Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-01-18 / 6. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. január 18. (Szerda) 6. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SscrkoaxiOséc és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blőfisctóal dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre. felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap mcgfslcnlk minden szerdán ás szombaton. Hlrdctásck árait | A legkisebb hirdetés dlfa 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllméleraoronkénl 10 fillér. ÁUástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. _ 6 pengő J Blőflietésl dllak és^hirdetések, valamint a lap szellemi részét llletó|A hírrovatban clbelyesstt reklám-, ellegyzésl, családi hl», valamint'» nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. közlemények s szerkesztőséghez küldendők. Pécs—Baja— Debrecen volt vasárnap a Magyar Élet Moz­galom diadalmas hóditó utjának a három legtekintélyesebb állomása, hová a társadalom minden rétege végeláthatatlan tömegekben sereg­lett a magyar jövendő biztosítása érdekében a Magyar Élet zászlaja alá. Az előbbi két városban vitéz Imrédy Béla miniszterelnök beszélt a magyar élet minden nagy prob­lémájáról, mig Debrecenben Jaross Andor felvidéki miniszter ismertette a nemzet további létéhez feltétlenül szükséges reformokat. Vitéz Imrédy Béla díszpolgári ok­levelének átvételére ment Pécsre és Bajára. A püspöki és egyetemi vá­rosban a lakosság óriási tömegei üdvözölték a miniszterelnököt, aki megjelent a pécsi Nemzeti Színház­ban rendezett zászlóbontó gyűlésen, ahol az egész ország feszült érdek­lődésére méltán számot tartó ha­talmas beszédet mondott. Elmondta, hogy magyar földön, magyar életet akarunk élni, ősi földön uj magyar életet és ez a célkitűzés vezette arra, hogy a Magyar Elet Mozga­lom megindításával eszmei alapot adjon az összefogásra. A magyar nép — úgymond — egy évezreden keresztül szenvedett óriási vérvesz­teségei dacára is itt van és töret­lenül áll az ő magyarságában, mert az a rendeltetése, hogy a nyugat határán a nyugat őrszeme és kato­nája legyen a maga keleti leikével, amelyet a nyugati ember aktivitása füt. Gyönyörű szavakkal magyarázta a magyar léleknek a magyar élet érdekében való tudatos ápolása — szükségességét, majd arról szólt, hogy a magyar lovagiasság a nyilt sisakkal való kiállást jelenti, azt, hogy nem puskázunk lesből ellen­feleinkre, nem a névtelenség ké­nyelmes rejtekeiből igyekszünk má­sok bécsületébe gázolni. Az együttérző elemek összefogá­sára indította meg a Magyar Elet Mozgalmát, hogy azokat, akiket ta­lán pártkeretek választanak el egy­mástól, de eszmei célok nem és azokat,( akik pártok keretén belül szolgálják derék, becsületes mun­kájukkal a magyar életet, össze­fogja és megmutassa a országnak- világnak, hogy nem szájaskodással, nem hanggal, hanem munkával. A magyar legszebb jellemvonása — úgymond Imrédy, — hogy nem­csak a maga igazát érzi át, hanem mindig ösztönszerüen megérti más­nak az igazát is. Ez a szentistváni hagyomány és szentistváni kisebb­ségi politika, amely lehetővé tette, Jiogy az ország a poltikai magyar nemzet testébe íömöritsen nagy­számú olyan testvéreket, akiknek más az anyanyelve. A szűkös magyar kenyeret na­gyobbá kell tenni, a nemzeti java­dalmat igazságosabban kell elosz­tani, mert a mai helyzet fenntartása lehetetlen. Meg kell alkotni azokat a reformokat, amelyek (ehetővé