Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-05-17 / 40. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG fa] érdekében hallattuk szavunkat a parlamentben és küzdöttünk a szebb magyar jövőért. A mi pro* gramunk, amiért annyit küzdöttünk évek óta a parlamentben, most valóra válik, hogy a magyar faj legyen vezető ebben az országban. Nem uj ez a mi politikánk, néhai Gömbös Gyula indította el az ország* ban s a sors kegyetlensége nem engedte meg, hogy még életében lássa, hogy eszméi nemcsak megmaradtak, hanem megvalósulnak. Gömbös Gyula volt az, aki látta, hogy a hétpengős búzaár nem maradhat meg, ezért olyan szerződéseket kötött és olyan külpolitikát és gazdasági politikát folytatott, hogy a gazda búzájáért ma 20 pengőt kap. Gömbös Gyula szisztematikusan folytatta ezt a politikát, az ő utait járó politikusok biztosították a gazdaságok jövedelmezőségét, — rendezték a gazdaadósságokat, adó és kamatterheket és a FAKSz-kölcsönök ügyét. vagy a szavazás elől a folyosóra menekültek. Azért van szükség olyan homogén, olyan jobboldali parlamentre, amely a nyugodt kormányzást lehetővé teszi és rövid idő alatt a földbirtokjavaslatot is letárgyalja, amely másfélmillió hold földet akar juttatni a kisembereknek. Vitéz gróf Teleki Mihály beszédét meg-meg ujuló tetszés és helyeslés közben folytatta. A külpolitikáról szólva, kijelentette, hogy a külpolitika bonyolult mesterség. Trianon után teljesen izoláltan állottunk, nem volt hadseregünk. Ez a külpolitika tette lehetővé a Felvidék és Kárpátalja felszabadítását, az ország területének megnagyobbodását és hogy erős hadsereget tudtunk teremteni. To- I vábbra is ezen az utón kívánunk haladni, gazdaságilag az országot megerősíteni és a magyar honvédséget fejleszteni. Mint már mondottam, akiknek földjük van és félteni valójuk van, mindég bátrabban szállnak szembe a haza ellenségeivel. A miniszter ezután arról szólt, hogy céltudatos politikát folytatnak a boldogabb és erősebb Magyar- országért. Ezért szükséges, hogy célkitűzéseik visszhangra, meghallgatásra találjanak. A gazdaközönség helyzetéről szólva, kijelentette a miniszter, hogy erős agrártársadalomra van szükség, mert a gazdák helyzete összefügg az ország fellendülésével. Az elmúlt években A miniszter beszédének további folyamán a logika és az érvek kérlelhetetlen súlyával mutatott rá a kormány által maga elé kitűzött fel adatokra, majd Ígéretet tett rá, hogy a földreform során öcsény népének földigényét a legteljesebb módon ki fogják elégiteni. Végül arra kérte a megjelenteket, hogy támogassák a Magyar Élet Pártját és annak jelöltjeit. A Darányi-kormány folytatta ezt a munkát és a mostani kormány megvalósítja azt a reformpolitikát, hogy a magyar föld nem lehet áru, a magyar föld a magyar kezében legyen. A miniszter ezután a parlament legutóbbi munkásságára tért ki, rávilágított arra, hogy a parlament|nagy része ellene fordult a jobboldali politikának, a kormányt leszavazta és megakadályozta, hogy a reform terveket a kormány megvalósítsa. A kormány jobboldali politikája mellett foglalt állást Jaross Andor felvidéki miniszter és a felvidéki képviselők, igy tudták a parlamentben a többséget kiküzdeni. Példát mutattak, hogy erős összetartással hogy kell az ország érdekét szem előtt tartani. Politikánk alapja, hogy az országban a magyar faj elsőbbségét biztosítsuk. Tovább dolgozunk olyan irányban is, hogy elsősorban a kisembereken segítsünk és mindennapi kenyerét biztosítsuk. Megfelelő