszük e tekintetben szemügyre. A magyar vér, továbbá a a magyar föld a maga különböző felületi alakjaival, hegyeivel, folyói- val, alföldjével, pusztáival, egyszóval összes körülményeivel, továbbá a magyar történelmi múlt, az ezeréves nemzeti lét a maga örömeivel, bajaival, létfenntartási küzdelmeivel a a nemzet minden tagjának lelkében közös tulajdonságokat fejlesztett ki, melyek vele születnek az egyénnel. E közös tulajdonságok közül ki kell választani azokat, amelyek a közfelfogás szerint értékesek szépek és építő, nem lazító és romboló természetűek. A magyar lovagiasság, férfias büszkeség, egyéni megbízhatóság, vitézi lelkűiét, az engedelmeskedni tudás és a fellebbvalók tisztelete, továbbá a haza- és szülőföld sze- retete, családi érzés és a többi rokontulajdonságok mind olyanok, amelyek a magyar lélek nemzeti talajából hajtanak ki. A nemzeti lét eszmekörében tehát ezekkel a lelki és erkölcsi tulajdonságokkal kell legfőképpen foglalkoznunk. Itt nem átültetésről van szó, hanem a már adott, a lélek mélyén élő ősi gyökérszálak ki- sarjaztatásáról. A polgári életben a jellemnevelésnek, kialakult formái nincsenek. Nem ismerünk olyan eljárásokat és szabályokat, amelyeknek bármily )ontos és lelkiismeretes kivitele mindig biztosítaná az eredményt. Csak a tisztán egyéni módszer érhet el e téren eredményt, helyesebben az olyan egyén, — akinek jó emberismerete, népismerete, éles tekintete, nagy lélekvizsgáló ereje van, egyszóval hivatott nevelő, aki mindig, a hallgatóság minden egyesénél megfogja találni a jellemképzés hathatós eszközét és módjait. Bizonyos általános szükséglet azonban elképzelhető, melynek kielégítésével a nevelés eredményességét a nevelő egyéni rátermettsége mellett is elősegíteni és fokozni lehet. Több, mint valószínű, hogy a jellemképzési munka folyamán egy-egy lelki tulajdonság kibontakozásánál mindig szükség van arra, hogy annak értékes, becsülésre és követésre méltó voltát a nevelő feltüntesse, még pedig úgy, hogy az minél erősebb megvilágításban álljon a nevelt egyén előtt. E tekintetben a jól megválasztott példa éri el tapasztalás szerint a legteljesebb hatást. Vigyázni kell azonban, hogy a példa a nevelt egyén ízlésének megfelelő tetszetős beállításban s az az igazság, sőt a megtörténség erejével hasson. Az az eset, mely nem tartalmaz igaz és valószínű Múlt számunkban beszámoltunk a városi közgyűlés lefolyásáról, — amelyen Szekszárd város Kökényes községet testvérkőzségévé fogadta és közöltük annak a megkeresésnek tartalmát, amellyel a város vezetősége a testvérközséggel kulturális és anyagi kapcsolatokat kíván létesíteni. Kökényes község elöljárósága a város megkeresésére a kővetkezőkben válaszol: Alulírott Kökényes község elöljárósága a f. évi julius hó 8 án kelt 14.223/1939. szám alatt kelt polgár- mesteri iratot megkapta, melyből örömmel értesült, hogy Szekszárd megyei város Kökényes községet testvérközségül kívánja fogadniKökényes községnek circa 4860 lakosa van (pontosan 1939. évi julius 23-án, mikor is a népszámlálásnak vége ;lesz Kárpátalján); a lakosság közül 3700 ruthén, a többi magyar, zsidó, illetve kazár. Van a községnek vasúti állomása, ameny- nyiben Taracköztől fel Királymező felé egészen a legyei határig, kes- kenyvágányu vasút vezet. A község területe 7431 kát. hold és lakóházainak száma 1030. Van a községnek 7 tanerős áll. elemi iskolája, óvodája, gör. kát. és gör. kel. temploma. A lakosság (ruthén) főfoglalkozási ága a földmivelés és állat- tenyésztés, ezeken kívül foglalkozik gyümölcstermesztéssel s háziszőttes