Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-05-20 / 41. szám
1939 május 20. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG őt, de még jobban kell szeretnem a magyar hazámat. Gyönyörű beszédét a földreformmal foglalkozva, azzal végezte, hogy a magyar földnek szent rendeltetése van és az igazságos földmegosztás szerint csak annak szabad belőle adni, aki azt megműveli, szentnek tartja és meg is becsüli. A nemzet jövőjét ez fogja biztosítani. Elképzelhetetlen erejű ünneplés I követte ezt a beszédet, amely után I dr Koralewszky Géza elnök bezárta a gyűlést, amelynek impozáns volta előre vetett fénye dr Rajniss Ferenc biztos győzelmének. A bátaszéki programbeszédek Előző számunkban már megírtuk, hogy Bátaszék lakossága milyen impozáns módon nyilatkozott meg a Magyar Élet Pártja mellett. Vasárnap este a sötétség beálltával is türelmesen várt Kunder Antal kereskedelmi miniszterre, a vármegyei lista vezetőjére és a vele érkezett többi képviselőjelöltekre, akiket igen melegen fogadott és a késő esti idő dacára is a legnagyobb figyelemmel és nyugalommal hallgatta meg értékes és érdekes fejtegetéseiket. A programbeszédek elhangzása ntán, közel 10 órakor kezdődött a 400 terítékes vacsora az Ipartestület színháztermében, ahol szívből jövő, őszinte, meleg ovációkat rendeztek a megjelent képviselőjelöltek, vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongoit Edvin alispán és Polgár István főszolgabíró mellett. A vacsorán dr Szakáts István kir. közjegyző Kunder Antal minisztert, Pongrácz Lajos, Haypál István és Michéli Mihály képviselőjelölteket, valamint Turcsányi Imre felvidéki képviselőt köszöntötte, kiemelve azt az értéket, amit a bátaszéki Michéli Mihály országos viszonylatban jelent. Michéli Mihály a főispánt, alispánt üdvözlő szavait követően személyes tapasztalatai alapján igazolta, hogy Kunder miniszter még mint a külkereskedelmi hivatal elnöke milyen szeretetteljesen támogatta a gazda- társadalmat. Majd arra mutatott rá, hogy a földreform során olyan gazdasági rendszert kell teremteni, amely minden becsületes magyarnak munkát ad. Kunder meleg szavakkal köszönte meg ludovikás ellenforradalmár bajtársának, dr Szakáts Istvánnak megemlékezését, majd ígérte, hogy a mezőgazdaság érdekében ezután is mindent elkövet, viszont legnagyobb jóindulattal fog intézkedni aziránt, hogy Bátaszék iparos társadalma munkához jusson. Haypál István képviselőjelölt és Turcsányi Imre képviselő mondott ezután nagy figyelemmel hallgatott érdekes beszédeket. Áldozócsütörtökön Lovass M. János polgári iskolai igazgató elnöklésével volt újból programbeszéd Bátaszéken. Pongrácz Lajos lajstromos képviselőjelölt a politikai élet egész terét felölelő nagy beszédében megköszönve azt a kitüntetést, hogy a vármegyei listán jelölték, hangoztatta, hogy hosszú habozás és lelkiismeretvizsgálás után fogadta el a felajánlott jelöltséget, amely neki nem kenyeret, nem üzletet, nem húsos fazekat jelent, hanem emberbaráti hivatást, újabb feladatkört és munkát, amelynek során minden lépést meg fog tenni és semmi fáradságot nem fog sajnálni, hogy minden lehetőt elkövessen e vármegye minden községének és székvárosának érdekében. — Majd azokról a reformokról való elgondolásait ismertette, amelyek megvalósítása révén fel kell építeni az uj Magyarországot. Majd igy folytatta hatásos beszédét: A Teleki kormány három hónapi működése csak folytatása volt annak a munkának, amit a keresztény milliók érdekében ennek a vármegyének halhatatlan szülötte néhai Gömbös tűzött ki életcéljául. A munkát Gömbös Gyula tragikus halála után Darányi Kálmán érlelte a megvalósulás felé, Imrédy Béla öntött pozitív formába s ma Teleki Pál gróf, pártunk vezére, a miniszterelnök ur kezében, a legnagyobb megnyugvással látjuk. Ha párhuzamba állítjuk a mai időket, az 