intézkedések történtek, hogy az öregségi biztosítást, amely kezdetleges, megreformáljuk. Olyant kívánunk megvalósítani, amely az Özvegyek biztosítását is szabályozza. Különböző töt vényjavaslatok készülnek a kisemberek érdekében. A politikát nem úri huncutságnak tartjuk. Amit ígérünk és mondunk, azt saját lelkiismeretünk diktálja. Mert könnyű bolondltanl a szószékről az embereket, ígérni mindent, de amit ígérünk, annak arányban kell lenni az ország teherbíró képességével. Az adót ma már emelni nem lehet, a kisemberek adóját csökkenteni kell és a nagyobb gazdaságokra átháritani. Az ipar, a kereskedelem és a hitel terén kiküszöböjük azt a szellemiséget, amelyek távol állnak a magyar fajtól- Ne csak testvérünknek szólítsuk a magyar népet, hanem úgy kezeljük is őket, A háború vérzivatarában, a gránátok pokla között fejlődött ki ez a testvériesség és ezt kell a való életben is megvalósítani. A parlament 5 hónapig tárgyalta a reformtörvényeket. Hosszú küzdelem után megszavazták. Azok a képviselők, akik „kisgazda címen" kerültek be a Házba, vagy nem szavazták meg, szorosabb kapcsolatot akarunk a föld és az ember között. Amikor látom, hogy egyesek elakarják gáncsolni a földbirtokjavaslatot, akkor mindig eszembe jut a finn földművelésügyi miniszterrel Budapesten történt beszélgetésem, hogy azok, A miniszter után dr Szakáts 1st ván beszélt, majd Koppány Sándor ref. lelkész köszönte meg a földmive lésügyi miniszter jóindulatát. Gróf Teleki Mihály a szekszárdi kaszinó ban elköltött ebéd után Sióagárdra utazott és résztvett dr Szakáts Pál programadásán, ahol maga is nagy szabású beszédet mondott. KUNDER ANTAL kereskedelmi miniszter második tolnamegyei útja A Magyar Élet Pártja tolnamegyei lajstromán — mint ismeretes — Kunder Antal kereskedelmi miniszter a listavezető. A képviselőjelölt és mellette Pongrdcz Lajos bátaszéki gyógyszerész, Haypál István volt nemzetgyűlési képviselő és Michéli Mihály, a Tolnamegyei Tejszővet- kezetek Szövetkezetének elnöke szerepelnek a lajstromon. Vasárnap már lenn járt a vármegyében Kunder Antal miniszter és alkalma volt megismerkedni a simontornyai, paksi, szekszárdi, decsi és bátaszéki választókkal, akiknek bizonyára kedves emlékük lesz, hogy szemtől- szembe állhatták a magyar kormány legfiatalabb tagjával, a magyar közélet külföldön is oly elismert kiválóságával, akinek tetterejétől és óriási tudásától méltán vár oly sokat ez a nemzet. Kunder Antal kereskedelmi és iparügyi miniszter, mint mát jeleztük, e hó 19-én újból lejön vármegyénkbe és ez alkalommal Tamásit, Dombóvárt,Győnköt ésDuna- földvárt fogja felkeresni. Az eddigi program szerint Duitaföldváron Sipos Ernő m. kir, kormányfőtanácsos, bankigazgató reggel 9 órakor nyitja meg a népgyűlést, amelyen Kunder Antal miniszter ismerteti Dunaföldvár és a vármegye jövő fejlesztésére is kiterjeszkedő és érdekes részletekben bizonyára bővelkedő programját. Ezt kővetően szól régóta ismert választóihoz dr vitéz Tégldssy Béla, a paksi kerületnek egy ízben már volt képviselője, a paksi egyéni kerület jelenlegi hivatalos képviselőjelöltje és az I ő beszédét követi Pongrdcz Lajos, továbbá Michéli Mihály vármegyei | lajstromos országgyűlési képviselő- ; jelöltek beszéde. Tamásiban d. e. 11 órakor tartandó népgyülé- sen fog a miniszter beszélni és Schatz József kisgazda, a gyűlés elnöke fogja őt üdvözölni. Kunder Antal a tamási és környékbeli választókkal fogja ezután megismertetni a kormány és a párt