készítésével. A ma szép hírnévnek örvendő Técsői alma elnevezés alatt a jófajta almafajok mint a „ Jonathán“, „Batul* és „Aranyparmin“, ezek Técső, Irhóc és Kökényes község területén teremnek. A háziszőttes iparral is foglalkoznak egynéhányan — és elég szép ruthén mintájú dolgokat varrnak (faliszőnyeg, szőnyeg stb.). Sajnos, a mi népünk, illetve akik ezzel foglalkoznak, annyira anyagiak hiján vannak, hogy nem képesek beszerezni a munkájukhoz szükséges vászon-, pamut- stb. anyagot. A község közvetlen közelében Vs km-nyire folyik a Tarac vize. A folyó alkalmas fürdőzésre, strandolásra és halban való gazdagsága folytán, a halászatot kedvelők részére halászatra is. 1939 julius 19 magot, mélyebb hatást sohasem kelt. De éppen igy igaznak és jellemesnek kell lennie annak is, aki jellemet nevelni akar.- A legigazabb, a megtörténtség- nek egyébként teljes erejével ható példa sem hat előnyösen egy jellemhibában szenvedő ember szájából. Mily szomorú látvány annak a szerencsétlen nevelőnek vergődése, aki közismerten alkoholizmusban szenved és mégis az alkohol káros hatásáról beszélget, noha a hallgatóság éppen annak ellenkezőjéről ismeri a beszélőt Ha valahol, úgy a jellemnevelés és a tekintélymegóvás terén van szükség egész emberekre. Nem kívánhat tiszteletet maga iránt az, aki magáról megfeledkezve, egész énjét valamely szenvedélyének áldozatául odadobja. Az ilyen egyén csak káros hatást kelthet környezetében, mert akaratának nincs erkölcsi alapja, akinek nincs helye ott, ahol van. A magyar feltámadás útja a revízió, mely azonban csak I a lelki revízió utján válhatik területi revízióvá. Hogy mikor, az nagyobb- I részt csak rajtunk múlik 1 A község klímája a legkellemesebb ; körülveszik a községet 700 I méter tengerszine feletti erdős heI gyek, vize jó, levegője pormentes j s ezért, ha Szekszárd város cserkészei megelégednének egészséges iskolai tantermekben való elhelyezéssel, ezúttal kérjük és szeretettel várjuk őket. A község lakosai között okvetlenül egy kis propagandával akadnának többen, akik elszerződnének Szekszárdra munkára jobb helyekre. A község (mint politikai), ami anyagi helyzetét illeti, nem a leg- rózsásabb, amennyiben a gyászos emlékű cseh gazdálkodással 140.000 cseh korona adóssága van. Midőn igy rövid dióhéjban megadjuk községünkről a jelentést, ismételten a leghálásabban fogadjuk Szekszárd m. város Nagyságos Polgármesterének és a város közönségének testvéri szívességét, hogy községünket testvérkőzségül kívánja fogadni és mi ezúttal már fogadjuk, hogy őseink tradíciójához híven, mint a nagy Fejedelem, Rákóczi unokái igazi magyar-ruthén szívvel igyekezni fogunk dolgozni azon, hogy hazánk Magyarország ismét nagy, hatalmas, de elsősorban teljes egész legyen 1 Maradunk hazafias tisztelettel: Kökényesen, 1939 julius 14. Técsfii járás, Kárpátalja. Thegze Jenő sk. Kotik Mihály sk. közs. jegyző. közs. bíró. A város vezetősége örömmel veszi Kökényes község válaszában elsősorban a munkás szerződtetésre kilátásba helyezett lehetőségeket és ennek kapcsán felhívja úgy a város, mint a vármegye lakosságát, hogy amennyiben háztartási alkalmazottra vagy gazdasági munkaerőre van szüksége, úgy azt pontos címének megjelölésével jelentse a polgár- mesteri hivatalnak Szekszárdra. De örömére szolgál a város műgyűjtő és népművészet kedvelőinek azon körülmény is, hogy a testvér község lakói jellegzetes szőnyeg és varrottas munkáival díszíthetik majd lakásukat. A vadregényes Tarac völgye pedig sok szekszárdi cserkésznek, üdülőnek, nyaralónak szolgálhat majd Kökényes jelentkezik!