5—6 esztendő előtti időkkel és ebben a párhuzamban mérjük le az eseményeket, érdekes eredmény adódik, melyen keresztül meg lehet közelíteni a Gömbös Gyulától a mai napig uralmon levő kormányzópárt politikáját, annak hatásait, eredményeit. Amikor Gömbös Gyulát a kormány élére állították, a magyar közélet bele hullott volna egy sajátságos fásultságba, a közömbösségnek oly állapotába, mely cselekvőképtelenné tette az egész társadalmat. Gömbös Gyula friss energiákat hozott. Egyénisége megtelhette bizalommal, hittel, a közgondolkozást, megszervezte pártját, a Nemzeti Egység Pártját, amelyre támaszkodva azután erőteljesen fogott hozzá elgondolkodásainak megvalósításához. Végtelenül fájdalmas, hogy nem tudta befejezni művét, de egyben biztató és örvendetes, hogy az utána következő kormányok átvették célkitűzéseit, folytatták munkáját s minden téren olyan jelentős eredményeket értek el, amelyek a közelmúlt rendkívüli nehéz viszonyai mellett alig-alig voltak remélhetők. Emlékezzünk csak vissza. A bankzárlat, a folyton eső mezőgazdasági terményárak, az iparcikkeknek emelkedő árai, a külpolitikai bizonytalanság és ezernyi más baj akadályozta a normális munkát. De a Gömbös Gyula kormányán kezdve Darányi Kálmán, Imrédy Béla, majd most a Teleki kormány nem csüggedt el a tengernyi sok nehézségek láttán, hanem erős akarattal és mélységes szeretettel a magyar nép iránt, fogott hozzá a Magyar Elet Pártjára támaszkodva a munkához s állott szembe az országot fenyegető bajokkal. — Messzire vezetne, ha az azóta történtek minden jelentősebb eseményére kitérnék. Csak néhányat említek meg és legelsősorban arról a történelmi tényről emlékezem meg, hogy a Trianoni békediktátum széttépésével visszaszerezte hazánk egy gyönyörű da rabját, egyik ékkővét, a magyarlakta Felvidéket és Kárpátalját kö zel kétmillió lakossal, kicsikarta Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, megalkotta Európa egyik legkorszerűbb honvédelmi törvényét. Fel kell azután említenem a kor • mány szerepét a mezőgazdasági árak alakulásában. Mert alulról kritizálni könnyű, de fent, felelősség mellett intézkedni, igen nehéz. A kormány érdeme ugyanis, hogy mikor a búzának világpiaci ára ma 6—8 pengő, akkor a magyar gazda mégis 20 pengőt tud kapni búzájáért. Ugyanilyen érdeme van a kormánynak a tejárak alakulásánál is. A tejárakat is csak úgy tudja a kormány tartani, hogy a felesleges tejből vajat és sajtot készíttet, azokat külföldön eladja. És igy intézkedik a kormány — amennyire lehetséges — az állat- árak szempontjából is, hogy azokat Németországban és Olaszországban elhelyezze, mert máshova Euróbán eladni nem tudnánk. Amint tehát Németország, vagy Olaszország bármi okból nem tud tőlünk több állatot átvenni, rögtön esik is annak az ára. így az olasz piac kiesése folytán állott elő az állatárakban árcsökkenés, de Kunder Antal kereskedelmi miniszter kiutazott Rómába, ott addig tárgyalt, addig érvelt az olasz kormánynak, mig végül újra megindultak az olasz vásárlások ezen a héten és ez máris érezteti jótékony hatását, mert az állatárak kezdenek megint emelkedni. Ezek az adatok megcáfolha- tatlanul bizonyítják, hogy kormány mennyire szivén viseli a gazdáknak a sorsát. A kormánynak ez az érdeme teljes nagyságában úgy domborodik ki a legjobban, ha arra gondolunk, hogy ezt egy szegény ország kormánya tudta elérni. Mert könnyű egy gazdag, hatalmas országnak a helyzete, de nehéz egy olyan országban, mint a mienk is, ahol a nemzet összjövedelme a legalacsonyabb egész Európában. — Hangsúlyozni vagyok kénytelen tehát, hogy itt is a kormány érdeme és nagy bölcsessége, hogy ezen hátrányos körülmények dacára mégis ilyen árakat tud elérni a gazdák számára. Ugyanakkor viszont a kormánynak rengeteg a kiadása is. Még az ellenzéki pártok is elismerik, hogy a mai