Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-07-08 / 54. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 julius 8. hez, a lova« postához, vagy Bástha szekeréhez ? wem I Abból az örvendetes tényből, hogy a közúti forgalom egyre nő, bem volna szabad következnie, hogy a balesetek számának is szaporodnia kell! Ha ez így volna, akkor pl. Amerikában minden ember csak jármű- baleset következtében halhatna meg. Ezzel szemben pedig a statisztika azt bizonyítja, hogy a legnagyobb közlekedés technikájú Amerikában kisebb a közlekedési balesetek százalékos arányszáma, mint Magyar- országon. A bajón lehet segíteni nálunk is, csak nagyobb elővigyázzatosságót, szaktudást és felelősségérzetet kell kívánnunk a járművezetőktől, valamint teljes fegyelmet, figyelmet és megértést a közönség részéről. Nem lehet a kérdést könnyedén elintézni azzal, hogy a járművezetőknek tud- niok kell a közlekedésrend szabályait s nekik kell vigyázni a kő* zönségre is. Minden jármű vezetése már magában véve is külön munkát és figyelmet igényel a vezetőtől, legyen az akár fogatos kocsi, de kiváltképpen gépjármű. A vezetőknek másodsorban a jármüvek egymás közti helyes közlekedésére is őssz- pontosítani kell figyelmüket s csak harmadsorban vehetik tekintetbe a gyalogos közönség érdekeit, szempontjait. Szükséges tehát, hogy a járművezetők, de a közönség is . Ünnepnap Bonyhád nagyközségének éppúgy, mint a gimnáziumnak, mikor az öregdiákok Szövetsége rendes közgyűlését s vele együtt találkozóját tartja. Most is, immár harmadszor találkoztak az Alma Mater falai között az ország minden részéből idesereglett öregdiákok. A délelőtti órákban a különböző felekezeti templomokban istentiszteleteken vettek részt, A közgyűlést délután 5 órakor nyitotta meg Koritsánszky Ottó, a szövetség elnöke a magyar Hiszekegy elmondásával. Majd megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szeretet és emlékezés hozza az öregdiákokat Bonyhádra. A szeretet és a közösség által szolgálja a gárda a nemzet kulturális és történeti cél* iát. Ma, midőn a nemzetre rárakott bilincs két láncszeme immár leszakadt, a magyarság s vele a bonyhádi diákok lelki rádiusza ismét a Kárpátokig nyúlik el. Az ősi iskola mindenkor a történelmi, magyar ftfemzeti gondolatoknak volt a fészke — úgymond -- s a földben porladó tanárok szelleme őrködik félettük, hogy az általuk kijelölt útón haladjanak tovább. „Mindent a házáért“, volt még a sváb származású tanárok jelszava, ők voltak ezen a nemzetiségi vidéken az Ősi lftagyar erények hirdetői, a magyar civilizáció úttörői és fejlesztői. Arra heveitek bennünket, hogy a körünkben élő németséget testvéri szeretettel fogadjuk, de fenntartás nélkül olvadjon be a magyar nemzeti közösségbe. A jövőben is az léSZ az intézet célja, hogy a sváb- származású diáksereg minden tagjában felébressze a meg nem bontható sorsközösség tudatát. Ez a kívánság hatja át az Összes öregdiákokat s erre kéri Isten segítségét. Az elnöki megnyitó után Kunszt | Henrik rg. tanár, a szövetség ügyv. j titkára terjesztette be évi jelentését. ■ Kiemelte, hogy a szövetség meg- I tisztában legyenek a közlekedési rend szabályaival: ismerjék,tudják, melyek azok á közre káros magatartások, amelyekből balesetek szármáznak s hol, mikor, minő Óvatosságot, elővigyázatot kell tanusi- taniok a balesetek elkerülése céljából. Szükséges továbbá, hogy ezen tudat alatti ismereteket a gyakorlatban, adott esetben alkalmazzuk is, arra törekedve, hogy egymás biztonságát szolgálva, embertársaink testi és vagyoni épségét tiszteletben tartva, a technika vívmányai elterjedésének tág teret biztositva: hazánk