Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-07-05 / 53. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. julius 5. (Szerda) 53. szám. ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési díj: Egész évre __ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fe lelős szerkesztő: * BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dlla 1*50 pengő. — A hirdetés egy'fO milliméter széles hasábon mllllmétersoronkénl 10 fillér. Álláskeresőknek f0 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Búza Megpendült a kasza a magyar rónán Az isteni Gondviselés segítségével a magyar föld dúsan ontja áldását a megnagyobbodott Magyar- országon : az uj vetés jelentés szerint 28 millió mázsás jótermést takarít be az idén a magyar mező- gazdaság. A Teleki kormány gondoskodott arról, hogy az idei jó termés ne essék az ügynökök és közvetítők prédájául, hanem teljes egészében a termelő gazdák javát szolgálja. A kormánynak az egyes importállamokkal lefolytatott tárgyalások során ez évben is sikerült buza- feleslegünk túlnyomó részének külföldi értékesítését biztosítania. Ennek kapcsán — tekintélyes anyagi támogatással — az egész gazdasági évre biztosítja a kormány, hogy a búzatermelő gazda a kereskedelmi forgalomba kerülő búzájáért megkaphassa a múlt évi húsz pengős j átlagárat. Nem lesz tehát a gazdának buza- gondja, nem kell attól tartania, hogy a spekuláció üzérei lenyomják az árakat s a bő termésből nem lesz haszna a gazdának, mert a kormány a határidősügyletek kötésének megszüntetésével teljesen kizárta a spekulációt. Nem kell a gazdának sietnie a búza piacra dobásával, csak arra kell vigyáznia, hogy a búza minősége világpiaci viszonylatban is kifogástalan legyen. Ez biztosítottnak is vehető, mert a földmivelésügyi kormányzat hathatós és eredményes propagandája révén ma már az egész országban elterjedt a nemesített vetőmagvak használata. A magyar buzafelesleg tekintélyes részének elhelyezése két feladat elé állította a kormányt. Az első a megfelelő piac megszerzése, a második, a belső ár biztosítása volt a termelés rentabilitása érdekében. Mindkettő igen felelősség- teljes feladatokat rótt a kormányra, amelyeket gondos körültekintő tárgyalások során, egyfelől tekintélyes anyagi áldozatokkal, másfelől maradéktalanul sikerült megoldania. A megoldást megkönnyítette, hogy a gazdák olyan búzát termelnek, amilyent a piac keres. Sikerült ugyanis meggyőzni a magyar gazdatársadalmat a minősített búza értékesítési előnyeiről. A nemesitett vetőmag meghálálta a használatát, elértük azt, hogy az eddigi 75 kilo- gramos búza helyett 80 kilogramos, sőt ennél is súlyosabb búzát termelnek, mert ma már a búzának a szokványos súlya — amivel külföldön megfelelő árat lehet elérni s amit egyáltalán megvásárolnak — a hektóliterenkénti 80 kilogramos súly. Nyolcvan kilón alul nem vesznek búzát, viszont az ennél súlyosabb kiváló minőségi búza termelője az átlagos húsz pengő körüli ár fölött még felárat is kap. Nem mindegy tehát, hogy milyen búzát termel a gazda, mert az árát a minőség szabja meg. A segitőkézzel a kormány, mikor a búza világpiaci árát lényegesen meghaladó húsz pengős árat fenntartja, mint mondottuk, súlyos anyagi áldozatot hoz. Áldozattal jár ez az értékesítési rendszer az államra, a társadalomra és minden előfizetőre egyaránt. Kicsi ország, szegény ország nem viselheti állandóan ezt az áldozatot, ezért