Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-05-17 / 40. szám
XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. május 17. (Szerda) 40. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SivktuKMg te kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazára: 85 P.lelfia «xerkesztó: BLÁZSIK FERENC A lap M(|(l«Blk Bladen exerdán to exombaton. Hirdetések Arai* I A Icgfkl.ebb hirdette dlla 1*80 pen|d. — A hirdette egy 60 milliméter — ________________ ___ ___ I «teles hasábon mllllméleraoronkénl 10 flQir. Bi arixetésl dill I ”* . I Állástkeresőknck 60 százalék kedvezmény. Egész évre _ 12 pengő || Félévre---------6 pengő “ “ n,WÖ A h,rrovWb“ TKtt&T' ** v0,art'n* ' Uj feladatok Gróf Teleki Pál miniszterelnök nem választhatott volna alkalmasabb helyet programja elmondására, mint Szegedett, ahol a bolsevizmus rémuralma idején a nemzet legjobbjai, köztük maga Teleki Pál is, melengették és ébrentartották a magyar nemzeti gondolatot, amely megtisztulva a kereszténység magas erkölcsi eszmekörében, lobogó lánggal követelt magának érvényesülést hz uj Magyarország felépítésére. Az az országgyűlés, amelynek képviselöházát a legfelsőbb kormányzói kézirat feloszlatta, már rendkívüli értékes munkát végzett a szegedi gondolat megvalósítása érdekében. Négy kormánynak szolgáltatott bázist a feloszlatott képviselőház, amely 1935. áprilisában ült össze azzal a célkitűzéssel, hogy a háború utáni Magyarország legfontosabb sorskérdéseit a nemzet egyetemes érdekeivel összhangban megoldja. A kormány akkori elnöke, Gömbös Gyula, a maga politikai célkitűzéseivel egy uj, boldogabb élet lehetőségeit nyitotta meg a magyarság előtt. A történelem számára írhatjuk e feljegyzéseket az elmúlt négy esztendő parlamenti munkájáról s amikor az elismerés zászlaját meghajtjuk a nagy alkotások fő faktorai előtt, bennünket nem vezet választási kortescél. Mert kell e korteskedés azokhoz az eredményekhez, amelyekkel most nyugodtan állhatunk az ország választóközönsége elé? Az elmúlt négy esztendő eseményei és politikái fejlődése óriási haladást, nagymérvű javulást eredményeztek a magyar nemzet számára úgy belső, mint külső politikai téren, de letagadhatatlan a siker gazdasági és szociális vonatkozásokban is. Kitűnt, hogy szerencsésebb külpolitikai elhelyezkedés nem adódhatott volna számunkra, mint amelyhez kötöttük magunkat, függetlenségünk és önrendelkezési jogunk teljes biztosításával. Ennek a külpolitikai helyzetnek gyümölcseit aZ elmúlt ősztől kezdődően máris betakaríthattuk a nemzet számára. A berlin-római tengelyhez való tartozást előnyt és jövőt jelent számunkra. Szinte felesleges már ennek igazolását szélesebb kontúrok között vázolni. Gazdásági téren is számtalan üdvös eredménye lett baráti összeköttetésünknek. A létrehozott római egyezmény biztosította a magyar mezőgazdaság számára terményeink és elsősorban búzánk előnyös, a világpiaci árnál jóval kedvezőbb értékesítését. A Jobb értékesítési viszonyok, néhány istenadta jó termés után megjavították a magyar gazdaság jövedelmező képességét, lényegesen enyhítették a gazdatársadalom nemrég alig elviselhető helyzetét, az adók zavartalanul befolytak az államkincstárba, államháztartásunk egyensúlya meg- ingatatlan lett, oly annyira, hogy megtakarításokat is eszközölhettünk. Ezek után megindulhatott a népi irányú reformpolitika. A hitbizományi reform megalkotása, a telepítési törvény, a mezőgazdasági munkavállalók öregségi biztosítása, mind olyan reformok voltak, amelyek ezrek és milliók érdekeit szolgálták. Szükség volt némely alkotmányjogi reform meghozatalára is, főként a titkos választójog megalkotására. Tehát a magyar belpolitikai élet oda fejlődhetett, hogy a mostani, pünkösdi választások alkalmával már nem lesz »kiskorú** néprétege a magyar nemzetnek, nem félünk a „sötétbe- ugrás“-tól, mindenki titkosan fogja szavazatát leadni. S mikor a feloszlatott képviselőház munkájáról emlékezünk meg, annak legkimagaslóbb érdemét abban jelöljük meg, hogy biztos támasza volt mind a négy kormánynak: Gömbös Gyula, Daránvi Kálmán, Imrédy Béla és gróf Teleki Pál kormányának. Ilyen bázison építeni lehetett és az építés valóban meg is történt. Mert nem a legszebb épitménye-e egy politikai rendszernek az, hogy egy tönkretett ország gazdasági helyzetét olyan fokra ludja emelni, hogy egy szép napon előállhatott az ország miniszterelnöke azzal, hogy hadfelszerelési és más, népi, szociális és gazdasági célokra egymilliárdot tud beruházási programba iktatni. És ez valóban megtörtént. Sőt azt mondhatjuk ; a legjobb időben 1 Akkor, amikor a külpolitikai helyzet alakulása folytán a nemzetnek hadseregre volt szüksége. Nagyon vázlatszerü összefoglalása ez annak a nagy munkának, amelynek révén odafejlődtünk, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök szegedi választási programbeszédében már Magyarország