Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-04-22 / 32. szám

XXI. évfolyam Szekszárdi 1939. április'22. (Szombat) 32. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Bscrkcsztfiség tm kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 85 eióflxctóal dl|i (jgész évre — 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSÍK FERENC A lap mcg|clcnlk minden szerdán áa szombaton. Blóflxetásl dllak is hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséihez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|s 1*80 pengő. — A hirdetés egy M milliméter széles hasábon mllllméleraoronkénl 10 fillér, Állástkeresőknek 80 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám«, ellegyzésl, családi hír, valamint a nylfttér soronként 60 fillérbe kerül. Hűség, békevágy, aktivitás Három napon keresztül Róma felé fordult nemcsak a magyar nemzet, hanem jelentékeny részben az euró­pai közvélemény érdeklődése is. A látogatás, amelyet ezekben az el­határozásokkal terhes tavaszi na­pokban a magyar államférfiak a baráti olasz nemzet Ducéjánál és kormányánál tettek, valóban figye­lemre méltó esemény volt a mai nemzetközi politika forrongó, zűr­zavaros stádiumában. — Jelentette mindenekelőtt a hűséget és szilárd­ságot, — ami szinte fehérholló- szerfien ritka a mai időkben. Európa utolsó tizenöt esztendejében titkon is, nyiltan is szövetségeket kürtői­tek világgá, hogy egészen rövid idő múlva papirrongynak minősítsék is­mét. Természetellenes alakulatok, lehetetlen kapcsolatok jöttek létre, — és merültek ismét alá a semmi­ségbe. A mai Európában alig van szilárdabb és régibb kapcsolat, mint a magyar—olasz barátság, amely nehéz időkben állotta ki a tüzpró- bát és bizonyult egyre vihartállóbb- nak, mélyebbnek és bensőségesebb­nek. Mussolini méltán hivatkozott azokra a legutóbbi eseményekre, melyek kifejezésre juttatták, hogy a „bizalomnak és megértésnek mi­lyen szelleme jellemzi a két állam kapcsolatát". De jelentette továbbmenőleg ez a találkozó a két ország sokszor kifejezésre juttatott őszinte béke­vágyának újabb kihangsulyozását is. Magyarország külpolitikáját min­dig a nyíltság és őszinteség jelle­mezte : egy pillanatig sem titkoltuk, hogy Középeurópa térképének azt az ellenőrzését, amelyet Trianon teremtett meg, nem tekinthetjük véglegesnek, — mert nem ismerjük el igazságosnak. De hangoztattuk mindig, hogy nemzeti céljainkat békés utón kívánjuk megvalósítani, — és ez nem is volt utópia, azért, mert az igazságnak nincs szüksége kardra és vérontásra. Az a nagy­vonalú politika pedig, amelyet a fiatal, energiáktól duzzadó uj Olasz­ország kezdeményezett, ugyancsak az igazságos békét irta zászlajára s ennek szellemében irányította kül­politikai akcióit. Jelentette végül a római látoga­tás s az ott elhangzott kijelentések a magyar külpolitikának további erőteljes aktivitását, párhuzamosan és teljes harmóniában a tengely- hatalmak külpolitikájával. Az élet nem tűr megállást és tespedést s ha valaha szükség volt külpolitiká­ban éberségre, aktivitásra, ener­giára, tétovázásnélküli elhatározá­sokra, úgy bizonyára most feltétle­nül szükség van rá. Természetes tehát, hogy ennek az aktivitásnak szellemében a magyar külpolitika tovább dolgozik s rendezni igyek­szik viszonyát, kiterjeszteni baráti körét. A római megnyilatkozások­ban említés is tétetett Jugoszláviá­ról, Magyarország déli szomszédjá­ról, amelyhez