politikáját, valamint a jövőre vonatkozó saját elgondolásait. A miniszter után Lendvay Béla, a tamási egyéni választókerület képviselőjelöltje mond az egybegyűltek előtt programbeszédet, majd Haypál István, a gyönki választó- kerület első nemzetgyűlési képviselője, Nagyatádi Szabó István bizalmas politikai barátja és munkatársa, tolnanémedi kisgazda, vármegyénk lajstromos képviselőjelöltje mond beszédet. Schatz József kisgazda, elnök zárja be a népgyülést, amely után a miniszter Győnkre utazik kíséretével együtt és oda 16 órakor ér. Gyönkön Szikora Lajos, a népgyülés elnöke üdözli a képviselőjelölteket, akiknek élén Kunder Antal mond programbeszédet, őt követi dr Lendvay Béla egyéni, továbbá Haypál István és Michéli Mihály lajstromos képviselőjelöltek programbeszéde. Az elnök zárószavai után vesznek búcsút a politikusok Győnktől, hogy Dombóvári látogassák meg kőrútjukon. Oda 6 órakor érnek. Dombóváron a népgyülés színhelyén Tóth János plébános, kerületi pártelnök fogadja, üdvözli Kunder minisztert és felkéri beszédének elmondására. A kereskedelmi és iparügyi miniszter programbeszédének elmondása után dr Rajnlss Ferenc a dómbóvári egyéni kerület országgyűlési képviselőjelöltje tart beszédet, mig utána a kerület választópolgárai Pongrdcz Lajos bátaszéki gyógy, szerészt, a vármegyei listán máso. dik helyén szereplő képviselőjelöltet fogják hallani. 1939 május 17. j étitek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Május első felében megalakul a Saltökamara Hónapokig tartó előkészítő munka után május első felében megalakul a Sajtókamara. A Kamara előkészítésére kinevezett felvételi bizottságnak közel négyezer kérvény felett kell dönteni s ezzel magyarázható, hogy az alakulás időpont- já két ízben is el kellett halasztani. Értesülésünk szerint gróf Teleki Pál miniszterelnök azt kívánta, hogy a Kamara május 1-re megalakuljon. Ezért a felvételi bizottságok munkaütemüket megerősítették s úgy hírlik, hogy már csak 2—3 felvételi ülés van hátra. Mint ismeretes, a Kamara megalakulását célzó miniszterelnöki rendelet életbelépése után dr Traeger Ernő miniszteri osztályfőnök lett a kamarai ügyek kormánybiztosa. Dr Traeger Ernő betegsége miatt hamarosan kénytelen volt e tisztéről lemondani és utódjául dr vitéz Ko- losvdry Borcsa Mihály főszerkesztő, országgyűlési képviselőt nevezték ki dr Traeger Ernő örökébe és ngy tudjuk, hogy a megalakult Kamara elnöki pozíciójának ő a legesélyesebb jelöltje. A helyzet alapos ismerői szerint a fővárosi lapkiadók és újságírók túlnyomó többsége vitéz Kolosváry Borcsa Mihályt látná leszivesebben ebben a méltóságban, a vidéki sajtó reprezentánsai pedig osztatlanul támogatják a megválasztására irányuló mozgalmat. Érdekes, hogy bár dr vitéz Kolosváry Borcsa Mihály az országos politikában igen élénk és markáns szerepet játszik, a sajtótáborban még politikai ellenfeleinek javarésze is mellette áll, nemcsak azért, mert vérbeli, kipróbált sajtószakember, aki hosszú időn keresztüi volt szerkesztője és kiadója egyik vidéki napilapnak és ma is főszerkesztője a Függetlenségnek, hanem azért is, mert tudják, hogy a sajtóérdekeknek a pártpolitikán felül- álló, mélyen kollégiális érzésű és bátor harcosa. — Nyugdíjazások. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Major Imre fácánkerti kőzs. isk. igazgatót, junius hó 1-től, Varga Károly zombai rk. és Tarján János tolnai rk. isk. igazgatókat f. év szeptember hó 1-től — saját kérelmükre — nyugdíjazta.
