Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-05-13 / 38. szám
XI. évfolyam. 5. szám. 1939 májas 13. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekaz&rd, Vármegyeház. Telefon: 125 május 11-én délelőtt 10 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését Szekszárdon a vármegyeháza nagytermében. A 300 főt megközelítő népes közgyűlésen 79 tejszövetkezet megbízottai és kezelői vettek részt s a m. kir. Földművelésügyi Minisztérium, a TEOSz., az O. M. T, K. s a különböző érdekképviseleti szervek kiküldöttein kivűl megjelent a közgyűlésen Tolna vármegye főispánja és alispánja is. A közgyűlést Micheli Mihály a T. T. Sz. elnöke nyitotta meg. A T. T. Sz. 12.000 gazdatagja névé* ben igaz örömének adott kifejezést, hogy vitéz Madi Kovács Imre a T. T. Sz. felűgyelőbizottsági elnöke és egyúttal a Gerjeni Tejszövetkezetnek is elnöke, mint Tolna vármegye uj főispánja jelent meg a T. T. Sz. közgyűlésén. Megemlékezett a T. T. Sz. elmúlt évi munkájáról és vázolta legközelebbi feladatait. A tejminőség javítása, a zsírtartalom fokozása az az eszköz, amely a gazdáknak természetes módon áll rendelkezésűkre a jobb tejár elérésére. Kifejtette, hogy jó eredmény csupán Ott érhető el, ahol a szövetkezetét jó igazgatóság és jó kezelő vezeti. Az igazgatóságokat és a kezelőket felhívta erre a kölcsönös megértésre és együttműködésre, a szövetkezeteket pedig további kitartásra és önzetlen szövetkezeti munkára buzdította. Az elnöki jelentéshez vitéz Madi * Kovács Imre főispán, Konykoly Thege Sándor OMGE főtitkár, a Tejter* melók Országos Szövetségének igazgatója, Kistóth József a Bar anyamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete alelnöke, Aoydcs Ferenc a Zala- megyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének alelnöke és Düsing Miksa az Országos Magyar Tejszővetkezeti Központ vezérigazgatója szóltak ^ hozzá. A közgyűlés elfogadta az igazgatóság és felügyelőbizottság jelen* tését a TTSz 1938. évi gazdálko- dásáról, a teterjesztett zárszámadásokat jóváhagyólag tudomásul vette 8 az igazgatóság és felügyelöbizott- ság részére a felmentést megadta. Végezetül általános figyelem kö* zött Wolf Antal, a TTSz állatérté- kesitési osztályának a vezetője tájékoztatta a gazdákat a TTSz eddigi munkájáról a kivitelre kerülő szarvas- marha és sertés értékesítés terén. Meggyőződéses szövetkezeti lelkű- lettel mutatott rá, hogy a TTSz-nek mily nagy akadályokkal kell megküzdenie amikor a kereskedelemben keresztény erkölcsöt, tiszta szövetkezeti szellemet és tisztességet akar belevinni. Példákkal igazolta, hogy az ellentábbor a gazdák meg- tévesztésére mily eszközökkel dol- l gozik, csakhogy eltérítse őket attól, hogy céljaikat a TTSz-en át a sa- . ját erejükkel érjék el. Kimutatta, hogy az az ár, amit a TTSz biztosított a gazdáknak fölötte áll bár* mely uton-módon elérhető árnak. -‘Lelkes szavakkal hívta fel a gazdákat a TTSz-ben való tömörülésre, kitartásra és öntudatos meg nem mozdítható összefogásra. A közgyűlés délután %3 órakor Miheli Mihály zárószavaival ért véget. A Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete harminchárom oldalas tekintélyes igazgatósági jelentésben számol be a közgyűlésnek az elmúlt év eseményeiről. Őrömmel hivatkoz- hatik a jelentés arra, hogy az 1938-ra szóló szerződések feltételei alapjában véve ugyanazok maradtak, mint az 1937. éviek voltak. Lényegesebb változás az alábbiakra nézve állt elő: 1. Elszámolási alap az állami ellenőrző jeggyel ellátott teavajnak a földmivelésügyi minisztérium jegyzése és kiegészítése szerinti kiviteli ára. Ha ez az ár, — amely 1937 decemberében 3 P volt, — kg-ként 2*90 P-re süllyedne, a tejárhzetési alapnak továbbra is a régi 3 P-ös alapnak kell lenni. A 3 P és a 2'90 P közti vajár különbség a tejtermelő gazdákra még akkor sem hárítható át, ha az ár 2*90 P alá esik. Ha pedig ez az áresés bekövetkeznék, akkor a tejárfizetési alap a kormány valóságosan kiegészített vajára, plusz kg-kint 10 fillér. Abban az esetben, ha a külföldi vajár 3 P fölé emelkednék, a tejár fizetési alapra nézve uj tárgyalásoknak van helye. 