kívánatos a vetés- terület csökkentése, mert a búza megfelelő átalakulása csak jakkor lesz biztosítható, ha az elhelyezés* sei kapcsolatos áldozatok is csökkenni fognak. Éppen ezért a gazdának arra kell törekednie, hogy a búzaterületek csökkentésével olyan terményeket részesítsen előnyben, amelyek több munkáskezet foglalkoztatnak, a termelő számára több hasznot, az ország szálfiára pedig kevesebb áldozatot jelentenek. A kormány segitőkeze az újabb termeivények, főként olajosmagvak termelésére való áttérésnél sem marad tétlen, mert szociális szellemű politikájának célja a magyar népet, a dolgozó kisembereket jobb, boldogabb viszonyok közé juttatni, — mint teszi ezt a magas búzaárnak egész éven át való biztosításával. A vörös uralom elleni ellenforradalom megünneplése Szekszárdon julius hó 2-án folyt | le lélekemelő ünnepség keretében. Délelőtt 10 órakor valamennyi hit- felekezet templomában isteni tisz- tisztelet volt, majd 11 órakor a katonai és polgári hatóságok képviselői, a lelkipásztorok, az egyesületek kivonultak a Rákóczi ut 51. számú ház elé, melyen Szekszárd város közönsége emléktáblával örökítette meg Majsai József polgártársunk emlékét, kit 1919. évi junius hó 24-én a vörös terroristák ott lelőttek. A kegyeletes ünnepség a magyar Hiszekeggyel vette kezdetét, melyet a m. kir. 18. honvéd gyalogezred zenekara adott elő. Majd Pikéty : Fohász-át „Szekszárdi Dalárda“ énekelte el szép hang- szinezéssel Raffay Sándor karnagy vezetése mellett. Ifj. Szászy Sándor lépett ezután az emelvényre s „Kisért a múlt“ c. szép költeményét szavalta el, mély hatást keltve. Endrődy—Szent- gály: Kikel még a földből... c. művét a „Szekszárdi Daloskör“ énekelte el Petz Hubert karnagy vezetése mellett, mély hatást váltva ki, szép hangszinezéssel. E dal hatása alatt lépett az emelvényre dr Szakáts Pál, kerületünk közszeretetben álló s nagyrabecsült országgyűlési képviselője, ki az átkos vörősuralom nemzet- és vagyontromboló munkáját tárva fel, a rettentő nagy csapás huszadik évfordulóján kegyeletes szavakkal emlékezett meg Szekszárd város ellen- forradalmi mozgalmának vértanúiról, köztük az életét áldozó Majsai Józsefről s rámutatott arra a nagy nemzetépitő munkára, melyet Szegeden inditott meg vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónk ütő- méltósága, melyben értékes, tevékeny részt vett mai kormányunk feje: Gróf Teleki Pál miniszterelnökünk is, kik a csüggedt s már-már a pusztulás szélén álló nemzetbe bizalmat, erőt és kitartást öntöttek. Rámutatott a magyar élniakarás akkor megnyilvánult gyönyörű jelenségeire, a magyar alkotmánynak ekkor is beigazolt erősségére. Az ünneplő közönséget összefogásra, szeretetre, kölcsönös megbecsülésre és támogatásra buzdítva, klasszikus s mélyen a telkekbe markoló beszédjét azzal az indítvánnyal fejezte be, hogy ez ünnepségről táviratilag üdvözölje Szekszárd közönsége Kormányzó Urunk Őfőméltóságát s gróf Teleki Pál miniszterelnököt, töretlen magyar hazafias érzéséről, alkotmányhűségéről és a személyük iránti hűség-, nagyrabecsülés- és ragaszkodó szeretetröl téve tanúbizonyságot. A javaslatot a közönség magáévá téve, a táviratok fel is adattak. A mély hatást keltő — költői szárnyalásu beszéd elhangzása után Czuczor—Révfy: Riadó c. - dalát adta elő a „Szekszárdi Daloskör“ Petz Hubert karnagy vezetésével, nagy precizitással, mire a kegyeletes, lélekemelő ünnepség a 18. m. kir. honvédgyalogezred