uj korszakáról, az ország uj felépítéséről tájékoztathatta nemzetet. Ez az országépités nemzeti, keresztény és szociális alapon fog megindulni. Ehhez a munkához a miniszterelnök bizalmat és fegyelmet kért. Ami a bizalmat illeti, máris biztosíthatjuk a miniszterelnököt, hogy az egész nemzet támogatni fogja őt további munkájában í s ez a támogatás már nemcsak a I legtökéletesebb bizalom jegyében I fog megmutatkozni, mert a bizalom mellett a hála érzése is mélyen el- I tölti a lelkeket. Ami a fegyelmet illeti, erre nézve csak annyit mondunk, hogy a magyar, katonavértt nép. A katonának pedig nemcsak parancsolni, de engedelmeskedni is kell tudnia. Tagadjuk azt, hogy népünk nem volna tekintélytisztelö és nem volna fegyelmezett. De mindig megnézte azt, hogy kik akarnak az élére állni és bizhat-e azok vezetésében. Akik a nép hátát csak ugródeszkának tekintik, hogy a hatalom birtokába jutva próbálkozásoknak tegyék ki a nemzetet, azok nem várhatnak tőle se engedelmességet, se fegyelmet. De fegyelmezettebb és engedelmesebb népe a világnak, mint a magyar, ha vezérei és sorsának intézői olyan egyéniségek, mint gróf Teleki Pál, akinek több évtizedes közéleti múltja nyitott könyvként igazolja, hogy nem előnyöket akar a maga számára a hatalom birtoklásával, hanem adni, mindent adni, ami az ő nagy tehetségéből fakad. Adni az országnak, a népnek, a magyar nemzetnek az ő dicsőséges felemelése és boldogabbátétele ér- ! dekében. Ez a szegedi program, amelyik ' immár az ország újjáépítésének nagy korszakalkotó programja lett. KUNDER és TELEKI miniszterek körútja vármegyénkben Vasárnap érte el az országszerte óriási arányokban folyó választási küzdelem tetőpontját. Ez az utolsó, úgynevezett hangos vasárnap mindenütt nagy politikai eseményszámba ment, mert az uj képviselő- jelöltek jórésze ezen a napon szólt választóihoz. A leendő honatyáknak a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nagyon ki kellett használni ezt a bemutatkozási és programadási lehetőséget és mindegyikük rekordszámbamenő programbeszédet mondott ezen a napon, mert a kerület legnépesebb községeit ez alkalommal kívánták felkeresni. Vármegyénket — mint már jelenteni előbb volt szerencsénk — az a kitüntető megbecsülés érte, hogy a Magyar Élet Pártja megyei lajstromán Kunder Antal kereskedelmi és közlekedésügyi m. kir. miniszter vállalta a képviselőjelöltséget és mint listavezető máris kapcsolatot vállalt, szoros, bensőséges viszonyba került Tolna vármegye lakosságával, választóközönségével és közéletével. Az államkormányzás terén előkelő pozíciót betöltő, európai nevű miniszter is ezt a vasárnapot hasz- I nálta fel először, hogy megismer- 1 kedhessék választóival, a helyszínén is érdeklődhessék viszonyaik és kívánságaik iránt és hogy elmondja nekik mindazokat az irányelveket, amelyek úgy a kabinetet, mint őt vezetik az ország kormányzását illetően. A kereskedelmi miniszter vasárnap kora reggel autón indult a fővárosból kerületébe titkárával, Fluck István miniszteri osztálytanácsossal, továbbá a Magyar Távirati Iroda egy munkatársával és a vármegye határán, Dunaföldváron vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, Emericzy Zoltán kir. műszaki főtanácsos, államépitézeti hivatali főnök, dr Kornis István duna- földvári járási főszolgabíró és dr Bátsmegyey Lajos tb. főszolgabíró, főispáni titkár fogadták és üdvözölték Kunder Antalt, aki közvetlen, kedves szavakkal köszönte a figyelmet. Az üdvözlés után az autók tovább robogtak Simontornya felé, amely község a vasárnapi programkörül első állomása volt. Simontornya a sióparti kis városka, a régebbi megyeszékhely, az élénk életütemü ipari centrum, a külkereskedelemben is jól ismert gyártelep, a magas vendég előkelőségének megfelelő tisztelettel, lelkes éljenzéssel fogadta a miniszter-képviselőjelöltet és a vele érkezett vendégeket. — Kunder Antalnál legelőbb Hldasy Imre járási főszolgabíró jelentkezett, majd Torontáli Tamás főjegyző üdvözölte a község nevében a minisztert és a kíséretében volt egyéni és lajstromos képviselőjelölteket, akiknek a miniszterrel együtt csokrokkal kedveskedett a lakosság. A programbeszéd, Simonytomya és környéke választóközönségéböl alakult népgyülés keretében zajlott le és azt Szlkora Lajos, a Magyar Élet Pártja simontornyai kerületének elnöke vezette. Az első szónok Kunder Antel kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter volt és elöljárójában megköszönve a személye iránt megnyilvánult bizalmat, — elmondotta, hogy bár az elmúlt félév alatt sok minden történt, sok minden megváltozott: a Magyar Elet Pártja programjában változás nem állott be, mert ez a párt továbbra is azt az irányt követi, amelyet akkor Imrédy Béla miniszterelnök képviselt és amelyet azóta gróf Teleki Pál vett át. Az uj gazdaságpolitika lényege — úgymond a miniszter — Egyes szám ára 12 fillér.