2. A soványtejjel a szövetkezetek szabadon rendelkeznek és azt a TTSz. csak teljes tejszállitás vagy sajtkészités esetén adja el. 3. Hasonlóképp szabadon értékesíthető a túró is. A nem értékesíthető többletet a szerződéses tejvevő köteles átvenni azért az árért, ahogy azt az OMTK és a BUTYRIL havonta helyt, telep, közösen megállapítja. 4. Minden tagszővetkezet a tagjai •részére vevőjétől havonta bizonyos mennyiségű vajat, esetleg sajtot természetben vesz át. A tejár ily értelmű biztosítására komoly szükség volt, mert 1938 január 1-én életbe lépett a földművelésügyi minisztérium rendelete, mely szerint a minisztérium az állami ellenőrző jeggyel ellátott vaj nagybani árát a régi 3 P helyett csak 2*90 P-re egészíti ki. Ugyanakkor kimondja azt is, hogy 1938 január l-töl kezdve nem részesül árkiegészítésben az olyan vállalat, amely a tejtermelőknek az 1937. évinél kedvezőtlenebb feltételek szerinti tejárakat fizeti. Az 1938. évi átlagos napi tej- mennyiség 57.215 liter tej volt. Vajfogyasztás pedig egy év alatt 375*68 q. Az egész évi forgalmat az alábbi adatok mutatják: Begyűjtve 20,883.532, eladva helyben 494.913, illetmény 22.092, teljes tejként szállítva 4,537.191, lefölözve 15,799.336 liter tej. Összes bevétel 2,820.498 27, kiadás csarnoki üzemköltségekre 195.927*11, 1 liter tejre eső üzemköltség 0*94, átlag fölözött tejár 2*52, Ki tizet be tó tiszta tejár 12*57 fillér, termelt vaj 860.425 60 kg. Megyei átlagos kifizetett nettó tejár 12*57 fillér, költség literenkint 0*94 fillér, megyei átlagos bruttó tejár 13 51 fillér. Ezen kívül különféle csarnokberendezési és felszerelési tárgyak beszerzésére 27 tagszövetkezet ösz- szesen 11.171*50 P-t fordított. Ha az 1938. évi eredményt az előző évivel összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy a tejmennyiség az 1937. évi 24,116.650 literről 20,883.532 literre csökkent. Ez a 3,233.127 literes visszaesés 13*4 százaléknak felel meg és ez teljes mértékben a járványos száj- és körömfájás fellépésének volt a következménye. Ez a betegség a TTSz. területén 1938 júliusában kezdődött és szórványosan még ma is tart. Községeink közül 9 kivételével valamennyi átesett rajta, sőt volt közöttük egy olyan is, ahol a járvány 2 hónap után másodszor is fellépett (Harc). | A lefolyása általában véve enyhe volt Tehén alig 1—2 hullott el és a betegség leginkább borjukban és sertésekben okozott kárt. Ezek között is csak kisebb mértékűén. Annál szembetűnőbb volt a járványnak a tejhozamra gyakorolt káros kihatása. A tej mindenütt jelentékenyen visszaesett Amíg 1937 második hat hónapjában 80 tejszövetkezet összes tejmennyisége 11,789.346 liter volt, addig 1938- nak ugyanebben az időszakában 82 tejszövetkezet mindössze csak 9,666.203 liter tejet termelt. A csökkenés pénzre átszámítva 266.879 pengő. Ez az a veszteség, amit a A Tolnamegyeí Gazdasasi Egyesület apró hirdetései A Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezeténél beszerezhető: Gazdaságok üzemanyagaié Gép- és traktorolajok, kocsikenőcs, gazdasági kenőcsök. — Mindennemű műtrágya ; Pétisó, kálisó, szuperfoszfát, mész- salétrom, kénsavas ammóniák. — Erő- takarmányok. —Eternit pala, építési anyagok. Eladó cca 150 kg luceraamag. Érdeklődni lehet a Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezeténél, Teljes gözeke garnitúrát keresőnk megvételre. Esetleges ajánlatot kérjok a Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezetének beküldeni. Mezőgazdasági és ipari vegyiaayagok: Növény védelmi szerek, csávázó-, permetező* és porozószerek. — Pincegazdasági cikkek: deritó, szűrő-, savtalanitó anyagok. —Radicicola tenyészetek mindennemQ pillangóshoz. — Raifia .nagybani darusítása. Pétisó és kálisó raktárról kapható Szekszárdon, a Szövetkezet révén, kisebb tételekben is. Míndsnfóle biztosítási ügyben, mint tQzt, jég-, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete száj- és körömfájás a TTSz gazdáinak csupán tejmennyiségben fél év alatt okozott. Ehhez azonban a tejjel kapcsolatban még egyéb más veszteségek is járultak. A szájfájásos községek tejeinek kezelése és fuvarozása a szövetkezeteknek tetemes többlet- kiadást jelentett. A jelentés rávilágít arra, hogy a TTSz a zsírtartalomból, a soványtej árából a kezelési költségek nagyságát fizetik, majd kiemeli, hogy a helyi verseny veszélyes és káros hatásai vannak. Elemezi a soványtejárakat a sajttejekben, a fogyasztási tejben turóár alapján a helyi eladásoknál és megmagyarázza a szövetkezeti tagok e téren követendő állásfoglalását Beszámol róla, hogy a tagszövetkezetek száma 1938 január 1-én 80 volt. Évközben belépett 5 szövetkezet (Kistabód, Koppányszántó, Lápafó, Nak és Nagytabód), — kivált 3 (Gyönk, Nagyhajmás, Pincehely). A taglétszám ilyképp 1938 december 31-én 82-re emelkedett. E 82 szövetkezet 7 körzetre oszlik: dombóvári körzet 19, bonyhádi körzet 13, mözsi körzet 18, szakályi körzet 20, izményi körzet 6, szekszárdi körzet 2, a főellenőri körzet 4, mindösszesen 82 szövetkezettel. Ezekben van 11.690 tag, 17.448 tehén, 17.423 üzletrész. Beszámol ezután az évi jelentés az uj szövetkezeti csarnokokról, a szövetkezet által alapított verseny- tiszteletdijakról, a szövetkezeti kezelők kiképzéséről, a tejgazdasági tanfolyamról, a TTSz-nek a palánk! mezőgazdasági szakiskolánál létesített évi 250 pengős alapítványáról, a közigazgatási és gazdasági szervekkel való kapcsolatokról, a szövetkezeti szervezkedés terén nagyon sokkal előttünk járó Dánia szövetkezeti hálózatának és értékesítési rendszerének megismerésére rendezett tanulmányúiról, melynek során útközben Németországban több helyen alkalom nyílt a német tejgazdaságba is bepillantást nyerni. Így voltak Bruck an der Muhrban, Kapfenbergben, Kemptenben, Krug- zellben, Nürnbergben megnézték a „Bayerische Milchversorgung Nürnberg“ központi üzemét. Majd Hamburgon át a Warnemünde-Gjedseri útvonalon át érkeztek meg Dániába. Itt voltak Hydellikkeiben, Rosskild- ben, Koppenhágában, Hillerödben. Visszafelé Svédország déli csücskén és a Rügen szigetén átutazva, megálltak Berlinben, Teschendorf- ban, Neuruppinben. A tanulmányúton tapasztaltak sokaságából születtek meg azok a pompás megfigyelésre valló talpraesett cikkek is, amelyeket a Tejszövetkezeti Szemle közölt Micheli Mihály, Müller György, Kis Tóth József, Probszt József és dr Jakab László tollából. Az évi jelentés nemcsak tanulságos adathalmaz, hanem élvezetes olvasmány is. — A magyar bor ünnepe Kecskeméten junius hó 18-án. Külföldön évente látványos és népies jellegű borünnepségeket rendeznek, hogy az ország különböző borvidékeiről összesereglett termelők a termelést és értékesítést érintő fonAj Tóin a megyei Tej sző vetkezetek Szövetkezete