való viszonyunk az utóbbi években lényegesen javult. Legutóbb pedig s ezt a magyar hi­vatalos külpolitika éppúgy megálla­pította, mint az élénken figyelő köz­vélemény, erőteljes lökést kapott annak a korrekt magatartásnak kö­Előző számunkban már megírtuk, hogy vitéz Madi Kovács Imre főis­pán szombaton tartandó beiktatási ünnepélyén részt vesz: báró Vay László ő Excellentiája, a Magyar Elet Pártja elnökének vezetésével a pártnak több törvényhozó tagja, továbbá dr Zsindely Ferenc minisz­terelnökségi, dr Bonczos Miklós bel­ügyi államtitkár és végül dr vitéz Thutdnszky László miniszteri osz­tályfőnök, a miniszterelnökség sajtó- osztályának vezetője. Mint értesülünk, az installáción való részvételét megígérte Virág Ferenc megyéspüspők is. ő Ex­cellentiája azonban csupán a vár­megyei díszközgyűlésen vesz részt, mert egyéb sürgős teendői miatt nyomban vissza kell utaznia szék­helyére. Megjelenik azonkívül dr Csupor belügyminiszteri osztályfőnök, báró Mirbach Antal, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara elnöke és dr Lengyel postaigazgató is. A szom­szédos törvényhatóságok képvisele­tében a következők jelentették be A most folyamatban levő uj ar­tézi kútfúrással a továbbmélyítés során már túljutottak a 600 méter mélységen. Erről a fúrásról dr Vigh Gyula m. kir. főgeologus, egyetemi magántanár a rendelkezésre álló adatok és rétegminták alapján a kö­vetkező véleményt adta: A fúrás 0 métertől 243 méterig pleisztocén és pannon rétegeken át­hatolva áthaladt azokon az apró­kavicsos homok rétegeken, amelyek­ből az eddigi fúrások vizöket nye­rik. A 244—441-ig szarmata, majd felsőmediterránkori mészkő, meszes agyagok, márgák és agyagos ho­mokok váltakozó rétegősszletét ha- rántolta a fúrás, amely rétegőssz- letben két vizetadó réteg volt a próbaszivások bizonysága szerint 250—260 percliter vízszolgáltató ké­pességgel. A 341 m-tól kezdve vul- | káni lávaárban haladt a fúró és ez a kőzet van még 605 méter mély­vetkeztében, amit déli szomszédunk a felvidéki és kárpátaljai kérdésben tanúsított. A római látogatás mérlege tehát döntően és vitathatatlanul aktív s a magyar közvéleményt az az érzés tölti el, hogy a római szép napok nemcsak az olasz-magyar barátság emlékezetes állomásai, hanem a ma­gyar külpolitika további akcióihoz is biztos bázist nyújtanak. jövetelüket: dr Barcsay Ákos fő­ispán titkárjával Somogy vármegye képviseletében; Nikolics Mihály Pécs szab. kir. város főispánja, Blasko- vich Iván Baranya vármegye fő­ispánja, vitéz Horváth István Baranya vármegye alispánja, vitéz Kun Lajos esperes, baranyamegyei th. biz. tag, vitéz Kdszonyi Richárd Bács- Bodrog vármegye és Baja szabad királyi város főispánja, Mesterhdzy Ferenc Veszprém vármegye főispánja, Jan- kovich Miklós Fejér Vármegye fő­ispánja, Kenessey Pongrác főszolga­bíró, mint Fejér vármegye alispán­jának képviselője, gróf Hunyady Ferenc és Kováts Károly földbirto­kosok, Fejér vármegye törvényható­sági bizottságának tagjai. Az országgyűlés felsőházának megyebeli tagjai közül itt lesznek: gróf Apponyi Károly, báró Fíáth Tibor, Kiss Lajos, dr őrffy Imre és gróf Széchenyi Domonkos, a megye­beli országgyűlési képviselők kö­zül : dr Pesthy Pál, Petőinek József, dr Dulin Jenő és Tolnay-Knefély Ödön. ségben is. Ez a lávaár egy igen savanyu, fiatal, harmadkori kőzet, egy riolit, melynek kifejlődése a fú­rási minták bizonysága szerint az egész átharántolt vastagságban egy­nemű, azonos kifejlődésü. Annyi változatosság észlelhető csak, hogy egyes szintekben igen vékony, pár deciméteres tufa (vulkáni hamu) ré­tegek is települtek közbe. Hatszáz méter alatt pedig finom törmelékes tufaréteg anyagát hozta fel a fúró. Úgy a láva réteges, folyásos és üveges szerkezete, mint ezek a köz­betelepült vékony tufarétegecskék kétségtelenné teszik, hogy itt az egykori felszínre kiömlött és ott szétfolyt, szétterült lávával van dol­gunk, amelynek a felszínére ülle- pedtek le a 243—341 m között át­fúrt felsőmediterránkori meszes, ho­mokos rétegek. Egykori feltörési . krátert kitöltő kocsány tehát nem I lehet. Virág püspök is megjelenik a főispání installáción A szekszárdi artézi kút uj mélyfúrásának adatai Ez a rétegszelvény, illetőleg az abban oly igen nagy, eddig 265 méter vastagságban feltárt fiatal harmadkori vulkáni lávaár teljesen idegen, egyedülálló az egész Du­nántúl területén. Csak a mátrai nagy kutató fúrásokban ismernek ha­sonló, illetőleg ennél nagyobb vas­tagságban kifejlődött, tufával válta­kozó lávaárakat. Nem lévén ana­lógia, mellyel összehasonlítható volna, a szakvélemény sem arra nem tud többé következtetni, hogy milyen vastag lehet még ez a lá­vaár, sem pedig arra, hogy milyen rétegek következnek alatta. Nem tudható, következik-e még alatta fiatal harmadkori üledék vagy sem ? Ha következik, ez tartozhatik ugyan még a fedőben is átfúrt felsőmedi- terrántorton meszes üledékcsoport­hoz, amikor homokos tag esetén vizet is tartalmazhat, de az is lehet­séges, hogy már a mélyebb szint­beli szárazföldi üledékcsoport tagjai következnek, amelyek közt nem szokott bő viztartóréteg lenni. Nem lehetetlen azonban, hogy a nagyvastagságu lávaár alatt már közvetlenül az alaphegység követ­kezik. Ekkor is több lehetőség áll­hat fenn. Jelen lehet az alaphegy­ség mezozoós (középkori) üledék­sorozata, melyet dolomit, mészkő, márga alkot, illetve ezek valame­lyike. Hogy milyen vastagságban, az bizonytalan. Lehet, hogy a magasabb márgá- sabb jűratagok viz nélkül, vagy a mélyebb triásztagok vannak jelen dolomit és mészkő alakjában ki­fejlődve, amikor esetleg megismét­lődhetik a Sikonda—Magyarszék melletti nagy víztartalom, de marad­hat olyan száraz és viznélküli is, mint a Báta melletti fűrás dolomitja. Végül lehet, hogy mindeme fel­sorolt rétegek hiányzanak és a vas­tag lávaár alatt közvetlenül a gránit következik, mint ahogy Fazekas- boda és Mórágy környékén a fiatal harmadkori rétegek közvetlenül a grániton települnek. Arra vonatkozóan tehát, hogy a fűrás folytatása eredménnyel járna*e, a fentiek szerint semmi bizonyosat nem lehet tudni. A továbbfúrás ki­menetele teljesen bizonytalan és annak sikerességét vizszerzés szem­pontjából biztosítani nem lehet. Vég­ződhetik ugyan sikerrel is. Ilyen körülmények közt — úgymond dr Vigh Gyula m. kir. főgeológus — a fúrás folytatását a magam részé­ről tovább már nem javasolhatom. Csak egyetlen ok indokolhatná a továbbfurást, az tudniillik, hogy a 600 mé'.erig való Iefurás ellenére se lehetett véglegesen, minden kétséget kizáróan eldönteni azt az életbe­vágóan fontos kérdést, lehetsége­sek-e a város alatt mélyebb víz­tartó rétegek, vagy sem s végleges fenék-e már ez a láva, avagy üle- I dék következik alatta? Viszont, | hogy ennek eldöntéséhez milyen Egyes szám éra 12 fillóra

Next

/
Thumbnails
Contents