te­szik, hogy minél több saját felelős­ségére utalt kis egzisztencia legyen ebben az országban, mert ezek a kis emberek a legbiztosabb őrei a magyar nemzeti géniusznak is. Nem lehet különbség ma már gazdag és szegény, földmives és földesur között, a dolgozó magyar­ság milliói a népi egység és a keresztény szociális igazság jegyé­ben tömörülve kell, hogy megal­kossák a nagy összefogást az egyet­len totalitás: a magyar testvéri sze­retet parancsszavával. Hinni, enge­delmeskedni és harcolni kell a Ma­gyar Élet Mozgalom érdekében — mondotta tomboló lelkesedéstől ki­sérve Imrédy — és ő fanatikus hit­tel hiszi, hogy az ut, amelyen jár, az egyedüli helyes irány. Érezni lehetett a miniszterelnök beszédéből, hogy a Magyar Élet Mozgalmának a biztos győzelmét ma már nem akadályozhatja meg senki, mert azok a népmilliók, akik hitet tettek a legszentebb ma­gyar gondolat mellett, magyar meg- ujhódást akarnak, lelki reformot, igaz keresztény erkölcsöt, a szo­ciális igazság országépitését, a ma­gyarnak magyar földet, munkát s a munka megbecsülését, közéleti tisz­taságot: egyetlen lenyűgöző, egy­séges magyar akaratot. Baján a város ünnepi közgyűlé­sén ugyancsak hatalmas beszédben köszönte meg a miniszterelnök a diszpolgársággal való kitüntetést, majd rámutatott arra, hogy a kor­mány reformjai nem szakítanak a múlttal. A magyar reform folyta­tása annak a magyar életnek, mely­nek gyökerei ezer esztendőre nyúl­nak vissza és melynek alapját Szent István vetette meg. A tiszteletére rendezett díszva­csorán magával ragadó beszéddel válaszolt az elhangzottakra, majd azt fejtegette, hogy a magyar élet harcainak hogyan lehet olyan le­bonyolítási formát találni, melyben érvényre jut a magyarral veleszü­letett úri magatartás. Szólt a röp- cédulás kutmérgezők rágalomhad­járata ellen és ismertette azokat a hazugságokat, amelyeket ellenfelei az ő őseiről és a származásáról terjesztettek. Végül azt hangoztatta, hogy a Magyar Élet Mozgalom lelki reformot akar, keresztény erköl­csöt, keresztény összetartást, har­cos evangéliumi szeretetet, egysze­rűséget, áldozatosságot, gazdasági reformot akar és nem zárja ki eb­ből a nemzetiségi testvéreket sem. Debrecenben tízezer főnyi tömeg ünnepelte Jaross Andor felvidéki minisztert a Magyar Élet Mozgalom I tiszántúli zászlóbontásán és ott el­hangzott szavainak visszhangja tá­madt az ország határán túl is. Hosz- szabb beszédben fejtegette azt a vágyódást, amely a Felvidék ma­gyarságát áthatotta a magyar élet után. Most, hogy itt vannak, al­kotni, cselekedni akarnak. Mi — úgymond — meg akarjuk alkotni a Magyar Élet Mozgalmával az uj magyar élet ritmusát. Mi magyarok az egyetlen igazi magyar vezér, Horthy Miklós sze­gedi szellemében kívánjuk szolgálni a magyar nép millióit. A Magyar Élet Mozgalom uj Magyarországot akar, amely leszámol az előítéle­tekkel, átalakítja a társadalmat azok­nak a feladatoknak a megoldásán, amelyek elől kitérni mindenféle po­litikai praktikák ellenére sem lehet. Szükségünk van tettrekész fegye­lemre és önfegyelemre. Kerülnünk kell a felesleges szófecsérlést, a ter­mékfélén vitákat. Ma nem az egyé­nek, a politikusok csinálják a po­litikát, hanem azt maga a nemzet vétte a kezébe. Fel akarjuk emelni a szegény embert. Azt akarjuk» hogy az a magyar, akit odaállítunk a katonasorba, amikor az ország területét meg akarja védeni, a jövő­ben necsak a hazát védje, ami vala­mennyiünké, de azt a kisdarab föl­det is, amely az övé. A