Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-04-22 / 32. szám
XXI. évfolyam Szekszárdi 1939. április'22. (Szombat) 32. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Bscrkcsztfiség tm kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 85 eióflxctóal dl|i (jgész évre — 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSÍK FERENC A lap mcg|clcnlk minden szerdán áa szombaton. Blóflxetásl dllak is hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséihez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|s 1*80 pengő. — A hirdetés egy M milliméter széles hasábon mllllméleraoronkénl 10 fillér, Állástkeresőknek 80 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám«, ellegyzésl, családi hír, valamint a nylfttér soronként 60 fillérbe kerül. Hűség, békevágy, aktivitás Három napon keresztül Róma felé fordult nemcsak a magyar nemzet, hanem jelentékeny részben az európai közvélemény érdeklődése is. A látogatás, amelyet ezekben az elhatározásokkal terhes tavaszi napokban a magyar államférfiak a baráti olasz nemzet Ducéjánál és kormányánál tettek, valóban figyelemre méltó esemény volt a mai nemzetközi politika forrongó, zűrzavaros stádiumában. — Jelentette mindenekelőtt a hűséget és szilárdságot, — ami szinte fehérholló- szerfien ritka a mai időkben. Európa utolsó tizenöt esztendejében titkon is, nyiltan is szövetségeket kürtőitek világgá, hogy egészen rövid idő múlva papirrongynak minősítsék ismét. Természetellenes alakulatok, lehetetlen kapcsolatok jöttek létre, — és merültek ismét alá a semmiségbe. A mai Európában alig van szilárdabb és régibb kapcsolat, mint a magyar—olasz barátság, amely nehéz időkben állotta ki a tüzpró- bát és bizonyult egyre vihartállóbb- nak, mélyebbnek és bensőségesebbnek. Mussolini méltán hivatkozott azokra a legutóbbi eseményekre, melyek kifejezésre juttatták, hogy a „bizalomnak és megértésnek milyen szelleme jellemzi a két állam kapcsolatát". De jelentette továbbmenőleg ez a találkozó a két ország sokszor kifejezésre juttatott őszinte békevágyának újabb kihangsulyozását is. Magyarország külpolitikáját mindig a nyíltság és őszinteség jellemezte : egy pillanatig sem titkoltuk, hogy Középeurópa térképének azt az ellenőrzését, amelyet Trianon teremtett meg, nem tekinthetjük véglegesnek, — mert nem ismerjük el igazságosnak. De hangoztattuk mindig, hogy nemzeti céljainkat békés utón kívánjuk megvalósítani, — és ez nem is volt utópia, azért, mert az igazságnak nincs szüksége kardra és vérontásra. Az a nagyvonalú politika pedig, amelyet a fiatal, energiáktól duzzadó uj Olaszország kezdeményezett, ugyancsak az igazságos békét irta zászlajára s ennek szellemében irányította külpolitikai akcióit. Jelentette végül a római látogatás s az ott elhangzott kijelentések a magyar külpolitikának további erőteljes aktivitását, párhuzamosan és teljes harmóniában a tengely- hatalmak külpolitikájával. Az élet nem tűr megállást és tespedést s ha valaha szükség volt külpolitikában éberségre, aktivitásra, energiára, tétovázásnélküli elhatározásokra, úgy bizonyára most feltétlenül szükség van rá. Természetes tehát, hogy ennek az aktivitásnak szellemében a magyar külpolitika tovább dolgozik s rendezni igyekszik viszonyát, kiterjeszteni baráti körét. A római megnyilatkozásokban említés is tétetett Jugoszláviáról, Magyarország déli szomszédjáról, amelyhez való viszonyunk az utóbbi években lényegesen javult. Legutóbb pedig s ezt a magyar hivatalos külpolitika éppúgy megállapította, mint az élénken figyelő közvélemény, erőteljes lökést kapott annak a korrekt magatartásnak köElőző számunkban már megírtuk, hogy vitéz Madi Kovács Imre főispán szombaton tartandó beiktatási ünnepélyén részt vesz: báró Vay László ő Excellentiája, a Magyar Elet Pártja elnökének vezetésével a pártnak több törvényhozó tagja, továbbá dr Zsindely Ferenc miniszterelnökségi, dr Bonczos Miklós belügyi államtitkár és végül dr vitéz Thutdnszky László miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökség sajtó- osztályának vezetője. Mint értesülünk, az installáción való részvételét megígérte Virág Ferenc megyéspüspők is. ő Excellentiája azonban csupán a vármegyei díszközgyűlésen vesz részt, mert egyéb sürgős teendői miatt nyomban vissza kell utaznia székhelyére. Megjelenik azonkívül dr Csupor belügyminiszteri osztályfőnök, báró Mirbach Antal, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara elnöke és dr Lengyel postaigazgató is. A szomszédos törvényhatóságok képviseletében a következők jelentették be A most folyamatban levő uj artézi kútfúrással a továbbmélyítés során már túljutottak a 600 méter mélységen. Erről a fúrásról dr Vigh Gyula m. kir. főgeologus, egyetemi magántanár a rendelkezésre álló adatok és rétegminták alapján a következő véleményt adta: A fúrás 0 métertől 243 méterig pleisztocén és pannon rétegeken áthatolva áthaladt azokon az aprókavicsos homok rétegeken, amelyekből az eddigi fúrások vizöket nyerik. A 244—441-ig szarmata, majd felsőmediterránkori mészkő, meszes agyagok, márgák