nehéz és fenyegetett külpolitikai helyzetben honvédségünket a lehető leggyorsabban és minden áron fejleszteni kell. Külföldi barátaink és szövetségeseink csak aszerint értékelnek bennünket, hogy milyen erősek vagyunk. Egy ország erejét azonban nemcsak hadserege mutatja meg, hanem majdnem egyenlő értékű tényezőként az ország politikai egysége. Mert milyen szövetséget, tehát segítséget jelent egy olyan ország a másik számára, amelyiknél számtalan politikai párt viaskodik egymással, ahol tehát nem összetartás, hanem széthúzás van. Az ilyen ország képviselőjével külföldön nem is igen állnak szóba, ha ellenben a kormány mögött egy nagy többségi párt van, akkor az a kormányelnök, vagy külügyminiszter kellő súllyal tud külföldön tárgyalni. Pártunk vezérének, Teleki Pál gróf miniszterelnök urnák nagyszabású beszéde körvonalazta azokat az irányelveket és célkitűzéseket, amit a párt jövőben követni fog. Ennek a politikának és programnak alaptétele a keresztény és nemzeti gondolattal, a szociális érzéssel és tartalommal telített, a kisemberek iránt szerető gondoskodással viseltető uj Magyarország felépítése. Ezeréves alkotmányunkhoz szigorú ragaszkodással akarjuk megteremteni a belső egységet, a nyugalmat, a rendet, a fegyelmet, a békességes fejlődést, elégedettséget, az ellentétek kiirtását, a mindenkinek egyformán kijáró kenyeret és szó mint százo ne gondolkozzon soké, mert az idfi szaladt Közeledik az Állami sorsjáték busása, melynek főnyeremény* 40.000 P. EZENKÍVÜL MEG: 20.000 P 10.000 P 2X5.000 P 4X2.500 P 6X2.000 P és 22X1.000 P és még számos kisebb és na* nagyobb nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki. Húzás junius 6. jogokat, de egyforma kötelességeket is. Ezért követeljük, hogy minden hatalmat, úgy a falusi, mint a városi tanácsban, úgy a megye- gyűlésen, mint az országházban a nemzet legjobbjai, kipróbált vezetői gyakoroljanak. Követeljük, hogy az élet fenntartásához szükséges javak mindenkinek, minden körülmények között meglegyenek. Nem lehetnek a létminimum alatti munkabérek, nem lehetnek olyan bérek és fizetések, amelyekből a családok emberileg megélni nem tudnak. Követelni fogjuk a méltányos és igazságos egyszerű adórendszert, amely a kisembereket, a kisexistenciákat a legmesszebbmenő védelemben részesíti. A családi élet védelmét és a gyermekvédelem fokozott biztosítását, a sokgyermekes családok* nak nyújtandó kedvezmények fokozását, a magyar falvak szociális és egészségvédelmét szolgáló intézmények megvalósítását. Szükségesnek látom rámutatni arra, hogy ezeknek a feladatoknak elvégzésére olyan személyeket kell küldeni, akik megértik a kor parancsát, akik nemcsak szóval, nagy hanggal, bombasztikus frázisokkal, de tettel, egész múltjukkal bebizonyították, hogy meggyőződéses és önzetlen katonái a magyar megújhodásnak, a keresztény és nemzeti irányú Magyarországnak. Pongrácz Lajos frenetikus hatású programja után Solymár Gábor dunakömlődi plébános, a paksi kerület MÉP elnöke mondott nagyszerű beszédet, majd dr Szakáts Pál, a szekszárdi egyéni kerület jelöltje fejtette ki gyönyörű beszédben és igen nagy tetszést keltve politikai elgondolásait, amelyek jórészt azonosak az egyéb helyeken elmondott és lapunkban már ismertetett beszédeinek eszmemenetével. Utána Michéli Mihály lajstromos képviselő szenzációs beszédben szólt az ő népéhez, bátaszéki testvéreihez, akik hosszasan és melegen ünnepelték a körükből országos nevezetességűvé nőtt kitűnő férfit, majd dr Szakáts István lendületes felszólalása után Márovits Andor pécsi építőmester, a pécsi ipartestillet elnöke mondotta el, hogy dr Szakáts Pál — mint a honvédelmi miniszteri titkár — milyen óriási érdemeket szerzett a kisiparosok i munkához juttatása körül. A népgyülés a jelöltek, különösen dr Szakáts Pál meleg ünneplése közben ért véget.