gazdasági és közlekedési fejlődését előmozdítsuk és ez által idegenforgalmunkat magasabb színvonalra emeljük. Minél fejlettebb technikánk, annál nagyobb elkötelezettséggel tartozunk hazánk és embertársainkkal szemben. A biztonságos közlekedés tehát nemzeti érdek is. Ezt szolgálni kötelessége járművezetőnek, gyalogosnak, városban, falun egyaránt. Járjunk nyitott szemmel és józan gondolkodással, ne legyünk könyel- müsködésünkkel ez amúgy is maroknyi magyarság ritkitói, mert a Teremtő sem azért ajándékozta meg az emberiséget a technika modern eszközeivel, hogy azokkal az emberiség soraiban a „nagykaszás“ munkáját igyekezzünk megkönnyíteni. A Bonyhádi Öregdiákok találkozása julius 2-án | lékművet a község főterén és volt tanáraik sírját az evang. temetőben. Este többszáz terítékes vacsora volt a tápintézetben, melyen dr Máté Károly, az Egyetemi Nyomda igazgatója mondotta az első felköszöntőt a Kormányzóra. Utána felszólalt Koritsánszky Ottó ejnök* majd Demiany Ervin igazgató. Elénk tapssal fogadták dr Perczel Béla ny. főispán és dr Klein Antal or*Budapest székesfőváros statisztikai évkönyvéből vesszük az alábbi néhány érdekes adatót, fővárosunk megismertetése és fejlődésének fői* tárása végett. Utcák száma: 1732, terek száma: 133. Lakóinak folytonos emelkedését az alábbi adatok tárják föl: 1869-ben 280.349 lélek, 1900 ban 733.358 lakos, 1910-ben már 880.371-re emelkedik a népesség, 1920-ban 928.996. 1930-ban 1,004.772 1935-ben 1,060.431 a lakosok száma. Még érdekesebb képet mutat építkezési fejlődése : 1849*ben 9,518 épülete volt a magyar fővárosnak, 1900-ban már 16.254, 1910-ben 18.035, 1920-ban 20.020 s 1935-ben 30.317 és ebből 26.988 a lakóház. A lakosság anyanyelvi megoszlása a kővetkezőképen foglalható össze: 1935-ben magyar anyanyelvű volt 1,006.306, német anyanyelvű 29.962, tót 3.515, román 455, horvát 936* szerb 443, cseh 1.045 s lengyel 2.596. Vallás szerint az 1935. évi össze- ( Írás szerint volt 644.512 rk, 10.941 | alakítására szüksége volt minden bonyhádi diáknak, de magának az iskolának is. Még három évvel ezelőtt, az alakuló gyűlésen csak 50—60 résztvevő jelent meg, ez a szám ma már meghaladja a 300-at. A tagdijakból már 2000 P folyt be, mely összegből szegénysorsu, jó előmenetelő diákokat támogatnak. Azonkívül megkezdték a volt tanárok képgalériájának összeállítását s minden évben egy-egy tanárról emlékeznek meg. (E gyűlésen Schmidt János györkönyi lelkész, Marhauser Imrét, az internátus és convictus megteremtőjét méltatta.) Eszményi rendeltetése a szövetségnek, hogy segítségére siessen az iskolának a magyar eszme terjesztésében, a felekezeti béke megszilárdításában és a társadalmi osztályok kölcsönös megbecsülésében. Vázolta azután az öregdiákok elért sikereit, a különféle ünnepségeket és összejöveteleket, kifejtett jótékonyságukat stb-t. Rumi Erzsébet, az ismert írónő humoros felolvasást tartott a bonyhádi diákéletről, óriási hatást elérve. Következtek az egyes bizottságok jelentései, majd tisztujitás.. A bizalom a régi tisztikart állította ismét a szövetség élére. Majd az összegyűltek megkoszorúzták a hősi emléktáblát az intézetben,-a hősi emTéliek Ünnep a Kárpátokban. A hazatért felvidéki városok egyik legszebbikén, II. Rákóczi Ferenc és édes anyja, a hőslelkü Zrínyi Ilona szép magyar városának, Munkácsnak sok magyar vérrel áztatta földjén, majd az olyan nagy magyar akarással, áldozattal visszaszerzett lengyel-magyar határon lélekemelő nagy magyar ünnep volt. A magyar Beszkidek ormain, a visszatért Szt. István koronájának testéhez visszacsatolt kárpáti fenyÖ- erdőkben sok ezer jó magyar szivében kinyílt a szeretet