zenekara által előadott Himnusz s Rákóczi indulóval nyert befejezést. Emlékezésül alább közöljük a Majsai József hősi halálával kapcsolatos események rövid leírását: A Tolnán állomásozó volt pécsi 8. honvéd huszárezred töredéke elérkezettnek látta az időt az ellen- forradalomra és a helybeli ellen- forradalommal összhangban junius 24-én, néhai vitéz Fördős Géza huszáralezredes vezetésével és a polgárság szine-javának csatlakozásával, izzó lelkesedéssel kitűzték a nemzeti zászlót és felvarrták csillagjaikat. A tolnai és a szomszédos községekben mindenütt lefegyverezték a vörös őrséget s 24-én délelőtt Tolna község tanácstermében elhatározták Szekszárd birtokbavé- I telét. Haidekker Károly főhadnagynak jutott a feladat, hogy a rendel- j kezésére bocsájtott 100—150 főnyi I ellenforradalmárral Szekszárd város 1 ellen induljon, ahol a beérkezett 1 jelentések szerint lázasan szervezték és fegyverezték fel az elhódított munkásságot vagy vörös érzelmű önként jelentkezetteket. Junius 24 én 7 órakor a Tolna— mözsi vasútállomástól 2 csoportban nyomult előre az ellenforradalmár csapat. Az országút mentén Haidekker főhadnagy indult a nagyobb erővel, mig a kisebb erő Magyar- Vilcsek Sándor főhadnagy vezetésével a vasútvonal mentén haladt. Tervük az volt, hogy a város közepén húzódó Séd-patak vonalát elérjék s az összeköttetést járőrökkel fenntartsák. A patak vonalától pedig rohamjárőrökkel bírókba veszik a vörösőr parancsnokságokat, vármegye- és városházát s Szek- szárdot megtisztítják a vörösöktől. Este 8 óra tájban a város határából elűzték a vörös járőröket, de az Előhegyről erős puskatűz fogadta őket. A sötétségben vaktában lövöldöztek s csak a torkolattűzröl lehetett felismerni, hogy az ellenség messze van. Fél 9 órakor már az újvárosi templomnál voltak s Haidekker főhadnagy megparancsolta, hogy kongassanak. Erre kellett volna a belvárosi templom harangjainak válaszolnia. Azután tovább nyomultak, a kongatás azonban elmaradt s Szekszárd népe nagyon gyéren csatlakozott az ellenforradalomhoz. De akik csatlakoztak, azok talpig emberek voltak, ilyen volt Majsai bajtársunk, aki kaszával kezében rohant az ellen- forradalmárokhoz és ajánlotta fel szolgálatát. 9 órakor a patak medréből géppuskatűz állította meg a csapatot, támadásuk elakadt, az ellenforradalmár csapat lassan lelkét és szivét vesztette. Hiába kísérelték meg az utmenti árokból a csapat rendbeszedését, a vörös túlerő megállította őket. Haidekker főhadnagy visszavonulást rendelt. A csodálatos véletlen szerint a vörösök egyidőben vonultak vissza velük s a város kiürült, Majsai bajtársunk elesett. Az ő bátorsága nem ismert határt, de kaszával nem lehetett géppuska ellen támadni, örök példája legyen az ö bátorsága Szekszárd népének és a bolsevizmus elleni küzdelemnek. Nemzeti nevelést! Bezárultak az iskolák kapui. A tanulóifjúság s a tanári és tanítói testületek pihenőre tértek, hogy az uj tanévet frissült erővel kezdhessék. Most, amikor a tíz hónapi idegölő munkában kifáradva megpihenni kívánkoznak s örömmel üdvöziik a napsugaras vakációt, érzi a diák és oktató egyaránt, hogy ha megállás nélkül kellene dolgozni s hozzáfogni a következő tanév feladataihoz, képtelenek lennének eredményes munkát kifejteni s azért vágyódnak a vakációra, a pihenésre, hogy értékesen, eredményesen dolgozhassanak ismét. Az aratóember sem átkozza a Egyes szám ára 12 fillér.