és agyagos homokok váltakozó rétegősszletét ha- rántolta a fúrás, amely rétegőssz- letben két vizetadó réteg volt a próbaszivások bizonysága szerint 250—260 percliter vízszolgáltató képességgel. A 341 m-tól kezdve vul- | káni lávaárban haladt a fúró és ez a kőzet van még 605 méter mélyvetkeztében, amit déli szomszédunk a felvidéki és kárpátaljai kérdésben tanúsított. A római látogatás mérlege tehát döntően és vitathatatlanul aktív s a magyar közvéleményt az az érzés tölti el, hogy a római szép napok nemcsak az olasz-magyar barátság emlékezetes állomásai, hanem a magyar külpolitika további akcióihoz is biztos bázist nyújtanak. jövetelüket: dr Barcsay Ákos főispán titkárjával Somogy vármegye képviseletében; Nikolics Mihály Pécs szab. kir. város főispánja, Blasko- vich Iván Baranya vármegye főispánja, vitéz Horváth István Baranya vármegye alispánja, vitéz Kun Lajos esperes, baranyamegyei th. biz. tag, vitéz Kdszonyi Richárd Bács- Bodrog vármegye és Baja szabad királyi város főispánja, Mesterhdzy Ferenc Veszprém vármegye főispánja, Jan- kovich Miklós Fejér Vármegye főispánja, Kenessey Pongrác főszolgabíró, mint Fejér vármegye alispánjának képviselője, gróf Hunyady Ferenc és Kováts Károly földbirtokosok, Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai. Az országgyűlés felsőházának megyebeli tagjai közül itt lesznek: gróf Apponyi Károly, báró Fíáth Tibor, Kiss Lajos, dr őrffy Imre és gróf Széchenyi Domonkos, a megyebeli országgyűlési képviselők közül : dr Pesthy Pál, Petőinek József, dr Dulin Jenő és Tolnay-Knefély Ödön. ségben is. Ez a lávaár egy igen savanyu, fiatal, harmadkori kőzet, egy riolit, melynek kifejlődése a fúrási minták bizonysága szerint az egész átharántolt vastagságban egynemű, azonos kifejlődésü. Annyi változatosság észlelhető csak, hogy egyes szintekben igen vékony, pár deciméteres tufa (vulkáni hamu) rétegek is települtek közbe. Hatszáz méter alatt pedig finom törmelékes tufaréteg anyagát hozta fel a fúró. Úgy a láva réteges, folyásos és üveges szerkezete, mint ezek a közbetelepült vékony tufarétegecskék kétségtelenné teszik, hogy itt az egykori felszínre kiömlött és ott szétfolyt, szétterült lávával van dolgunk, amelynek a felszínére ülle- pedtek le a 243—341 m között átfúrt felsőmediterránkori meszes, homokos rétegek. Egykori feltörési . krátert kitöltő kocsány tehát nem I lehet. Virág püspök is megjelenik a főispání installáción A szekszárdi artézi kút uj mélyfúrásának adatai Ez a rétegszelvény, illetőleg az abban oly igen nagy, eddig 265 méter vastagságban feltárt fiatal harmadkori vulkáni lávaár teljesen idegen, egyedülálló az egész Dunántúl területén. Csak a mátrai nagy kutató fúrásokban ismernek hasonló, illetőleg ennél nagyobb vastagságban kifejlődött, tufával váltakozó lávaárakat. Nem lévén analógia, mellyel összehasonlítható volna, a szakvélemény sem arra nem tud többé következtetni, hogy milyen vastag lehet még ez a lávaár, sem pedig arra, hogy milyen rétegek következnek alatta. Nem tudható, következik-e még alatta fiatal harmadkori üledék vagy sem ? Ha következik, ez tartozhatik ugyan még a fedőben is átfúrt felsőmedi- terrántorton meszes üledékcsoporthoz, amikor homokos tag esetén vizet is tartalmazhat, de az is lehetséges, hogy már a mélyebb szintbeli szárazföldi üledékcsoport tagjai következnek, amelyek közt nem szokott bő viztartóréteg lenni. Nem lehetetlen azonban, hogy a nagyvastagságu lávaár alatt már közvetlenül az alaphegység következik. Ekkor is több lehetőség állhat fenn. Jelen lehet az alaphegység mezozoós (középkori) üledéksorozata, melyet dolomit, mészkő, márga alkot, illetve ezek valamelyike. Hogy milyen vastagságban, az bizonytalan. Lehet, hogy a magasabb márgá- sabb jűratagok viz nélkül, vagy a mélyebb triásztagok vannak jelen dolomit és mészkő alakjában kifejlődve, amikor esetleg megismétlődhetik a Sikonda—Magyarszék melletti nagy víztartalom, de maradhat olyan száraz és viznélküli is, mint a Báta melletti fűrás dolomitja. Végül lehet, hogy mindeme felsorolt rétegek hiányzanak és a vastag lávaár alatt közvetlenül a gránit következik, mint ahogy Fazekas- boda és Mórágy környékén a fiatal harmadkori rétegek közvetlenül a grániton települnek. Arra vonatkozóan tehát, hogy a fűrás folytatása eredménnyel járna*e, a fentiek szerint semmi bizonyosat nem lehet tudni. A továbbfúrás kimenetele teljesen bizonytalan és annak sikerességét vizszerzés szempontjából biztosítani nem lehet. Végződhetik ugyan sikerrel is. Ilyen körülmények közt — úgymond dr Vigh Gyula m. kir. főgeológus — a fúrás folytatását a magam részéről tovább már nem javasolhatom. Csak egyetlen ok indokolhatná a továbbfurást, az tudniillik, hogy a 600 mé'.erig való Iefurás ellenére se lehetett véglegesen, minden kétséget kizáróan eldönteni azt az életbevágóan fontos kérdést, lehetségesek-e a város alatt mélyebb víztartó rétegek, vagy sem s végleges fenék-e már ez a láva, avagy üle- I dék következik alatta? Viszont, | hogy ennek eldöntéséhez milyen Egyes szám éra 12 fillóra