magyar földet minél több ma­gyar ember birtokává kell tennL Le kell rombolni a kartellek várait és a profitgondolatot ki kell irtani a gazdasági életből. Az ősi rögön, az ősi hagyomá­nyok utján akarunk uj életet tá­masztani, végzé beszédét Jaross miniszter, aki hangoztatta még, hogy minden ' magyar atomja a nemzet közösségének s a nemzet parancsának tartozik engedelmes­kedni, amely egységet» fegyelmet, magyar jövőt és erős Magyar- országot akar. Ezek a hatalmas gondolatok voltak azok, amelyek Pécsen, Baján és Debrecenen keresztül vasárnap j az ország egész lakosságát foglal- I koztatták. Az Mel foßans mm műsoros estélye Az Egyesült Szekszárd—Tolna­megyei Nőegylet és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének szekszárdi csoportja a folyó év­ben együttesen rendezi meg a ha­gyományos február elseji műsoros estélyt. — Ez az idén nagysza­básúnak Ígérkezik és a vezetőség mindent elkövet, hogy az a pro­gramjában változatos, szép és min­denkire nézve kellemes legyen. Si­került, megnyerni az estély számára Andor Tibort, a m. kir. operaház volt táncművészét és partnernőjét. Művészi táncaik gyönyörködtetők lesznek. Ugyancsak sikerült meg­nyerni a m. kir. Felső Női Ipar­iskola igazgatóságát az estély si­kerének az emelésére, amely arról értesítette a rendezőséget, hogy 3 tanárnő vezetésével 15 hallgató fog megjelenni és magyaros női ruha­bemutatóval fogják a műsort gaz­dagítani. A meghívókat a műsoros estélyre nemsokára szétküldik és a két egyesület vezetősége ezúton is felkéri a meghívottakat, hogy lehe­tőleg magyar, vagy magyaros ru­hában szíveskedjenek az estélyen megjelenni. KÁLÓT vezetőionfolyam Pakson Kedves ünnepség színhelye volt a Paksi Római Katolikus Olvasó­kör. Január 8-án fejeződött be a kát. agrárifjusági vezetőket képző tanfolyam. Ez alkalommal Plichta Béla hitoktató, a KÁLÓT vezető­tanfolyamon megjelent agrárifjuság lelkivezetője üdvözölte Gadl János szekszárdi c. apát, paksi esperes- plebánost, aki lehetővé tette a tan­folyamot és azon többszőr részt- vett és több magasszinvonalu elő­adással hozzájárult a sikerhez. Majd üdvözölte Németh Árpád őrnagyot, az ifjúság minden megmozdulását szivén viselő járási testnevelési fel­ügyelőt, a községi vezetőséget, Tarisznyds Gerő főjegyzőt és az összes vendégeket. — Ismertette a KÁLÓT programját és rámutatott azokra a célkitűzésekre, amikre épp a mai viszonyok között az ag- rárifjuságnak szüksége lesz. A nagy tapssal honorált beszéd után a KÁLÓT főtitkára ismertette a tan­folyam anyagát és megköszönte az ifjúság nevében Plichta Béla hit­oktató önzetlen fáradságát, mert mint lelkivezető az ifjúságnak e tanfolyam alatt naponta elmélkedé­seket tartott és lelkileg megerősí­tette őket a zárt lelkigyakorlatban. Ezután az ifjak a közönség tapsai közt bemutatták készségüket az ifjú­sági vezetéshez. Tanujelét adták az ifjak izzó hazaszeretetüknek és val­lásosságuknak. Végül a KÁLÓT in­dulóval zárták le előadásukat. Ez­után Gadl János apátplebános a tőle megszokott, emelkedett stílus­ban» mély gondolatokkal világította meg ez esemény értékét és szük­ségét. Biztosra veszi, hogy a tan­folyamon résztvett if jak egész életre sok élményt és kincset, tudást visz­nek vissza falujukba és valóban el­érik a KÁLÓT igazi célját, a ma- gyarabb és krisztusibb falut. A kö- | zönség egy szép nap örömével a Himnusz hangjai után távozott el. Cfiyet uim éra 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents