Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-05-27 / 43. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 május 27. mával nem vették zár alá. Emiatt Knefélynek Tóth Honával vitája is támadt, de hogy ennek mi lett az eredménye, arról nem tudnak. Lé­nyeg az, hogy bár jövedelem folyt be a zárlat tartama alatt, fizetést a munká­soknak nem teljesített senki Október 10-én Kovács Gáspár je­lentést tett a szekszárdi szolgabirói hivatalban s ott azt az Ígéretet kapta, hogy 48 órán belül megkapják bérüket. Ennek a haladéknak eredmény­telen eltelte után ismét megjelent EovácB Gáspár sommásgazda a szol­gabirói hivatalban, hogy panaszát jég zŐkönyvbe mondja. Ideérkezett időközben Knefély is s Kovácsot az zal küldték el, hogy az ügy rendben van. Fizetés azonban ezután sem tör­tént. Kovács Gáspár most már a já­rási gazdasági felügyelőséghez for­dult 8 panaszára a szolgabiróságon október 22. napján megtartották az első tárgyalást, melyen Kovács Gás pár személyesen is megjelent így hozta meg a szekszárdi szolgabirói hivatal 5956—1938. sz. véghalározatát, melyben Tóth Ilona pécsi lakost kö telezte, hogy Kovács Gáspár részére 1440 kg, Kovács Mátyásnak 1140 kg, Vámos Gáspárnak 1140 kg, Szekeres Mátyásnak 1140 kg, Bollók Mátyás nak 114 0 kg, Füt Jánosnak 640 kg, Sipeki Szekeres Mátyásnénak 840 kg, Guba Mihálynénak 840 kg, Vámos Gáspárnénak 840 kg, Fütő Jánosné nak 840 kg és Kovács Máriának 840 kg búzát, vagy ennek 1938 dec. 5 i tőzsdei középértékét 15 nap alatt különbeni végre­hajtás mellett fizessen meg. Egyéb, az utazással kapcsolatban megítélni kért 220 P kártérítési ősz- szeget, minthogy az polgári perutra tartozik, a véghatározat elutasította. Ez a határozat a szolgabirói hiva­talnak 1939 jan. 7 ről kelt értesítése szerint 1939 jan. 3 án jogerőre emelkedett, s a végrehajtás foganatosításával Tolna község elöljáróságát bízták meg. Ugyanezen napon arról érte­sítették Kovács Gáspárt, hogy ügyük ben soron kivül sürgetés nélkül is minden intézkedést meg fognak tenni. Azóta is minden sürgetés, a mező kövesdi községi elöljáróság és szolga bírói hivatal átiratainak ellenére a munkások megszolgált bé rükhöz nem tudnak hozzá­jutni. Egész télen a legna­gyobb nyomorban éltek. Tüzelő és élelem hiánya miatt egész­ségi állapotuk leromlott. Ruháikat nem tudták pótolni s most kétségbe­esve gondolnak arra, hogy fognak is mét neki az idei, teljes munkaképes­ségüket igénybe vevő nyári munká­nak. Kovács Gáspár maga is 6 hétig betegeskedett s ma is csak az akarat tartja benne a lelket, Fütő Jánosné gyermekágyat feküdt s a bér meg nem kapása miatt még a legszüksé­gesebbekkel sem tudta magát és kis gyermekét ellátni, de ugyanígy a többiek is nyomor ős nélkülözés köze pette élték át a téli napokat. Amint Kovács Gáspár mondja, nap mint nap jártak hozzá síró asszonyok, hogy csak egy szakajtó lisztet jut tasson nekik, hogy éhen ne haljanak. Csak a jószivü szomszédok könyö- rületességén múlott, hogy kiteleltek. Pénzük nem volt, hogy ügyvédhez forduljanak, igazságukban bízva | várták, hogy megkapják megszól gált bérüket, de sajnos ez még a I mai napig sem történt meg. A magam részéről panaszuk orvos­lását ott látom, hogy a szekszárdi járásbíróságnál kell lépéseket tenni, hogy vagy a zárgondnok fizessen, vagy ha már ejárverezték az • ingóságokat, úgy a sorrendi tárgyalás kitűzését szorgal­mazzák s a bíróság ennek keretén belát sorozza előnyös helyre a szolgabirói véghatá­rozatban megítélt munkabér­követeléseket. A gazdaság cime: Tolna—oreg- vajkai gazdaság. Tóth Ilona cime: Pécs, Rákóczi-ut 79. A hsszonbérlet területén Tóth Ilona megbízásából öccse Tóth Endre gazdálkodott. Tisztelettel: Teljes név és cim. Dr Szakáis Pál közbenjárására harmincezer pengőt kapott Szekszárd az államtól A Független Kisgazdapárt szekszárdi kortesei mindig lekicsinylé­sekkel beszélnek dr Szakdts Pálról, a Magyar Élet Pártja szekszárdi hivatalos jelöltjéről és azt állítják róla, hogy nincsen semmi befolyása. Ennek a célzatos híresztelésnek éppen az ellenkezőjét bizonyítja az alábbi levél, amelyből megtudjuk, hogy a pénzügyminiszter dr Szakdts Pál köz­benjárására harmincezer pengő segélyt adott a városnak. A levél szö­vege a következő : M. kir. pénzügyminiszter. Bpest, 1939 május 22. Elnöki osztály. Igen tisztelt Barátom l Szekszárd m. város segélyezése ügyében tanúsított szives érdeklődé­sedre értesítelek, hogy a pénzügyminiszter Úr ó Excellentiája a belügy­miniszter úrral egyetértőleg a város közönségét a forgalmi adórészesedési többlet alapból 30.000 P államsegélyben részesítette olyképpen, hogy ennek az összegnek egyrészét a város államrendőrségi tartozásának részbeni törlesz­téséül közvetlenül a megfelelő postatakarékpénztári csekkszámlára utaltatta át. Fogadd kérlek kiváló tiszteletem őszinte nyilvdnyitását Madarassy Pál miniszteri tanácsos. Nagyságos dr SZAKÁTS PÁL urnák miniszteri osztálytanácsos SZEKSZÁRD Ez a levél beszédes bizonyítéka annak, hogy dr Szakdts Pál tud is, akar is kerülete érdekében eredményesen dolgozni. Most értesülünk, a pénz 20.000 pengő csekken már meg is érkezett Szekszárdra. PÜNKÖSDI MAGYAR ÉNEK Irta: BA8-Y GÉZA. Magyar szivekben új hit éled Megszűnt immár a gyötrő kétség. Epedve, szomjuhogva várjuk A Szentlélek kitöltetését. Kettős tüzes lángnyelvet öltve Jöjj, mint új, örök magyar Isten. Te lobbantsd új tüzesre lelkünk S erősítsd régi, tiszta hitben. Te töltsd be égi, szent malasztta! Lelkünket, mely szeret, remél. hisz. Te adj hitünknek égi szárnyat, Mely diadallal fölfelé visz. Érezzük már, hogy húsz esztendős Nehéz bilincsünk egyre tágul. Trianon gyilkos börtönében Elég volt már a szolgaságbul! A fény, mely északról beáradt, Elégtelen még itt minékünk. Feltámadásunk hajnalának Teljességét szomjazza népünk. Szentlélek, nagy szükség van itt rád E vértől ázott, tépett földön, Hogy bús közönynek szörnyű éje Bennünket végleg el ne födjön. Hogy lelkünk alvó vulkánjának Lángtengere végre kitörjön S a Kárpátoktól Adriáig Vadul rohanva szétömöljön. Szentlélek, tebeléd kell vetnünk Diadalmas, őrök reményünk, Hogy vad vihartól vert hajónkkal Végtére már a révbe érjünk. Az éjben, amely itt borong még, Lobogj fel, mint örök szövétnek. Ne lássuk azt örökre búsnak, Csillagtalannak, vaksőtétnek. Hisszük, hogy útban vagy mihozzánk Robogva új, tüzes szekéren S magyar dicsőség fénykörébe Ragadsz el minket hófehéren. S akik húsz évig eltiporva Vergődtünk lenn a föld porában, Eget nyerünk, mint várt jutalmat, A hármas bércnek s négy folyamnak Öj fényre gyúló, szent honában. HaűIemlékmOoeh. orszőízdszlóK, templomf elszerel üsek művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hulschenliacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) I kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18, szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd Kire szavazzunk? Teleki Pál miniszterelnök záró­követ tett a választási küzdelemre ami után a néma hét csendje követ­kezik, alkalmat adván a választó polgárságnak, hogy a hallott pro. grambeszédeket mérlegelve döntsön, kire adja majd a szavazatát. A ma­gyar alkotmányos élethez való ra­gaszkodás gondolatát hangsúlyozta a miniszterelnök, elsősorban Szeren, csen tartott beszédében. A világ jövőjét — úgymond — olyan irányban látom fejlődni, ami közelebb áll a mi alkotmányos gon. dolkodásunkhoz, a szentistváni or­szág gondolatvilágához, mint a hir­telen felbukkant és előretörő »világ ! üdvözítő« gondolatok, melyek az utóbbi időben oly hangos propagan­dát fejtenek ki s amelyek a magyar nép soraiban gyökeret sehogysem tudnak verni, mert a magyar ember meggondolt józansága visszatartja a népet minden túlzástól. Nem adja oda magát egykönnyen azoknak a világboldogitó álmoknak, melyek nem a nemzeti élet talajából fakadnak s amelyeknek így soha nem is lehet I mély gyökérzetük a magyar nép ! gondolatvilágában. Ragaszkodás a történelmi múlthoz, az egység, a szentistváni gondolat jegyében tar­tózkodás minden túlzástól és szélső* ségtől voltak azok az erők, amelyek ezt a nemzetet eddig is fenntartották s a jelen pillanatban is képessé tet­ték, hogy nagy feladatainak megfe­lelhessen s elszigeteltségében bará­tokat tudjon szerezni magának. Érdekesen világította meg a mi­niszterelnök azokat a nemzeti erő­forrásokat, melyek a-történelmi idők ben a nemzet rendelkezésére állottak 8 amelyeknek köszönhetjük, hogy megrászkódtatás nélkül át tudtuk élni a megpróbáltatás idejét, még pedig úgy, hogy megnöveljék tekin­télyünket és barátokat biztosítsanak nemzetünknek. Egyik részről katonai erőnk, másik részről pedig becsületességünk, jel­lemünk és egyéniségünk voltak azok az erények, melyek megbecsülésün­ket biztosították s amelyek szétre- I pesztették elszigeteltésünk börtönét j s aminek következtében megtudtuk nyerni először Olaszország barátsá­gát, hogy nagy vezére, a Duce, aki a hatalmas olasz nemzet sorsát ma is intézi, feltétlenül a mi igazságunk mellé álljon. De biztosítani tudtuk egyben magunknak a régi barátaink közül a legerősebbet, a német nem­zetet s ha a becsület és a hűség utján továbbra is megmaradunk, semmi kétségünk, hogy megbecsülé­sükben és barátságukban továbbra is részesülhetünk. Azután azt fejtegette a miniszter- elnök, milyen szempontok vezették a képviselőjelöltek kiválasztásában, ne egymás elleni hadakozás legyen a szempont, amely az uj képviselő- ház tagjait munkára sarkalja, hanem az ország égető szükségleteinek mély és megértő taglálása, amiből az

Next

/
Thumbnails
Contents