és a hála virága, hogy ünnepelje azokat a magyar honvéd hősöket, akik a januári alattomos cseh betörés alkalmával életüket áldozták Munkács város és környéke lakosságának szabadságáért, akik a csonka hazából szent lelkesedéssel, félelmet nem ismerve, felmentek a Kárpátok bércein levő fenyvesekbe meggyuj- tani a nagy magyar feltámadás hajnalcsillagát. A régi kurucivadékok lélekemelő TELEFON: 143 Pénteken Szombaton Vasárnap Vasárnap délután 3 órakor a helyár 70, 60 és 40 f VILÁGH0Z1 Igazgató: KRENNER JÓZSEF Magyar film 1 Magyar film! Dafka Margit ragyogó, elegáns kiállítású n] Rímje: J VADRÓZSA Anday Ernő „Vadvirág’1 című vigjátéka filmen. | Főszereplők: Dajka Margit, Rózsahegyi, Simor Erzsi, Vizváry, Ördög Sári, Lehotay, Pethes. Magyal* világhiradó Az előadások kezdete: hétköznapokon: »/,7 és 9 órakor, vasár- és Ünnepnap : 3, 5, 7 és 9 órakor Figyelem! Vasárnap az 5 órai előadástól számozott helTek. Jegyelővétel vasárnap 11—V»l-ig. szággyülési képviselő felszólalását kik hitet tettek a hivatását betöltő bonyhádi gimnázium mellett. Liffa László humoros felköszöntője is nagy sikert aratott, csakúgy mint Hoffmann Ernő lelkész komoly felszólalása. Vig beszélgetés, majd tánc mellett a hajnali órákig maradtak együtt a bonyhádi öregdiákok s egy kedves nap emlékével tértek haza működésük helyére. görög katolikus, 3.720 görög keleti, 51,666 ág. h. ev., 130.957 református 2.496 unitárius, 809 baptista és 201.069 izraelita vallásu lakós. Házasságkötés volt 1926-ban 9866, 1936-ban 12.386, elvált 1926-ban 2.026 s 1936-ban 1.836. 1936-baii volt 2.205 izraelita vőlegény és 2.070 mennyasszony. Az 1921—25. években 665 izraelita kötött kereszténnyel házasságot az 1931—35 években pedig 733 volt a keresztény-izraelita vegyes házaságok száma. A születések száma 1927-ben 16.410, 1928 ban 17.805, 1931-ben 17,050* 1936-ban 16.704 volt Halálozás volt 1921*ben 18.981, mig 1936-ban 15.339. A közbiztonság köréből 1927* ben 5.703 rendőr őrködött székesfővárosunk lakosságának biztonságára, tehát egy rendőrre 170 lakos jutott, mig 1936-ban 5.914 rendőre volt Budapestnek s ekként minden 242 lakosra jutott egy-egy rendőr. Ez adatok is igazolják szép fővárosunk hatalmas fejlődését. ünnepén résztvettek a testvér lengyel nemzet kiküldöttei is, akik a mindenkor magyart szerető testvéri érzésükről s a magyar nemzet megbecsüléséről és szeretetéről tettek tanúbizonyságot ugyanúgy, mint velünk voltak a Kárpátok felszabadulásának nehéz napjaiban. A lengyel-magyar barátság ez újabb bizonyítéka kell, hogy a megnagyobbodott magyar haza minden lakóját örömmel töltse el s érezze, hogy a magyar föld és a magyar kultúrán fölnövekedett magyar nép méltó más népek megbecsülésére is. Előfizetési kérelem 1 Felkérjük igen tisstelt előfisetflin* két, hogy lapunk mai snámáhoa mellékelt poatabefiaetéai lap felhasználásával félévre szóló előfizetésüket, az esetleg fennálló hátralékaikkal együtt, mielőbb megküldeni szíveskedjenek, nehogy lapunk küldésében fennakadás legyen. Szekszárd, 1937 julius 6. Hazafias üdvözlettel: a Tolnamegyei Újság szerkesztősége és kiadóhivatala. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csak padék Szekszárdon, 1939 junius hó 29-től julius 5-ig. Hőmérséklet: maximum: 32'3 C° julius 1-én, minimum: 13*8 C° julius 3-in. Csapadék; eső 0 6 mm julius 2 án. Junius hó középhőmérséklete 21*2 C°, ez az utolsó 15 év átlagánál csak 0*6 C°-at több. Az elmúlt junius az átlagnál jóval csapadékosabb volt A 117*4 mm csapadéka a 15 év középértékénél 45*4 mm-el több volt A magyar főváros a statisztika körében n.. j. ___x__«ArAn Iritnfititc 3 79(1 crnrnor Irolati
